Csavarjuk vissza a fizika fejlödése idejét 1905 és 1915 elé, amikor a specrel és az áltrel napvilágot látott.
Akkor lehetett még a megfigyelök által definált világpontokról, koordináta-rendszerekröl, egyenletes v sebességgel vagy egyenletes a gyorsulással mozgó rendszerekröl és geodétikus vonalakról beszélni, mert a meghatározatlansági reláció a fizikusoknak nem volt még ismeretes. De már a QM idejében ezek a fogalmak idejüket multák. (Annak ellenére is hogy nem is a Planck állandó határozza meg a részecskék helye és sebessége bizonytalanságát.) Igy nem csoda, hogy mind a két relativitáselméletböl levezetett fizika kérdésessé vált.
Ezek mellett a fénykibocsátás kvantumos felfogása sem felel meg a természetnek.
De még a szabadesés egytemessége sem kimutatható.
Na ja, újból kell elkezdeni a fizika kifejlesztését, az alapoktól elkezdve.
Mmormota, mi lenne, ha visszatérnénk a specrel elötti állapotra, az e-dinamikához: Az e-dinamika alapposztulátuma az, hogy a fénykibocsátás független a kibocsátó test mozgási állapotától és a fény egy véges és állandó sebességgel, c-vel, terjed ki. Innen azt a következtetést lehet/kell levonni, hogy nem csak a fénykibocsátás folyamata ÉS a fénysebessége független a kibocsátó testtöl, hanem azt is, hogy ezek FÜGGETLENEK mindenféle megfigyelötöl. Tehát a fénykibocsátás attól is független, milyen koordinátarendszert definál egy megfigyelö.
Ennek ellenére megpróbálhat egy megfigyelö egy koordinátarendszert definiálni magának. Természetesen elkezdi egy tér-idö ponttal
X = (x,y,z,t).
Bevetem ide, a tapasztala az mutatja, hogy három tér koordináta (x,y,z) van és ezek teljesen egyenranguak. Ehhez kell valahogy a negyediket, a t idöt, hozzá passzintani.
Mivel fizikusok vagyunk, megpróbálunk egy X tér-idö pontot olyan pontosan megdefiniálni, ahogy ezt a természet csak megengedi. Ezért veszünk az X definiciójához egyetlen egy pontszerü elemirészecskét, mondjuk egy protont. De kisül, hogy mi (tehát egy megfigyelö) nem tudjuk a protonnak sem a helyét sem a sebességét pontosan megmérni/megdefiniálni. Ez egy alapvetö meghatározatlanság: még egy pontszerünek feltételezett elemirészecske segítségével sem tudunk egy világpontot, az X-et, megdefiniálni. Végeredményben a megfigyelö nem tud még egy X világpontot sem pontosan elöírni, egy megfigyelövel rögzitett koordinátarendszerröl definiciójáról ne is beszéljünk. Ha már ez sem sikerült, akkor nincs is semmi értelme az egymással egyenletes v sebességekkel mozgó koordinátarendszerek tanulmányozásával tovább hülyíteni magunkat.
De ezt az e-dinamika meg sem kivánja. Az e-dinamikában az e.m.-kölcsönhatás csak egy invariáns távolságot
ds = sqrt (dx^2+dy^2+dz^2 -(cdt)^2)
definiál, és csak erre van szükség a fénykibocsátásnál is. És ez teljesen FÜGGETLEN mindenféle megfigyelötöl. (Ez a távolság definició természetesen Lorentz invariáns, de a további általánositásokra nagyon oda kell figyelni.)
Ha egy hidrogén atom vagy egy cézium atom két különbözö helyen fényt akar kibocsátani, az azt kibocsátja FÜGGETLENÜL attól, hogy a fénykibocsátást megfigyeli valaki vagy nem.
Mmormota, a Te példádba helyettesísünk Tégedet, aki ülsz, egy céziumórával és ennek az 1 idexet adjuk. Az autót meg helyettesítjük egy másik céziumórával, és ezt a 2 indexel látjuk el.
Az e-dinamika csak azt tételezi fel/követeli meg, hogy a a távolság az X1 és az X2 között
legyen. Az X1 és X2 pontos definiciója nehézségéröl már szó esett, igy nem is csodálkozunk azon, hogy a két idö, t1 és a t2, pontos definiciója sincs megadva. Az két céziumóra idötaktusa az egytelen folyamat, amit valaki meg tud figyelni. Az idötaktus egy c-vel összekötött rezgésszámot definiál mind a két céziumóránál. Ezek az idötaktusok két egymástól független folyamatok a 1-es céziumóránál és a 2-es céziumóránál de az idötaktusok megegyeznek egymással.
Mi történik az 1-es céziumóra helyén, ha a 2-es céziumóra az 1-eshez képest 20m/s sebességgel közeledik? Semmi más csak megváltozik az 1-es céziumóra helyén a 2. céziumóra által kibocsátott fény rezgésszáma, még pedig egy fix számmal. (Csak ezt mondja ki az e-dinamika semmi mást.) Ebböl nem lehet arra következtetni, hogy a két céziumóra sajátidötaktusa különbözik, ez csak 'csalódás'. Az e-dinamika azt állapítja meg, hogy a két céziumóra sajátideje egymással megegyezö idötaktusban jár (mert mind a kettö egy céziumóra) és ez a sajátidötaktus teljesen független attól ilyen sebességgel mozog a két céziumóra egymáshoz képeset. Mind a két céziumóra ugyanúgy öregedik, még akkor is, ha az egyenletes v sebesség helyett a két céziumóra egy tetszölegesen változó gyorsulással mozog egymáshoz képest. Ebben az esetben is csak a másik helyröl kibocsátott fény rezgésszám eltolódás nem lesz egy állandó.
Jó lenne ha a specrel 'imádók' ezt a gondolatmenetet magukévé tennék, és megértenék.
Nem kellene ezt a dolgot "sebességnek" nevezni, ez csak megzavarja a zavarosfejűeket jóhiszemű sprecrel-cáfolókat... korrektebb 'távolodási gyorsaság'-nak nevezni.
Most ugyanazt írtad le, mint pl Dubois 14149, vagy akár én itt, csak azt nem tudom, hogy minek. Szerintem azért mert nem értetted te sem amit ciprian írt 14142 ben, amit nem csodálok, mert eléggé értelmetlen, mégegyszer beidézem hogy lássad:
ha egy mozgó járműről fényt bocsátanak ki hátrafelé, akkor ezt az álló megfigyelő úgy észleli, hogy c+v a mozgó tárgy sebessége.
Ennek neked határozott értelme van ? Biztosan álmos vagy.
Ha egy 0 sebességgel mozgó tárgy kibocsát hátra tefeléd egy fénysugarat, akkor te azt látod, hogy a tárgy fénysebességgel távolodik (c+v sebességgel) ?
Ülök a földön. Megy egy autó balra 20 m/s sebességgel.
Felvillan a tolatólámpája.
Milyen messze lesz az autó a tolatólámpa fényjelétől 1 mp múlva?
Az én földön ülő helyzetemhez rögzített rendszerben leírva...
Autó megtesz 20m-t. Fény megtesz 300M m-t. A távolságuk 300 000 020m lesz. :-)
Milyen sebességgel távolodott a fényjel az én földön ülő helyzetemhez rögzített rendszerben leírva az autóhoz képest?
300 000 020 m/s. Igen, c + 20 m/s. Igen, ez több mint c. És nem, ez nem baj, ez csak azt zavarja, aki nem érti a specrelt, hanem mindenféle téveszméket ápol felőle... :-)
Milyen sebességgel távolodott a fényjel az autóhoz rögzített rendszerben leírva?
és a c+v észlelése is igaz. Figyelj oda, hogy észlelést írtam.
Attól tartok, hogy az észlelés nem keverhető a számítással, ez lényegi különbség és ebben a témában rendkívül zavaró szóhasználat lenne. Az észlelés megfigyelést, érzékelést, tapintást jelent. Ha észleled a 10000 fokos hőt elolvadsz, ha számítod nem történik semmi, stb.
Tehát a c+v észlelése nem igaz.
.. ha egy mozgó járműről fényt bocsátanak ki hátrafelé, akkor ezt az álló megfigyelő úgy észleli, hogy c+v a mozgó tárgy sebessége.
Érted Te ezt amit itt leírtál? A mozgó tárgy sebessége nagyobb lesz mint a fénysebesség? Zagyvaság ez nem gondolod?! Mi köze van a jármű sebességének a fénysebességhez? Nem értem miért kellene összeadni a jármű sebességét a fénysebességgel, hogy megkapjad a jármű sebességét ami mondjuk 10 km/h.
>Az Iszugyi nagyon komolyan gondolja az egészet! Pedig sokkal jobban jönnél ki a dologból, ha tényleg csak szívatnál minket...
Az 1919-es Eddington-féle fényelhajlás-mérés valóban nem volt túl sikeres a kor eszközeivel. "Csupán" annyit sikerült kimutatni, hogy az effektus létezik, de az akkor elért mérési pontosság még nem volt elegendő a különböző modellek közti különbségtételre. Viszont: a gravitációs fényelhajlást azóta rengeteg kísérletben ellenőrizték. Úgyhogy továbbra is várom az "Iszugyi"- (valójában a 20. század elejéről valaki) elmélet _számszerű_ jóslatát.
Attól, hogy rendszeresen hazudsz a relativitáselmélet jóslatairól, még nem cáfoltad azt.
Erről a 43''-os dologról mondhattad volna, hogy "bocs, nem jól néztem meg a könyvekben, tényleg nem a precesszió ennyi, de ettől még a többi érvem áll". Terelhettél volna, hogy "a GR 574''/évszázad jóslata ugyan véletlenül megegyezik a mért értékkel, de az én elméletem ennél sokkal pontosabban jósolja meg:....".
De te ragaszkodsz ahhoz, hogy az áltrel 43''/évszázados perihélium-precessziót jósol, ami bármelyik áltrellel foglalkozó könyvet kinyitva, az első oldalakon látszik, hogy NEM IGAZ.
Azért hozom fel újra és újra ezt a témát, hogy a felületes olvasóknak is feltűnjön teljes vitaképtelenséged.
hamarabb kiesik a kezemből, mint hogy Te rálépsz. Nem. A mozgó rendszer szerint a rálépés t1, a kiesés t2 időpontban történik, t1<t2. Az álló rendszer szerint t1' és t2' időpontokban, t1'<t2'. Ellentmondás nincs.
A specrel tehát ellenemond az ok-okozati viszonynak. Sajnos nem. Jöhet a következő "cáfolat".
OK rendben.
De itt egy másik cáfolat:
(Csak azért, mert erre szólít fel a topikcím)
A kozmikus országúton elhúzok melletted mondjuk v=0,6c-vel. Kezemben fogva magam után húzok egy valamilyen hosszú madzagot.
Te tréfás kedvedben rálépsz a madzag végére, amikor hozzád ér. Ettől ez kicsúszik a a kezemből, és leesik az útra.
Két esemény:
A: rálépsz a madzag egyik végére (t=0, x=0, t'=0, x'=0)
B: a másik vége kicsúszik a kezemből.
B esemény ideje a Lorentz trafó szerint az én rendszeremben:
t'B=(0-v/c2.L)/gyök... (mindegy is, hogy melyik L-et veszem, amit húzok magammal, vagy amit Te mérsz, amikor leáll, nem ez a súlyponti kérdés, hanem:
az hogy hamarabb kiesik a kezemből, mint hogy Te rálépsz.
A specrel tehát ellenemond az ok-okozati viszonynak.
de ez csak egy mutáns vélemény.
A fizika álló koordinátarendszerben a megszokott módon írható le. Akkor történnek szokatlan dolgok, ha először kiszámítjuk a mozgást álló helyzetben, majd ezt át akarjuk számítani mozgóra is olymódon, hogy a számításokkal a kezünkben felülünk rá.
Mondok egy példát. Elindítok egy nagyon gyors járművet, de először felteszek rá egy órát, a kezembe is veszek egyet, sőt az itt a fórumon ágáló urak kedvéért a célba is leteszek egyet. Majd mindhárom órát a biztonság kedvéért összehangolom. A célban levő órát nehéz összehangolni az enyémmel, mert messze van, de erre is van módszerem.
Nullára állítom mindhármat, majd elindítom a járművet. A célbaérés után megnézem az órákat. A földön levő két óra egyformát mutat a célbaérés után, azonban a járművön levő ezekhez képest kevesebbet mutat. Mintha a mozgó járművön lassabban telt volna az idő.
Na mondom, valaki fenn a járművön viccel velem, és visszahúzta az órát. Felszállok most a vonatra, szorosan fogom az órát, és megismétlem a kísérletet. Lent a rajtnál és a célban két óra, a kezemben a harmadik. Elindulok a járművel, de előtte nullára állítom az órákat. A gyorsan mozgó járműről a célban leolvasom a földi órát és az enyémet. A fene! Most meg a lenti óra mutat kevesebbet, mintha most a földön telne lassabban az idő.
Érteni kell a matematikát ahhoz hogy belátni tudjuk a világegyetem 'nem forr fel'!
Az elemi részecskék nem tudnak túl közel kerülni egymáshoz, ezt a köcsönhatásuk megakadályozza. Az elemi részecskék nem tudják egymást megsemmisíteni és a 'tömegüket' energiává átalakítani.
"Lehet, hogy roppant hülye vagyok, de emlékszem olyanra, hogy c+v-t sehogysem észlelhetsz."
Ez egy tipikus félreértés.
Ha két hajó meg egymással szembe megy majdnem c-vel, akkor majdnem 2c-vel közelednek egymáshoz. Tök simán kell számolni, mint a középiskolai fizikapéldákban.
Azonban ha át akarsz térni egy másik koordinátarendszerre, például az egyik hajóéra, akkor a relativisztikus sebességösszeadással kell kiszámítani az ott érvényes sebességet és Lorentz-transzformálni a távolságokat és időket.
És akkor már valóban az jön ki, hogy a szembe jövő hajó c-nél kisebb sebességgel közeledik.
Lényeg az, hogy ha át akarsz térni másik koordinéta rendszerre akkor váltanod kell és ezek az átváltási szabályok már nem olyanok, mint a középiskolai fizikapéldákban levő szabályok.
Einstein természettudós nem volt mert kritikátlanul elfogadta az m(g)=m(i)-et, az UFF-t, Newton korpuszkuláris fényelméletét feléleszette, de méréseket nem végzett. Még azt sem vette észre, hogy invariáns elemi elektromos töltések kéteznek. Einstein csak axiómatizált!
Látom most kezded. Ha javasolhatom, először Galilei relativitáselvét jól gondold át, mert ez a kulcs Einsteinhez. Ha ezt jól érted, akkor azon gondolkozz el, hogy a fény sebessége is minden mozgó járművön belül a levegőben c értékű, függetlenül attól milyen sebességgel halad. Ezt kell összehozni valahogy a Galilei-elvvel.
Már rég ki van mutatva, hogy a SR csak két olyan koordináta rendszeben érvényes, ami egymással szemben nyugalomban van. Einstein egy számolási hibát követett el, amit a fizika elfogadott és azóta sem engedi publikálni a helyesbítést. Az egyetemi fizika így dolgozik, hát.
Miért van olyan érzésem, hogy ezt is csak beblöffölöd ide a fórumra? Hogy ez is annyira igaz mint az áltrel 43''-os perihélium precessziót jósol a Merkúrnak típusú totális, óvodás szintű félreértés?
Ha végig nézed Einstein publikációít, magad is megállapíthatod matematikus biztos nem volt. Sajnos természettudós sem. Ö valami melléfogó 'axiómatizáló fizikus' volt.
Nem vagy teljesen hülye, és a c+v észlelése is igaz. Figyelj oda, hogy észlelést írtam.
Ezt a c+v sebességet látszólagos sebességnek nevezik, mert ezt csak az álló megfigyelő észleli így. Pl. ha egy mozgó járműről fényt bocsátanak ki hátrafelé, akkor ezt az álló megfigyelő úgy észleli, hogy c+v a mozgó tárgy sebessége. Azért csak észleli, mert erre számítás útján következtethet, ő csak a fény sebességét és a tárgy sebességét mérheti meg külön-külön, aztán összeadja őket.
A fény valóságos sebességét a mozgó járműhöz képest kell mérni a mozgó járműről, ekkor már nem c+v, hanem c adódik.
