Valóban... :-( ... az Internetnek hatalmas előnye, hogy az egymástól távollakó, de egyazon érdeklődési körű embereknek közös találkozóhelyet =fórumot biztosíthat.
Persze ettől még mindenki marad a maga helyén {várában} de azért ha komolyan akarja valaki, ezen tud változtatni {pl. közös vártúrák!} :-)
Ami késik, az nem múlik... talán egyszer majd szervezünk egy közös budai várlátogatást, amin jó lenne személyesen is találkozni a többi Topiklakóval! :-)
Kösz szépen a budai vár ostromait bemutató linket! :-)
Most belegondolva, úgy érzem, hogy aránytalanul keveset foglalkozunk {foglalkoztunk} Budával, gondolok itt a szervesen összetartozó várra és városra is... pedig mégis ez volt a középkori Magyar Királyság fővárosa!
Bevallom őszintén, hogy még nem jártam úgy végig -- Isten igazából! -- a budai oldalon található egyes erődítményeket... régebben pedig sokat jártam a Hadtörténeti Múzeumba, ami ugyebár az Esztegomi-rondella {régebben Föld-bástya} mellett található.
Ezért ismét hozzád fordulnék, hogy ha tudnál fényképeket készíteni a budai vár egyes védőműveiről, ide a Topikba feltehetnéd majd közösen kielemezhetnénk a látottakat....
Igen, jól emlékszel Melegh Szabolcs a következőket írja erről:
Az Alsóvár alján a piac felőli oldalon véleményem szerint egy pincesor húzódott, amelynek tagjai az asszony pince, sós pince, görbe pince voltak.
Gyanúm szerint ezeket teljesen betemette az Alsóvárban felrobbantott és onnan lezuhanó Nagy-torony és Csonka-torony omladékai!
Természetesen nekünk a legnagyobb kincs maga a regéci vár annak históriájával, természeti szépségével és minden hozzáfűződő legendájával együtt, amely a magyar nép közös múltjáról szól!
Úgy látszik már én is elmegyek a "bulvársajtó" felé a kincsek emlegetésével... amiket ahogyan alább leírtam, lett volna -- és lett is! -- ideje elvinni Zrínyi Ilonának a biztonságosabb munkácsi várba!
Én kb. 7 éve jártam először a várromban, akkoriban már kiirtották a sűrű erdőséget, amely a maradványokat eltakarta, egy elég rossz minőségű 1986-os fotó alapján el lehet képzelni az akkori állapotokat... úgy, mint a legtöbb romvárunk esetében! :-(
Ma megvettem a CB 2005/1 számát, ahol gyorsan elolvastam SZ cikkét a füzéri várról. Itt a pincének nevezett helyiségek a földszintről nyíltak, tehát nem besüllyesztettek voltak. Ekkor gondoltam arra, hogy MSz regéci tanulmánya során a déli sziklacsúcs alatt pincéket említ. Lehet, hogy ezek se a földszinta alattiak voltak, mert Várbarát által berakott egyik képen találtam valamit:
-- Nem tudjuk még bizonyosan, hogy mikor és ki építette a vár korai magját?
-- Nem tudjuk, hogy ez pontosabban hol állt, a szarv melyik csúcsán?
-- A XVI. -- XVII. századi palánkvár hogyan helyezkedett el?
-- Az egyes kapuk hol állhattak?
-- Kik és mikor építették a lakószárnyakat?
-- Tényleg még a föld rejti a Rákócziak kincsét?"
Azért már előrébb vagyunk, mint két hete a vártúrán.
A vár legbelső kapujának helyét mér sejtjük, a palánkvár helyét is.
A nyugati szárnyról is tudunk annyit, hogy 1644 és 1678 között építkeztek benne: új helyre került a kápolna, emeletet húztak rá.
Ami a Rákócziak kincsét illeti, ez inkább legenda..... de szép :)
Nem a kicsért ásunk, hanem, hogy megismerjük a várat. Részemre már ez is egy kincs, hogy ennyi minden kiderült a várról eddig. 1984 ?85 -ben voltam először a várban, ami sűrű erdőben űllt, alig látdzott belőle valami. Most meg....
Várbarát! Ha esetleg nem néztes, akkor most nézd meg a mailt :)
Hogy milyen természetű asszony volt Zrínyi Ilona úrnő, azt a regéci várőrség számára kiadott rendtartáson keresztül is megállapíthatjuk:
1 – Tilos a szitkozódás ezért, akit rajtakapnak, 1 forintot fizet, vagy 12 botütést kénytelen elszenvedni.
2 – Éjjel dobszóval kell a várat megkerülni.
3 – Aki a várat meghágja, azaz felmászik a falra, fejvesztéssel bűnhődik.
4 – Cirkáló, virrasztó, ha elalszik az őrségben, az első alkalommal három pálcaütést kap, második alkalommal a vár fokáról le kell vetni a mélybe.
5 – Ha a szolgák közül valaki a várból kapitányi engedéllyel eltávozik és éjjelre nem jön vissza, tömlöcben bűnhődjön, pálcázzák meg, és ha ismételten előfordul, keményebb verést kapjon és verjék vasra.
6 – Aki valaki kardot ránt, a kezét kell levágni, ha vért is kiont, nyakazzák le.
7 – Ha valakit elfognak, és tömlöcbe vetnek, kivéve, ha jobbágyról van szó, az úrnőt értesíteni kell.
8 – Az őrség havonta tartson céllövészeti gyakorlatot, a fegyvereket tartsák rendben, a gyalogosok a mustrán tisztességes bocskorban jelenjenek meg.
9 – A tömlöctartó a rabokért a fejével feleljen.
10 – A várfalon mindig tartsanak készenlétben hordókban vizet a tűzoltásra, a kéményeket pedig minden héten tisztítsák ki.
11 – A garázdákat, szitkozódókat zárják tömlöcbe reggeltől estig tartó időtartamra, ha pedig a nap második felében követi el a tettét, akkor estétől reggelig.
12 – Halálra ítélt csak az ítélet végrehajtására vihető ki a tömlöcéből.
13 – A darabontok feleségei magukat a várban megbecsüljék, ne szitkozódjanak egymás között, ne verekedjenek a várban az asszonyok. Akit mégis rajtakapnak, a kapu között 12-t üssenek rá, ha pedig tovább makacskodik, űzessék ki a várból.
14 – A tűzifa mindig kellő mennyiségben legyen tárolva.
-- Az őrség számára kiadott utasítás kiegészítőjeként még a következőket írta Zrínyi Ilona úrnő: „Holmi fosos kurvát be ne bocsássanak a várba, hanem az ki méltó az illendő tisztességes személyeket.”
Akkor bedobok egy-két követ a regéci állóvízbe! :-)
-- Nem tudjuk még bizonyosan, hogy mikor és ki építette a vár korai magját?
-- Nem tudjuk, hogy ez pontosabban hol állt, a szarv melyik csúcsán?
-- A XVI. -- XVII. századi palánkvár hogyan helyezkedett el?
-- Az egyes kapuk hol állhattak?
-- Kik és mikor építették a lakószárnyakat?
-- Tényleg még a föld rejti a Rákócziak kincsét?
Adalékok II. Rákóczi Ferencnek, a regéci várhoz köthető eseményeiből:
1677. decembere és 1678. áprilisa között az anarchikus kuruc-labanc belháborútól való félelmében Zrínyi Ilona a gyermekeivel együtt bezárkózótt a regéci várba. Utasítására Nagy Ferenc részletes inventáriumot készített az erősségről.
1683. májusától ismét Regéc vára szolgált az úrnő szállásául. Innen vitte magával férje, Thököly Imre "kuruckirály" a gyermek Ferkót a törökkel szövetségben elindított hadjáratra. Miután ez szeptemberben csúfos vereséggel végződött, a gyermek ismét Regécre került vissza.
1684 novemberében hagyták el a várat és a sokkal biztonságosabbnak ítélt Sárospatakra költöztek át.
1685 szeptemberében kiürítették a felkelők bázisául szolgáló raktárakat is, ahonnét a felszereléseket Munkácsra vitték át.
1685 novemberében Szádvár és Regéc kuruc helyőrségei ágyúlövés nélkül kaput nyitottak Caprara császári generális hadai előtt, kinek parancsára mindkét várat felrobbantották, nehogy a felkelők a későbbiekben bázisul használhassák.
Remek váras könyvesbolt, még remekebb üzletvezetővel, aki talán minket is segíteni tud a regéci vár minél alaposabb feltérképezésében! :-)
Szerintem fantasztikus érzés, így -- kissé az ásatásokat megelőzően -- megpróbálni kitalálni az egykori inventáriumok alapján, milyen is lehetett fénykorában a Rákócziak erődítménye, melynek piacán a kis Ferkó úrfi futkározott anno...
Ma meglátogattam az Almássy téri üzletet, ahol sok könyvet lehet beszerezni. Minden várbarátnak érdemes elmennie, a héten 50 % kedvezmény minden könyvre. Az eladók tök rendesek, és jobbnál-jobb könyvek sorakoznak a polcokon. Sajnos nem volt olyan vastag a pénztárcám, hogy mindent megvehessek.
Sajnos a regéci várat ismertető DVD-szerint a 2005-ös esztendő volt az első -- és remélhetőleg az utolsó is! -- amikor a pénzforrások hiánya miatt nem tudták folytatnia a vármaradványok feltárását és helyreállítását!
Elvileg igen, legalább is, én igy értelmezem ezt a mondatot:
"A Magyar Országos Levéltár munkatársai minden kedves Érdeklődőt szeretettel várnak az intézmény négy telephelyén. Megújult honlapunk lehetővé teszi, hogy a magyar és a külföldi állampolgárok, a kutatók, a diákok, azaz a Látogatók megismerhessék a Levéltár működésének legfontosabb területeit, és segítséget kapjanak abban az esetben, ha kutatási céllal felkeresik intézményünket."