Frankfurthoz hadd tegyem hozzá, hogy nem ő az egyetlen -furt, például Bamberg közelében van egy elég nagy város, Schweinfurt.
Insbrucknál még érdekesebb név az ausztriai Bruck (van magar neve, Királyhida, nevezetes hely, ott pofozta fel egy magyar baka Svejket).
A Tábor szó héber eredetű, és bár jó régen magyar személynévvé is vált, KissL szerint a csehek a bibliai helynevet vették át.
Nem szól azonban a fáma a Csendes-óceáni Tabor szigetről, amely a 37. szélességi fokon helyezkedik el, és a német és angol térképeken Maria Theresia a neve. (Verne)
> Vala ugye az ismeretlen eredetű, víz jelentésű -atl gyökszó, ami ott van az Atlanti-óceán, Atlantisz, Atlasz nevében is, valamint az összes olyan azték isten nevében akiknek valamiféle kapcsolatuk van a vízzel: QuetzalcoATL, CihucoATL, TezcATLipoca, stb.
S van még az ATLétika s mi ebből jön. Nos ez utóbbi a görög athleó ('küzd') szóból ered, s semmi köze a vízhez. S talán az ATLASZ név is ebből eredhet, hisz ugye ő küzdelmesen cipelhette a földgolyót a hátán.
A platóni legenda Atlantiszának név eredetét nem tudom, de lehet. hogy a 'víz' jelentés csak később, a legenda következtében tevődött rá. (A valódi eredete pedig nagy valószínűséggel a mai Thíra sziget korabeli -i.e. 1.450 körüli- vulkánkitörése és az akkori minószi kultúra hatása lehetett.)
Az azték istennevek elemzését nem ismerem, de felütöttem a 'Világ nyelvei' c. művet, s ezt olvastam ki belőle:
azték -> navatl; navatl nyelvek (spanyolul: nahuatl; ...); a -tl- önálló hang a nyelvben; a fönevek végződésük szerint csoportosíthatók: -tl, -tli, -li, in, -; coatl 'kigyó' - cocoah 'kigyók'.
Nos ha megfigyeled az istenek neveit, akkor mindben benne van a 'kigyó' jelentés, melyet aláhúztam, de ezek csak egyes számban végződnek -tl hangra, mely ugye önálló hang. Víznek itt sincs semmi nyoma.
Így az ismeretlen eredetű -atl 'víz' gyökszó legendáját nyugodtan elfelejthetjük. Egyszerűen nem létezik ilyen.
Kösz a kimerítő választ,pont erre voltam kiváncsi.
Következő kérdésem kicsit távolabbi tájakra evez, meg kicsit off is itt,de nem találok neki megfelelő topicot.
Vala ugye az ismeretlen eredetű, víz jelentésű -atl gyökszó, ami ott van az Atlanti-óceán,Atlantisz,Atlasz nevében is,valamint az összes olyan azték isten nevében akiknek valamiféle kapcsolatuk van a vízzel:QuetzalcoATL,CihucoATL,TezcATLipoca,stb.
Nos,véletlen egybeesés ez, vagy pedig az ókori hajósoknak köszönhető akik talán megjárták a térséget is?
Én is megnéztem időközben, de - jellemző módon -- Daruvár helyett Diakovárra emlékeztem, így először csak ez utóbbit kutattam fel. Talán nem baj, ha bónuszként ezt is beírom.
A hasonló struktúra dacára a településnevek története eltérő:
Daruvár: Igen fiatal település, első adata 1702-ből való. Névadása magyar: daru 'madárféle' + vár 'erősség'. A mai település ennél későbbi, a Janković grófok birtokán jött létre. A középkorban -- a török előtt -- itt három horvát település állt: Četrvtkovac (csütörtöki vásároshely), Podborje (bencés apátság), Toplica 'fürdő'. Ez utóbbi a fürdőkultúra felvirágzásával külön településrészként magyarul is nevet kapott: Daruvártapolca. Egyébként e hely neve a római korból is ismert: Aquae Balissae.
Diakovár: Első magyar említése 1244: Dyacou, v.i. Diakó. Ez pedig a horvát Đakovo (< đak 'diák' + -ovo birtokos képző) magyarosodott átvétele. Ehhez járult később a magyar -vár 'erődítmény' szó. Ennek valószínű forgatókönyve az, hogy itt várat építettek, és a Diakóvár eredetileg ennek neve volt (1328: Castrum Diako 'Diakó vára'), majd ez a név ráértődött a településre is.
Vukovár: Első magyar említése 1150: castrum Vlcou, v.i. Valkó vára. Magyarok alapítják a Baranya vármegyéből kiváló Valkó vármegye központjaként, tehát mintegy a vár volt előbb, mint a település. A nevét a mellette a Dunába ömlő folyó nevéről kapta, amely a régi magyarban a Valkó nevet viselte, mai horvát neve Vuka. Mindkét név egy óhorvát Vlka névre megy vissza, amely a latin Ulca név népetimológiás alakja (egyben megragadva a valódi etimológiát, mert a név vlsz. összefügg az albán ulk 'farkas' szóval; ugyanakkor hv. vuk < óhv. vlk 'farkas'). A vár így a Valkóvár nevet kapta, mely elvonódott az alatta elterülő településre. Ezt a nevet a szlávok is átvették, azonban az első tagját a saját nyelvük szerint adaptálták, így lett Vukovar. A horvát nevet idővel a magyar visszakölcsönözte (az első magyar adat erre 1808-ból való).
Ami a város szót illet, én sokáig úgy gondoltam onnan ered a szó, hogy olyan település ami várral rendelkezik "város település".
Sok latin nyelvben cittá, cité név (bár ez útóbbi a franciában városrészt jelöl úgy tudom) gondolom onnan ered, hogy a települések citadellák- erődítmények mellé települtek.
Az, hogy pld a francia ville-város szó honnan ered próbáltam francia tudásommal kutakodni, de nem jöttem rá.
Más
Az Innsbruck ugye tkp azt jelenti, hogy az Inns folyón lévő híd+maga a település, ha bruck szóból a Brücke - híd szót vélem kilátni.
Megint más
A Csehországban lévő Tábor nevű város szintén megzavar, hogy annak van-e köze a magyar tábor főnévhez.
> A Szlavóniában találhato -var végződésű települések-Daruvar,Vukovar- stb, egykori magyar nevek átvétele vagy valamiféle horvát-szerb képzés és csak az alakjuk megtévesztő?
Ezeket fejből nem tudom, estefelé tudok utánanézni. Elviekben egyiket sem lehet kizárni: lehet bennük a magyar vár 'erődítmény' szó is, de az is lehet, hogy csak analógiásan -- a magyar területen nem ritka -vár[/ig utótagú nevekhez illeszkedve -- keletleztek szláv elenevezésekből.
> Egyáltalán,mennyire jelentős a magyar helynévanyag ebben a térségben?[/ig
Nem jelentős, hiszen itt sosem volt erős magyar etinikai jelenlét. Ami nem zárja ki, hogy az adminisztráció szempontjából jelentős települések (amelyek rendszerint ma nagyobb helységek) magyar eredetű nevet viseljenek.
Kérdezek mást is.A Szlavóniában találhato -var végződésű települések-Daruvar,Vukovar- stb, egykori magyar nevek átvétele vagy valamiféle horvát-szerb képzés és csak az alakjuk megtévesztő?Egyáltalán,mennyire jelentős a magyar helynévanyag ebben a térségben?
Elterjedt vélekedés, hogy ezek a szavak a magyarból erednek. A varoş megvan az oszmán-törökben is, de onnan nem etimologizálható.
Ezn kívül a periférián erős a magyar etimológiának megfelelő értelem 'a vár(osfal)on kívüli település > külváros', a magyarokkal szoros kohabitációban élők esetén (pl. román) van általánosabb 'város' jelentése.
Ez pedig arra mutat, hogy a magyar volt a kiindulási pont, így török etimológiai esetén a magyar város szónak is török etimológiát kellene adni, ami pedig felette lehetetlen, hiszen a magyarban ez világosan etimologizálható.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a városi kultúra Európában nyugatról keletre terjedt a XIII-XIV. sz.-tól kezdve. Ez egyrészt harmonizál azzal, hogy a nyugatibb magyarból kölcsönöztek e terminológiából a keletibb balkáni nyelvek (mint ahogy a polgár nálunk is nyugatibb: német). Másrészt emiatt kizárt, hogy egy keleti török lenne ilyen koncepció forrása. (Ha török eredetet keresnénk, akkor egy másik jelentésű szót kellene találnunk, amelynek itt változott meg a jelentése 'város'-sá. Ez pedig a nagy kiterjedésű homogén adatokból következően egy gócpontot feltételez. De melyik nyelv lett volna az, ha nem a magyar...)
Olvastam Schütz István egyik könyvében, hogy a románok oras,az albánok varosh és a többi balkáni nép hasonló szava nem a magyar város szóból származik, hanem valószínűleg valamiféle közös balkáni jövevényszó egy középkori türt nyelvből. Most mi az igazság?
> A másik fura kérdésem a "furt" szócskának van-e vmi jelentése, pld itt van mindjárt a két németországi Frankfurt amiről tudjuk az egyik a Majna folyónál fekszik a másik az Oderánál.
Vonjuk ide Oxfordot a Temzénél. Mind a német Furt, mind az angol ford él még önálló szóként: 'gázló'. Oxfordnál a marhák keltek át az ottani folyón, mindkét Frankfurtnál pedig a frankok.
> Egyébként lehet hibás a gondolkodásom, de ha nekem csak a Frankfurt-ot mondják kizárólag csak a Majna parti Frankfurt jut eszembe.
Nem hibás, csak a jelentősebbik -- azaz a Majna parti -- esetén inkább elmaradhat a minősítő jelző.
> Tényleg a magyarban hogy különböztetjük meg, mert én olyan idegennek tartom a Majna parti Frankfurt kifejezést vagy az Odera parti Frankfurtot.
Én úgy tudom: Majna-Frankfurt ~ Majnafrankfurt, ill. Odera-Frankfurt ~ Oderafrankfurt (vö. Dunaföldvár, Tiszaföldvár). N.B. Elvielkben vlsz. egybe kellene írni, de itt működik valamiféle kulturális blokk, ezért a kötőjel.
Remélem nem baj, hogy nickneved-ből vezettem fel a kérdésemet.
Jó pár éve jártam egy cseh kisvárosban (Policka) elég érdekes, de sztem a legszörnyűbb ez a Brno, amit mi magyarok ki se tudunk mondani. Egyszerübb az eredeti német neve Brünn
A másik fura kérdésem a "furt" szócskának van-e vmi jelentése, pld itt van mindjárt a két németországi Frankfurt amiről tudjuk az egyik a Majna folyónál fekszik a másik az Oderánál.
Egyébként lehet hibás a gondolkodásom, de ha nekem csak a Frankfurt-ot mondják kizárólag csak a Majna parti Frankfurt jut eszembe.
Tényleg a magyarban hogy különböztetjük meg, mert én olyan idegennek tartom a Majna parti Frankfurt kifejezést vagy az Odera parti Frankfurtot.
> Vagyis mi akkor a forrás? Maga a Curicum szó, melynek nincs igazi biztos eredete?
Pontosan így van: a horvát Krk földrajzi név _biztos_ eredete a latin Curucum földrajzi név. A latin Curicumnak azonban _bizonytalan_ az eredete.
Az etimológiában általában csak a közvetlen átadót szoktuk megemlíteni: azt, hogy az átadó maga honnan vette, az már az ő problémája :) [Vagyis az ő etimológiai vizsgálatának a tárgya.] Emiatt biztos és bizonytalan részetimológiák váltakozhatnak, ha az egész etimológiai sort felvázoljuk.
Valahol meg kell állni, mert az rendben van, hogy felhoztad az arámi krk gyököt, rendben van, de ez honnan származik? mert pl. az AHD sémi gyökei közt nem szerepel: <http://www.bartleby.com/61/Sroots.html>. S lám, bár benne vagyunk egy ártatlan kérdéssel a szemitológia legmélyebb bugyraiban...
> Nincs ékezet a horvátban az a betű fölött: Zagreb.
Ha jól megnézed rumci beírásást, akkor láthatod, hogy gondosan átvette a forrásában kitett hangsúlyjeleket. A komoly munkák -- nyelvészeti irodalom, jobb szótárok -- ugyanis kiteszik ezeket. Ílyen formán, van az a-n ékezet: Zágreb, az első szótagon hosszú emelkedő hangsúllyal ejtve.
> Mit rövidít az N.? (szln. = szlovén, ezt tudom)
Nyelvjárási
> > Krk 1897: Krk. A szerbhorvát név előzménye a latin Curicum > És ez mit jelenthet? (Ha tisztázatlan is az eredet, azért erre csak van valami ötletük a kutatóknak.)
Ez az, amit a kuvasz esetén is vondtam: ahol túl nagy a bizonytalanság, ott megállunk. Az arámi szóval való összefüggésre maga az eredeti anyag is célzott: "a latin Curicum, amely valamely mediterrán nyelvből való, de a részletek tisztázatlanok" (az arámi mediterrán nyelv). De ezekből eddig még nem sikerül elég megnyugtató módon kisakkozni a latin nevet (az arabok akkor még nem voltak, akkor különben is, oda lenne tapadva az al- névelő, az arámiból közvetlenül pedig érthetelen az i betoldása, és mindkettőnél a latin magánhangzók hangszíne). Meglehet, mindez csak véletlen egybeesés.
> 2. Csehül, ill. szlovákul jelentése "torok".
Inkább 'nyak' (a 'torok' hrdlo). A krk 'nyak' a horvátban is megvolt (származékai máh máig élnek, pl. krkač 'hát, váll' (nayk alatti testrész), krtkati 'fal, tömi a bendőjét' (vö. magyar nyakal). Így a sziget nevének kialakulása a latin Curicumból népetimológia lehetett, vagyis ennyiben hatott a krk szó, de nem ez a forrás.
Ha már név szerint is meg lettem szólítva, nem térhetek ki a válaszadás alól. A FNESz.-t idézem-kivonatolom:
Zágráb 1113: Zagrabiensis. A szerbhorvát Zágreb átvétele. Ennek keletkezését efféle szószerkezetből magyarázzá: za grebom potoka Medcešćaka ’a Medvešćak patak partja mögött’. De nem kizárható a kapcsolat a szln. N. zagrèb ’elkaparás, eltemetés, rakás, sánc, földhányás’ szóval. Trogir 1817: Troghir. Vö. szerbhorvát Trògīr, latin Tragurium, olasz Traù > német Trau, görög Τραγούριον. Végső soron illír eredetű, de a részletek tisztázatlanok. A ’kecskebak’ jelentésű görög τράγοςszal való összekapcsolását azzal igyekeznek valószínűsíteni, hogy a környéken egy 780 m magas Kȍzjāk [<: kȍzjī ’kecske-’] nevű hegy találhatól Split 1884: Szplit. A legkorábbi ismert névalak a görög Άσπάλαθος ’tüskebokor’. Nincs azonban kizárva, hogy valójában egy ismeretlen jelentésű illír név görög népetimológiájával van dolgunk. A jelentéktelen halászfalu annak köszönhette fellendülését, hogy Diocletianus császár palotát emelt benne, s trónjáról lemondva oda vonult vissza. A latin Spalatum névalak a görög névnek és a palatium ’palota’ szónak a keveredése. Régebbi magyar alakjainak első adata: 1620: Spalatum; 1757: Spalato. Krk 1897: Krk. A szerbhorvát név előzménye a latin Curicum, amely valamely mediterrán nyelvből való, de a részletek tisztázatlanok. Korábbi magyar neve az olasz eredető Veglia, első magyar adata 1757-ből való.
„(az r horvátban itt mgh.)” Mondjuk inkább úgy, hogy szótagképző mássalhangzó. Ugyanis a magánhangzó képzésekor a toldalékcsőben nincs akadály, míg az [ r ] képzésekor van.
innen viszont én jövök, mert az aspálathos az egy szúrós bokor, legalábbis mai görögül. ennek pedig látva Split környékét minden alapja meglenne, persze lehet, hogy semmi köze hozzá..
Én is köszönöm LvT-nek a tartalmas válasz(oka)t - azokra is kiterjesztve hálámat, amelyeket külön nem köszöntem meg - és DAttis-nak is köszönöm a nickemet előtérbe hozó kérdést.
Amíg LvT/rumci szakszerűen válaszol, Zoroastrónak addig is annyit üzennék tisztelettel, hogy a végződések alapján a Trau és Spalato városnevek nem latin nevek, hanem német ill. olasz ekvivalensek. E városok már a római korban léteztek, nevük Tragurium ill. Aspalathos volt, gondolom utóbbi a középkorban Spalatummá változhatott. Többet hirtelenjében nem tudnék írni e nevekről, de egy egyszerű malaczkytól ugye ez is szép :-))
Malacky: Magyar neve valóban Malacka, mint ahogy Kostas írta, de nem ez az eredeti alakja. Első említése 1206-ból való mint Maliscapotoca, azaz mai helyesírással Maliszkapataka. Az alapnév tehát Maliszka, amely szláv név (Maliska ~ Malyska) a maly 'kicsi' melléknévből. Idővel a k előtti sz-ből c lett, amint ez a magyarban gyakori (vö. Schukwichse > suviksz > suviszk > subick), a hangrendi illeszkedés pedig az i-ből u-t csinált (a pataka tag pedig elmaradt), azaz Malucka-t; ez van 1231-ben: Maluchka-ként írva. Eztán jött a népetimológia, amely a Malucka névbe beleértette a malacka közszót. Csak ennyi -- azaz a népetimológia -- köze van a névhez a malac szóhoz.
Tátra: Nem ez volt a régi magyar neve, Anyonymusnál még ad montem turtur áll. Korai magyar neve így Turtur volt, ami idővel lecserálődött a szlovák-lengyel Tatry név analógiásan egyes számúvá alakított változatával. A szlovák-legyel név egy korábbi Tartry alakból származik (ez utóbbi a magyar Turtur elődje is). E névvel a Balkánon vannak összevethető hegynevek, vö. szerb-horvát Trtra, ill. a görög Tartarosz 'alvilág, mint a kárhozat hegye'. Ennek megfelelően a nevet trák eredetűnek sejtik.
Fátra: A szlovák Fatra átvétele, ez eredetileg csak az Árva Vágba való torkolatánál emelkedő hegyet jelölte (ezért is van szlovákul egyes számban). Kelet-Szlovákiában nagyon gyakoriak a Patria hegynevek, úgy vélik a Fatra ebből alakult ki. A Patria köznévi eredetű, jelentése 'kilátó' < patrit' 'néz' ige. Mások szerint a név nem a Patria módosulata, hanem a középfelnémet Vat(t)er 'atya' szóval függ össze.
Mátra: A legváltozatosabb elméletek vannak az eredetéről, azaz magyarul ismeretlen. A két fő vonal közül az egyik a szláv, vö. délszláv Matora (gora) 'öreg (hegy)', ill. szlovák Matera < mater 'anya' (ez utóbbi a Fátra ~ Vater miatt is érdekes); ill. a pre-indoeurópai eredet, vö. baszk mutur 'pofa, állati orr' (~ 'kiemelkedés'): ez utóbbihoz van egy csomó hasonló nyugat-európai hegynév, amit most nem idéznék (ha érdekel valakit, akkor majd pótlom). Mindenesetre biztosnak látszik, hogy a második magánhangzó a magyarban esett ki a kétnyíltszótagos tendenciának megfelelően.
Konklúzió: A Tátra-Fátra-Mátra a hegységnevek eredetileg egymástól eltérően hangoztak, és csak utóbb közeledtek egymáshoz. A névalakok közeledésében talán szerepe volt egymás hasonlító hatásának.
Ljubljana: Mint Kostas célzott rá, eredetileg víznév volt, a rajta átfolyó patak neve. Idővel a patak nevét szlovénül újra megkülönböztették az -ica kicsinyítő képzővel, németül azonban máig mindkettőt Laibach-nak hívják. A szlovén és a német névadás párhuzamos, tehát közös etimológiát kell keresni nekik. Ezzel együtt úgy sejtik, hogy a német -bach 'patak' tag népetimológa eredménye valami -ba- kezdetű előzmény helyett. Végezetül a nevet a latinból eredeztetik, a Római Birodalom korából. A feltételezett alapnév az Alluviana lenne, amely a lat. alluvium 'áradmány' származéka. Idővel az Alluviana elejébe a latin ad elöljáró hasonult alakját értették bele, így elvonták a Luviana nevet. Eebben a v akkor még bilabiális ejtésű volt, így a szlávok és a németek ideérkezve b-vel helyettesítették. Ez a Lubiana a szláv és a német alak előzménye. (Két szláv etimológia is ismert: Ljubnjane 'jó termőföld lakói', ill. < l(j)ub- 'mocsár', de ezeket nem tartják valószínűnek.)
Szlavista én sem vagyok, de az tuti, hogy Malacky régi magyar neve Malacka volt. Ez volt a határ Mo. és Csehország között annóban, mintha Mátyás is variált volna ott valamit a csehekkel, talán ott fogadták amikor hazaengedte Pogyebrád? Ljubljana név a várost átszelő folyócska, a Ljubljanica után való, vagy fordítva. A régi német neve a városnak Laibach, ami segít, mert benne van a Bach, ami patakot jelent. Azt pedig, hogy melyik volt előbb, majd megmondja valamelyik hozzáértő topiktárs, én csak ennyit tudtam segíteni:)
A nick-ed alapján jut eszembe a Pozsonytól északra fekvő Malacky nevezetű település. Szláv nyelvekben nem vagyok erős (oroszból nem voltam jeles) és így nem tudom, hogy eme településnévnek van e köze a malac szóhoz.
És ha már Szlovákia, van-e nyelvi közös alap a Mo-i. Mátra, és a szlovákiai Fátra, Tátra között, vagy csak a véletlennek köszönhető, hogy a 3 hegységrendszer a viszonylagos közelség miatt ilyen hasonló hangzású elnevezést kaptak.
És ha kicsit átugrunk dny-i irányba, akkor a Szlovén főváros neve honnan származik, nekem gyakran "nyelvtörő mutatvány" kimondani a nevét és gyakran rosszul írom le mert nem tudom pontosan a "j" betű hova kerül és hol hangzik a "j" hang.
gyakran úgy botlik meg a nyelvem, hogy "Jubjanát" mondok :) vagy inkább :(
Igazad van. Csak annyiban akartam a nem éppen kedves olvtársnak reflektálni, hogy a horvát mint szláv nép itt élt a KM szélén és keverdett az ide érkező magyar törzsekkel.
Az államalapításuk pontos idejét majd megnézem könyvemben mert minden valószínűség szerint kevertem az első írásos emlékükkel ( Bascanska ploca)
Igen, SZ.L már horvát király is volt miután meghalt az utolsó horvát király Zvonimir és perszonálunió jött létre.
De nem rombolom tovább ezt a topicot ezzel a témával, úgyhogy térjünk vissza az idegen városok magyar nevéhez.
Kedves Ádám, ezzel a Morva birodalom jelszóval szokott elindulni a lejtmenet, mikor valaki az időkieséses topikokból meglát egy ilyet. Remélem itt most ez elmarad majd:) kostas
Azt hiszem, kevered a horvátokat és a bolgárokat. A horvátok államalapítási kísérletei az írtad időponthoz képest mintegy 150 évvel később indultak el - bár ez is kétségtelenül korábban volt a magyar államalapításnál. Az első királyt 925-ben koronázták meg, - ez már kisebb előny. Amúgy Szent László horvát király is volt.
Amennyire tudom, a horvát királyság nem a mai Magyarország területén volt, itt a Morva Birodalom helyezkedett el.
Eddig csak olvastam a topicot de most egy picit írok. Itt a Kárpát medencében éltek szlávok már a magyarok bejövetele előtt. A népvándorlás 2. hullámával érkeztek ide a KM-be. A horvát államiság jóval előbb kialakult mint a magyar. A 700-as években már királyságban éltek amikor mi még csak vándoroltunk.
Szerintem én se találtam volna meg, ha nem emlékszem rá biztosan, hogy benne van, és nincs meg fájlban a szöveg. De ez annyira részkérdés, hogy még rendesen mutatózni se lehetne. És pont ennyire periferiális volta miatt (olyan szaknyelvi szabály, amelyet még az adott szaknyelvi szabályozásban sem tartottak fontosnak egyáltalán megemlíteni), hogy én nem nagyon forszíroznám a több helyen való említést. De azért felvetem safi95-nek.
> ki van fejtve az OH. 207–8. oldalának fordulóján
Micsoda pech! Én éppen a 207. oldal 2/3-ánál adtam fel abbeli reményemet, hogy ebben a fejezetben megtalálom a választ :(. A továbbiakban az idegen szavak toldalékolására (275-6. old.), ill. a mozgószabályokkal foglalkozó részekre (Első mozgószabály: 131. old.; Idegen írásmódú előtagot tartalmazó összetételek, ill. Néhány szalnyelvi külön- és egybeírási szabály: 137-138. old.; Különleges mozgószabályok: 134. old. (Nem kellene ezeknél is megemlékezni róla..?)
Köszönöm a hozzászólásokat. Én először a két kötőjeles változatot írtam, de mivel hasonló példát nem találtam, sőt csak egyszerűsített alakokkal találkoztam, elbizonytalanodtam. Mindenesetre jó tudni a de facto szabályokról is :-).
