Mi ez a :( a végén?? Remélem csak azért mert elsőre nem találtad ki, nem pedig azért mert nem tetszik a művünk. Még van rajta mit csinálni, de egy várat nem lehet csak úgy összecsapni, plusz ez nem művészi makettnek készül, hanem a fiam szórakoztatására.
Viszont ebben az esetben a bejárás NEM a séli bástyán át van, hanem a jelenlegi helyen. Nem tudom mennyire igaz, hogy a kőlépcső 19. sz-i. Ezt feltételezi ui. Sos I.
Gőzerővel jár az agyam Boldogkőn is. Most megint eszembe jutott valami.
A leírás szerint a 3. kapu mellett volt egy kőből épített istálló, mégpedig a négyzetes bástya alatt. Most ugrott be, hogy hol lehetett ez.
Szóval a 2001-es ásatás szerint a kék helyen állt épület, erre lehet következtetni a déli bástya É-i induló falából. Itt volt a 3. kapu.
Ezen belül volt az istálló, 12 lóra.
lásd:
"Azon kapun belül vagyon egy kamora deszkából való, amellett vagyon egy kőből épített istálló, tizenkét lóra való." Amely istálló a Négy Szegű bástya alatt van, ugyan amellett vagyon..."
"sötét tömlöc, azon ellenében ugyanott van egy sütő ház, melybe kenyérsütő kemence vagyaon. Azon ház alatt van egy erős boltocska a földben..... kinek két ablaka a felsővárba járó kapu közé szolgál..."
Én arra gondolok, hogy a mai malombástya alsó szintje, ahová fentről kell lépcsőn lemenni, volt a "boltocska", vagyis boltozott helyiség. Ennek két kis ablaka a lécső felé szolgál. A maolmtorony 2. szintje, fentről fsz volt a sütőház. És még ezek fölött lehetett az ebédlő palota.
Miután a császári robbantómesterek alaposan elintézték a boldogkői várat, végre eljöttek a békésebb idők! Szerencsére nem hordták szét maradékát a szemfüles parasztok, mert földesúri gazdái alatt mint gabonaraktár szolgált. Addigra már a palánkvár a múltté lett, így a Felsővárban lévő palotaszárnyat nézték ki, mint helyreállított tetővel védelmezett raktárhelyiséget. Ennek a tetőzetnek maradékai még láthatók az 1858-as évben készült Rohbock metszeten is.
Mivel a Malom-bástya bejárata is elpusztult, valószínűleg ezért kellett vésni egy gyalogoslépcsőt a csupasz sziklába, hogy legyen hol felvinni a gabonászsákokat a palotába, a raktárba...
Hát nem is tudom, hogy örüljünk-e a Péchy család helyreállítási munkálatainak az 1800-as évek végén, mert alaposan bekavartak-átalakítottak a váron... de ők főként téglával dolgoztattak, ez talán segít elkülöníteni a régebbi időszaktól.
Kb 30 %, a felső rész így valóban retire emlékeztet, de még hiányzik egy kiugró bástya. az alsó részből csak mintavárfalat látsz, de még lesznek falak az egyik oldalon. És még volt valamikor egy kerítő palánk is. Na hol járunk?
Azt elárulom, hogy biztosra tudom, hogy jártál már ott....
Eddig OK. Megvan a válasz a Déli bástya kiugró falára. Viszont a bástya É-i falán lévő két lőrés elfalazott ajtót rejt... úgy néz ki, hogy a bejárás a Déli bástyán, ma Malombástya volt. Állítólag a kőlépcső is XIX. sz-i.
A számomra a Váras újság elején leadott cikkből és főleg a rajzból kiderült!
A Malom-bástya Ny-i fala -- ahogy mi is néztük a helyszínen -- sokkal hosszabb volt É-felé... elért az Öregtorony vonaláig. Ezért van még egy csonkja megmaradva, a többit a robbantás elpusztította, a helyreállításnál pedig nem törődtek vele.
Tehát a Malom-bástya É-i oldalfala előrébb állt az udvar felé, ide pedig -- eredetileg -- egy falépcső vezetett fel.
Tehát az 1680-as évek inventáriuma szerint a palánkvár É-felől rostélyos kapuval védett, Ny-i oldalán palánkfal -- eléggé korhadt állapotban -- melyet két vigyáző őrgóré tagolt. Tizenkét lóra tapasztott istálló, borház, mészárszék, kenyérsötő kemencék a sziklafalban {ez fennmaradt} és cselédház emelkedett még. Kimondhatjuk hát nyugodt szívvel, hogy ez volt a vár gazdasági udvara, a piszkos, de fontos hétköznapi munkákat itt végezték el.
Idáig szekérrel és lóval is bemehettek, míg a sziklagerincen elnyúló Felsővárba már csak gyalog, mivel ide két rendbeli ó hídlás vezet, ami az én értelmezésemben két részből összeállított hahidat jelent. A két rész valószínűleg a kanyarulat kiküszöbölésére szolgált.
Az az érdekes, hogy a mai felsővár területén is volt istálló az 1682-es invertárium szerint, mégpedig a "négy szegű bástya alatt", mégpedi 12 (!) lóra való. Ennek mai elnevezése Öregtorony.
Sós István munkáját már többször átolvasva nagyvonalakban erre az elrendezésre jutottam, amit majd a továbbiakban részletezhetünk.
A rajzon pirossal az alsóvárat, kékkel a két palotaépületet, zölddel a valószínűsíthető bejárási útvonalat jelöltem. Erre a fenti dolgozatból, valamint az abban idézett leltárokból következtettem. Néhány helyen értelmezés alapján nem értek egyet Sóssal, bár az ő munkája még 1998-ban készült, tehát a 2001. évi kutatás előtt. Nem tudom, hogy azóta módosította-e a dolgozatát.
Ja, még lehet, hogy nem írtam -- de már nekem is sikerült beszereznem Gerő László: Várépítészetünk {1975} könyvét!!! :-))) Csekély 6000 Ft. volt de megérte!
Ebben valóban K. Végh Katalin régész ismerteti Boldogkő várát, alaprajzzal és néhány fotóval együtt. Az öregtornyot teszi legkorábbi építésűnek, amit a XIV. században bővíthettek tovább. Már például a Malom-bástyát a XV. századra helyezi, amit a K-i oldalt eleinte palánkfal védelmezett. Ezt a későbbiekben kőből átépítették.
És még kérdéses az Alsóvár keletkezési ideje {?} A szakirodalom általában a XVI. századra, a török hódítás veszélye miatt felduzzasztott végvári katonaság elhelyezésére tartja indokoltnak az addigi, kisebb területű kővárak gyors kibővítését a jobbágyság által robotban "magyar módra" sietve felhúzott palánkerődítésekkel.
Az biztos, hogy valahol már a kezdetekben is el kellett helyezni a lovakat és szekereket... azt pedig védelmezni kellett! De hol? Fent a sziklagerincen vagy már kezdetől fogva a Ny-i platón?
Ha jól emlékszem K. Végh Katalin kutatta a várat az 1960-as években. Azt hiszem innen származnak az alábbi képen leírt építési periódusok.
Az alaprajz a TKM füzetben található:
Abban az időben nem kutatták az alsóvárat, csak három árokkal átvágták a felsővártól nyugatra elterülő teraszt, falak után kutatva. Ekkor megállapították, hogy a várat egy palánkfal kerítette.
