Kösz szépen a túrádon felkeresett két középkori épület ismertetőjét...
Közülük Ozora várkastélyát napjainkban restaurálták és örömmel látom, hogy "jó értelemben véve" látták el a munkájukat a szakemberek. Gondolok itt arra, hogy ne betonból, élesen elkülönítve a régitől mutassákbe az egyes épületrészeket!
Nagyon tetszik a fából készült felső folyosó {loggia} -- bár nagy kár, hogy csak egy részletét imitálja az eredetinek. Viszont remekművek a külső erkélyek! :-)
Nem valószínű, hogy folytatnák -- bár ne lenne igazam! -- a külső négyszögletes várfal restaurálását, pedig így értené meg igazán az ide látogató, hogy ez a XV. században erődített hely, egy itáliai stílusú várkastélynak épült.
Ami Simontornya várát illeti, még a "nagy várhelyreállítási hullám" vagyis az 1970-es években restaurálták... így viseli annak minden teóriáját. Vagyis az elpusztult épületrészeket csak igen kis részben lehetett kiegészíteni, mint pl. a külső várfalat és rajta egy reneszánsz erkélyt... lehetne ezt még bátran tovább építeni, úgyis igen kevés műemlék maradt fenn a Balatontól D-re, a török hódoltság területén! :-(
Régen jártam már Simontornya várában, akkoriban még itt működött a helység könyvtára is, ami nem baj, mivel így gazdája volt a várnak. Remélhetőleg így lesz a továbbiakban is, de én a szívem szerint a külső téglavárfalat és a vízesárkot, valamint a belső emeletes logiát helyreállítanám! Meg persze a többi részét is... :-)
Néhány fotó az akkoriban a várban vásárolt TKM füzetből, ami csak 10 Ft.-ba került!
Néhány km-re kellet csak tovább autózni, hogy a Simontornya-i várat is megnézhessük, itt 200 Ft a belépődíj és vezetés is van érte. A központi épület szépen és korhűen helyreálított , benne a földszinten vártörténeti kiállítás látható és megpróbálták a reneszánsz palota rész egy részét is bemutatni , nos ez számomra egy kicsit idegenyszerűnek tünt a kopilit üvegfalak és a sok beton nem éppen korhű anyag. Az emeleti részeken a Tolna megyei főnemesek portréiből van egy állandó kiállítás a díszteremben és egy időszakos kortárs festő kiállítását is megnéztük. Tetszettek az 500 éves kandallók az egyiket ide is teszem.
Szevasztok, kellemes volt a vasárnapi túra, Ozorán a vár tövéből indult az "Ozorai Pipó Nyomában" névvel meghirdetett teljesítmény túra, ennek lényege, hogy adott utvonalat meghatározott szintidőn belűl kell bejáni és a sikeres teljesítők kapnak egy jelvényt, a választható távok 10,15,25,35 km volt mi a legrövidebbet választottuk mert a gyalogtúrán kívül várnézések is voltak a programunkban , A túra sikeres teljesítése után megittuk sörünket és először a helybeli OZORA várát néztük meg kívül-belűl a kiállító területre viszont nem tudtunk bemenni mert éppen ebédszünet volt. A vár főépülete szépen helyreállított, a külső várfal az egyik oldalon, a ny-in nyomokban látható és helyreállították az ÉNY-i sarok bástya egy részét is, ez az iskola udvarba esik. Érdekes a várfalon belűli feltárt gödrökben lévő épület maradvány is , ezek valami mellék épületek lehettek, téglából épültek.
Na jó, megmondom. Illetve először kijavítom magam: Zöld Sándornak hívták a belügyminisztert, aki át akarta keresztelni Esztergomot. Pontosabban elvették volna a faluvá átminősített város önállóságát és Dózsafalva néven lett volna Dorog egyik városrésze. Ebből csak azért nem lett semmi, mert a koma a Rajk-per alatt öngyilkos lett.
Remélhetőleg a Topiklakók kihasználva a gyönyörűszép időt kirajzanak a természetbe, így a jövő héten majd csak úgy dőlnek az élménybeszámolók és fotók!
De az, valóban Szádvár... kissé körbenéztem a NET-en, hová is megyünk.
A túraleírások szerint a terület fokozottan védett, az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik, ezért sátrazni, a kijelölt útvonalakról letérni, lepkét gyűjteni és
szemetelni TILOS!
De hát mi nem is ezt akarjuk, hanem a középkori vár romjait felkeresni... :-)
Tökéletes a listád, ezzel akár egy hithű muzulmán magyarországi körtúráját is leírhattad volna, természetesen kiegészítve a budai Gül Baba türbéjével...
Tehát jó lenne, ha az esztergomi török imahelyet is feltárnák és bemutatnák!
Esztergom városában évekkel ezelőtt jártam egy kirándulásom során, amikor is a Duna melletti Gran kempingben aludtam. Természetesen alig vártam a reggelt, hogy töviről-hegyire becsavarogjam a történelmi nevezetességeiről híres települést, amelynek -- szerintem -- még mindig a régi dicső hírnevéből lehetne, kellene megélnie. Persze fontos az ipar is {pl. Suzuki autógyár} de erre már egy újabb városrész {város?} épült ki -- Esztergom - Kertváros néven.
Szóval az Esztergomi Belváros {Óváros} elsősorban a régi épületeivel, egyházi és világi {királyi} objektumaival lehetne vonzó a távolból ide érkező kiváncsi népeknek. A Bazilika {egyházi kincstár}, a királyi palota és a Vármúzeum, Balassi Bálint Múzeum és az Érseki Múzeum mellett igazán elférne egy
török vonatkozású emlékhely, vagyis a helyreállított vízivárosi dzsámi épülete is, mint kuriózum... elvégre az országban is kevés maradt fenn ezekből a 150 éves török hódoltság alatt jóval bővebben emelt vallásos épületekből.
Gyorsan átnéztem a magyarországi török templomok listáját... elég kevés, de komplex módon, vagyis dzsámi és minaret szinte nincs is!
Vajon az esztergomi török vallási helyet teljesen helyreállítanák? Szerintem igenis illene a Víziváros falai közé, mivel hogy ott létezett sok évszázadon keresztül!
A várakkal kapcsolatos a következő rejtvényem is. Mely várakban és városokban állnak a maradék törökkori vallásos épületeink?
Örülök, hogy Esztergom szépül, jövőre meglátogatom. Idén sajnos csak átutazóban jártam arra, hatalmas szakadó esőben, így, ha akartam volna se nézhettem szét.
"... és visszaminősíteni faluvá"
Míg néhány faluból várost csináltak (Dunapentele, Tiszaszederkény, adddig valamit vissza kellett volna minősíteni? Túl sok lett volna a város???
Hál Istennek ez NEM történt meg. Legalább ez, ha már megyeszékhelyét elveszetette.
A török dzámival kapcsolatban ezt találtam a neten:
Török segítséggel épülhet fel a ma még csonka minaret Esztergomban – erről állapodott meg Turgut Altunok, Ankara és Meggyes Tamás Esztergom város polgármestere. Turgut Altunok azért érkezett a városba, hogy meghívást nyújtson át egy május végi jeles eseményre, a Törökországban épült Estergon kalesi (Esztergom vára) nevű kulturális központ avatóünnepségére. Közismert, népszerű katonadal is őrzi a török időket Estergon kalesi címmel. A török polgármester nagy örömmel ismerkedett Esztergom Vizivárosának török kori emlékeivel, a folyamatban levő ásatásokkal, és igazi szenzációt keltve kiolvasott egy alig észrevehető vallásos feliratot is a felújításra váró háromszáz éves épületben. Ankara város polgármester ígéretet tett az esztergomi török fürdőnek nevezett, valójában Özicseli hadzsi Ibrahim dzsámijához tartozó eredetileg körülbelül hat emelet magas minaret újjáépítési költségeihez való hozzájárulásra, illetve a speciális szakemberek biztosítására. Nehézséget okoz azonban, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatal városképi szempontokra hivatkozva nem támogatja a minaret felépítését.
Esztergomban -úgy tűnik- végre elindult valami. Rengeteg romos épületet lebontottak a nyáron a Belvárosban, vagy ha nem lebontották, felújítják. Szvsz nagy kár, hogy a Bástya áruházzal szembeni Petőfi mozit is lebontották, most egy nagy lyuk van a helyén, ahol régészek dolgoznak, jövőre pedig társasház lesz a helyén. :-(
A Széchenyi téren, a bíróság épülete (szintén felújítás alatt) előtt kiásták az Árpád-kori Szent Lőrinc templomot, most ott is egy nagy lyuk van. Azt viszont úgy fogják megcsinálni, hogy üveggel letakarják és majd afölött tudunk sétálni úgy, hogy talpunk alatt lehet látni a templom alapfalait.
Esztergomra 2-3 éven belül rá sem lehet majd ismerni, de ez rá is fért már. 40 évig elnyomták: 1950-ben Tatabánya lett helyette a megyeszékhely, Dorog lett helyette a járásszékhely, sőt, még városi rangjától is meg akarták fosztani és visszaminősíteni faluvá. Rákosiék át is szerették volna keresztelni a várost, de ebből szerencsére nem lett semmi. Ezen ma már csak nevetünk, de milyen hülyén hangzana, hogy...
És itt jöjjön egy feladvány! Tudja valaki, hogy Róth Manóék milyen nevet szerettek volna adni a faluvá átminősített Esztergomnak?
Hát sajnos a török ágyúrondella környékén nem változott semmi... :-(
Csak a graffitisek látogatják, pedig a teljes épségben lévő falak között remek kiállítást lehetne berendezni a középkori tűzfegyverekből. Stílusos lenne, elvégre évszázadokig őrizte a lőréseiből csontszaggató és halálosztó ágyúk sora a Szent Tamás-hegy környékét. Vastag kőfalába belecsapódva pihennek az egykori ostromlók ágyúgolyói...
Tehát vannak még kihasználatlan helyek az esztergomi várban!
Kérdés: tervbe vették, hogy a várból Ny-felé levezető középkori gyalogoslépcsőt helyreállítják, elkészült ez már? Valamint a Vízivárosi török dzsámival mi történt mostanában?
