Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Bár ez nem olyan nagy felbontás, de itt van, az első a nem stimmelő, a másodikból raktam fela részletet, amelyiken látszik, hogy fenn vannak a rakéták az indítóállványokon..az első olyan félkésznek néz ki..:
A Dvina rakéta utazó része és a Nyeva rakéta között óriási különbség van, már csak ha a hajtóanyagot nézed. A nagyobbak folyadékos hajtóműve sokkal lomhábbá teszi a rakétát, ami a közepes komplexumnál pont jó, de a kis rakéta kis távolságon és kis magasságon történő felhasználása igényli a lőporos hajtómű mozgékonyabb voltát. Tehát a kínai szerencsétlenkedése azzal a Pecsorához hasonló szerkezettel csak a kényszer szülte erőlködés.
Más: A Közepesek és a Nyeva irányítási rendszere között van egy nagyon lényeges különbség. Míg a közepesek irányítása egy vízszintes és egy rá merőleges síkon alapul, addig a Nyeva irányítási rendszerét 45 fokkal elfordították éppen azért, hogy az irányítás síkja megegyezzen a rakéta vezérlési síkjaival. Lényegesen egyszerűbbé, ezáltal üzembiztosabbá teszi a parancskidolgozást.
Vietnam egyébként nem kapott sem Pecsorát, sem Nyevát.
Lécci dobjál fel egy ilyen közeli képet a Sirte / Surt (Líbia) repetere alatti Vegáról is. Ott kettő két osztályos van egymás mellett, de az egyik sántít a kisfelbontású képek alapján. Sajna nálam nem megy a Keyhole (és a WorldWind se), nem írták át Macintoshra. :(
Már csak az a kérdés hogy Vietnámba ment-e Nyeva vagy Pecsora. Vagy éppen azért fanyalodtak rá mert ehhez már nem jutotak hozzá? Bár ez vietnámhoz képest újabb fejlesztés.
1968-1972 között csak Dvinát, és annak válltozatait kapták meg.
Érdekességképpen: A kínai KS-1-ről annyit kinyomoztam, hogy a kínai elvtársak fogták a Dvina rakétáját és a 2. fokozatot tették fel kettesével az állványokra. Nem tudom hogy Nyevához vagy Pecsorához jutottak-e, de emlékeztet a megoldás a kettes indítóállványos Sz-125-re, a teljesítménye szerintem hasonló lehet hozzá. Az előnye hogy a vezetési rendszere megegyezik a Dvináéval (ócsított változat:-)) Már csak az a kérdés hogy Vietnámba ment-e Nyeva vagy Pecsora. Vagy éppen azért fanyalodtak rá mert ehhez már nem jutotak hozzá? Bár ez vietnámhoz képest újabb fejlesztés.
Egyébként potom 17 évet nyomtam le a magyar hadseregben, méghozzá légvédelmi rakétásként. Többek között szolgáltam a Pilisen is, ami hozzád viszonylag közel van. Én voltam a magyar honi légvédelem legmagasabb beosztású parancsnoka. Legalábbis az én beosztásom volt a legmagasabban.
Nekünk egyféle kézigránátunk volt, a 42/48M nyeles kézigránát. Ez alapvetően támadó gránát volt, ami nyílt színen kb. 5 méterig volt halálos, azon túl csak sérülést okozott. Zárt térben persze másként viselkedett az a vacak. Hogy védekezésre is alkalmas legyen, csináltak rá egy SV48M típusú hatásnövelő burkot, ami 200 méterig volt képes halálos sérülést okozni. Gyakorlásként is csak fedezékből lehetett dobni. A gránát ütőszeges gyújtású volt, és a gyújtást egy égőgyújtó végezte.
Az orosznak kétféle gránátja volt, az F1 a védekező (kukorica gránátnak is hívták.) és amit említesz, az a támadó. Típusát nem tudom. Hatásuk hasonló volt, mint a magyar gránátok. Mindkettő repülő lapos gránát volt, ami azt jelentette, hogy a biztosító szeget kihúzva egy rugó megfeszítette a repülő lapot, amit csak a gránátot tartó kéz tartott meg. Mikor eldobtad, a repülő lap a nevének megfelelően elrepült, és az égőgyújtó elvégezte a feladatát.
Az orosz az éles gránátjait nem feltétlenül jelezte. Ám a gyakorló gránát többnyire piros volt. Nemcsak ez, más is. Nekem például van olyan kumulatív gránátom, ami a BMP-1-be való, és tök piros az egész. Ugyanaz megvan zöldben is, arra meg rá van írva a "GYAKORLÓ" kifejezés oroszul.
Vigyázz, mert a gyakorló F1-es kézigránát általában gyutacs nélkül volt. én is rengeteget találtam. Szerencsére könnyű volt megismerni, mert az orosz a gyakorló gránátját pirosra festette. A szerencsétlen magyar meg nem dobálta el, mert el kellett vele számolni. Tehát ha ilyent találsz, akkor az többnyire orosz gyakorló gránát. Többnyire!!!
Esetleg tudnánk a területről katonai térképet, de azzal nem igazán lennél kisegítve. 1 : 25 000 méretarányú katonai térképem van az egész országról, de a terület 1989-es kiadású térképén nem volt divat ábrázolni a katonai objektumokat. Az oroszt meg pláne.
Emlékezz rá vissza, amikor a Bólyain magyaráztam az antennán a kisugárzási karakterisztika kialakítását. Ahhoz, hogy azt a 1o x 10o -os késnyalábot kialakítsák, ahhoz ennél a technikánál bizonyos méretek kellenek.
Nem biztos, hogy ugyanaz a karakterisztikája, másrészt szerintem az első kép torzított. A másodiknál már jobbak az arányok.
Emlékezz rá vissza, amikor a Bólyain magyaráztam az antennán a kisugárzási karakterisztika kialakítását. Ahhoz, hogy azt a 1o x 10o -os késnyalábot kialakítsák, ahhoz ennél a technikánál bizonyos méretek kellenek. Az antenna meghatározott kialakítása azt is eredményezi, hogy minimálisak lesznek a másodlagos felharmónikusok (hátrasugárzás). Ha a meghatározott karakterisztikát akarják kialakítani, akkor a meghatározott technikai paramétereket teljesíteni kell, vagy pedig valamit az az antenna nem képes produkálni. Hasonlítsd össze a két antenna arányait. Más persze a helyzet, ha fázisvezérelt antennát használunk, mint a PAR-8 lokátornál és az SZ-300-asnál, de ez a képen nem FÁR antenna.
Ami a kínai lokátor képét illeti, az ütött szöget a fejembe hogy nem-e tükrözték a képet.
Nekem egyébként van még egy problémám ezzel a képpel. Ugyebár a mikrohullám egy érdekes huncutság. Itt a hullámhossz annyira pontosan meghatároz mindent, hogy egy tápvonal méret alapján következtetni lehet a hullámhosszra. Arról nem is beszélve, hogy a lokátor által kialakítandó kisugárzási karakterisztika is erősen behatárolt. Ha valamit el akarok érni, akkor a közelező méreteket és formákat be kell tartani. Én ezen a képen azt látom, hogy az a két széles nyalábú antenna valamit nem tud. Vagy az irányélesség más, vagy a hátrasugárzás nagyobb, mint kellene. De hogy ezzel a lokátorral valami nem stimmel, abban biztos vagyok.
Jaja, ez egy lekoppintott Dvina, csak egy kissé más frekin üzemel és 110km a hatótávja. Ez igen gonosz dolog, mivel a sivatagi vihar alatt az amcsi besugárzásjelzők nem jelezték. (nem tudták hogy irak kapott kínától pár üteget)
Mivel a Volhovot már nem tudták megszerezni, ezért fotók alapján, saját kútfőből próbálták lemásolni. (még a kamera is ott figyel :)
Én valahogy kicsinek találom azt a lukat. Emlékszel, mekkora volt a luk a Pilisen? Na az azért volt akkora, mert abban nemcsak kidugni kellett a tápvonalat, hanem szerelni is. Annak pedig hely kell.
A sztori kissé kapcsolható a 1578-ban látható képhez. Odafent a Pilisen néha meglehetősen hülye időjárás tudott lenni. Előfördult, hogy lent Budapesten verőfényes tavaszi idő (lásd 1981. március, Farkas Beci látogatása), fent a hegyen meg -20 fok, meg olyan irdatlan szél, hogy csak kővel a zsebünkben mertünk járkálni. De olyan is előfordult, hogy Pesten szakadt az eső, a hegyünkön meg megakadt az, amiből esett, és a hegy tetején tiszta idő volt. Idén Húsvét vasárnap - itteni barátaimmal éppen kirándulni voltunk a Pilisen, és lent szakadt az eső, ahhoz képest jó látási viszonyok, odafent meg eső nem volt, viszont olyan sűrű tejföl, mint amit a képen látsz. Abban a felhőben voltunk benne, amiből rendes helyen esett, de miránk már nem tudott esni. Képzeld el az ilyen helyzetet egy kis jó november hajnali sötéttel kombinálva.
Reggelente úgy jártunk szolgálatba, hogy a lakótelepről az ügyeletes parancsnok és az ügyeletes tiszt elindultak a laktanyába a parancsnoki UAZ-zal. Ügyeletes parancsnok az akkori politikai helyettes, ügyeletes tiszt meg én. A laktanyában egy gyors körülnézés után kocsit váltottunk, az ügyeletes parancsnok egy GAZ-66-tal (és az új őrséggel) ment tovább, én meg egy KrAZ-zal, amin volt egy 8 köbméteres víztartály. A Dobogókői út jó volt, frissen festett csíkok voltak, és a sűrűsödő felhő ellenére jól lehetett látni. Viszont amint rákanyarodtunk a hadiútra, mintha csak elvágták volna az utat. Annyira sűrű lett a felhő, hogy szó szerint csak az orrunkig láttunk. A KrAZ-nak ugyan volt ködlámpája, de rendes emberi fejmagasságban volt, vagyis nem ért semmit. A reflektor vakított bennünket, a tompított sem ért semmit, csak úgy nem vakultunk, ha helyzetjelző lámpát kapcsoltunk. Haladni nem mertünk, mert akkor még annyira sötét volt, hogy nem láttuk az árkokat sem, a lámpa meg többet ártott, mint használt. Aztán csak kitaláltam a csőben a lukat. Füles téli sapka volt rajtam, aminek a füle alá hátrafelé betűztem a táskámban lévő rúdlámpát, és gyalog elindultam az út közepén. A KrAZ meg leoltott lámpával terep egyesben ballagott a lámpám fénye után. Gondolhatod, hogy azt a bő 6 - 7 kilométert majdnem másfél óra alatt tettük meg. A kocsiból még akkor sem lehetett az út szélét látni, amikor nagyjából kivilágosodott. Akkor már annyival rosszabb volt a dolog, hogy a lámpám fénye sem ért sokat. Azért nagy nehezen csak felértünk, miközben az ügyeletes parancsnok meg már tűkön ült, hiszen nekem is fent kellett volna lennem hétre és bejelentkeznem a dandár harcálláspontra. Szembe velünk nem mertek küldeni senkit, hiszen nem tudhatták, mi van az úton. Abban az időben mobil telefon meg még nem volt, hogy valami értesítést küldtem volna.
Minden jelentés (naponta sokszor kellett) alkalmával jelentettük a technika és a személyi állomány helyetét, hadrafoghatóságát, na meg az optikai láthatóságot. Na akkor volt az optika nulla.
Pedig az a kábel alagút nem ment tovább, a fedezék mellett volt egy mélyedés, elegyengetve, a fala körben pedig fából egy keret..egyébként ez pont a Lom-hegyen készült fotó..
A 1578-ban azt a csatornát láthatod, amiről beszéltem. Igaz, hogy intenzív optikai passzív zavarás volt, de azért a lényeget ki lehet venni. A 1576-ban az egy kisebb kábelcsatorna., az nem a Cikloida tápvonalainak készült.
