Télleg. Mostanában jártam arra. De ciki. Köszi! :-))
Kiskunhalas??? Régen az is olyan volt. A "sarokból" (hátsó rendezővg-okról) ilyen provizóriumon, rácsos fémoszlopon volt az alak csoport kijárati jelző, elég érdekes látványt nyújtott...
Nem ismertem Kelenföldet abból az időből, ugyhogy csak következtetni tudok. Mire én születtem, már megszűnt az irányjelzési rendszer a MÁV-nál. A vonalak "kar-kiosztását" is egy nagyon régi KH I.-ben láttam. (Érdekes, hogy a hegyesi vonal volt a 3.)
Nincs meg sajnos, pedig megnéztem volna benne az Andor utcai vontató megoldását.
Olyan állomásokon, ahol háromnál több vonal felé lehetett kijárni, úgynevezett "irányjelzőket" használtak, amelyek a kijárati jelzők után voltak felállítva valahol a váltókörzetben (még az elágazási váltó előtt) és jelezték a további vonalakra történő kihaladást. Előbb ezeket kellett kezelni, azután a kijárati jelzőket. Az irányjelzőknek ezért nem is volt előjelzőjük.
Tehát a rendszer logikáját illetően Kelenföldön az Andor utcai kihaladást a kiágazási váltó előtt (az I. vg-ból ágazott ki, az Alberfalva felé menő vonalból, a két "szelés" között) felállított irányjelző kellett, hogy jelezze, valószínűleg úgy, hogy egy kar Albertfalva, kettő kar Andor utca.
Amikor tehát kijárt a vonat Andor u. vagy Albertfalva felé valamelyik vg-ról (I-VII-ig lehetett csak oda kijárni, a "belső szelésen" keresztül), akkor kapott egyszer a kijárati háromkaros alakjelzővel egy egykaros szabadot, majd az Andor u.-i kiágazási váltó előtt egy irányjelzővel egy vagy kétkaros szabadot, attól függően, hogy merre ment tovább.
Óbudának csak a végponti végén fényjelző a bejárat, de csak háromfényű, tehát az nagy valószínűséggel nem ad előjelzést a kijáratra.
Hajmáskér az teljesen jó lehet. Régen Rákospalota, Vác, Balatonszentgyörgy, Fonyód, Siófok, Dombóvár mind ilyen volt, kezdő térközjelzőkkel, aztán lecserélték mindet fényjelzősre.
Hát még a megelőző vágány fogalma... Sehol sem találtam rá definíciót (ne aggódj, itt jópáran tudjuk, ahogy más, le nem írt fogalmakat is, csak hát mégis)... :(((
Aki háromfoglamű előjelzővel ellátott áthaladásjelzőket szeretne látni: ajánlom figyelmébe a 135-ös vonalat. Telekgerendáson, Csorváson, Székkutason, és Kútvölgyön ilyenek vannak és kezelik őket....
...ezek egyszerű elrendezésű állomások: megelőző vágányon történő áthaladtatáskor, kijárati jelző előjelzén kibillen a nyíl...
Még érdekesebb amikor a bejárati jelző fényjelző, de a kijárati még alak.
Pláne önműködő térköz csatlakozással. Mert a bejárat így az alak kijáratra és a fény kezdőtérközre együtt ad előjelzést. Az alak kiíjárat pedig csak a fény kezdőtérköz szabadra vezérlési feltételeinek meglétekor kezelhető.
A főjelző oldalából kinövő előjelző valószínűleg kétfogalmú lehetett. Voltak olyan állomások, ahol ilyet alkalmaztak, ott értelem szerűen csak az egyenes kijárásra tudott utalni, vagy a megállásra.
Szóval a helyzet az, hogy régen, amikor a kijárati jelzők egyben irányjelzők is voltak, akkor attól függött, hogy hány karral állt szabadra a kijárati jelző, hogy hányadik vonalra járt ki.
Minden elágazóállomáson meg volt határozva, hogy melyik irányba hány karral ad jelzést.
Példával egyszerűbb:
Bp-Kelenföldön az első vonal a balatoni pálya, a második a pécsi, a harmadik a hegyeshalmi volt. Tehát bármelyik vágányról (egyenesből, kitérőből) a kijárat Albertfalva felé egy karrral állt szabadra.
A kijárás közben alkalmazható sebességre csak a kijárati jelző előjelzője utalt, mert az továbbra is csak három fogalmú volt, és nem a kijárati vonalra utalt, hanem a kijáráskor alkalmazható sebességre.
Maradjunk a példánál. Régi Kelenföldön az egyenes átmenő Fradi felől Hegyeshalomba az V. volt. (Talán emlékszik még más is erre?)
Ha az V.-en áthaladt Fradiból Hegyesbe, akkor tehát a bejáraton kapott egy karral szabadot (egyenesbe jár be), mellette az előjelző kör alakú tárcsája elfeküdt, alatta a nyíl függőleges ("A köv. jelzőn sebcsökk. nélkül tov.hal. eng. jelzés várható"), a kijáratnál pedig megkapta a három karral szabadot ("Szabad a kihaladás a 3. vonalra"). Tehát az előjelző a sebességet adta meg, a kijárati jelző pedig a vonalra utalt, ahová a kijárat állt.
A megállós vonatnak nem kezeltek előjelzőt, tehát az csak 40-nel járhatott ki (nem kapott a kihaladás sebességére utalást), a sebességet csak akkor növelhette, ha megállapította, hogy egyenes váltókon át jár ki. A helyismeret ebben sokat segített...
Ma a helyzet annyiban más, hogy az alak kijárati jelző csak egykarú, nem utal a vonalra, ahová a vonat menni fog, csak azt jelzi, hogy kihaladhat-e vagy sem. De az előjelző ugyanúgy mutatja, hogy milyen sebességgel haladhat ki.
Még érdekesebb amikor a bejárati jelző fényjelző, de a kijárati még alak. Van még ilyen állomás? Mert régen sok volt. Na ott pl. a fény bejárati jelző úgy adta az előjelzést a következő jelzőre (jelen esetben az alak kijárati jelzőre), mintha az is fényjelző lenne, tehát ha pl. kitérőben halad át (be- és ki is kitérő váltókon át), akkor a bejáraton megkapja a sárgát és felette egy villogó sárgát, a kijáraton pedig az egy kart.
Mert rendellenes volt. A korábbi, gyakoribb esetek - görbevas, nem kezelt áthaladó a kitérőben haladó vonatnak - kapcsán írt mesekönyvre ment a magyarázkodás, hogy miért nem kezelik és az jól van úgy. Én meg háklis voltam rá és áthaladó vonattal nem kezelt előjelző esetén mindig megálltam, még Tatabánya-alsón is egy K menettel. Amúgy meg minden általunk járt vonalra megvolt az eseménykönyvi vázlatom, amihez néha kellett a változást hozzátenni, meg a dátumot, vonatszámot kellett változtatni csak - Bp. - Záhony cca. 4 oldal, 15 perc, egy hónapban, volt, mikor tízszer. Volt papír...
A nagysebességű vonalunkon több mint két évtizede rendre ilyenek voltak. Viszont, tekintve, hogy a bejárati jelzővel együtt kezelődtek egy szárnykapcsolónak hívott elektromágneses kapcsolat segélyével, ha áthaladót állított a szolgálattevő be, és ez kezelési sorrendbeli (előbb ki- aztán bejárat) megkötést jelentett, még egyenesbe sem mindig használták, nemhogy görbevason haladáskor. Nyolc évi mozdonyvezetés után láttam először kezelve ilyent Győrszentivánban, olyan szokatlan is volt, hogy muszáj volt eseménykönyvi jelentést írni róla.
Az irányjelzési rendszerben áthaladási jelző (azaz a főjelzővel egyesített előjelző) három fogalma: a) a kijárati jelzőn "megállj" jelzés várható (álló tárcsa, függőleges kar) b) szabad az áthaladás ... egyenes irányba álló kijárati váltókon át (fekvő tárcsa, függőleges kar) c) szabad az áthaladás ... kitérő irányba álló kijárati váltókon át (álló tárcsa, rézsútos kar) (a bejárati váltók állására a bej. jelző jelzési képe utalt) A kijárati, illetőleg az irányjelző jelzési képére az áthaladási jelző nem adott előjelzést.
Most lehet hogy hülyeséget irok, de nem csak azoknak az alak kijárati jelzöknek volt (van) elöjelzöje amelyek az átmenő fővágánynál vannak? Mintha egyszer ilyet hallottam volna ....
ÁÁÁÁ, minden világos, a második mondat tényleg felhomályosított! Bocs, hogy terheltem a listát. :O) De akkor is marad a kérdés...illetve... már találtam is ilyet, én magam szúrtam be a 613-as hozzászólásban. Bocs. :)
A kijárati jelzőknél most azt írják, hogy a kijárati jelző nem ad sebességjelzést, és csak KÉTFOGALMÚ... akkor meg mit jelez elő a háromfogalmú előjelző? :-) A háromfogalmú előjelző a bej. jelzőn most egy nem létező eset. Persze, réges-régen volt négyfogalmú kijárati jelző is (apropó, a négyfogalmú jelzőnek volt előjelzője, vagy a háromfogalmúval volt előjelezve? ), de most - ezek szerint - nincs. (Amikor meg volt akkor irányjelzést adott (kijárat az 1.,2.,3. vágányra)) A 80-as években amikor még a Kazincbarcika-Rudabánya vonalon jelzőerdők voltak, a kijárati jelzők már akkor is kétfogalmúak voltak, még ott is ahol háromfelé ágazott a vonal. Persze ennek megfelelően a bejárati jelző mellett is kétfogalmú jelző volt.
