Mi nyáron jártunk arra, a módosított útvonal térképét a következő linkeken is megtalálhatjátok:
Bögöt és Szeleste között új nyomvonalon az OKT
Közel tízévi huza-vona és egyeztetés után megváltozott az OKT nyomvonal-vezetése Vas megyében, Bögöt és Szeleste között. A módosítás eredményeképpen megszűnt mintegy öt kilométer árnyék nélküli, vasút melleti szakasz, valamint kettő kilométer aszfaltút. Az új nyomvonal majdnem végig erdőben vezet. Szeleste vasútállomáson ezentúl csak akkor kell bélyegezni, ha az megegyezik indulási, vagy érkezési pontunkkal. A községben az OKT bélyegző az ABC melleti kocsmában található.
Kőszeg és Tömörd között megváltozott az Országos Kéktúra útvonala
Vas megyében ismét változás történt az OKT útvonalán. Kőszeg és Tömörd között az Ilona-völgy egy szakasza gyakorlatilag járhatatlanná vált, ezért váltszükségessé a módosítás. A Szombathelyi Erdészeti Rt.-vel történt egyeztetés után alakult ki az új útvonal, melynek során arra is ügyeltünk, hogy a Kőszeg - Horvátzsidány közötti forgalmas útszakaszt is kiiktassuk. Az útvonal hossza Kőszeg - Tömörd között 16 km-re változott. Az új útvonalat a Vas Megyei Természetbarát Bizottság aktivistái, Ruborits Sándor irányításával festették fel. http://www.civilhirado.hu/uploaded/news/2674
Ma is egy beszámoló, szerencsére több túranap, mint internetnap. A dolog másik vonatkozása, h több túranap, mint túrapóló, ezért sutyiba, h feleségem észre ne vegye, kiguberáltam a szennyes közül kedvenc hosszúujjúmat. Hosszúgatyámat nejem elbirtokolta, maradt a rövidgatya. Ezen a döntésen akkor kezdtem merengeni, mikor Pécel felé autózva egy szembejövő bicajoson kesztyű maszk ésatöbbi kollekciót sikerült felfedeznem. Na mind1, a kocka el van vesztve. Félnyolc, Gyömrő vasútállomás, a P+R parkoló csaknem fullon, irigyelem azokat akik vonattal be tudnak járni melózni. A sok cikkcakk miatt kézbetartott GPS-szel indulok neki (még Apajon sikerült letörni a tartó fülét) erre szükség is van, mivel jelzések csak nagyon szórványosak. Egy itíner: Vasútállomás, Kossuth Ferenc, első sarok bal Tompa, első sarok jobb Széchenyi István, második sarok bal Táncsics Mihály, hosszú egyenes után első sarok jobb Szent István, itt átváltok cirkáló sebességbe, ez lehet a főút jólesik bámészkodni, negyedik sarok bal Dózsa György, az út egy jobb ívet vesz, jobbra földút Kis Köz, végén balra Teleki Pál, megint bal Kossuth tér, ezen hosszan, közben a név Kossuth Lajos utcára vált, itt Optika után szabadon jobbra lehet kerülni a temető felé, de megpróbálom két sarokkal arrébb a térkép szerinti Farkasdi utcát, ami Güsziológus szerint megszűnt, gyakorlatilag száz járdasziget és két sorompó megkerülésével itt is ki lehet jutni a temetőig. A temető túlsó sarkán nem látom a jelet, hármat sikerült eddig megszámolnom, amivel csak bronzérmes vagyok a krónikások sorában. Tovább a földúton a sintér és szeméttelepnél jobban bosszantanak a helyenként leszórt sittkupacok. Az erdőben jól jelzett jobbos forduló. Aztán a tanyánál találgatás. A térkép szerinti útvonalon semmi jelzés igazából százméterenként vannak párhuzamos nyiladékok Péteri felé, bicajozok összevissza egy sort, visszakeveredek a tanyához, itt viszont van jelzés, tovább a vadászház felé, egy sarkon egy piros sáv, de most ez forduló lenne a széles úton Péterinek? Biztos ami hótziher továbbmegyek, halvány zöld jelzés. Térkép elő, ennek a zöldnek is 0 keresnivalója van itt. Végül úgy döntök a tanyán keresztül, majd jobbra a széles homokos úton lehet a nyerő bár itt sincs jel. Kiérek a műútra, még visszafordulok hátha lesz behívójel, de csak egy elveszett háti kedvenc tacepaója. Műúton tekergek egy kicsit de a közelben nincs más lehetőség, tehát ahol kijöttem, ott átellenben be. Az erdei út egy balkanyart vesz, egyszer csak befigyel egy jel egy kereszteződésben, majd még egy az erdő végén jobbra. Hamarosan benn vagyok Péteriben, ismét jelek, aztán a főutcán balra és végig a falun. Közterület rendben, emlékhelyek itt-ott. A falut ezerhétszázakármikor telepítették be ismét, aztán 47-ben meg ki. Viharos kis történelem, Gyömrőn csak az utcanevek sokaságából lehetett absztrahálni rá. A falu végén tovább a tó végéig majd kunkor vissza. A pecásoknak is egy örömtanya, amennyire a kerítés mellől kiveszem. A víkendházak elmaradnak, de a kerítés mellett példásan nyírt fű, a tóban sasolom a kacsákat, aztán feltűnik pár birka, miközben magam is birka módon elhagytam a fordulót a nádas felé. Mentségemre szóljon szignifikáns útról, ösvényről szó sincs, csapásról is csak legföljebb erősen hunyorítva. A kerítésre pingált jeltől vezérelve betolom a verdát a nádasba, szerencsére se mocsár se Hany Istók. Nadehogyantovább? Megpillantok egy kukoricást, na ott bizos van út. Gázolok a nádasban, majd derékig érő parlagfűben, út nincs. Megyek tovább ezúttal balra, feltűnik egy keskeny csapás, felbátorodva nyeregbe ülök de a csapás véget ér a kukoricásnál, tovább balra nyitott rész látszik egy ház mellett, közelbe érve egy kiszáradt meder, vagy árok, mindenesetre járhatóbb, és elkeveredek egy földútig. A GPS-re pillantva kitűnik, hogy a földút az erdeti útvonallal párhuzamosan visz ki a műútra. Műúton balra, majd visszafelé megvizslatom a helyzetet. Péteri vasútállomás, bespalettázott ablakok az épületen, egy várakozó nénit megkérdezek van-e pénztár, mint kiderül rögtön az első ajtó. Belépek, kis szoba körben pár szék, szemben egy asztal mögötte néni. Kedvesen ad pecsétet miközben találgatom, h az asztalra helyezett pillepalackok és rágcsálnivalók a helyi resti készleteit képviselik, vagy a napi nassolnivalót. Vissza a műúton, egy fém villanypózna körbedekorálva, itt a hivatalos forduló a tó felé, meglepetésemre végig járható biciklivel, csak éppen két kerítésoszloppal később bukkanok ki a tóhoz. Visszafele tovább szélesítem a csapást, majd Péteribe be műúton. Egyik vakolatlan ház falán tábla Vigyázz! felirat, meg egy kutyafej és egy pisztoly. Talán a kaput csukná be inkább, na mind1 ez nem is a PMP útvonala, pedig oda is kijut a debil önvédelmi feliratokból, meg a birtoklási ösztönből pár példa. Szerencsére Péteri nem erről szól, a templomnál befordulok és megnézem a fából faragott emlékművet (az erről készült homályos képet vágtam be tegnapi beszámolómhoz), majd elkarikázok Gyömrőre. A városi érára hajazó nagyfaluban a jelek eldorádója szemből se jellemző. Állomásnál pecsét, bicó a Traktorba még elérem a mítinget a gyárban. Táv:13,2km (vs igazolófüzet 16km)
Az új Kőszegi-hg térképet megvettem a múlthéten, 2005-ös, úgyhogy szerintem jó lesz. Az útvonalat össze is hasonlítottam a kéktúrás atlaszommal és hát lényegesen eltér a kettő. Viszont sajna csak Szelestéig tudunk majd aszerint téjékozódni, a további szakaszra csak az atlasz, nomeg a fórumban leírt segítségek maradnak. Remélem azért így is boldogulunk majd valahogy.
Igen, a bélyegző a csárda kapuján van a "P" (parkoló) tábla alatt, bár a pecsét csak elmosódottan látszik.
A korábbi hozzászólásokból biztos olvastad, hogy ezen a szakaszon (1. sz. túra) több helyütt megváltozott az elmúlt években az útvonal, így érdemes a legfrisebb térképpel, kalauzzal nekivágni.
Azt hiszem,hogy a börzsönyi-mátrai várak szervezőivel egy kicsit elszaladt a ló.
A börzsönyi füzet néhány éve még 500 pénz volt, ez a mátrai már-már irreálisan drága. Igaz, hogy a topikok alapján nagyon népszerűek (illetve annak ígérkeznek) a túrák, de nekem nagyon nem szimpatikus, hogy ennyire piaci alapokon működik a dolog.
(Én nem is veszek füzetet, szépen letöltöttem a helyszíneket a matrahegy-ről, kinyomtattam, melléje írom a kódokat ... igaz, így nem lesz jelvényem.)
Azt meg egyáltalán nem értem, mi köze van a várak felkeresésének ahhoz, hogy hol szállok meg??? (Illetve, sajnos, dehogynem értem!)
Szerintem meg egy se legyen. Pofátlanság. Még nem láttam túramozgalmat, ahol előírták volna, hogy hol és mennyiért aludjak. Nyilván kapja a sápot utána. Mindegy, nem rohanok a füzetért.
Végre megérkezett a VÁRAK A MÁTRÁBAN igazolókönyvem. Nagyon részletes, alapos leírásokat tartalmaz a várakról, a megközelítési utakról és még sok egyéb érdekességről is a Mátrában. Egy pici hiba: a várak és a megfelelő kódkockák számozása a Marhád-tól kezdve (32.) nincs szinkronban.
Csak egy dolog nem tetszik. Már az erdeti kiírásban (a Mátra honlapon) is szerepelt, hogy kétféle jelvény lesz: egyik azoknak, akik 24 várat keresnek fel, és egy költségesebb, névre szóló, amit azok kapnak, akik mind a 48 helyszínt felkeresik, ezenkívül még 5 helyen bélyegeznek. A most megjelent könyvben ez úgy módosult, hogy 5 kötelezően megadott szálláshelyen kell 1-1 éjszakát eltölteni, plusz 1 bélyegzés a Hhatár erdészháznál. A drágább jelvény és az 5 plusz hely felkeresése teljesen rendben van, de ezt "árúkapcsolásként" még kötelező szálláshely igénybevételével összekötni - szerintem - nem illendő. Remélem, a Szervező sporttárs ezt a feltételt enyhíteni fogja. (pl. csak 1 vagy 2 kötelező éjszaki szállás legyen).
A bögöti vegyesbolt tulaja címét rosszul írtam: a templom után az első utca a Tóth György u., itt azonban JOBBRA fordulva, az utca végén bal oldalt az utolsó ház az.
Idén, augusztus 28-án fogtam végül is bele -régi vágyamként- a Kéktúrába, a Kék-kör első szakaszaként. Foglalkoztat még a vizi Nagy-Kör (sajnos évek óta a Kis-Balatonon és a Zalán nem lehet vizitúrázni) valamint a Kárpátok hegységeinek végigjárása. Ez utóbbit azért évi 1-2 tájegységgel bővítem.
Szóval, az igazolófüzet szerint haladva nyugatról kezdtem, és a baráti/ismerősi körből csatlakozgatnak.
Eddig az 1.sz. túrát teljesítettem 3x1 nap alatt, mivel bár a többnapos, sátrazós túrázás az igazi, egyszerre annyi időm nem volt.
08.28. (Velem) - Írottkő - Kőszeg
Itt rögtön Velemből kijőve elkavartunk kicsit, de a Szent-Vid kápolnától már egyértelmű volt az út. Első kéktúrámként kicsit alulkoncentrálva a kocsiban hagytam a bélyegzőpárnát, így 1-1 szedret elkenve "tintáztam" be a pecsétet Írottkőn és a Hét Vezér-forrásnál (azért készült fénykép is). Ezen a környéken gondolom a legtöbb topicolvasó járt már, ezért nem is ecsetelem, mennyire szép.
09.07. Kőszeg - Szeleste
Ide szándékoltan egyedül mentem, mert éreztem, hogy a táv az utazással (autó+busz) másokkal nem biztos, hogy belefér, ill. ha igen, túlságosan megerőltető. Igazam lett: 9-kor már gyalogosan elhagyva Kőszeget Tömördig még jó tempóban haladva mentem, majd az Ablánc-malom előtt már bele-bele futottam a gyaloglásba, és a vasútat elhagyva kavartam egy nagyot: a kék sűrű bozótosban vitt, majd -számomra- eltűnt, és jópár km-t kerülve egy jobb úton tértem rá a kékre, és be Szelestére, ahol már csak az utolsó buszt értem el (Kőszegre) úgy, hogy összességében kb. 8km-t futottam. Ennél a járatnál viszont Szombathelyen 3/4 órát kellett várnom az átszállásra.
09.18. Szeleste - Sárvár
Ez már sokkal barátságosabb táv volt -lehet, hogy mert egy kedves lányismerősömmel mentem?- Az autót Sárváron hagytuk, és a busz indulása előtt (Szelestére) megnéztük a várat, aztén Szelestén a kastélyszállót. Egyébként egységnyi idő alatt annyi kamiont nem láttam még átvonulni, mint ott, pedig munkám során járom az oszágot. A tervezett időben értünk vissza Sárvárra, az út jól volt jelezve (2004-es atlasz szerint) majd -e messzi túrák utáni, számomra elhagyhatatlan- vacsora után Bp-re.
Az egyik kérdésre reagálva: az Ablánc-malomnál lévő csárda, panzió tényleg drága, és a mellette levő tábor csak nevében Vándortábor, de ahogy elnéztem, nagyon régen táborozhattak ott.
Egy -talán hasznos- észrevétel:
Bögötön az ÁFÉSZ-t most COOP Vegyesboltnak hívják, de a pecsét az üzleten belül van. Az üzlet viszont a kocsmával egyetemben akkor (du. 2) zárva volt. Készült fénykép, de sikerült kinyomozni, hogy a vegyesbolt tulaja/kezelője a Tóth György u. végén (a templom után a falu felé az első utca balra), bal oldalon az utolsó házban lakik. Ő jött át a boltba, ahol odaadta a pecsételős szatyrot (párna+pecsét).
Két hete vasárnap, családi múzeumlátogatással egybekötve tettük meg a szakaszt.
Tabon a Nagy Ferenc Galériában mindenféle pecsétet lehet kapni: DDP, feliratos múzeumi, TKM. A kiállítás rendkívül gazdag és színvonalas, a fafaragások mellett csipkeszerűen áttört szarvak is láthatók, mindenkinek ajánlom a megtekintését.
Zalában a Zichy Múzeumban feliratos múzeumi és TKM bélyegző van, a kiállítást itt is érdemes megnézni és sétálni a szemközti kicsit elhanyagolt parkban. Kapolyon az italboltban szintén DDP bélyegzőt kaptam.
Az út szinte végig szántóföldek mellett/között vezet, a Szappanos-dűlőnél az esetleges kutyaveszély miatt alternatív útvonalon kerültünk. Kapolyba beérkezés előtt ritkás a jelzés, de az út egyértelmű.
Idei egyik legnagyobb vállalkozásomat sikerült befejezni, igaz, némi közjátékkal.
Mivel a szabadság előtt már "szabadságon" voltam, úgy döntöttünk, nem várjuk meg az esőt, és már csütörtökön útnak indultunk. Kedves vendéglátóink fogadtak.
Nem a legszerencsésebb teljesítménytúra előttt túrázni (szombaton Göcsej 40 volt az eredeti terv), de végül jól sült el a dolog.
Pénteken szép idő volt, sikerült a mozgalom. Péntek éjjel esett, minek következtében a 40-ből 20 lett.
Lenti volt a bázis, éppúgy, mint az előző alkalommal. Autóval mentem Szécsiszigetig. Itt bélyegeztem, és az országúton, bemelegítéséként elgyalogoltam Kerkateskándig. Kb. 2 kilométer, de ezt nem lehetett kihagyni.
Kerkateskándnál felszálltam a Tornyiszentmiklósra menő buszra (igazolás a jegy), Tornyiszentmiklóstól irány a piroson Vörcsökpusztáig. Egy hosszú földút vezet keresztül a Kerka széles völgyén, az elején sitthalmok. Ide hordták az útépítők a feltört aszfaltot, remélem hamarosan elegyengetik. Ez jót fog tenni az egyébkén mély, sáros útnak. Át a hídon, majd tovább a füves útin, egész Tormaföldéig.
Innen aszfalt, majd fel a szőlődombra. Sajnos, savanyú idén a szőlő:o(
A szőlődombról lefelé meglepetten tapasztaltam, hogy eltűnt az út. Egy mély gödör van az út és a templom között. Ebből épült a pálya. Nem volt egyszerű megkerülni, de más út nem lévén, átvágtam a kukoricáson. A buszmegállóban találkoztunk, innen együtt mentünk.
A völgyben sajnos már megjelentek a szúnyogok, elrontva kissé az örömünket. Még jó, hogy Szécsiszigeten vettem szúnyogriasztót. A kellemes völgytúra után a hangulatos tisztáson, napon, szúnyogmentes környezetben élveztük a táj szépségét. A ház lezárva, de a dobozkában volt nyalóka.
A háztól kezdődik az emelkedő szakasz, de ki lehet bírni.
Az "összekötő" aszfaltcsíknál bezártuk a déli félkört, majd átsétáltunk az északi részhez. Ott folytattuk, ahol a teljesítménytúrán elindultam déli irányba.
Kezdetben aszfaltcsík, majd végre jött az irányjelző tábla, ősbükkös. De ez még csak előzetes volt, szép fák között bandukoltunk, míg végre elértük a padokat, itt kezdődik a "rezervátum".
Valóban csodásak a fák, bár nem olyan öregek, mint gondoltam. Viszont hatalmasak. Óriások, mondhatnám. Igazán szép úton ereszkedtünk le a tanyáig, itt is volt nyalóka.
A gondnok megmutattan a vadmalacokat, melyeket ólban nevelnek, majd vérfrissítésként máshová szállítják.
A tanyától aszfaltcsík vezete Tormaföldére. Asszonykám ezen "távozott".
Én folytattam a túrát, előttem volt még egy hegy.
Kapaszkodtam a szerpentinező úton, magas fű, a végén apró kaland. Egy fiatalosban vezet az ösvény, fától-fáig, nagyon kell figyelni. Vannak jelek, de a fordulókban (az ösvény végső soron szerpentinezik felfelé) nehéz észrevenni a következőt.
Szerencsésen eljutottam a széles szekérútig, melyen haladva elértem a pici templomot. Padok, tájékoztató tábla.
Innen a térkép szerint már nincs sok, de a valóságban, a sok kanyar miatt meg kell küzdeni a szintvesztéssel. Részben szőlőskertek között, részben vad erdőben vezet a meglehetősen rossz minőségű út. Jelek vannak, de nagyon kell figyelni.
Különösen a vége előtt, amikor a jelzett út átvág egy rét szélén (szúnyogok hada rontott rám a magas, vizes fűben), majd vízmosásokban ereszkedik tovább. Nem volt kellemes a sok vérszívóval hadakozni.
Végre elértem az erdő szélét, megkönnyebbülés volt beülni az autóba. Gyors bélyegzés, majd irány Tormafölde.
Itt ért véget részben közös túránk.
Örülök, hogy sikerült befejezni ezt a nagyon távoli, és nehéz túrát.
Sokat kellett felkészülni, de megérte. Jó érzés leírni, teljesítettem.
Kár, hogy a nyalókák feltöltése nem mindenhol van megoldva, különösen bosszantó, hogy a teljesítménytúrára sem hoztak pótlást. Különleges élény volt az ősbükkös, és örülök, hogy felfedezhettem a Kerka völgyét. Teljesen ismeretlenek voltak a Kerkán túli hegyek (dombok).
Nagy élmény volt Bázakerettyéről Tormaföldén át Lentibe autózni. Szép völgyben jutottunk ki a hegyből.
Örülök, hogy sikerült megnézni az arborétumot.
Bázakerettye környékét már felfedeztem, most ismét meggyőződhettem, hogy a zalai erdő szép.
PMP 5.szakasz Godollo-Isaszeg (ujrajatszas) igenigen erre jartam vagy 2 hete, csak akkor sikerult otthonhagyni a fuzetet, meg mint otthon a szamitogep elott rekonstrualtam a tortenteket becsuszott egy pistazas, meg volt egy kis polemia a Bolnoka kornyeken, szoval ismetles. szombat hajnali keles, csak en vagyok ilyen hulye. ill. a szomszedom de o komuves es zsigerbol teszi, a masik szomszedom boltba megy, a harmadik most jon haza melobol, es a bolt is nyitva, a pekrol mar nem is beszelek inkabb. eltekerek az allomasig, aztan az ismert nyomvonalkoveto kavargasok, ki a varosbol folduton, ezuttal a szememet boki ki a jobbra indulo kettoskanyart jelzo piros csik (multkor itt benaztam egy sort), tovabb a tanya mellett ket puli diszkiseretevel, el a gyumolcsos mellett - kutyak itt is csak a tablakon es a keritesen kivul. nadejon a polemia feloldasa ami a az erdonel a P es a P+ korul adodik. a szanton elo a GPS es kiderul nem is szabadna itt jelet latnom, hanem meg korabban egy jobbos helyett egy balost kellett volna dobnom. az erdo szelen P+ a behivojel, jobbra-balra kisebb dzsindzsa se P se P+. tovabb egyenesen megint megvan a P, tehat valszeg megis jo a multkori utvonal, legalabbis ez van jelolve. a Bolnokara egy kis tolas, hiaba - az evek (leginkabb a bicajozasbol kihagyott evek). a nem jelolt elagazo mar nem hoz zavarba, esetleg egyszer egy rossz pillanatomban kijovok egy bodon festekkel sablonnal es tarsaival. Isaszeg fele a lejt alkalmat adott ismet egy kis okorkodesre, olyannyira h csak egy jobbra visszakanyarodo szekerutnal kaptam eszbe, h itt meg van egy adossagom. GPS szerint 200m-rel elhagytam a lehajtot, tekeres vissza. noha vagy harom behivojel csalogatott jobbra le a meredek osvenyen nem csoda h elviharoztam mellette, mert nem igazan ritt ki az erdos reszbol a bevagas. az osvenyre raadasul ratette a kezet egy emberes vizmosas is, ezert ismet oregapasan tolasba valtottam kb. 2 meterrel egy tuti fejreallos hely elott. az erdo tuloldalan telepitett fenyves jobbra, amit "vegyszerrel kezelve" tablak igyekeztek megorizni a maniakusan illegalis favagoktol. balra egy jelzett utelagazas es ismet a falu fel vitt az ut. egy verbunkos harangjatekkal koszontott Isaszeg. ketlem, h lehet nem szeretni ezt a helyet. a vasutat ezuttal alulrol kereszteztem, majd muuton be az elagazoig es utana a vasutallomasig. pont jott egy busz ezert fuzetemmel bealltam a sor vegere. mikor felhivtam a figyelmet h jobb szeretnem a pecsetet a gyomroi rubrika helyett az isaszegiben latni: "kedves uram erre nekem nincs idom, h keresgeljek" mondattal lekiserve kaptam oda is. a multkori holgy kedvesebb volt. Par kep a turarol: - feluton Godollo es Isaszeg kozott - a vizmosas - a hid alatti bujocska - hol jartam legkozelebb? talalos kerdes a kovetkezo beszamolomrol. a nyeremenyeket postan kuldom el:)
Ráadásul télen szignifikánsan keveseb ba bogár, illetve rovar, mint nyáron, ami az utóbbi hetek szúnyoginvázióját figyelembe véve nagyon is fontos szempont.
A korai indulás azért nagyrészt közlekedésfüggő, nem mindenki tud menni kocsival, és a MÁV nemigen kényezteti el a a korán kezdeni akaró turistákat.
Vadászokkal nekem sem volt bajom, lehet, hogy azért, mert jórészt nem napközbeni sportról/foglalkozásról van szó.
Két kérdésben szeretném a rutinos, vén rókák segítségét kérni.
1. Mivel a nappalok rövidültével egyre nehezebb lesz az OKT Budapestről egy nap alatt teljesíthető szakaszainak bejárása, ezért - a téli hétvégék hasznos kitöltése miatt - meg szeretném tudni, hogy a Pilisi Parkerdő Útjain túramozgalom teljesítményfüzetét hol lehet beszerezni?
2. Mivel a korábbi években szeptember környékén felhagytam a túrázással, idén viszont már nem szeretném ezt tenni (l. 1. pont), másodsorban azt szeretném megtudnia, hogy a vadászidény kezdete okozta nehézségeket hogyan véditek ki?
"Mondjuk 9000 HUF-ért nem is hittem hogy annyira rossz!" Hát nem emlékszem, hogy mennyibe került, de szerintem fejenként 4000-nél nem fizettünk soha többet. Az is Aggteleken volt a szállodában.
Nem sok bíztató infóm volt a szakaszról, de úgy adódott, hogy találtam társat, minek következtében kissé bizakodóbban vágtam bele a kalandba.
Előljáróban csak annyit, hogy végig jelzett úton haladtunk, kb. 500 méteren, a legelőn, nem volt jelzés. Nagyon hasznosnak bizonyult a leírás irányában haladni.
Nem volt gond a szállással sem, igaz, kellett némi "rádumálás", hogy a kollégiumban (Nagykálló) alhassunk. Szünidőben nem probléma, de most jól jött, hogy "bemutatkoztam". A hölgyet az hatotta meg, hogy gyalogos túrázók kérnek bebocsátást. Név, telefonszám e-mailben, ha valaki úgy gondolja.
Nyíregyházától a leírást követtük, nem vágtuk le a városi kanyart sem:o)
Nagyszálláson az eredeti utcát elzárták, eggyel később lehet kényelmesen elérni a települést (nem kell korláton átlépni). Érdemes tovább menni, mert ott a kocsma:o)
Rátérve a jelzett útra, előbb egyenesen, majd balkanyar, pár méter után jobb. Ez az irány Birke-tanyáig. Félúton hatalmas építkezés, épül a sztráda. Még át tudtunk menni, de hogy mi lesz, ha megépül, nem tudom. Jelzések rendben, az út gyakorlatilag egyenes.
Birke-tanyán épp elkaptuk a boltost (a szomszéd házban lakik), kaptunk bélyegzőt, na és sört.
Innen rövid aszfalt, majd kis kunkor és már a tó gátján voltunk. Megható látvány a homoksivatagban a vízfelület.
A gáttól is jól jelzett az út, igaz, a keresztező Z- jelű utat nem találtuk meg. Elmentünk az Ibolya-pihenő mellett (a névadó az iskola elhunyt tanára), és megcsodáltunk a bunkert is.
A terv az volt, hogy elmegyünk a keresztezű műútig (Magy - Nagykálló), és itt, rátéve néhány többlet kilométert, ideiglenesen megszakítjuk a túrát.
Az út nem aszfaltos, bár egy kilométer után már két sávos (és aszfalt is van), itt van ui. a szeméttlep. Nagykálló keleti "végénél" értük el a főutat, innen még egy kilométer a kollégium. Kb. 20 kilométert tettünk meg első nap, a kitérővel együtt.
Másnap korán indultunk, kissé tartottunk ettől a szakasztól. Visszafelé a már ismert úton ballagtunk, megtaláltuk a keresztező P- jelű utat.
Innen füves úton, déli irányba haladtunk. Sok pókhálót kellett szaggatni, de a botos módszer bevált. Volt harmat is, rendesen.
A keresztező, széles szekérúton tiszta jelek, irány kelet. Elmentünk egy romos tanya mellett, majd a leírással szinkronban magasfeszültségű vezeték, irány É-ÉK. 2 kilométer után jobbos kanyar, itt is volt jelzés. Hatalmas akácfák mellett haladtunk. Ekkorákat még nem láttunk!
Rendben elértük a vezetéket, eljutottunk a tanyáig, majd északi irányban elhagyva azt, egy jobbos kanyar után elértük a műutat. Itt találtunk egy eligazító táblát. Feljegyeztem az adatokat, fénykép is készült.
Lassan összeáll a valós távolság:o)
A műút után még 500 méter szekérút (van jelzés), majd egy zsilipnél a mező szélére kényszerültünk. Nem tartott sokáig.
Betértünk az erdőbe, egy széles szekérúton ballagtunk. Sikerült elbambulni a fordulót, de szerencsére, a bölcs döntésnek köszönhetően (visszamentünk) megtaláltuk az "igaz" utat. Egy felhagyott szekérút, füves, sok-sok pókhálóval. Nem hosszú, de kellemetlen.
Az út végén széles szekérút, hatalmas legelő. A balkanyar után már irányba álltunk, nem volt messze a műút, a házakkal. Erről H.G. is írt.
Jó 2 kilométer aszfalt, majd irány jobbra. A gázvezeték mentén hullámvasutaztunk.
Mikor a szekérút balra fordult, elfogytak a jelzések. A jelzett út ui. a következő dombig a füves pásztában halad (nem volt könnyű megtalálni a jelet a dombon!). A domb után egy felszántott, keskeny sáv keresztezi a nyiladékot. Ez lehetett a leírásban szerpelő szekérút. Van jel is. Irány bal. Szerencsésen elértük azt a szekérutat, mely kb. 500 méterrel előtte elkanyarodott.
Innen ismét vannak jelzések. Belefutunk egy nagyon széles keresztező útba. Ezen balra, már látszanak Magy házai.
Az első ház melletti oszlopon ott a nyíl, irány jobbra. Mivel a kocsma messze volt, nem kockáztattunk. Magy és Ófehértó között nem sok jóra számítottunk.
Elindultunk a szekérúton.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a leírás kissé zavaró. A 2 kilométerrel lévő erdősarok ui. nem látszik.
A helyes út a következő.
Balra gyümölcsfák, jobbra szántóföld. Mikor a szekérút balra elkanyarodik, akkor egy "V" alakú erdőfolt szerűségnél vagyunk. Mindkét oldalon vannak szekérnyomok, a déli a nyerő. 10 méter után jel is van.
A rövid út belefut egy erdőbe, majd szemben mező. Az útnak itt vége van. A mező szélén jobbra fordultunk, hamarosan megtaláltuk a jelet is. Jó 200 méter előre, majd az erdősaroknál balra kell fordulni, más út nincs. Itt is van jel!
Jó 100 méter előre, már látszik a patak. Itt van egy sorompó szerűség, egy fát úgy vágtak ki, hogy eltorlaszolja az utat.
Itt sajnos nincs jel, de ott a patak, mely mellett kell haladni, a leírás szerint. Jó 100 métert mentünk, vannak fák, de jeleket nem láttunk. Hamarosan megpillantottuk a hidat, melyen sikeresen átkeltünk.
Ha azt írom, hogy társam félt a lovaktól, akkor már ki lehet találni, kivel voltam. Mivel a lovak vészesen közeledtek, nem volt választás. Kissé lyukas a híd, de a hatalmas gerendákon, biztonságosan lehetett araszolni. A lécek egy része már hiányzik.
Átérve a túloldalon találtunk egy gyenge ösvényt a magas fűben, irány a szemben lévő erdő. Jobbra, balra víztükör csillogott, zsombékos lehet erre a mező. A leírást követve az erdő szélénél balra fordultunk, és meg is találtuk a jeleket.
Eljutottunk az erdő sarkáig, itt a leírásban az áll, hogy célozzuk meg a nagy fát. Mivel ilyet nem láttunk (bennünk volt az ideg!), elindultunk a leírással egyező, az erdőtől távolodó szekérúton É-ÉK irányba. Egy gémeskutat láttunk, és jól tippeltünk. Ezen volt a jel. Nem ártana, ha ez lenne a leírásban!
Elérve a következő erdőt, megtaláltuk a nagy fát is. Azért nem láttuk messziről, mert időközben felnőtt mögötte a nyárfás erdő, és a nagy fa már nem látszik nagynak. Közelről persze hatalmas!
Tovább az irány szerint, majd jött a keresztező széles szekérút. Jelek is voltak, meglehetősen sűrűn.
Egy nagyon hosszú nyárfa sor mellet halad az út. Homok és homok, ha még nem mondtam volna.
Balról tanya, majd enyhe jobbos kanyar, és már a településen vagyunk. Mindig jobbra, mígnem elérjük a háromszög alakú teret. A templomnál futunk bele a Nyírbátor - Baktalórántháza közötti országútba. Itt visszafordulunk, irány a vasútállomás. A sarkon kocsma. Legurult az első jól megérdemelt sör.
Innen már látszanak a vasúti előjelző táblák, a térkép tehát ebből a szempontból sem korrekt.
A vasútállomásig van még egy kocsma, mivel volt időnk, ezt sem hagytuk ki.
Még 5 óra, és már otthon voltam.
Remélem, mások is kedvet kapnak, attól nem kell tartani, hogy a leírás szerinti irányban (fentiekkel kiegészítve) nem lehet kényelmesen haladni. A távolság kb. 4 kilométerrel rövidebb, hisz az "északi" kunkor a jelenlegi hivatalos út, a "déli" lehetett az eredeti, hosszabb. Az én megyetérképemen is ez szerepel.
Összességében tehát a hivatalos 148-ból 100 megvan, eljutottam Vásárosnaményig. Ezt követően jönnek az ismertebb nevezetességek (Tákos, Csaroda, Tarpa, stb.). Remélem, nem kell sokáig várni!
A falusi kocsmákat valóban kár lenne kihagyni, már csak általad említett okok miatt is. Lehet, hogy nincs tökéletes megoldás a bliccelők kiszűrésére?
Sonnak pedig valóban nagy-nagy gratula, de neked is legalább akkora elismerésem, hiszen a fiadból egy, a természetet kedvelő és tisztelő embert nevelsz.
Volt szó nemrég Kőszegről, valaki írt egy panzióról, de nem jegyztem meg.
Előljáróban a lényeg.
OLAJOS KÖRÚT kipipálva.
Sikerült eljutnom Nyíregyházáról Ófehértóra, két nap alatt. Remélem lesz időm részletesen írni erről a szakaszról.
OFF
Ha valaki esetleg aggódott volna:
Komoly sérüléseket (csípések, szúrások, dagadások, stb.) szenvedtem a Börzsöny 50 teljesítménytúrán, minek következtében hosszú évek óta először 5 nap betegállomány lett a következmény.
Sümeg-Keszthely között voltunk kékezni a hét végén. Nem tudom máshol is olyan rengeteg a szúnyog mint errefelé, de mindketten az út nagy részén csapkodtuk őket. Mondjuk engem kimondottan kedvelnek is, és nem tartotta távol tőlem őket semmiféle szúnyogrisztó sem. Aki errefelé készül vigyen magával feltétlenül valami riasztó anyagot. A táj tetszett, még a Tátikán nem jártam, a többi rész ismerős volt!
A hévizi tó rekonstrukció alatt van, de azért látogatható másik bejáraton.
