Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Mi az elvi döntés száma? Ugyanis nem találok arra nézve semmilyen jogszabályi hivatkozást, hogy az ő feladata lenne bejelenteni (pl. 1988. évi I. tv., 35/2000). Ugyan van valami sejtésem egy ilyen LB-ről, de nem emlékeszem (Parkolási társulások kapcsán). A vevő feladata szerintem.
Kérdés: faterom idén május végén eladta a kocsiját majd most a napokban kapott egy pótdíjbefizetési felszólítást, hogy lefilmezték novemberben valamelyik autópályán.
Írt szépen egy levelet nekik, mellékelte az adásvételi szerződést, amire azt a választ kapta, hogy a nyilvántartás szerint az ő nevén van az autó, és neki kötelessége lett volna az autó eladásánal ezt (15 napon belül) jelezni az okmányirodán.
Most az ügy ott tart, hogy beküldtem atyámat az okmányhivatalhoz, adja le az adásvételi szerződés másolatát, kérjen igazolást (ha lehet) arról hogy mikor adta el a kocsit, és ezt küldje el az autópályásoknak.
Másik vonalon meg kiderült: a vevő, aki cég nevére az autót már továbbadta a kocsit, azaz ő is tojt a bejelentési kötelezettségére. na most ha a véletlenül kiderül, hogy ki az új tulaj akkor reménykedjünk ő méltóztatik kifizetni...
A bűnügyi iratok között elfekvő földhivatali adatközlés - amely a bíróság megkeresésére adott válasz volt - azt tartalmazza, hogy az elkövetés helyszíne a vadászház bekötőútja volt, amely a vadásztársaság tulajdona. Ezt a helyszínt az elsőfokú bíróság közútnak minősítette. Az elsőfokú bíróságnak ez a megállapítása téves. A KRESZ rendelkezése szerint: Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút). Az ország területén levő utak túlnyomó többségét az ezzel megbízott állami és önkormányzati szervek építik és tartják fenn, kifejezetten azzal a céllal, hogy azt közlekedésre bárki szabadon használhassa. Ezek az utak közutak. Vannak azonban olyan utak is, amelyeket egyes szervek saját céljaikra építenek, de megengedik, hogy azokat mások is használják. Ezek az utak a közforgalom számára megnyitott saját használatú utak(KRESZ Tankönyv 1997.).
A közlekedési bûncselekmények (Btk. XIII. fejezete) körében szabályozott egyes bûncselekmények törvényi tényállásai bizonyos esetekben a közlekedési útvonallal [pl. Btk. 184. §-ának (1) bekezdése], más esetekben a közúttal [pl. Btk. 188. §-ának (1) bekezdése] kapcsolatban tartalmaznak rendelkezést.
A közút fogalmára a módosított KRESZ 1. sz. függelékének 1/a. pontja irányadó. Eszerint „út: a gyalogosok és a közúti jármûvek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetõleg magánterület (közforgalom elõl el nem zárt magánút)”.
A fentiekbõl következõen, amíg a közlekedési útvonal fogalma a bírói gyakorlat szerint a közútnál bõvebb kört foglal magában, addig közútnak a KRESZ fenti fogalmának megfelelõ közterületek tekintendõk. Ezek körébe pedig az üzemek, laktanyák., kórházak stb. területe - mint magánterület - nem tartozik.
Ha ugyan el van zárva, de történt személyi sérülés, netán halál, attól még a Btk-t kell alkalamazani. Hogy ilyenor mi alpján ítélik meg jogellenes cselekedetet, azt nem tudom. Gondolom, pl. itasság, gyorshajtás, de nyilván ekkor nem hivatkoznak a KRESZ-re, csak a szakértői véleményre. Hasonló lehet ilyenkor a polgári per bizonyítása is.
Tehát a gond akkor van, ha el van zárva és magánút, és netán még KRESZ jelzések vannak alkalmazva. Szerintem ilyen helyzetre a jogalkotó nem gondolt. Nem tudom ezügyben van-e LB iránymutatás, jogagységi döntés, vagy ha nincs, akkor mi a bírói gyakorlat. Ha másnem, marad a polgárjogi igény, vagy a biztosítók packázása.
Szerintem a megoldás az lehet - tekintve, hogy erre nem gondoltak -, hogy a jogértelmezés jogtudományi szabályait kell alkalmazni, ha ezt még az LB nem tette meg. Sokféle értelmezés lehetséges. Pl. ajogalkotó szándéka szerinti megközelítés.
Tehát, állláspontom szerint:
Nyilván egy ilyen áruház parkolóban a az elzásárnak nem ez a célja, hogy kifejezetten elzárja minden jármű elől a forgalmat, hanem a védelem, parkolási díjak beszedése. Nem egy reptér, ahova csak engedéllyel lehet behajtani, henem az odaérkező vásárlók parkolását szolgálja. A sorpót a parkolót használó személy maga felnyithatja, nincs korlátozva a bahatás. Tehát igazából nincs elzárva. És szerintem ezt kell megragadni. Egy reptéren már más a helyzet, és gond is szokott lenni az ottani baléesetek miatt. Kérdésed azt is felvetette, hogy ugyan van sorompó, de nyitva. Ilyenkor én nem tekintem elzártnak.az utat, tehát érvényes a KRESZ.
De iure (a jog szó szerinti értelmében) ez a laza értelmezés nem lehetne használható, de ugyankakkor nem is lenne szerintem igazságos.
Ezt kell vizsgálni hogy a közút/magánút a közforgalom elől el van-e zárva, (sorompóval, kapuval, mindkét irányból behajtani tilos táblával, magánút felirattal), mert ha igen, akkor ot elvileg nem érvényes a kresz. Az már jó kérdés, hogy mi van akkor, ha nyitva van a sorompó vagy akapu. elviekbne akkor sem érvényes, ha én jól értelmezen.
Pár éve volt egy, egyébként külföldi állampolgárságú, földtulajdonosnak egy érdekes esete a helyi rendőrökkel. Valami szabálytalanságot láttak és eljártak ellene. De bizonyította, hogy a saját földjén, a saját útján történt. Ezért az eljárás megszünt.
Jogszabályi szinten ez teljesen egyértelmű. A kérdés csak az, hogy milyen ismérvek döntik el a gyakorlatban, hogy egy út nem közút vagy közúti közlekedés számára megnyított magánút. (Azt hiszem, így mondják. :-) )
Sok sikert a papírhoz. A közlekedési szakjogász nem úl kedvelt szak, mondván nem keres jól.
A közlekedési szakjog kaőpcsán az első érdekes probléma a területi hatály kérdése. Jó példa erre a hol érvényes a KRESZ témakör? Ugyanis ennek gyakorlati problémái lehetnek. Ld. pl. Ferihegy saját úthálózata. Másrészt a lassújel nicked is stílszerű, és ebből jutott eszembe, a vállalati utasítások rendszere. Milyen erővel bír pl. a Villamos F1-F2. Pl. emlékszel a lánchídi balesetre? Nos ott mi a helyzet?
