Adott egy vonat, ami pont meg van fékezve. Ugye ez azt jelenti, hogy az általános fékúttávolságon éppen hogy megállítható a vonatgyorsfékezéssel.
Az 1. ütem kiértékeléséhez két teljes ütem kell, egy ütem hossza akár 0,96 s is lehet. A 100 km/h, 27,8 m/s sebességű vonat kb. 60 m-t tehet meg, ha töredék ütem is volt, a sárga megjelenéséig. Innen 50 m után indul az éberségi felhívás, ha nincs rá reakció, 150 (EVM 120/160 esetén 130) m kürtölés után jön a kényszerfékezés. Mivel a fővezeték utántáplálása nem szűnik meg, a nyomáscsökkenés benne mindenképpen lassúbb, mint gyorsfékezéskor.
Fentiekkel áll össze a VB működésbe lépési ideje alatt megtett út (~280 m), amivel az általános fékutat meg kell növelni.
Ha tehát a Megállj jelzés előjelzése nincs legalább 1280 m távolságra vonatbefolyásolt pályán, ahol a vmax 120 km/h, a vörösre csökkentett sebességgel együtt kell előjelzést adni.
Adott egy vonat, ami pont meg van fékezve. Ugye ez azt jelenti, hogy az általános fékúttávolságon éppen hogy megállítható a vonat a teljes fékezőerő felhasználásával (sor utolsó, 3,5 bar-os fővezetéknyomás). A mozdonyvezető rosszul lesz, a vonat halad pl. 100 km/h sebességgel. Elhalad a jelző mellett, az EÉVB felveszi az egyes ütemet (a következő jelzőn megállj jelzés várható). Mivel az EÉVB működési módja miatt két ütemet értékel ki (és vár meg), a jelzést pedig csak utána jeleníti meg a vezetőállás jelzőn (gy.k. sátorjelző), ezért a fékezés már eleve a jelző után fog megkezdődni. A két periódusidő összesen 1560 ms, ami idő alatt a vonat 4,33 métert tesz meg. Ez viszonylag nem nagy távolság. Ekkor egy éberségi-felhívást ad az EÉVB, amit a mozdonyvezetőnek nyugtáznia kell, de mivel rosszul van ezért a nyugtázás elmarad, kényszerfékezni kezd a vonat. A kényszerfékezés 50 m-rel az éberségi-felhívás után kezdődik (ez további 1,8 sec, de ezt majdnem mindegy). Tehát a jelzőtől (pontosabban a szigetelt síntől) a vonat a kényszerfékezés kezdetéig megtett (4,33+50) 54,33 m-t. Azért az több, mint két gyorsvonati kocsi hossza, nem kis távolság. Ezek alapján legalább 54,33 m-rel meg fogja haladni a céljezőt a vonat, ha azokat pont az általános fékúttávolságra helyezték (bár egyes térközjelzőket épp' ilyen megfontolásból a jelfeladással megnövelt általános fékúttávolságra telepítik). Ha hozzászámoljuk, hogy nem is biztos az, hogy az előző vonat farka a jelzőt ténylegesen meghaladta, csak az utolsó tengelye haladt le a szigetelt sínről (ami a jelző előtt és mögött akár 1-1 m-re is lehet), bizony szomorú a helyzet.
Szerencsére az átlagos vonathosszokat és a térközhosszokat figyelembe véve, nem valószínű, hogy ilyen eset előferdülhet.
Nem csak a jelző után lehet 1m-re az utolsó kocsi ütközője, hanem a jelző elött is, mert elég az utolsó jármű utolsó tengelynek a szigetelést meghaladnia. (Az utolsó tengely és az ütköző között lehet 2-3 méter is.)
Legfeljebb befékezi a vonatot. Csak ez édeskevés, ha a jelző mögött egy méterre ott vigyorog a két ütköző. Ilyenkor még a 15 km/h is sok.
A megcsúszási távolság épp azt az ellenőrzötten szabad, a Megállj állású jelző mögötti szakaszt jelenti, amiben a jelzőt meghaladó vonat ütközésmentesen megállítható.
Éppen a térközöknél alkalmazott megcsúszási távolságokba botlottam egy idegen nyelvű könyvben, és rádöbbentem, hogy fogalmam sincs, hogy a MÁV ezt miként és miért úgy kezeli. Légyszíves világosítsatok fel!
Arra azért készülj fel, hogy kicsit furcsák a rajzok (mindenféle kis piktogrammokkal vannak tele). Mellesleg szóltam a srácnak, ősszel meg lesz a könyv!
Így van, csak mostanság többet olvasom a "blocksignal"-t mint a "térközjelzőt". :) Hogy miért? Mert én is készítek ám Integrát, csak 160-szor kisebbet. :)
Egyébként a kombinált jelző azért volt furcsa nekem, mert eddig kijárati jelzőként még nem láttam, csak blokkjelzőként. Persze ha már így kitalálták, hogy egybeépítik a jelzőt miért is ne? De ezt az egybeépítős trükköt nem keletről vették? :-) (lehet, hogy ezt kapták cserébe? :-) )
Na még egy kicsit, ugyanonnan (igen Chur-ból :-) ):
A történet szokásos, akár itthon is megtörténhetett volna. Az időpont 1997. május, a helyszín Arth-Goldau, távol a világ zajától, meg minden ilyesmi.
Nyolc fotós és videós kolbászol a sínek között. Mint itthon. (A nyolc fotós között ott találjuk a Gőzös topikból ismert OKU30, wrn3060 és Mallet topiktársakat is.)
Jön az erre a célra szolgáló delikvens, és felszólítja a társaságot a tevékenység abbahagyására. Mint itthon. (A tevékenység a kolbászolás és nem a fotózás.)
A társaság elmagyarázza, hogy csak lelkes vasútbarátok, és csakis kizárólag azért jöttek el ide a világ másik végéről, hogy ezt szép nagy állomást és az itt található szebbnél szebb vonatokat fotózhassák. Mint itthon.
A társaságot erre felhívják a toronyba, és kb. fél órán keresztül magyarázzák a bizber működését, hogyan vezérlik a vonal állomásait stb. Mint itthon. :-)))) Közben fotózás és videózás ezerrel. :-)))
A első fotón a torony látható, az a szép nagy terem a legfelső emeleten van. A második képen a fentről a szemünk elé kerülő látvány. Fúj, undorító... :-)))