Sjose! Természetesen nem a romokból jutottunk ilyen következtetésre, melyből biztosan állítjuk a kapu helyét és a kapuvédő bástya létét. Az alábbi tanulmány segített ebben, amely a XVII. századi várleltárokat elemzi. Ezek közül több részletesen leírja a kapukat. Ebből kiderül, hogy a vár 5. kapuja a vár piacára (udvarára nyílt, ahol egy "élő" kút volt. Ez csak a DNy-i részen lehetett. Továbbá a kapu előtt leltároztak egy "kapu előtt lévő bástyát", ebből sejtjük, hogy volt egy külön(?)álló bástya a kapu előtt, de még nem a várban Várbarát már kétszer betette e linket, de itt van:
http://mek.oszk.hu/02100/02124/pdf/17_melegh_szabolcs.pdf
Érdekes amúgy ez az eset... Csesznek gyönyörű község + a csodálatos várával együtt -- amit remélhetőleg minél jobban helyreállítanak!
Mégis azt mondom, hogy nem kellene megváltoztatni a falu legfontosabb vonzerejét, vagyis a bakonyi erdőrengetegben megbújó csendet, amihez legjobban egy vendégszoba nyugalma dukál!
Tehát a magam részéről inkább a falusi vendéglátásra szavazok, mint egy ultramodern szálloda szolgáltatásaira!
Szeintem az út a piros vékony nyíl, ez a mai feljáróút, és az É-i széles placcon lehetett a felső palánk, majd a nyugati várfal mellett haladt a DNy-i kapuhoz.
Érdekes az általad felvázolt elrendezés. Ezt részben én is így gondoltam. Elovasva MSz tanulmányát, sokmindenre fény derült, de jobban érthető lenne, ha olvashattam volna az 1644 és 1678 évi leltárakat. A kapuk leírásánál szerintem kicsit csapong a palánk állapotai között, ezért nemnagyon értem, mit is ért 1.-4. kapuk alatt, hiszen leírja, hogy az 160-es évekbeli leltárak 5 kaput említenek, amiből aztán elpusztultak a palánkban lévők. Ekkor még két palánk volt, alsó és felső.
Azt írja, hogy az 5 kapuból 3 a palánkban állt (alsó??). Ezek a kapuk a palánkkal együtt elpusztultak. E szerint maradt kettő, a továbbiakban mégis 4 kapuról beszél.
Az 1672. évi ostrom után újjáépült a palánk, de értelmezésem szerint csak a felső. Ennek két kapuját említi és azt, hogy ez a regéc felőli oldalon állt, ez az É-i toronytól É-ra lévő lapos terület lehet.
Tehát a rajzodon alsó palánnként szereplő szerintem a felső palánk lehet, mert:
1. a leltár szerint a felső palánkban több épület állt
2. a rtajzodon felső palánnként feltüntetett hely egy keskeny árok a sánc mögött, itt nem férnek el épületek.
A vár 5. kaopujában egyetértünk, a leírásokból kiderül, hogy az Eszterházyak idejében az Alsóvárhoz leltározták és kútra nyílt. Az É-i bástya után nem lehetett, mert ott az új kápolna állt, valamint a Ny-i új szárny is. Ennek déli végén volt a kapu.
Először és is arra gondoltam, hogy az út megkerülte a sáncon keresztül a várat, de utóbb úgy gondolom, mégse:
1. A keleti épületekből 2 árnyékszék is nyílt, akkor az útra potyogtattak volna (igaz, hogy anyugati oldalon is épült a Rákócziak idejében)
2. A déli sziklatömb alatt meredek a hegy, nem hiszem, hogy az út meg tudta kerülni. Nézdd meg a Civertan fényképeit is!
3. Az É-i Új bástyát szerintem a bejáró védelmére építették, ezért állnak arra a lőrései, valamint a mögötte álló régebbi falszakasznak is.
4. az új mögött állta a kút bástya, amit nem tudok hol lehetett...
Az alsóvár sziklacsúcsán állhatott a Csonka-torony, lehet, hogy ennek maradványait nézte Soós kör alapúnak. Ettől K-re lehetett a Nagy-torony.
Egyébként a K-i palota épületeit tudtad azonosítani?
Soós Elemér alaprajzán is szerepel a déli oldalon több helyiség. Ezen felül több helyen betűvel jelöli a vár részeit, de lehet tudni, hogy ezek mit takarnak?
Sóvári Soós Elemér kéziratos köteteit -- kb. 20 könyvnyit! -- az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik. A www.varak.hu szerkesztője, Szabó Tibor áttanulmányozta és sok rajzát és metszetét már felhasználta a munkája során.
Valóban, az biztos, hogy 100 esztendeje még sokkal több várfalat és épületmaradványt láthatott Soós Elemér, ezt mindenképpen érdemes
kritikus szemmel de felhasználni a regéci vár tanulmányozásánál!
Sajnos pontosabban én sem tudom, így csak találgatni tudok. Gerő László legelső várakkal foglalkozó könyve 1955-ben jelent meg. Ebben elég sok archív fotót használt fel pl. a Divald Kornél által készített anyagokból.
Róla azt kell tudni, hogy a XIX. -- XX. század fordulóján a magyarországi fényképészet úttörői közé tartozott és -- Hál Isten! -- rögeszméje volt a várak, várkastélyok, gótikus plébániatemplomok és egyházi berendezéseiknek a fotózása...
sőt sok esetben ő maga szekérrel is elvitte a már félredobott, így pusztulásra ítélt régiségeket! Ezért is nevezték a "Szentek fuvarosának" :-)
Annyira azért ne vedd 100 %-ra, mert Divald elsősorban a Felvidéken fotózott, de lehetséges, hogy Regécre is elvándorolt hosszú útjain... így valószínűsíthetően az 1900-as évek elején készülhetett a fénykép!?!
Soós Elemér alaprajzán is szerepel a déli oldalon több helyiség. Ezen felül több helyen betűvel jelöli a vár részeit, de leeht tudni, hogy ezek mit takarnak? Viszont az É-i sziklacsúcson nem nagyon jelöl épületet, a vár bejáratát pedig a mostani helyre teszi. A feljáró út szerintem nem így kanyarodott, hanem először Kelet, majd nyugati oldalon, le regécre. Legalábbis erre utalnak a jegyzetek a 90-es évek végéről, amikor írták, hogy a régi várfeljárót kitakarították, kiszélesítették. Azonban azt is el kell ismerni, hogy ő még többett láthatott 100 évvel ezelőtt a D-i torony maradványaiból.
Én már próbálkozom, de többször át kell nézni a szöveget, meg jó lenne az 1644-es és 1678-as leltárba beleolvasni is. Ezek adják a legtöbb infót. Most a keleti épületrészt próbálom összevetni MSz vázlatát és SZ alaprajzát, de az "Egyenes ház" helyét nem tudom betájolni. A háromrészes sáfár ház szerintem a narancsárga, de akkor mi a világoskék?? Az nem lehet az egyenes ház. A leírás alapján úgy vélem 1 kútja és 2 ciszternája volt a várnak. A kút ugye a D-i szikla alatti bemélyedés, amit néztünk. A ciszterna 1 a felsővár épülete alatt, ez lehetett kapcsolatban a középső vár K-i épületének emeleti mosószobájával. És volt 1 ciszterna a Ny-i épület É-i részénél. Az új-bástya a helyreállított bástya, de mi lehet a Kút-bástya?
Az alábbiakban egy rövid összegezést szeretnék tenni Melegh Szabolcs kitűnő tanulmányából melyet Regéc váráról készített, itt:
http://mek.oszk.hu/02100/02124/pdf/17_melegh_szabolcs.pdf
-- A szerző a XVII. századi inventáriumok {várleltárak} alapján igyekezett minél részletesebben bemutatni az akkoriban még épségben emelkedő erődítmény egyes épületrészeit.
-- Mivel ezek a listák viszonylag késői időszakban keletkeztek {XVII. sz.} a kora középkori állapotokra való visszakövetkeztetésre nem alkalmasak. Gondoljunk csak bele, hogy egy várat a fennállásának sok évszázada alatt hányszor bővítettek vagy egy-egy pusztító ostrom utáni helyreállításnál hányszor alakítottak át a régebbi formájából!
-- A szerző négy, egymástól elkülönített várrészre bontja az erősséget, úgymint Palánk, Alsóvár, Középsővár és Felsővár.
-- Palánk: általában „magyar módra” készítették, vagyis kettős gerendasort leástak, melyeket vesszővel vagy ácskapoccsal egymáshoz rögzítették, a térközüket földdel töltötték fel, kívülről pedig a felgyújtás elleni védelmül agyaggal tapasztották meg. Elhelyezkedése az É-i Felsővártól ÉNy – É – ÉK-i laposabb területre tehető, de ezt még régészeti kutatással nem pontosították be. A listák szerint többszörösen elhatárolt részekből állt, melyeket 3 várkapu választott el egymástól. Az 1644-es ostromban részben, míg az 1672-es viadalkor teljes mértékben elpusztult a fából-földből emelt palánk védőrendszer. Az egyik kaput külön is említi, miszerint az ÉK-i oldalt romjaiban ma is látható kerek ágyútorony alatt emelkedett, felvonóhidas megoldással. Mivel 1672-ben elpusztították {felégették} a palánkot, ezt újjá építették, méghozzá alsó és felső palánk felosztással. Az előbbiben egy kút létezett még a régebbi időszakból, míg a felső palánkot 5 kisebb méretű bástyával erődítették meg. A felső palánk első kapuja fából, lovas és gyalogos kapura tagolódott, míg a második kapuja kőből készült el. Ez egy kétszintes építmény, kaputorony lehetett. Ez a felső palánk a vár ÉNy-i részére tehető, napjainkban a felszínen nyoma nem látható.
-- A tulajdonképpeni kővárba vezető utolsó – 5. kapu – helyét a szerző sem tudja megmondani, két variációja van erre. Vagy az ÉNy-i helyreállított bástyától D-felé {nálam a 2. verzió!} vagy az Alsóvártól DNy-i irányban. Itt az enyhén lejtős terep a feljárást valóban lehetővé teszi. Sajnos errefelé még egyáltalán nem végeztek feltárást, így sok a talány. A leltárak szerint ideérkezve először egy bástyát, majd egy fahidat, azon túl a felvonóhíddal biztosított kőboltozatos várkaput érték el, melyet kettős szárnyú fakapu zárt el. Ebből napjainkra semmi sem maradt meg.
-- Fontos információ a vár 5. kapujára, hogy az egy „eleven kútra” nyílott, ami a várudvar D-i részén, egy mélyedés formájában napjainkban is látható. Azért eleven, mivel a mély üregbe szivárgó talajnedvessége töltötte meg éltető vízzel, nem úgy, mint a felsővári ciszternát, amely kővel volt kifalazva, így ide csak az épületek esőcsatornáiból tudták vezetni a vizet.
-- Az 1635-ös várleltár az Alsóvárnál említi az 5, kaput, így tehát valahol a DNy-i oldalt kell keresnünk a pontosabb helyét. Mivel felette még két emeletre kiterjedő helyiségeket sorolnak fel, valószínűsíthetően itt is egy kaputorony állhatott.
-- Az Alsóváron a D-i épületrészeket kell érteni, sajnos itt a legnagyobb a pusztulás mértéke, alig maradt valami az egykori nagyméretű épületekből. Egy 1678 körül bekövetkezett villámcsapás utáni helyreállítással részben megváltoztatták a régebbi állapotokat. A leírások szerint a D-i sziklacsúcson emelkedett a Csonka-torony, míg előtte {alatta?} állt a Nagy-torony tömbje. Lehetséges, hogy a Nagy-torony tulajdonképpen egy többemeletes lakóépület volt, ami későbbi, mint a valóban toronynak készült {tehát sokkal vastagabb falú} Csonka-torony. Sajnos itt is csak a régészeti kutatásoktól lehet bizonyosságot várni.
-- Az Alsóvár aljában egy pincesor húzódott végig, míg a közelében emelkedett a Nyári-bástya {pontosan hol?} Az Alsóvárba két lépcsősor is vezetett, a Ny-i és K-i oldalon.
-- A Középsőváron az É-D-i irányú várudvar két oldalán emelkedő épületeket értették elődeink. Ebből a Ny-i szinte nyomtalanul eltűnt, míg a K-i emeletnyi magasságig látható. A Ny-i palotaszárny mai alakját a Rákóczi főnemesi família 1640-es évektől elkezdődő építkezései után nyerte el, ez lehetett a család lakórésze, de a K-i oldal is jelentős szerepet viselt a benne – a szerző által igen részletesen felsorolt – lakóhelyiségeivel. Tehát egymással szemben emelkedett két, többemeletes palotaszárny.
-- Felsővárnak az É-i sziklacsúcs köré csoportosuló épületkomplexumot nevezték egykoron. Itt kezdték el a régészeti feltárást és helyreállítást az 1990-es években. A feltáró Simon Zoltán kutatásai alapján a korai vármagot {tornyot} olyan mértékű rombolás érte az 1530-as évek ostromaiban, hogy szinte az alapfalaitól kezdve kellett újjáépíteni. Ekkor létesítették az új öregtorony ÉK-i sarkánál kialakított kerek ágyútornyot is. A Felsővárba két úton lehetett feljutni, mindkettő a szorosan hozzáépített lakórészeken keresztül vezetett a sziklacsúcsra.
Még egyszer hangsúlyozom, hogy Melegh Szabolcs munkája kitűnő feldolgozás, még sokszor át kell rajta magam „rágni”, a részletekbe belemerülni, majd összevetni a remélhetőleg jövőre ismét beinduló feltárási munkálatokon látottakkal. Mert ugye a regéci várat felrobbantani elég volt egyetlen nap, de helyreállítani?
Mivel rövidesen dolgozni megyek, csak holnap délelőtt tudom elkészíteni a fentebbiek alapján általam elgondolt XVII. századi alaprajzát Regécnek. De ha valaki megpróbálkozik vele… csak rajta! :-)
Megnézve a CastrumBene-s linket, rájöttem, hiogy ezt olvastam már a vártúránk után, amikor a várról kerestem anyagot. A várudvaron említ egy ciszternát, ami szerintem az lehet, amit a déli sziklacsúcs alatt fedeztünk fel (kisebb bemélyeséd a talajban), mivel az ÉK-i palota alatti ciszterna csak kutatás után került elő.
Beleolvasva a Melegh Szabolcs által leírtakba rendkívül érdekesnek tűnik, mivel, ha minden igaz az összes várleltárat végignézte (de jó neki). Nem is gondoltam, hiogy ennyi leltár is készült a várról, jó lenne ezekben belenézni. Vajon a MOL egyszerű mezei halandó számára is elérhető és ez betekinthető??? Megpróbálok utánanézni a neten.
Mint többször, most is mondom, nézdd meg ai In.....áz c. újságot, ami a másik hobbim. Színes fényképek tömkelege, havi megjelenés, árban kb. egyeznek, és két-háromszoros vastagság.
É-ra rajzolt földsánc a vár keleti oldalán végigfutott, lehet, hogy azon végighaladt a palánkfal?
De, valóban lehetséges, hogy a földsáncon egy palánkfal húzódott végig.
A XIX. századvégi várkutatók -- Soós Elemér és Myskovszki Viktor -- rajzain az É - D-i irányú felsővárat teljesen körbekeríti egy alsó kőfal {palánk?} Sajnos ez még egyáltalán nem volt kutatva, úgy hogy sok a talány...
Persze nekik is élénk volt a fantáziájuk, így nem szabad minden elgondolásukat igaznak venni!
A Regécről készült 1644-es leltárhoz , hogy lehet hozzájutni?
Sajnos eredeti inventáriumot még én sem tudtam beszerezni. A miskolci Herman Ottó Múzeum 2003-as évkönyvében megjelent egy cikk, a "Regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a XVII. század elején, de sajnos ez nekem nincs meg, így nem tudom, hogy mennyire ismerteti magát a várat az épületrészeivel?
Addig marad a Csorba-féle könyvben szereplő rövid várleírás...
Hát igen, még eléggé kezdeti állapotú, gyerekcipőben jár az újság... remélhetőleg majd idővel gyarapodik az oldalszám is, bár vegyük figyelembe, hogy sok, színes fényképpel ellátott, azt pedig nem olcsó mulatság kinyomtatni.
Valószínűleg most már annyira felfuttatták a példányszámot, hogy a legtöbb újságospavilonba jut a VKT-ból, legalábbis felém, Jászberényben már kirakták a novemberi számát.
Ha biztosabbra akarsz menni, akkor feltétlenül javaslom az előfizetését, itt:
CompAlmanach Kiadói Kft. 1119 Budapest Vahot út 6. T: 1 - 481 - 2135
A következő számát az ünnepek miatt már december elejére ígérik, majd jövőre minden páros hónap elején jelenik meg... remélhetőleg, ha a nagyközönség vevő rá!
Az általad É-ra rajzolt földsánc a vár keleti oldalán végigfutott, nem lehet, hogy azon végighaladt a palánkfal?
Szerintem a 2. verzió lehetett, erre utalnak a megmaradt nyugati fal lőrései. Sajnos az ÉK-i bástyát és a mellette lévő kb 10 m-es falszakaszt kivéve gyakorlatilag az egéász nyugati fal hiányzik :(((
"Jó" munkát végeztek a robbantók. A nyugati és déli várrész teljesen megsemmisül, bár a XIX. sz. végi kutatók, ha minden igaz még láttak ott valamit, mert a déli oldalra egy kör alakú bagyméretű tornyot említenek. Jó lenne, ha a kutatás folytatódna.
Az ÉNY-i bástya, amiről annyit tudni, hogy jelenleg a vár legkésőbben épült része érdekes a kazamatafolyosójával. Még van egy nem járható járata, ami kelet felé ágazik el a folyosóból.
E bástya is megerősítheti azt, hogy itt kellett a legjobban védeni a várat, lehet, hogy a kapu miatt. Meert ugye itt van esély arra, hogy volt nagyobb kapu is, nem úgy mint Füzéren, ahol egyértekmű, hogy csak gyalogkapu volt a belső (kő) várba.
A regécről készült 1644-es leltárhoz , hogy lehet hozzájutni?
Van azonban egy második variációm is a felsővár kapujára!
Ezek szerint az É-i bástya mellett jobbról továbbhaladva egy mélyedés található {egykori szárazárok?} amelyet fahíddal átfedve akár itt is lehetett a kettős felvonóhídas várkapu -- melyen keresztül már egyenest a felsővár {kővár} udvarára is hajthattak a középkorban. Sajnos még ezen terület sincs feltárva, így csak találgatni lehet, mit rejtenek a földkupacok?!?
Kissé megerősíteni látszik ez utóbbi feltevésemet, hogy "józan ész" szerint a Habsburg zsoldosoknak a vár legfontosabb hadászati pontjait kellett elpusztítani, hogy védhetetlenné váljon... erre pedig a bástyák és tornyok mellett a várkapuk is fontos célpontnak számítottak!
Hát ezért nem maradt fenn Regécnek egyetlen bejárata sem... :-(
Most kilépek a Topikból, majd csak 23.00 után leszek gépközelben... ekkor reagálnék a Regéccel kapcsolatban felvetett témákra {alsóvár területe és a felsővár bejárata}
A holnapi nap délelőttjén majd az É-i bástyát akarom "kivesézni"
Hát akkor ugorjunk fejest Regéc várának építéstörténetébe!
Kezdjük a legkülső, napjainkban már egy sík területnek látszó résszel, amelyet egykoron az alsóvár – palánkvár foglalt el. Ide torkollik a vár feljáró útja, ide kapaszkodnak fel napjaink kirándulói, úgy, mint a középkorban az ellenséges hadak… tehát először ezt kellett elfoglalni a továbbjutáshoz!
Mivel errefelé még nem folytattak régészeti kutatást, a segítséget csak az írott források nyújtanak, mint pl. a korabeli invertáriumok {várleltárok}. Egy ilyenből közöl részleteket Csorba Csaba: Regélő váraink {1997} című könyve.
Az 1646-os lajstrom szerint a külső erődítményét a palánkvár jelentette, aminek külső kapuja megrongálódott. A második kapun belül állt a darabontok {kapuőrzők} lakóépülete, melyet éppen zsindelyeztek. Erről a részről vezetett fel az út a tulajdonképpeni kővárba. A várkapu előtti mély szárazárkot felvonóhíd ívelte át. A korabeli forrás szerint „kis” és „nagy” kapu vagyis gyalogos és lovaskapura tagolódott a bejárata, úgy, mint pl. a sümegi várban jelenleg is látható. A kapun belül „filagóriás” {gyilokjárós} bástya emelkedett – ez lehet a nemrég helyreállított É-i bástya.
Sajnos mivel még ezen várrészek terepen való megkutatása nem történt meg, így csak egy általam elképzelt alaprajzot tudok felvázolni a fentiek magyarázatául:
Karako-híd segítségével végrehajtott vártúrám fénypontját a legendás hírű Regéc várának felkeresése jelentette. Már elég régen tettem itt a tiszteletemet és az azóta elkezdett régészeti kutatások és helyreállítások híre csak fokozta a lelkesedésemet.
Nem csalódtam! :-)))
Regéc községtől nem messzire már a gyalogos és autós kirándulók sokasága jelezte a vár közelségét. Három parkolót is kialakítottak a helybeli szervezők, melynél letéve a füstös modern járművet gyalogosan vágtunk neki az emelkedőnek. Persze stílusosan lóháton illett volna... Az egykori alsóvár végén egy faházikóban lehet megváltani a belépőjegyet, ami szerintem ízléses kis színes papírlap {felnőttnek 200 Ft.} akár még emléknek is el lehet tenni, nálam a továbbiakban könyvjelzőként szolgál majd.
Hatalmas változásokat tapasztaltam a regéci várromnál! A mindent elborító bozótot gyökerestül kiírtották, a veszélyesebb részeket elkerítették, jól átlátható a terep minden építészeti részlete.
Simon Zoltán -- Regéc és Füzér feltáró régésze -- legutóbb a Várak - Kastélyok - templomok májusi számában mutatta be részletesebben a feltárások eddigi eredményeit, ennek segítségével próbálom most bemutatni a nagykiterjedésű középkori vár építéstörténetét.
Kösz szépen a fotókat! Látom igazi világjáró vagy! :-) Jó neked...
Valóban nem tűnik egyházi épületegyüttesnek, bár szép gótikus ablakokkal rendelkező várkápolnát vélek felfedezni az egyik fotón.
Fantasztikus, hogy tőlünk Ny-ra mennyivel épebben maradtak fenn a középkori várak és várkastélyok... vagy csak arrafelé nem alkalmazzák a Velencei Charta szigorú szabályzatát?
