Ha jól emlékszem a Malom-bástya felsőbb szintjein nevezték meg az "Úr házát" -- Gerendás új házat -- tehát régebben a földesúr itt lakhatott.
Ezek a várleltárak viszont már 1678-ban és 1685-ben készültek el, amikor tényleges birtokos nem élt a várban, így aztán az eredetileg neki és famíliájának készült palota belső tereit más célra használták fel...
Ebből is látszik, hogy napjainkban egy várlátogatás során mennyire másképpen látjuk az erősség szerkezetét, felépítését -- mint azt egykoron használhatták!
Mint ahogy a várlista készítője is elcsodálkoznék {elszorodnék} a mai állapotokon!
Szóval én ara jutottam, hogy a vár déli oldalán az Öregtoronytól délre volt az 1680-as években a palotal. A mostani palotának nevezett épület pedig gazdasági célokat látott el: konyha, sáfárház, pitvarok, boros ház és pince (jelen esetben a fsz-en) volt benne.
És ami érdekes a 3szegű toronyból visszajövet jön keresztül a mai palota tetején, hogy elérje az öregtorony egyik emeletét.
"19. - A Nagy Palotából ó konyhán általmenvén, ugyanazon feljebb megemlített csatornás kút mellett vagyon egy gerendás pince, mely három szakaszban vagyon."
Igen, abban 100 %-os vagyok, hogy a hosszú palotaépület fénykorában 3 szintes, vagyis kétemeletes lehetett, melyet a XIX. századi metszetek még romjaiban de ábrázolnak {pl. Rohbock és Miskovszky}
Sajnos ezt már a helyreállítások során nem állították vissza... :-( úgy, mint pl. a gesztesi vár is kétemeltnyi volt eredetileg! Pedig úgy mennyivel több lehetőség kínálkozna a vár kihasználására...
Én jelenleg a déli bástyát úgy képzelem el, ahogy egy lentebbi rajzomon jeleztem, vagyis a mai malomtorony éa környéke É-K felé egy épület lehetett.
Egy biztos pont a tömlöc, de van még egy süllyesztett "bolt". Ezért gondoltam ezt a malombástya alsó szintjére. A malomépítmény a leírás szerint az emeleten volt.
Egyébként a regéci, fűzéri, most a boldogkői invertáriumot olvasgatva, rájöttemn arra, hogy a pince mit jelent abban a korban: ugyaolyan tároló, mint most, de nem feltétlen süllyesztett (lásd: Füzér vára, Boldogkő jelenlegi palota alsó szintje !!!).
Szóval, ha a leltározó kitér arra, hogy süllyesztett, akkor valszeg az, de ha pincéről ír, nem biztos, hogy a föld alatt kell keresni.
Ui. Sós István nem tudja hova helyezni a "boltot", szerinte nem is volt besüllyesztve, szerintem igen.
de attól, hogy neogótikus a lépcső feletti boltozat, még nem következik, hogy a lépcső is 19. századi
Elgondolkoztattak a szavaid... valóban, lehetséges, hogy ez a lépcsősor még a felrobbantott É-i épületrész legalsó "boltjához" tartozhatott.
leltárból nem derül ki pontosan, mikor, hol jár az összeíró
Erre Sós I. is többször célzást tesz, miszerint szinte lehetetlen megállapítani az inventáriumot végző ember útvonalát a napjainkra félig lerombolt Malom-bástya belső helyiségei között
vajon az É-i palotarész, amit ma palotának hívunk, hány szintes volt? Bejáratok hol voltak?
1. egy 1858-as metszetes akár 3 szintes is lehet, látszanak falcsonkok és egy védőtető.
2. leltározáskor viszont nem említenek szintet, csak egy folyosót vagy ilyesmit.
3. a palota K-i faláról készült képemen Sós I. írásának segítségével felfedeztem a gerendalyukakat, meg mintha ajtónyílás is lenne. E szerint az emeleti szint bejárata kívül volt.
Igazad van, ezt este nem írtam le, de azt a rajzot természetesen a déli-bástya MA IS ÁLLÓ épületére értettem. A déli bástya É-i elpusztult épület is 3 szintes volt, de szerintem a felső egy ágyúterasz szerűség volt, vagyis nem lakószoba.
Boltív: igazad van, ugye a Péchyek építkezéseit a monogramos vöröstéglák datálják, de attól, hogy neogótikus a lépcső feletti boltozat, még nem következik, hogy a lépcső is 19. századi.
A leltárból nem derül ki pontosan, mikor, hol jár az összeíró. Emiatt nem tudni, hogy a bejárás merre volt a d-i bástyába. Újabb részletes kutatási eredmények kellenének. Sajnos csak egy rövid összefoglalót találtam a CB hírlevelek között.
Egyben biztos vagyok már, szerintem Sós I. rossz helyre helyezi a 3. kaput.
Mivel gyakorlatilag az általad küldött alaprajzom van, meg az a pár oldalnyi ismertető, amit küldtél, sok mindenben egyszerűsítek.
Szóval Drégely, de mégse. Elméletileg az 1550-es évek eleje, de ki tudja, hogy akkor pontosan, hogy nézett ki.
Rám nem vonatkozik a VC.
Gyakorlatilag annyit szeretnék, amennyit eddig megtudtam. Vagyis felsővár az öregtoronnyal, a ny-i oldal épülete, d-i kaputorony, középsővár a déli sziklaalagúttal, meg a két é-i patkótoronnyal.
Alsóvár a d-i bástyával vagy toronnyal?? Meg ha lesz kedvem egy palánkrész épül még hozzá.
A :-( a végén azt jelenti, hogy sajnos a drégelyi vár jelenlegi helyreállítási állapota is ilyen mértékű! A vár egyébként klassz, de majd szeretném látni ha teljesen kész lesz.
Amúgy még nem írtad, hogy melyik időszakban fogja bemutatni az erősséget?
Fénykorában? Az 1552-es ostrom után? Vagy a napjainkban látható módon?
Mi ez a :( a végén?? Remélem csak azért mert elsőre nem találtad ki, nem pedig azért mert nem tetszik a művünk. Még van rajta mit csinálni, de egy várat nem lehet csak úgy összecsapni, plusz ez nem művészi makettnek készül, hanem a fiam szórakoztatására.
Viszont ebben az esetben a bejárás NEM a séli bástyán át van, hanem a jelenlegi helyen. Nem tudom mennyire igaz, hogy a kőlépcső 19. sz-i. Ezt feltételezi ui. Sos I.
Gőzerővel jár az agyam Boldogkőn is. Most megint eszembe jutott valami.
A leírás szerint a 3. kapu mellett volt egy kőből épített istálló, mégpedig a négyzetes bástya alatt. Most ugrott be, hogy hol lehetett ez.
Szóval a 2001-es ásatás szerint a kék helyen állt épület, erre lehet következtetni a déli bástya É-i induló falából. Itt volt a 3. kapu.
Ezen belül volt az istálló, 12 lóra.
lásd:
"Azon kapun belül vagyon egy kamora deszkából való, amellett vagyon egy kőből épített istálló, tizenkét lóra való." Amely istálló a Négy Szegű bástya alatt van, ugyan amellett vagyon..."
"sötét tömlöc, azon ellenében ugyanott van egy sütő ház, melybe kenyérsütő kemence vagyaon. Azon ház alatt van egy erős boltocska a földben..... kinek két ablaka a felsővárba járó kapu közé szolgál..."
Én arra gondolok, hogy a mai malombástya alsó szintje, ahová fentről kell lépcsőn lemenni, volt a "boltocska", vagyis boltozott helyiség. Ennek két kis ablaka a lécső felé szolgál. A maolmtorony 2. szintje, fentről fsz volt a sütőház. És még ezek fölött lehetett az ebédlő palota.
Miután a császári robbantómesterek alaposan elintézték a boldogkői várat, végre eljöttek a békésebb idők! Szerencsére nem hordták szét maradékát a szemfüles parasztok, mert földesúri gazdái alatt mint gabonaraktár szolgált. Addigra már a palánkvár a múltté lett, így a Felsővárban lévő palotaszárnyat nézték ki, mint helyreállított tetővel védelmezett raktárhelyiséget. Ennek a tetőzetnek maradékai még láthatók az 1858-as évben készült Rohbock metszeten is.
Mivel a Malom-bástya bejárata is elpusztult, valószínűleg ezért kellett vésni egy gyalogoslépcsőt a csupasz sziklába, hogy legyen hol felvinni a gabonászsákokat a palotába, a raktárba...
Hát nem is tudom, hogy örüljünk-e a Péchy család helyreállítási munkálatainak az 1800-as évek végén, mert alaposan bekavartak-átalakítottak a váron... de ők főként téglával dolgoztattak, ez talán segít elkülöníteni a régebbi időszaktól.
Kb 30 %, a felső rész így valóban retire emlékeztet, de még hiányzik egy kiugró bástya. az alsó részből csak mintavárfalat látsz, de még lesznek falak az egyik oldalon. És még volt valamikor egy kerítő palánk is. Na hol járunk?
Azt elárulom, hogy biztosra tudom, hogy jártál már ott....
Eddig OK. Megvan a válasz a Déli bástya kiugró falára. Viszont a bástya É-i falán lévő két lőrés elfalazott ajtót rejt... úgy néz ki, hogy a bejárás a Déli bástyán, ma Malombástya volt. Állítólag a kőlépcső is XIX. sz-i.
A számomra a Váras újság elején leadott cikkből és főleg a rajzból kiderült!
A Malom-bástya Ny-i fala -- ahogy mi is néztük a helyszínen -- sokkal hosszabb volt É-felé... elért az Öregtorony vonaláig. Ezért van még egy csonkja megmaradva, a többit a robbantás elpusztította, a helyreállításnál pedig nem törődtek vele.
Tehát a Malom-bástya É-i oldalfala előrébb állt az udvar felé, ide pedig -- eredetileg -- egy falépcső vezetett fel.
