Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Semmi más nem kell, csak a belépő(1000HUF),s azt fényképezel amit akarsz...ja, a park kerítésén túl, a Pintér Művek területén még rengeteg harcjármű van, gondolom nemrég hozhatták be őket,felújításra(feljavításra?)várnak...
Még dolgozom a képeken a tegnapi terepgyakorlatról,most fértem hozzá a géphez.. ..a tegnapi kiránduláson felbuzdulva,ma elautóztunk Kecelre,néhány fotó kedvéért(kb.100)..holnapra remélem felkerülnek a képtárba..:)) ..egy-két kép a tegnapi kiránduloknak,s azoknak,akik nem tudtak eljönni...
Én inkább kényszerű megoldásnak nevezném, hiszen a régi jól bevált triódát voltak kénytelenek a sajátos viszonyokhoz alakítani. Ha nem dobta volna fel a feladatot a mikrohullám, akkor nem nagyon törődtek volna vele.
Anódfeszültség? A fene tudja. Az én berendezésemben nem volt ilyen, tehát egészen konkrétan akkor sem foglalkoztam vele, amikor aktívan űztem a szakmát. Akkor is csak a saját vackaimnak a paramétereivel foglalkoztam, Annak is már 20 éve.
És még egy. Ha jól megnézed, nincsenek rajta külön csatlakozók, hanem az egyes rétegek külső burkolata látja el ezt a szerepet. Ennél fogva rendkívül könnyű a helyére tenni, egyszerűen csak be kell csúsztatni az egyébként koaxiális kiképzésű helyére, rá kell tenni a fedelét, és kész. Az RPK adóberendezése ilyen koaxiális csatlakozású
Egy hagyományos trióda áll három elektródából a rajz szerint. A rácsra kapcsolt feszültség mértékétől függően lehet a trióda feszültségével különféle okos dolgokat elkövetni. Ha abba belegondolsz, hogy ez a cső nagy teljesítmény esetén mekkora, akkor megérted a további mondanivalómat. A hagyományos trióda nagy teljesítmény esetén akkora, hogy a feldolgozandó nagyfrekvenciás jel hullámhossza már összemérhető a cső elektródái közötti méretekkel. Ezért csinálták a tárcsás triódát, ahol az elektródák nagyon közel kerültek egymáshoz, ezért a nagyfrekvenciás jelet is kezelni képesek. Tehát abban a holmiban, amit a képen nézegettél, abban ezeket találod.
Egy fene tudja, hány csatornás mikrohullámú rádiórelé. Akkor hozták me, amikor megjelent nálunk a Vektor (1980.) a Vektor egyes elemei között ez a berendezés tartotta a kapcsolatot mikrohullámon (2 -4 centi) Sallangnak volt benne hagyományos rádiórelé is, de a lényeg a mikrohullámú berendezés. Nagyon stabil volt az üzeme, és úgy működött, hogy az átvitel gyenge minősége esetén is megbízható volt az összeköttetés. Akárcsak a Morse ABC-nél. Bár nem a kettes számrendszeren alapult a működése, mégis valahogy úgy dolgozhatott.
A felső képen egy olyan kabint hurcolásznak, amilyen a Cikloidának is volt. Az alsó meg az antennája. Ez az 5JA62 típus volt. A 5JA63-nak három gombóc volt az árbócán. Ez azért volt így, mert az osztályok egy részénél elég volt kétirányú összeköttetés, de helyenként kellett a három irány. A rajzon remélem eléggé szemléletesen tudtam ábrázolni a dolgot. Azt gondolom, látod a kapcsolatok számát. A dandár osztályai három horokra voltak felfűzve, valahogy úgy, mint a rajzon. Az egyes osztályoknál lévő berendezések között egyébként szabad rálátás kellett, ezért az antenna helyenként bazi magasan volt. A mienk a Pilisen alig volt 10 méteren, de volt olyan berendezés is, ahol 30 méter magas volt az árbóc.
Na látod, ebben nem vagyok biztos. Bár lehet, hogy nem volt, mert az RPK adócsöve tárcsás trióda volt (világító torony cső), ami meg egy pillanat alatt be tudott kapcsolni. De ha volt ekvivalens antennája, az nem az PV-n volt, esetleg közvetlenül a berendezés mellett.
Először a K4 ment ki, az állította be a célsebességtől függően a robbantási módot. Aztán már majdnem a célnál ment ki a K3. Igazad van, a HP rávezetési módnál egy kicsit korábban. Ott csak saccoltak. Bár érdekes, a saccolás mindig bejött.
A képen az a nevezetes világító torony cső.
Ez egy sima trióda volt, csak a mikrohullámú üzem miatt a kialakítása volt speciális. Egy hagyományos triódánál (ekkora teljesítményen) bizonyos méretek voltak az elektródák között. Itt ezt azzal oldották meg, hogy tárcsák voltak az elektródák, és azokat majdnem egymásba tették. Méretét remélem jól szemlélteti a gyufásdoboz.
R-405, ha jól emlékszem. Mikrohullámú reléállomás volt. A mi rendszerünkben a 5JA62 és 5JA63 Cikloida volt helyette. A Cikloidánál már nagyobb volt a flanc. Ott már nem volt elég az öreg csőrös ZIL, oda már nagy utánfutó kellett. A forgásparaboloid antennát is beburkolták elölről, hogy aerodinamikailag jobb legyen. Pontosabban, hogy ne kapjon bele annyira a szél.
Hogy mi, azt nem tudom. De minden orosz eszköznek volt valami közismert orosz neve a pontos típusjelölésen kívül. A P-12 például Desszert volt. Egyébként érdekes, nálunk viszonylag ritkán hallottam használni ezeket a neveket, de az orosz rögtön tudta, miről van szó.
