ezt csak te álmodtad. egyáltalán nem volt soha jellemző dolog, hogy az ember hasznos dolgokat jósolt a kurrens tudomány módszertanával, amiből aztán később nem lett semmi, mert kiderült, hogy a modell pont ott téved. ellenkezőleg: a tudományos modellek leggyakrabban megjósolnak olyasmit, ami józan paraszti észnek hihetetlen, aztán mégis úgy van (lásd ikerparadoxon, vagy fekete lyuk)
.. hát a bulvarlapokban se jelenjenek meg horibilis fizikai ostobaságok a hipertérröl (akkor sem, ha ezeket kezelö cikkek a Phys. Rev.-ben megjelenhetnek)! Ezek teljes igazában megfelelnek néphülyítésnek.
"Az Egyesült Államok kormánya egy rendkívüli "hipertér" hajtómű lehetőségét vizsgálja..." ami horibilis fizikai ostobaság! Innen látni az amerikai 'peer review' rendszer ostobaságát is, mert ezek súgnak a politikusoknak.
Az, hogy vannak akik a jelenleg elfogadott modellt kivetítik a valóságra olyan mértékben, hogy végül elfeledkeznek arról, hogy melyik a valóság és melyik a modell. ... Az pedig, hogy menet közben átdefiniálják a létező alapfogalmak tartalmát mindig aszerint, hogy a defektes elméleteiket ilyen módon alátámasszák, az már erős hiba.
Szóhoz sem jutok, ilyesmi megtörténhet ? Nem ilyen butácskák tán a fizikusok. Szerintem a féreg lyuka nagyonis valóságos dolog a téridőben. Esetleg az időtérben. Ebben a tekintetben a modell teljes egészében megfelel a valóságos realitásnak.
És utazni is lehet benne, természetesen. Igen. Hidd el.
Nem, ilyen jellegű fejtegetésekkel a szövegben nem találkoztam, a prezentált egyenletek és képletek alapján pedig én ilyen jellegű megállapítást nem mernék tenni. A tanulmány tényleg csak a tömegformulák levezetésére korlátozódik, az elméletet érintő általános megállapításokat (érvényességi korlátozások, pontosság, új lehetőségek, stb) nem találtam. De, mint említettem, nagyon bonyolult az elmélet formalizmusa, még nagyon távol állok attól, hogy akárcsak egy kicsit is értsem a lényeget. (kérdés, hogy fogom-e egyáltalán) Ezért valószínű, hogy az elméleti fizikusok sem fogják elsietni a véleményalkotást.
Amnnyire én tudom, a wormhole megoldás eredendően instabil. Stabilizálni pedig valamiféle egzotikus anyaggal lehetne, negatív tömeggel például. Ami nem hangzik túl jól.
Az "eredendően" nem helyes.
Wormhole téridő elméletileg sokféle van . Ezek között vannak statikus és gömbszimmetrikus alakzatok (az első, a Thorne-Morris is ilyen). Természetesen ezek ha létrejönnek, stabilak - nincs az ívelemnégyzetükben időfüggés.
Azután vannak bonyolultabb változatok is,amelyekben van időfüggés,és akkor lehet elemezni, meddig féregjárat még és mikortól már nem az. Oszcillálhat is éppen a torokmérete.
Ettől különböző kérdés az,hogy az az anyag-energia eloszlás,ami létrehozza őket, stabil-e, ill. milyen tulajdonságai vannak.
Nos, ezt szokták úgy megfogalmazni,hogy "egzotikus anyag" kell hozzá (ami nem teljesíti a gyenge energiafeltételt). És ennek létrehozásával, összegyűjtésével, stabilitásával kapcsolatban merülnek fel a vitatott kérdések.
Vagyis, ha van megfelelő egzotikus anyagunk,ami kialakít egy statikus wormhole-t,akkor,ha maga az anyag nem marad stabil, akkor természetesen a wormhole is megváltozik. Ezt fogalmazzák úgy, hogy "stabilizálni kell" a féregjáratot.
Egzotikus anyagot kvantumos jelenségekben már a wormhole-októl függetlenül tapasztaltak, bár kicsiben és rövid ideig. A "negatív tömeg" nem abszolut követelmény hozzá.
Újabb cikkek szerint lehetséges lenne olyan wormhole is, amihez egzotikus anyag nem is kell.
A tér nem a valami helye?? Az összes valami nélküli tér nem üres-e?
És ha valami üres akkor benne a semmin kívűl van-e más???
No akkor a semmit hogyan lehetne meggörbíteni???
Bizony nem. Ezek módszertanilag nem állják meg a helyüket.
Miért? Mert a fizika nem "megmondja előre",hogy mi a tér és mi az idő, és aztán ezt a megmondott dolgot belefordítja a matematikai modellbe.
Hanem éppen semleges ebben a kérdésben. A "tér" az, ami az egyenletekben szereplő helykoordinátáknak megfelel "ott kint", és az idő is hasonlóan. A hely-és időkoordinátákkal való helyes számítások szabályait tárja fel a fizika - helyes abban az értelemben,hogy belőlük ellenőrizhetően jó előrejelzéseket (és utójelzéseket) kapunk.
A számítási szabályok szerint az a valami bonyolult struktúrájú, nemeuklidészi (görbült) 4 dimenziós valami.
Irreleváns a görbültség szempontjából, hogy különben "semminek" vagy "a tárgyak helyének" vagy a Nagy Teknősbéka Álmának tartjuk-e, hogy el tudjuk -e képzelni stb.
Másik fázisban meg lehet - és kell - próbálni interpretálni, elhelyezni a tudományos, filozófiai és pszichológiai fogalmaink között. De ez már nem érinti a kiderített tulajdonságainak érvényességét.
Mintha valaki azzal akarná tagadni,hogy Liszt Ferenc zenéje tényleg zene, hogy a polinéz bennszülöttek nem ismerik a kromatikus hangokat, és ha ilyet hallanak,befogják a fülüket.
Gondolj a kvantummechanikai állapotfüggvényre. Ott aztán igazán kérdéses, hogy "mi az" a valóságban. Rejtélyes és kérdéses volt és maradt.
De azt senki nem vonja kétségbe, hogy az abszolút értékének négyzete helyesen megadja az előfordulási valószínűségsűrűséget. Az valóságos, akármi is a pszi maga.
Hasonlóan: a téridő görbültségét megkapjuk az ívelemnégyzetből a megfelelő szabályokkal. Ez valóságos, akármi is a "tér és az idő" maga.
Amnnyire én tudom, a wormhole megoldás eredendően instabil. Stabilizálni pedig valamiféle egzotikus anyaggal lehetne, negatív tömeggel például. Ami nem hangzik túl jól.
te talán tudod, hogy meddig ér a modell-takaró? mert az itt a kérdés, hogy a modellből következő állítás a valóságra igaz-e. te tudni véled, hogy nem igaz, mert az csak modell. na ez butaság, mert minden csak modell, azt mégis egy csomó mindenre jól használható.
Az altrel kivételnek tűnik fenti saccolás alól, nagyon kevésből rakták össze, és nagyon sokat adott.
Viszont annyira extrapolálni, mint mondjuk a féreglyukak, enyhén szólva nem biztonságos. Feltehetően az altrelnek is lesz majd valamiféle érvényességi köre, és egyelőre nem lehet tudni, milyen irányban meddig lehet használni. Az eddigi mérések belesimulnak, de ezektől a féreglyuk hihetetlenül messze esik.
Természetesen óvatosnak kell lenni, de azért a helyzet korántsem ennyire távoli.
A féreglyukak modelljei nem az ált relnek olyan szélső tartományába esnek, ahol kérdéses az érvényessége, ahol még nem látjuk az elmélet pontos határait.
Egy Thorne-Morris téridő (a legismertebb féreglyuk-téridő) éppen olyan szabályos megoldása az Einstein-egyenleteknek, mint a Schwarzschild, a Kerr vagy a Robertson-Walker. Éppen olyan mérettartományban is működik,mint az a kettő,nem extrém piciben vagy extrém nagyban.
Sőt,tkp. azoknál még "szelídebb" is,hiszen nincs benne szingularitás és eseményhorizont.
Szóval, úgy nem lehet érvelni,hogy "majd kiderül, hogy éppen ezek a téridők nem jók, csak egy darabig jónak látszottak". Az,hogy nem jók, akkor derülhetne csak ki,ha a többiről is kiderülne - vagyis ha ki kéne dobni minden ismert lokális megoldást, valamilyen új kritérium alapján.
Úgy lehet érvelni ellenük - és teszik is -,hogy bár szabályos, elvileg lehetséges téridők, de a megvalósulásuknak más fizikai okok miatt nincs esélye. Pl. hogy nem lehetne stabilan, hosszabb ideig nagyobb mennyiségű egzotikus anyagot tárolni stb.
Mikroszkópikusan már szinte mondenki elfogadja a létezük lehetőségét, még azok is, akik eredetileg teljesen ellenezték.
Köszönöm az eddigi infókat is;valóban nem könnyű ilyesmiből kihámozni a lényeget.
A Christoffel-szimbólumok és a kvantumfizikai állapotfüggvény párhuzama kifejezetten érdekes.
Ha meg: a végén minden részecskefizikai fogalomnak geometriai eredete lesz, és az égvilágon mindenre számszerű eredmény adódik, amiket rendre össze is hasonlít a tényadatokkal
ez beigazolódik, az döntő fejlemény lenne.
Hiszen másoknak még az elektromágnesességet sem sikerült úgy geometrizálni,mint a gravitációt,nemhogy a kvantumfizikai jelenségeket.
Nagyon lényeges, ellentmondó tulajdonságai vannak a relativitáselméletnek és a kvantumfizikának. A rel determinisztikus, a kvant objektíven indeterminista,pl.
Melyik alaptulajdonság "győz" Heim elmélete szerint? Látni ezt azokból az összefoglalókból?
Csodálom, hogy ezt mondod. Azt hittem megértetted a legegyszerűbb
impulzusgenerálás mikéntjét...
Bár a vektori szorzattal az elöbb félreértettelek, ez bánthat.. Bocs, nem figyeltem fel a "néhány esetet leszámítva" vagy valami hasonló tartalmú részmondatodra.
Sajátos az érvelésed, keveredik benne a modell meg egyfajta naív valóság fogalom.
Én ezt, anélkül hogy bármiféle részletet ismernék, így látom: heim csinált egy modellt, amely egyfajta egyesített térelmélet. Ebben a modellben tervezhető egy hajtó,ű, aminek ilyen-olyan-amolyan tulajdonságai vannak. Ezzel nekem semmi bajom. Ha most ehhez a hajtóműhöz különféle vulgáris "magyarázatokat" kapcsolnak, mint pl. a térgörbítés, arról se Heim se a modellje nem tehet.
Más kérdés, hogy sacc/kb alapon kötve hiszem, hogy Heim hajtóműve a közeljövőben (100 év is közeljövő...) megvalósítható lenne, sőt azt se nagyon hiszem, hogy a modellje jó lenne. De ez saccolás, azon az alapon, hogy elégtelen adatból ritkán szokott jó modell kijönni. kellenek a kísérleti adatok, hogy vezessék az intuíciót.
Az altrel kivételnek tűnik fenti saccolás alól, nagyon kevésből rakták össze, és nagyon sokat adott.
Viszont annyira extrapolálni, mint mondjuk a féreglyukak, enyhén szólva nem biztonságos. Feltehetően az altrelnek is lesz majd valamiféle érvényességi köre, és egyelőre nem lehet tudni, milyen irányban meddig lehet használni. Az eddigi mérések belesimulnak, de ezektől a féreglyuk hihetetlenül messze esik.
a szám is képzetes fogalom, meg az egyenes, a távolság, a tömeg, a sebesség stb. nem ez a lényeg, hanem amit jósolnak a tapasztalható tartományban, az igaz-e. pusztán abból, hogy a számok nem valóságosak, még nem következik, hogy egy számítás eredménye nem lehet igaz.
A görbült téridő hatásai nyilvánulnak meg azokban a "relativisztikus effektusokban",ill.magában a gravitációban.
Ettől még a semmi az semmi. És a semmi továbbra sem görbíthető, furható...
A téridő nem a "semmi", még az üres téridő sem. Szerkezete van,energiát,impulzusmomentumot képvisel és közvetít stb.
Vegyük a Schwarzschild-téridőt. Ez mind az eseményhorizontján kívül,mind belül a szingularitás kivételével üres; mégis természetesen igencsak valóságos a görbülete (is).
A féreglyukak elméletileg lehetségesek; a kérdés a gyakorlati megvalósíthatóságuk, a méretük,a stabilitásuk stb.
A Heim-féle új modell alapján meg hasonló, de lényegesen más téridő-szerkezeteket lehetne építeni,ha jól értem. És hátha ezeket könnyebb létrehozni és letesztelni.
