Lemaradt Paks: A különböző névformák első adatai - 1332-7: Pakws; 1495: Paxi; 1610: Pax, Paks. Személynévi eredetű, vö. 1224: Pacus szn. Ez utóbbi vlsz. a ma csládnévként is adatokható Bakos személynév egyik formája, amely viszont a bak 'kecske hímje' köznév -s kicsinyítő képzős formája. Hasonló alapról származó helynevek: Baks, Bakony.
Köszönöm, tényleg sokáig úgy hittem, hogy vkiről nevezték el a hegycsúcsot még a régi Jugoszlávia idején.
csak akkor lett gyanús amikor 4 éve Szlovéniában jártam és ugyanez a neve volt és Triglav-i Nemzeti Parknak a hegycsúcs közelében.
Más
Biztos emlékeztek (nekem kedvencem volt) a Sándor Mátyás című filmre, abban szrepelt egy Raguza nevű település, amit ma nem tudok hova tenni, de gyanítom et a mai Dubrovnik lehet, amit a Monarchia idején Raguzának neveztek.
Viszont térképen fedeztem fel, hogy van Szicilia szigetén is egyRagusa nevű település.
Van-e összefüggés a dél-olasz (sziciliai) és az egykori horvát település néveredete között?
Horvátországhoz kapcsolodó kérdésem még a Rijeka illetve egykori Fiume elnevezés. Jól érzem a Fiume az eléggé "olaszos" csengésű?
Medina: E névalak első említése - 1725: Medinán; a település első említése - 1446: Mede. Ez utóbbihoz vö. milyennincs #458. A névváltozás a szerb betelepülésnek köszönhető, ui. a szerbek a szerb szövegkörnyezetbe nehezen illeszthető nevet az ő településnév-rendszerükben gyakori -ina birtokos képzővel honosították: Medina (općina) 'Mede (települése)'.
Baglad: Első említése - 1773: Baglad. Bízvást személynévi eredetű -- mint az a magyar településnevek esetén igen gyakori --, vö. 1211: Bogliod személynév, melynek mai olvasata Baglyod, azaz a bagoly madárnév + -d kicsinyítő képző.
Abony: Első említései - 1332-7: Minor Oton (olv.: Obon); 1466: Abon. Személynévi eredetű: a régi Abony személynévre megy vissza. Ez utóbbi a magyar (kabar) nemzetségnévként is ismert Aba (tör. 'atya, ős') személynév -(o)ny kicsinyítő képzős formája. Településnevek ugyanebből az alapnévből (különböző kicsinyítő képzőkkel): Aba, Abod, Abos.
Adony: Első említése - 1332-7: Odon. Személynévi eredetű. A személynév vagy a régi magyar Odum személynév (amely az Ádám bajor-osztrák alakja), vagy más nevek Od alakjának/rövidülésének -(o)ny kicsinyítő képzős formája. Ilyen nevek lehetnek: Ad 'ad (ige)', Odo 'Ottó'. Hasonló nevek más kicsinyítő képzővel: Adács, (Diós)ad.
Algyő: E névalak első említése - 1514: Algew; a település első említése - 1138/1329: Geu. Az eredeti Győ településnév a Felgyő helységtől való elkülönítés végett kapta az Al- előtagot. A Győ személynév volt, amely a kazár dzsevü, dzsevi méltóságnévre megy vissza. E név -csa kicsinyítő képzős alakja van a téves olvasatként rögzült Géza személynevünk, eredetibb Gyejcsa, Gyeücsa formájában. Hasonló eredetű helynevek: Decs, Décsi(puszta), Décső, Déva, Devicse, (Mária)gyűd, (Magyar/Maros)décse.
Attala: Első említése - 1138/1329 Atila. Személynévi eredetű, ez valóban megegyezik a mai Attila személynevünkkel, de ezt akkoriban németek használták.
Döge: Első említése - 1272-91: in Diogam. Személynévi eredetű, vö. 1275: Dege, 1237-40: Deg. A személynév vagy az alnémet Däge, Dege (mai német Tage 'nap, 24 óra') személynév átvétele, vagy a m. dög 'hulla' köznév áll mögötte. Hasonló eredetű településnevek: Dég, (Maros)dég, Ág(falva) (< n. Agendorf < Dagendorf)
Taliándörögd E névalak első említése - 1850k: Tallan Dőrőgd; 1863: Taliándörögd; a település első említése - 1270e: Drugd. Az előtag nem a talján 'olasz' népnévből jő, hanem az ott birtokos Tallián család nevéből. Az eredeti Dörögd név a régi D(u)rug személynév -d kicsinyítő képzős származéka. A m. D(u)rug szn. a szláv Drug 'társ, barát' személynévre megy vissza. Hasonló eredetre megy vissza Dorog neve.
> *) tud-e valaki még más görög nevű magyar helyekről?
Eperjes: Első említés - 1233: Epuryes. Magyarból etimologizálható, nevének jelentése: 'szamócásban gazdag hely', vö. régi m. eperj 'szamócam, földieper' + -s melléknévképző. Kis Lajos Szerint a régebbi n. Eperies és a szlk. Prešov a magyarból való (mondjuk én ez utóbbi kialakulásának útját nem nagyon látom), az újabb n. Preschau és az ukr. Пряшів /prjasiv/ pedig a szlovákból. Hasonló nevek vö. Eperjes (Csongrád megye)
Lőcse: Első említés - 1249: Leucha. A város a mellette folyó vízről kapta a nevét. A víznév szlovák eredetű: Levoča, amelyet vagy a szláv lěvъ 'bal' melléknévből, vagy a liti : lěją 'önt' igéből eredeztetnek. A n. Leutschau a magyarból -- pontosabban a mai hangalakot megelőző korábbi Leucsa < Levcsa hangalakból -- való népetimológiás -au 'rét, liget' (< -a) végződéecseérvel.
Bártfa: Első említés - 1247: Bardfa. Magyar eredetű, valószínűleg szóösszetétel: bárd 'akkora erdőrész, amekkorát egy ember egy nap alatt kivághat; a községi erdőilletmény alapegysége' + fa 'erdő' (vö. hasonló köznévi alakulat: bárdaljaerdő). A n. bartfeld és a szlk. Bardejov a magyarból valók népetimológiával.
Trencsén: Első említés - 1111: Treinchen. Az etimológia a szlovák Trnka 'kökény' személynévből indul ki -in birtokos melléknévi képzővel. Az így kapott Trnčini-je még a szlovákban megnyúlt az -ín végű településnevek analógiás hatására. Ezt a Trnčínt vette át a magyar Trencsén alakban. Ezt visszakölcsönözte a szlovák, mint Trenčín.
Zsolna: Első említések - 1208: terra de Selinan; 1267: Sylna. A korai adatok alapján a név eredetileg hosszabb volt. Az etimológia alapjának a szláv Žeľa személynevet tartják (a Žeľa 'kb. óhaj, kívánság' a Žeimir, Žel(j)oslav, Želibor stb. nevek rövidülése). Ebből fig-in birtokos képzővel állat elő a Želin helynév. Ez -- szlávok közt nem szokatlan módon -- testesebbé vált: Želiňany (jelentése: 'zseliniek'). Ez került a magyarba Zselinyán alakban, mely végén a magyar nyelvérzék helyragot érzett, így elvonta: Zselina, ebből lett később a hangrendi illeszkedés első lépéseként Zsilina (az i inkább szerepelhet mély hangrendű szavakban, mint az e). Ezt az alakot kölcsönözte vissza a szlovák, és lett a Žilina, míg a magyarban ezzel párhuzamosan a kétnyíltszótagos tendencia és a teljes hangrendi illeszkedés eredményezte a Zsolna formát. Eddig a FNESz., azonban meg kell mondani, a Žilina a szláv területen ezen kívül másutt is előfordul, így nem feltétlenül "kell" visszakölcsonzést feltenni. A hasonnevé Kiszsolna (ma: Jelna, Románia) éppen egy ilyen, magyartól "független" Žilina helynévből való (ez utóbbi a szl. Žila 'élő' személynévből ered -ina[/ig birtokos képzővel).
Zólyom: Első említések - +1135/1261/1566: Zolium (hamis iratban), 1150k/XIII-XIV. sz.: Zouolon, 1231/1261: Zolum. Az etimológia alapja a szlovák Zvoleň helynév, amely egy Zvolen 'kiválasztott' személynév -jь birtokragos alakja. Ez került át a magyarba, ahol a szv- ~ zv- szókezdetek torlódása ált. nem mgh.-betoldással, hang msh.-kieséssel oldódik fel, az szóvégi -om pedig a latin -um hatására létrejött analógiás változás. A n. Altsohl népetimológia a Zvolen ~ Zólyom-ból Besztercebánya Neusohl nevének hatására. Hasonló nevek: le. Zwoleń, cs. Zvoleněves.
Triglav szlovénul annyit tesz, hogy "három fejű (hegy)", és arra utal, hogy a hegynek cukorsüvegre emlékeztető hármas csúcsa van. Olasz neve pedig Tricorno, ami háromszarvút jelent.
Eredeti neve Balaszentmiklós (a szalók nembeli Balákról). ~ ill. a szomszédos elődtelepülései közül több szintúgy védőszent nevét viselte, pl. Szenttamás (mely ma a méneséről híres), vagy Balaszentmihály.
Palánkvárként tartósan töröklakta település volt, viszont a hódoltsági idők végére elnéptelenedett, s csak harmadik próbálkozásra, jó 20 évvel, hogy a törökök (is) elhagyták, sikerült a benépesítése (az ún. megülés).
Egyszerűen a Szentmiklósok közöl ezt elfoglalta a török 1552-ben, s sarcot fizettek évtizedekig a békénhagyás fejében. Így itt annyit tesz "törökfoglalta Szentmiklós".
Tegnap egyik közismert magyar településünk neve ütött szöget a fejembe kérdést feltéve.
Törökszentmiklós ez a település.
Nos a török (ami gondolom itt a népre utal) ami alapvetően iszlám nemzet + utána "szentmiklós" a településnévben tehát Szent-Miklós aki ha jól tudom görögkeleti szent, de ez ügyben nem mondanék badarságot így nem erősítem meg.
Nos hogyan jött létre a Törökszentmiklós településnév?
Más
Az egykori "nagy Jugoszlávia" legmagasabb csúcsa ma Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav.
Az érdekelne ez a név honnan ered, mert sokáig azt hittem, hogy ez a hegycsúcs valami híres jugoszláv emberről kapta nevét, akárcsak Titovgrád ami ugye Titoról kapta, de ma már másképp nevezik a montenegrói várost (neve sajnos most nem ugrik be)
> Akkor ne is merjek kérdezni többet, csak ami esetleg nincs benne a FNESz-ában?
Merni merhetsz... :) Félretéve a tréfát: az ajánlgatásunk csupán annyit jelent, hogy ilyen áron szerintem -- és vélem rumci szerint is -- érdemes megvenni annak, aki csak egy kicsit is érdeklődik a földrajzi nevek etimológiája iránt. Három doboz cigaretta ára, és tovább tart, mindemellett kevésbé károsítja a tüdőt...
Persze aki nem veszi meg, annak válaszolok. Ámbár momentán nincs annyi időm, hogy kiirodalmazzam az utóbbi hozzászólásokban felmerült sok helynevet, így egy kicsit várni kell... (Viszont aki megveszi a FNESz.-t, az rögtön megkeresheti magának... :))
Kis Ádám > 2. Túlnyomó részük Romániában van, magyarországival nem találkoztam, ezzel szemben 2 szlovákiaival (Oláhdubova, Valaská Dubová, Árva megye; Oláhpatak / Vlachovo, Kassa megye)
Itt az oláh 'valach' jelentésű: ez legelőváltásos gazdálkodást folytató pásztorokat jelöl, akik egy sajátos, nemzetiség fölötti (pontosabban román--ukrán--kelet-szlovák vegyes) néprajzi csoportot alkotnak (alkottak) az ÉK-Kárpátokban.
rumci > Hátha valakit érdekel… Az alábbi helyen most nagyon olcsón beszerezhető a Földrajzi nevek etimológiai szótára: http://szakkonyv.hu/konyv.php?i=307
Javítom a linket: <[link]>. Ennyiért (kb. 1500 Ft) láttam IRL is Szegeden a Tömörkény könyvesbolt kirakatában.
Mint említvém, beírás közben elszállt az Index, és nem volt kedvem újraírni, és akkor abba is hagytam, de már majdnem a végén jártam.
Ezért most résletezés nélkül írom az emlékeimet:
1. Nem jellemző, hogy az Oláh- előtagú helységnevek településrészt neveznek meg, de van ilyen is.
2. Túlnyomó részük Romániában van, magyarországival nem találkoztam, ezzel szemben 2 szlovákiaival (Oláhdubova, Valaská Dubová, Árva megye; Oláhpatak / Vlachovo, Kassa megye), és egy burgenlandival (Oláhciklény, Spitzzicken).
3. A romániaiak ma román nevükön szereplnek a térképeken.
4. Mivel közülük a többség román falu, kérdéses, hogy az Oláh- előtagú magyar név él-e még egyáltlán.
Megkutattam a magya helységnévtárat. HA nem tévedek, akkor Magyarországon Oláh- előtagú helségnév nincs (illetve az Oláh egyáltalán nem szerepel magar helységnevekben). A településrészeknél a következőket találta,:
Tiszakécske Oláhházdűlő (ez gyanús, hogy személynévből)
a kérdést azért is tettem fel, mert nekem is gyanús volt, mintha hallottam volna már Oláh-s faluneveket. Ugyanakkor, feltételezem, ezek inkább településrésznevek (már amelyik még ma is MO területén van, az autósatlasz, amelyből idéztem, Magyarországénak nevezte magát), vagy nincs saját közigazgatásuk, mert azért nem feltételezem, hogy a térképkészítők az helynévszedetnél ennyire hanyagok lettek volna. :-)
milyennincs megjegyzéséhez meg annyit, hogy mint pl. Pécs esetén látjuk, még a városközigazgatás által kiadott turisztikai prospektusok is gyakran népetimológiai vagy nem kellően tudományos néveredeteket hírdetnek. Guglizni tudok, csak hát, hátha itt vannak okosabb emberek. :-)
"A település az 1400-as évek elejétõl lakott. Egyetlen olyan község Tolna Megyében, ahol szerb kisebbség él. A község nevének eredetérõl keveset tudunk. Egy oklevél említi egyházi birtokként 1394-ben, s mint települést 1445-ben írják le elõször Mede néven. A "med" szó szárazat, kiszáradót jelent. Illett is ez a községre, mert a Sárvíz uralta a vidéket, végtelen mocsárvilágával. Egy leírás szerint a Kilátóhegyen, ott, ahol a halom áll, tanyázott egy török basa a seregével. Õ is lehetett a névadó."
Ezek nem mindig kellően megalapozottak, sokszor helyi legendákat is tükröznek, esetünkben, ha 1400-a évektől lakott, akkor a török személynévből való eredeztetés olyan, mint Rákóczi fái...
Ha szabad, egy kis gondolatfuttatást, vagy inkább kérdéshalmazt tennék (fel). Nem mint életbevágó kérdéseket, de biztos nemegyre érdekes a válasz.
Engedelmetekkel:
Beloiannis nevét, ugye, mindnyájan tudjuk, honnan jön*..., de vannak más idegen vonatkozásúnak (tűnő?) helyneveink is:
Vajon honnen jön a Tolna megyei Medina falvacska neve?
Mint tudjuk, Medina az izlám egyik legszentebb városának a neve. (Amúgy arabul "medina" egyszerűen várost jelent). Medina a máltai Mdina egyik névváltozata is (nem éppen meglepő a máltai-arab kapcsolatok révén), de több USA-beli város neve is, sőt, angliában is van egy ilyen folyó (Isle of Wighton)
Mi köze (ha van) mindehhez?
Vajon Baglad (? < Bagdad) is ide tartozik-e? ;-)
Van-e Abony és Adony közt összefüggés, vagy két teljesen külön tőről fakadnak?
Algyő neve honnan ered?
Attalának van-e köze Attilához?
Döge állítólag a döghelyből ered. Igaz-e ez, vagy csak népetimológia?
Néhány bejegyzéssel feljebb szó volt Taliándörögdről (vagy az a magyar nevek eredete topikban volt?) A talián itt az < italian, olasz jelentésű szóbol jön. Akkor mért ez az egyetlen ilyen névrészű hely, és ez a hely is mért nem Olasz- mint nemegy hely? S mért nincs Oláh- kezdetű helyünk? (Autóatlasz regisztere alapján amely névmutatója "az összes magyarországi város és község, továbbá olyan lakott hely nevét tartalmazza, amelyhez gépkocsival járható út vezet" (1988/89))
Honnan eredhet Paks neve?
*) tud-e valaki még más görög nevű magyar helyekről?
UI: a kérdések részben direkt "viccesek", népetimológiai jelleggel vannak feltéve, részben a sejtetett összefüggéseket magam sem gondolom komolyan, de talán ti is derültök rajta, s mindannyian tanulunk megválaszolásukon :-)
Fülek: Első adata 1246/1383: Filek. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az Árpád-korból adatolható Filek ~ Fülek személynév egy Fil ~ Fül személynév -k kicsinyítő képzős alakja. Ez utóbbi személynév pedig vagy a Fülöp név rövidülése, vagy a m. fül 'hallószerv' köznévből jő. A szlovák Fiľakovo 'tkp. Fileké' párhuzamos névadás eredménye.
Kassa: Első adata 1230: Cassa. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az Árpád-korból adatolható Kas(s)a ~ Kosa személynáv vagy egy Ko- kezdetű magyar személynév rövidülése, vagy a szláv Koša személynév magyar alakja (tehát végsősoron a Kósa családnév "rokona"). A XV. sz. óta adatolható szlovák Košice 'tkp. Kosáék' párhuzamos névadás eredménye. Ide tartozik a Baranya megyei Kiskassa neve is (1332: Kacha), amely csak a XIX. sz. végi -- XX. sz. eleji településnévrendezéskor kapta meg a Kis- előtagot (a kérdéses Kasstól való megkülönböztetés végett). Szegről-végről idetartozik a csehországi Košice is, azzal, hogy a cseh Koš(a) névből veszi az eredetét (amely vagy összefügg a kérdéses magyar névvel, vagy nem).
Kiegészítésül:
Besztercebánya: Első említései 1255/1271/1338: Bystrice, 1263/1272/1338: Byzterchebana. Német neve Neusohl, melyből jő a középkori latin Neosolium. A Neusohl nevet a IV. Béla által betelepített türingiai hospesek adták a korábbi lakhelyük *Sohl neve alapján. Vélem ez a mai türingiai Suhllal azonos: ennek neve az ófelnémet sol ~ sul 'pocsolya, dagonya' szóból jön.
Beszterce: Első említése 1243/1344: Byztricia. A város német neve eredetileg nem a mai, románból való Bistritz, hanem Nösen (1250 k. Nosa), amely a Dionisius személynév csonkolt alakja.
A történeti adatokból látható, hogy a magyar név kialakulása nem a megadtam sorrendben ment végbe, hanem 2-3-4-1 (vagy 3-4-2-1) sorrendben.
Egyelőre csak a Besztercéhez szólnék hozzá, mert ezt tudom fejből.
A szláv Bystrica az eredeti alak, ebből lett a magyar Beszterce (1. i > e nyíltabbá válás; 2. -ca > -ce hangrendi illeszkedés; 3. -sztr- > -szter- msh.-torlódás feloldása; 4. -szterece > -szterce mgh.-kiesés a kétnyíltszótagos tendencia [ún. "Horger-törvény"] miatt).
A felső-magyarországi és erdélyi adat magyarázata az, hogy ez eredetileg víznév, rádadásul egy gyakori fajta. A víznév idővel a mellette létesült jelentősebb helység neve lett (ill. a helység -- esetünkben m. Beszterce ~ n. Bistritz ~ ro. Bistriţa -- nevet adhatott egy nagyobb területnek, megyének is.)
A szláv név alapja a bystý 'gyors, sebes' melléknév nőnemű bystrá alakja (tkp. bystrá (voda) 'sebes (víz)'). Ez a Bistrá patak- és településnév rendkívül elterjedt pl. szlovák és cseh területen, Bistra alakban délszláv vidéken stb. De a Sebes magyar változatban is nagyon gyakori, vö. 1913-as településnévtár: <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=sebes>.
Ezen Bystrák és Bistrak egy része melléknévi alakból az -ica (-ice, -yca) nőnemű kicsinyítő képzővel főnevesedett, így lettek a hasonlóan gyakori a Bystrica ~ Bysřice ~ Bystrzyca ~ Bistrica ~ Быстрица ~ Бистрица ~ Бистріца ~ Бістріца földrajzi nevek. (Vö. víznévi vonatkozásokhoz: <http://de.wikipedia.org/wiki/Bystrica>.)
A FNESz.-ből idézem: „Már az ókorból is adatolható; vö. gör. Καρπάτης ὄρος. Végső forrása egy dák *(s)korpātaā ’sziklás’. Tövéhez l. albán kárpë ’szikla’.”
Abban tudnál segíteni, hogy a Kárpátok neve honnan származik?Ugye volt egy dák vagy trák törzs,a carpok, akik a térségben éltek,talán róluk lett elnevezve?
