Tavaly már volt, az idén pedig annál még nagyobb hernyóinvázió várható erdeinkben. Állítólag az erdők 20%-át érinti. Ide várom az evvel kapcsolatos véleményeket, híreket.
A virágoskert topic-ban írtam még kb. 2 hete, hogy megjelentek a kertecskénkben (egy éve kezdtük a növények telepítését) ezek a szörnyetegek! Jó ez a net, hihetetlen gyorsan találtam rengeteg információt! Pld. Hogy a fiatal telepítésű növényeknél védekezni kell, mert belepusztulnak! A kifejlett fáknál az a gond, hogy a nyár folyamán bár újtra kilombosodnak, de ez nagyon legyengíti őket, s így egyéb kártevők pusztítják el! (Erre gyönyörűen rímel Veszprémi hsz-a a zalai erdőkről.)
Én úgy tudom, hogy a biológiai szerekkel csak a kezdeti lárva-stádiumban lehet védekezni! Nálunk a fa-csemetéken nem voltak peték, így hozzánk utazó hernyók érkeztek. De mi is mindent lepermeteztünk DIPEL-lel!
Szerencsére a szomszédok között futótűzként terjedt a hír, így reménykedem, hogy valódi inváziótól nem kell tartanunk!!
Az önmagukat kipusztító gyapjaslepkék elmélete érdekes, de igazán nem tűnik hatékonynak, hiszen az invázió ciklikusan ismétlődő, s egy ciklus több évig tart!!!
Véleményem szerint időnként nem árt besegíteni a természetnek, ha már annyi mindent leromboltunk, lehet, hogy nem kellene most magára hagyni!
Veszprémben nálam a kertben most érdekes módon nyugi van, nincs ellenség, egy kis Decis-t nyomtam rájuk, az levitte őket. De mások sem panaszkodnak, mintha odébb álltak volna dögök. Majd 7VGn kicsit szétnézek az erdőkben is, hátha most ott csámcsognak.
Most már én is jobban utána néztem, valóban az! Ráadásul a kis apró fekete hernyókat is rendszeresen szednem kell a ruhámról. És már nem csak az erdőben.
Most már csak az imátkozás marad, itt ne legyen akkora invázió, mint a Bakonyban.
Vannak most is, csak már nem a széllel utaznak, hanem a fákon találtak elfoglaltságot. Én amit kellett, permeteztem, így nálam ott most nincsenek, de ahol nem permeteztem, ott vannak, szépen nőnek a rohadékok. Igazából az erdőben kéne körülnézni, ott, ahol tavaly taroltak. A tarolás még ezután következik, ha következik.
Nekem ott van a szőlőm, Dörgicsén, de az a tapasztalat, hogy a kikelt hernyókat egy hete még tömegestül sodorta a szél, de mostanra a számunk nagyon megcsappant. A kultúrnövények - a nedves időjárás hatására - megmenekülni látszanak. Idén nem lesz akkora a tömeg talán, mint tavaly volt.
Kb. tavaly is ilyenkor voltak, csak hát nem ilyen marha nagy területen. Most lent vannak a parton is, több 100ezer HA a fertőzött terület! Én arra emléxem, hogy egyszer kimentem megnézni Pécsely felé az erdőt, az döbbenet volt, nem volt egy szem levél sem a fákon. Aztán július 11én fölbringáztunk a Kab-hegyre, ahol akkor sarjadt másodszor a lomb! Kb. 2 hónap támadásra lehet szerintem számítani. Elkezdődött!
tavaly is ilyen korán kikeltek, vagy csak nem vettük észre mert nem volt ilyen sok? szerintem az lesz, hogy most felzabálják a saját életterüket és annyi nekik. Csak sajnos közben a fák megszenvedik ezt az egészet.
Ja, csak mire elkezdik, már nem lesz értelme. A szomszédomnak az almáját rágták össze, elég meglepő kép fogadott a kertben, nem gondoltam volna a hétvégén még, hogy pár nap alatt ez lesz. Minden fa levelei likacsosak. Nem fog maradni semmi lomb.
Május másodikán megkezdődött az erdőkben a gyapjaslepke elleni légi vegyszeres védekezés. A helikopterek először Veszprém megyében a Bakonyi Erdészeti Rt. Farkasgyepüi erdészeténél emelkedtek a magasba – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel az FVM Kommunikációs Önálló Osztálya.
Az erdei életközösségek védelme érdekében a gyapjaslepke elleni védekezésnél totális rovarirtó szerek nem alkalmazhatók. Erdőterületen csak szelektív szerek (kitinszintézis gátló, Bacillus thuringiensis) alkalmazhatók, amelyek a károsító egyedszámát jelentősen csökkentik, ami elegendő a lakosság, az erdő megóvásához és egyben megkíméli az erdei életközösség szempontjából hasznos fajokat.
Az alkalmazott vegyszerek csak a bizonyos fejlődési stádiumban lévő rovarokra veszélyesek alkalmazásukhoz lombfakadás után (legalább 50%-os lombfelület) kerülhet sor.
A bükk fafaj korai fakadásának köszönhetően a védekezés először ezekben az erdőállományokban kezdődhetett meg. A lombfakadás bekövetkeztével a védekezés kiterjeszthető a tölgyesekre és cseresekre is. Az erdőgazdálkodók felkészültek az erdőterületeken a hernyóirtásra. A gyapjaslepke petecsomóinak jelenlétét az Állami Erdészeti Szolgálat által 2004 őszén végzett felmérés az ország erdővel borított területének 15%-án jelezte. Mivel a szél a kis hernyókat a kelés helyétől messzire elviheti a szakemberek a 280 000 hektár fertőzött terület két-háromszorosán is számítanak a gyapjaslepke hernyóiak megjelenésére.
A tömeges hernyóinvázió károkat okoz az erdőterületen, a mezőgazdaságban, zavart kelt a lakosság körében és zavarhatja a turizmust. A lakosság megóvása és a lombrágást követő fapusztulás megelőzése érdekében a Kormány áprilisban döntött a védekezés támogatásáról, ennek értelmében a károsítás mérséklésére a 2005. évi költségvetésből 450 millió Ft-ot biztosított. Az állami költségvetési támogatás és az erdőgazdálkodók hozzájárulása lehetővé teszi a szakértők által meghatározott területeken a vegyszeres védekezést mintegy 46 ezer hektáron az alábbiak szerint:
- A kárláncolat megelőzését célzó védekezés erdőterületen 50%-os gazdálkodói hozzájárulás mellett.
- A lakosság megóvása érdekében a közeli, károsítással érintett erdőterületek védelme és mentesítése 100%-os állami támogatás mellett.
- Belterületek védelme 100%-os állami támogatással.
Az FVM Erdészeti Főosztálya az összeállított Végrehajtási Program alapján irányítja az erdőterületeken tervezett védekezést. Az Állami Erdészeti Szolgálat az erdőgazdálkodókkal folytatott egyeztetések során kijelölte a védekezéssel érintett erdőterületeket. A kárláncolat megelőzését célzó védekezés esetében 14 ezer hektár, a lakosság megóvása érdekében 22 ezer hektár került betervezésre, melyhez a gazdálkodók önerős védekezése várhatóan további 5 ezer hektárral járul hozzá. A védekezéssel érintett erdőterületek beazonosíthatóak az Interneten, a www.erti.hu/gyapjaslepke honlapon elhelyezett térképeken is.
Azokban az erdőkben, ahol a gyapjaslepke hernyója kikelése után a korábban kikelt generációk tarrágása vagy a lombfakadás késése miatt nem talál táplálékot a szél útján hernyófonala segítségével több tíz kilométerre is eljuthat. Így ott is megjelenhet, ahol petecsomókat korábban nem is észleltek. Ezért a leggondosabban megszervezett és végrehajtott védekezés esetén is számítani lehet a hernyók megjelenésére a korábban nem fertőzött területeken, akár a községek, városok belterületein is.
A hernyóval való érintkezés általában nem okoz allergiás tüneteket, egyéni érzékenység esetén azonban jelentkezhetnek tünetek, amivel javasolt orvoshoz fordulni.
Az elkövetkező napok időjárása számottevően befolyásolhatja a hernyók elterjedését és az ellenük történő védekezés időbeli kivitelezését is.
Jelentem, a hernyók a kajszi fáimon tarolnak. Minden barackot megrágtak, a levelek lyukacsosak. Innen is üdvözlöm a veszprémi önkormányzatot, kormányunkat, az illetékes minisztériumot és köszönet nekik az áldozatos pofázásért! :((( A hernyók még mindig kicsik, de a pusztítás gigantikus lesz, azt most kijelentem. Lent a Balatonon is szépen támadnak.
Antisystem: a Dimilin ODC-45 bár engedélyezett, jelenleg nem hozzák be az országba. Helyette a Dimilin 25 WP van, szintén diflubenzuron hatóanyaggal. Amúgy nem a legdrágább kategória, ésszerűen használva 5.000 Ft alatt marad a szerköltség hektáronként.
Mindenkinek: Pl. ez a szer a kitinszintézist gátolja, de fel kell venni táplálkozás útján. Tehát a lombrágó hernyókra és levélbogarakra fog hatni. Kétségtelenül beavatkozás az erdők ökológiai rendszerébe, de túlzónak tarom az itt leírtakat. A kezelendő területek csak töredéke a ténylegesen fertőzöttnek, pláne az összes erdőnkhöz képest.
Egyébként az erdészetek hozzáállása elég jó. Az értelmesebbek az erdészeti felügyelőkkel felmérették a helyzetet, és ők határozzák meg, hol érdemes kezelni. Tapasztalataim szerint a normális erdészek nagyon jól tudják, mekkora az a kár, amit az erdeik el tudnak viselni.
Az viszont már kellemetlen, hogy komoly szakmai felajánlást is kapott az illetékes minisztérium, a növényvédelem területéről, de nem él vele. Optimális esetben az erdészetekkel együttműködve megfontolt növényvédősök képesek lennének minimalizálni a természetvédelmi károkat (szer, dózis és technológia választás). Kiváncsian várom, mi történik ténylegesen.
Veszpréminek: jó esetben elég egyszer kezelni a fáidat, pl. a fent említett szerrel. A kis lárvák ellen 0,3 kg/ha dózis elég. Pusztulás nagyjából egy hét múlva következik be, de ha nincs eső, tartós hatásra számíthatsz. Ha nagyon súlyos a helyzet (állandó utánpótlás) a Trebon 10 F szert ajánlom. Ez ugyan piretroid, de a legmodernebbek közül való. A bogarakra kevésbé hat, a hernyókat néhány órán belül elpusztítja.
A szél hálóstul viszi a kis fekete hernyókat. Mi lesz itt pár hét múlva, ha ezek megnőnek? Én tavaly láttam őket, nagyon undorító. Könnyen lehet, hogy el fogják lepni a várost is. A védekezésről csak beszélnek, tanácstalanság uralkodik. Amerikában, Kanadában fürkészdarázs-al irtották a gyapjalepkét, állítólag még tőlünk is vitték a darazsat az irtáshoz.
Érdekes dolgokat írsz, és köszönöm is! Egyelőre nem permeteztem, de nincs is nyomós oka. Egyébként én alapjában véve természetvédő vagyok/lennék, de hát pl. rengeteget autózok, s mint a fogyasztói társadalom részese bizony alapos természetromboló lehetek, s evvel nem vagyok egyedül. Nagy dilemma ez az egész, amit írsz is!
Megjelentek a kertekben is a hernyók. Nagy öröm ez. Én nem gondolkodom, hogy hogyan fognak majd egyszer maguktól kipusztulni, amikor a saját fáimra megy ki a játék!
Mindegy, a másik felében az volt, hogy a legjobb, ha az okot és a tünetet párhuzamosan kezeled, a gyomorrákos példáddal:
- ha csak fájdalomcsillapítót eszel, megpusztulsz
- ha csak oki gyógyszert, felkötöd magad a fájdalomtól.
- ha a kettőt együtt, lehet, hogy meggyógyulsz.
Tehát persze, ahogy vágod az erdőt, az új telepítést nem szabad monokultúrásra csinálni, ez OK. De addig se kell a hernyók randalírozását ölbe tett kézzel tűrni szerintem. (Nemzeti parkban igazándiból nem is lehet monokultúrás erdő...az ugyanis minden, csak nem természetes...)
Ecsetelni garlonnal szoktak, a glialka egyszikűre jó.
Ezen nem veszünk össze, mindkettő jó rá, az a nagy igazság :) De mivel a Garlon I. kategóriás, a Glialka meg III., nyilván mindjárt behatárolódik, melyiket használja az ember... egyébként nálam a kertben úgy kivitte az elbokrosodott akác-tősarjakat, mint a villám...
A gyomirtó kapszulákkal való tuskó ill. álló fa kiírtása és újrasarjadzás megakadályozásáról a 3.3. pontban leírtak szerint.
glifozátszármazék 1 : 1 vizes oldatával Garlon 4E 1 : 1 arányú olajos vagy vizes oldatának ecsetelésével vagy tuskó vágásfelület permetezésével végezhetjük. Külföldi szakirodalomban találkozhatunk dikamba, 2,4-D hatóanyagú szerek gázolajos keverékének hasonló célra történő alkalmazására is. A kezelés friss vágásfelületre és lehetőleg ősszel végezzük, amikor a fásszárú növények anyagáramlás iránya megfordul.http://www.fadoktor.hu/erdeszet/erdeszet3_cikk2.html
Nem. Én a különféle "-icid"-ekkel való tömeges élőlény-irtást hívnám vegyszerezésnek.
Én is arról beszélek, ld: baktericid, virucid, fungicid a Ásóka :))) - na jó, ez poén.
A vegyszerezés SEMMIRE nem megoldás, hacsak nem az a cél, hogy magát az emberiséget irtsuk ki.
Ezzel ebben a formában nem értek egyet. Gondolj bele, a nagyapám még belehalt a tüdőgyulladásba, én meg otthon meggyógyultam belőle egy hét alatt. A kettő közötti különbség némi vegyszer...
Abban persze tökéletesen igazad van, hogy semmit nem lehet ész nélkül csinálni, az ökoszisztémába beavatkozást meg pláne nem. Viszont azt tudomásul kell venni, hogy az emberiség már rég elb..ta a dolgot annyira, hogy az egyensúlyi állapot fenntartása is újabb és újabb beavatkozásokat igényel. És ebben bizony az is benne van, hogy ha a hernyók természetes ellenségeinek számát "sikeresen" leredukáltuk a természetes élőhelyeik drasztikus csökkentésével, akkor helyettük a hernyót nekünk magunknak kell irtani. Mert az egyensúly pont így áll vissza.
A nemzeti parkban nyilván csak kivételesen lehet vegyszerezni (pl. akác-tősarjak irtása Glialka ecseteléssel), de körülötte lehet kialakitani olyan védősávokat, hogy a fertőzés se terjedjen befele a parkba.
A lámpáról meg találsz pár szót az általam írt linkben.
Sziasztok! Bocs,hogy beleszólok teljes szakértelem hiány ellenére.Férjem erdész, és most kapott egy infót, hogy kisérleteznek valamilyen lámpával ami odavonzza a lepkéket.Pontosan nem tudom a mechanikát, de gondolom olyan mint picibe a szúnyog inrfalámpa.De lehet, hogy nem.
Beszéltem szakértővel, aki egyértelműen azt mondja, hogy maguktól kell kipusztulniuk...
khm.... ugyan én távolról se vagyok szakértő, de nem gondolom, hogy meg kell várni a hernyók indukálta apokalipszist...
A többire annyit, (amint a növényvédelmes topicban irtam is Neked) hogy van Magyarországon olyan növényvédőszer, ami zöld besorolású, III. kategóriás, nem mérgező a méhekre se, halakra se, és engedélyezett erdészeti kultúrában a lombrágó hernyók ellen - légi permetezéssel is. Ez pl a Dimilin ODC-45.
Olvasom a helyi lapban: kikeltek a bábok, viszi a szél az apró hernyókat szerte a városban. Veszprém megvédésére 10 millió ft-ra lenne szükség, ennek az ötöde áll rendelkezésre. Szomorú ebben az országban, ebben a városban élni. Bármerre mész, bármivel találkozol, mindig falba ütközöl, azt látod, az a válasz, nincs rá pénz, nincs rá elkülönített keret. Legyen szó hernyókról, egészségügyről, oktatásról, utakról, infrastruktúráról, művelődésről, bármiről. Közben a szemünk láttára tűnik el, lopják el nem a tízmilliókat, hanem a tízmilliárdokat, az ország a következő 20-30 évre el van adósodva értelmetlenül, ill. ellopták nemcsak a jelent, hanem a jövőnket is!
