Születések száma a mélyben, házasságok száma csökken, satöbbi. Harmincas ismerőseim nagy része egyedülálló, gyerek tervben sincs. Miért? A nők nem akarnak gyereket? A férfiak nem akarnak házasodni? Az önállóság mindennél fontosabb? Miért dicsőség ma szinglinek lenni?
Elolvastam. Nyugi, lesz neki állása. Egyik ismerősünk alatt ingott most a szék, mert nyelvvizsgája nem volt, a baráti kör csatárláncban angolozott vele, hogy megmaradjon az állása.
érdemes ma hosszútávra tervezni?
hogyne lenne érdemes tervezni, kijelölgetni az útirányt, főleg, ha van család. bevállalni ennyi gyereket a semmire?
A legdrágább az első gyerek, a többedik már sokal egyszerűbb és számomra semmi nem pótolná a nagycsalád élményét és a négy gyermekem ölelésének melegét. Büszke vagyok rájuk és büszke a volt férjemre is, akivel együtt vállaltuk őket és még így is, hogy elváltunk, meg tudtunk maradni egymásnak és nekik.
Amikor a vállalkozásomat megalapítottam, rettegtem a holnaptól, mert tudtam, hogy semmilyen más lehetőségem nincsen.
Amikor az első sikereket osztottuk meg, a gyermekeim ott voltak mellettem és a volt férjem is. Amikor nehéz volt, akkor is ők adtak hozzá erőt.
És a barátok. A barátok, akik anno az építkezéshez pénzt, erőt, időt adtak, aztán ma vállalkozási tanácsokat, jó szót, tartalmas perceket.
Egynek sincs annyi gyereke, mint nekem, és soha nem mondtak volna ilyet, mint ti.
Fogalmatok sincsen arról, hogy mi motiválhatja az embert, amikor vállalja a negyediket. És az még semmi. Van nekem hatgyermekes és nyolcgyermekes ismerősöm is. Hozzájuk képest kezdő mazsola vagyok.
"Biztos, hogy az a jobb út, hogy előbb a gyermek az albérletbe, aztán majd talán valamikor a szocpolból, meg a támogatott hitelből egyszer saját otthon?"
Ez attól függ, milyen korú és munkaerőpiaci potenciállal rendelkező házaspárról van szó, meg hány gyereket szeretnének..stb. Van, h igen, van, h nem.
Az megint erősen relatív, mit nevezünk nyugodt gyerekneveléshez szükséges feltételeknek.
"Az adókedvezmény az szelektív dolog, annak segít, aki eleve jól keres, például a segélyből, vagy mondjuk minimálbáérből élő nem adózó nem tud mit kezdeni vele."
Aki még saját magát sem tudja eltartani, az hová akar gyermeket?
Előbb talán azon kellene gondolkozni, hogy hogyan keressen több pénzt, és akkor majd nem fogják érdekelni és motíválni a segélyek.
A gyermektelen házaspárok egy része talán azért gyermektelen, mert nem tudta még megteremteni azokat a körülményeket, amelyek között nyugodtan lehetne gyermeket nevelni. Az extra adóztatással éppen azt nehezíti meg az állam, hogy saját otthonuk legyen.
Biztos, hogy az a jobb út, hogy előbb a gyermek az albérletbe, aztán majd talán valamikor a szocpolból, meg a támogatott hitelből egyszer saját otthon?
Az állam akkor támogattja a legolcsóbban, leghatékonyabban, legbürokráciamentesebben az állampolgárait, ha minél kevesebb pénzt vesz el tőlük, és nem azzal, ha pénzt szór a nép közé. Az adófizetők pénzét.
"-Viszont mért természetes, hogy egy férfi ugyanabban a munkakörben többet keres?"
Nem az, és én nem is tapasztaltam ilyet, hogy csak azért keresne többet valaki egy adott munkakörben mert férfi. Ez egy amolyan dogma, hogy valóban így van-e, azt meg nem vizsgálja senki.
Aztán meg ha történetesen többet keres egy férfi ugyanabban a munkakörben ugyanazon a munkahelyen mint egy nő, akkor az talán azért van, mert esetleg, jobban, hatékonyabban végzi el a munkát és nincs köze a neméhez. Persze a statisztika azt már nem mutatja, hogy miért is keres többet valaki mint a másik.
"Aki gyereket vállal, az számoljon azzal, hogy az életminősége 25-50% ot esik."
Az életminőséget nem lehet csupán pénzben mérni.
A gyermek sok örömet és boldogságot ad, ami semmi mással nem egyenértékű. Aki gyermeket szeretne optimálisabb esetben ezekért az örömökért szeretne, és nem azért mert az állam fizet a gyermekéért. Az olyan gyermeket nem irigylem, akinek a szüleit az anyagi juttatások motíválták.
"mért olyan magasak a szülés "költségei" a nőő számára? "
Miért, milyen kötelező költségei vannak a szülésnek?
Csak nem az orvosok megvesztegetésére gondolsz? Az korrupció, azaz bűncselekmény. Ebből ne indulj ki! Tisztességes helyet kell választani.
"Elveszti a munkahelyét - mert 3 év múlva nem mehet ugyanoda vissza,"
Ezt neked ki mondta? Visszamehet. A gazdasági körülményektől persze senki sincs védve. Ha közben megszünt a cég, akkor akkor sem dolgozna ott, ha nem szül gyermeket.
"ki vállalja szivesen, hogy mittomén programozóból rendszergazdivá legyen, ráadásul ez még némi önképzést is igényel..ez csak egy példa"
Szerintem nagyon sokan. Mindkettő informatikai munka, szerintem nem jó példát hoztál. Kb. olyan, hogy ki vállalja szívesen, hogy orosz tanárból német tanár legyen.
"sokkal kevesebb pénzből kell megélnie, és mivel sok a válás, benne van a pakliban, hogy egyedül marad, minimálbéren bejelentett partnere havi 5-10e ftos hozzájárulásával.."
Arra ne vegyél mérget, hogy a nőnek ítéli a gyermeket a bíróság váláskor! Bár valóban nincs egyenjogúság, de vannak még "csodák".
" nőgyógyászom egyszer azt kérdezte meg tőlem, h ki fogja így az ő nyugdíját fedezni..."
A nyugdíjáról mindenkinek magának kell(ene) gondoskodni. Nem a gyerekektől elvárni. 40+ évig befizetett nyugdíjjárulék és annak 40+ éves hozama elég a nyugdíjhoz.
És így nem szorul(na) rá a nyugdíjas mások befizetésére.
én 17 évig voltam otthon a gyerekekkel. nem éreztem, hogy eltartott lennék, ez egyébként függ a férjtől is. nálunk otthon nincs ingerszegény környezet, ugyanis elég nagy társasági életet éltünk mindig is. ebben a gyerekek nem gátoltak.
a volt férjem nem strapálódott le, hozzám jöttek a barátnők, vagy én mentem a gyerekekkel. jártam szinházba, táncolni, stb.... olvastam nagyon sokat.:)
lehet, szerencsém volt.
én visszasírom azokat az időket, amikor még 3 gyerekkel babáztam. nagyon jó volt, hidd el......
Nem, ez nem az én ideálom. A pénz amit keresek nekem majdnem csak ráadás, de ugyanakkor biztosíték is, hogy ne kerüljünk ilyen helyzetbe.
Én nem akarok eltartott lenni, nem érdekel se az otthoni relatíve ingerszegény környezet, se a munkába leharcolt pasi, aki a kedvünkért veszti el velünk a kapcsolatot... A gyerek nem társaság, nem zárkóznék be vele, akármilyen aranyos, stb, Régen a család nőtagjai társaságot és segítséget jelentettek egymásnak, ma nincs ilyen.
Szerintem az egyedülálló gyermektelenek többsége csupán azért egyedulálló, mert nem talál megfelelő partnert és nem azért mert mindenáron ragaszkodik a függetlenséghez.
Komoly döntés, hogy kivel alkotunk szülőpárost, felelősségteljes.
Van nekem egy olyan alapelvem, hogy:
Sokkal, de nagyon sokkal jobb egyedül, mint egy rossz kapcsolatban.
Sokkal, de nagyon sokkal jobb egy jó kapcsolatban mint egyedül.
Egyértelmű a sorrend. De ebből az is következik, hogy nem szabad, és nem is kell, mindenáron családot alapítani.
lilamanóval pedig nem értek egyet, hogy attól lenne különbség, hogy ki hol él, falun, vagy városon. Egyáltalán nem. "Leír a falu." Ez csupán személyiség kérdése. Csak olyan embernél számít, aki hagyja, hogy beleszóljanak az életébe kívülállók, szomszédok, papok, akárkik, mert számít neki a véleményük. Önálló, független személyiségeket nagy ívben nem érdekli, hogy mit mondanak róla a háta mögött számára nem fontos emberek. Akárhol is él. Én lakom jelenleg is, falun is, meg városon is. Sz'al ezen ugyan nem múlik semmi.
A születésszámcsökkenés pedig teljesen természetes folyamat, világjelenség. Nem szembe kell vele menni, hanem alkalmazkodni hozzá. Széllel szemben ugye nem igazán okos dolog. Tehát azon célszerű elmélkedni, hogy hogyan lehet csökkenő népességszám mellett is fenntartani a gazdasági növekedést és az emberiségnek tovább fejlődni, és nem azon erőlködni, hogy szaporodni tovább, mert az zsákutca.
én ebben az egyben nagyon konzervativ (hülye?) vagyok.:))))
szerintem egy nő legyen otthon, nevelje a gyerekeket, tartsa egyben a családot.
az más kérdés, hogy nem megoldható, ezért én is dolgoztam. elég sokat. de amikor nagyon nagy szüksége volt a gyerekeknek arra, hogy otthon legyek, szerencsére megoldható volt.:))))
Hát, anyukámnak van olyan 4 gyerekes férfi kollégája, akinek a felesége otthon van a gyerekekkel, de ha valami baj/betegség van, akkor már a férjnek is be kell ugrania, fuvarozni, vagy többire vigyázni...
nem az lenne a normális, hogy rendesen dolgozom, ennyit keresek, ebbe ennyi fér bele? akár egy nagyösszegű törlesztés és 4 gyerek. és azért irom, hogy kresek, mert azt gondolom, az lenne a normális, hogy 4 gyerekkel az anya otthon lenne.
Nemtom, nekem az egy lábon állás xe ft-tal se megbízható.
Pont ez a baj azzal ami most van. Egy sokat keresővel mindenki elvan, egy átlagosan jó kereső is eltart egy gyereket akár, a baj ott kezdődik, kiesik az egy kereset. Ha normális rugalmasabb lenne a szociális ellátó rendszer (mondjuk még abban a hónapban kapnának gyedpénzt, több lenne a munkanélküli segélye, stb de ezt az egészet fenn kéne tartani) vagy a nőnek nem lenne totál lenullázás a gyerekszülés anyagilag, akkor lehetne ilyet csinálni.
ma mondjuk lehet tudni, hogy visszaigényelni cska az első 5 évben lehet. de csak akkor, ha nem minimálbéren vagy, mert akkor alapvetően mindentől elesel.
5 évvel ezeleőtt szerződést kötsz az állammal, hogy ennyi a kamat, ennyit igényelhetsz vissza év végén. aztán két év múlva azt mondják, jaaaaa, jövőre már nem igy működik. de amikor felvetted, nem ezt mondták.:(((((
én sem gondolkodtam, amikor a 3 mellett döntöttem.:)))
és ha most kellene fizetnem a hitelt a házra, nagy bajban lennék. lennénk. ahányan vagyunk.:)))) szerencsére nem kellett felvenni. Bár, megmondom úgy ahogy van, nagyon gondolkodtunk rajta, mert a legelején gyakorlatilag kamatmentes volt a hitel. Tudod, az adójóváirás miatt.:)))))
így van. havi 400e-es fizetéssel én se gondolkodnék rajta, hogy felvegyek-e többmillás hitelt, és legyen-e 4 gyerekem. hát, eddig tartott a 400e. hogy ezután mi jön majd, az eccerűen kiszámíthatatlan.
aközött is van különbség, hogy megalapozott egzisztenciára vette fel a hitelt, vagy pedig egyik napról a másikra élt eddig.Léni szavaiból azt vettem ki, hogy biztosnak tűnő munkahelye volt.
