Gyakran,de csak atmegyek vagy egy ejszakat a Contonentalban alszom es jovok visza.Ha lehet vonattal mert a hatar meg mindig ketsegbeejto,no es a szembe jovo autok minosegetol is felek...
Altalaban konyveket veszek bar most az a kinalat ami az aradi konyvuzletekben van nem fedi a netrol es tv-bol ismert megjelentek 10 %-at sem.En inkabb tarsadalmi es politikai munkakat szeretnek olvasni,az en idombol szarmazo esemenyekrol.De folyamatosan szerzem meg a nagy roman gondolkozok (legtobbjuk emigracioban elt) munkait mint Noica,Eliade,Steinhard,Cioran.
Megvettem visszont a Jelen hazban Puskel Aradi kepeskonyvet is..nagyon erdekes szamomra aki meg megelte egyes regi kepek valosagat is.
Megvan Rehon emlekezesei es egy kulfoldi konyvkialitason talaltam meg meglepetesemre Frentiu baratom nagy festomuveszeti munkasagarol kiadott albumat(o meghalt meg 1979-ben a jol tudom Olaszorszagba) igen sok szep illusztracioval mar azzokbol az evekbol is mikor mar nem eltem Aradon.
Arra gondoltam, hogy felteszek néhány fotót a mai Aradról, pl. az UTA-nál levő gyönyörű szökőkútról, a központról (Corso) vagy ami éppen érdekel. Nagyon szépen kiépült.
Persze előbb meg kell csinálnom, vagy leretusálnom magam egynéhányról ;-).
Ha ahaz mesz es megtalalod a konyvet vegyel nekem egyet es elore kifizitem.Adok helyete egyet a magamebol...mar a Baby kedveert is.Hatha beleolvass a hatad mogul...
Nem olvastam, most próbáltam megkeresni a neten, de nem jártam sikerrel. Nemigen szoktam "virtuális" újságot olvasni. Segítesz? El tudod küldeni a linket? Köszi.
Bevallom, mindig irigykedve hallgattam "nagyapáink" történeteit. Nem tudom, valahogy azt érzem, akkor más volt az értékrend, tényleg más világ volt. Ugye mindenki ismeri a "Bezzeg a mi időnkben" szójárást. Hát lassan én is ott tartok, hogy azt mondom, bezzeg az én időmben!
Hálás vagyok a sorsnak, hogy voltak olyan tanáraim, mint Réhon József, Ujj János, akik valamit megmutattak abból a világból, azokból az értékekből, emberségből, magyarságból egyaránt.
A Szabadsag szobort en mar 1952-ben lathattam a Kulturpalota pincejeben.Zala Gyorgy a,Zala tervezo testvere volt akkor meg a Muzeum igazgatoja mutatta meg nekunk..Ott tartottak.Mint tudod es lathattad a Puskel Petertol kiadott fenykepalbumban hogy hol allt 1920 korulig.A Szabadsag teren (pta Avram Iancu)
Szo sem volt rola hogy valamikor is ujra felallitjak.
Akkoriban meg kulon muzeuma volt a 48-as forradalomnak es az en kultur szerepkorom utolso eveiben alakitottak at egy tortenelmi kialitasra,a legtobb 48-as ereklyet le vittek a pincebe.Akkor mar roman igazgatoja volt a Muzeumnak de ott dolgozott meg Gluck Jenci ,Solymossy Marika (pinakoteka) es a nem reg elhalalozott Ferenczi Muci is.Szoval a nemet Dornerrel aki arheologus volt a szakgarda kisebbsegi maradt,ok meg Zala nyugdijazasa utan is neha idegenek titokban megmutattak a ki nem allitott targyakat .
Kulonben:
Most volt Ficzay Denes halalanak 20-ik evforduloja.Denes nagyon jo vitatarsom volt.Kedvenc temaja aradi kulonlegsegekenb kivul : A Sas fiok,Napoleon fia volt.Errol orakat tudott meselni.Neha kiszinezte de az is olyan bolt mint egy kis irodalmi mu...Puskel a halalevfordulojara irt rola egy kis jegyzetet.Puskel Peter is kis olvasom volt annak idejen a gyermekkonyvtarba amit nagyon fiatalon en vezettem....
Olvasod-e az aradi ujsagokat a neten?
Ha nem megadom a site-ukat.
Nezzzel korul hogy tudnad megoldani az e-mail cimedet.
Ha hivatalbol irsz akkor mondjuk eppen az indexen,vagy mashol(freemail.hu) nyithatsz magadnak egy postafiokot.Nem kerul semmibe...
Ugy volt.Nem volt olyan jo tanulo a kozepiskolaba de nagyon jo egyetemista lett,persze Gyuri mellett nehez volt mert Gyuri igenis egy kituno jogasz hallgato volt es egy nagyon jo jogasz is lett.Mi ketten megprobaltuk annak idejen egyutt a kandidatusi felvetelt aztan en eljottem...Gyuri mindent meg tud vedeni es annak az ellenkezojet is...
Nem valtunk el kituno visszonyba de ez inkabb az o maganugye..
Aradon 1948-ban meg kb.35 % magyarnyelvu elt (beleszamitom a magyar anyanyelvu zsidokat is)
Kb.10-15 szazalek volt a nemet-svab nagyjabol Ujaradon (nagyapam is onnan szarmazik o tutajos volt a cukorgyarnal,Ujarad esArad kozott a 1900 as evek elejen)Ugy 1000 szerb is elt a varosban es szlovakok Nagylak kornyekerol beszarmnazottak. Tobbi valodi erdelyi roman akik legnagyobb reszukbe beszeltek magyarul de legtobbjuk nemetul is.A szokott nemzeti marakodasu temakon kivul nagy volt az egyetertes,mindnyajan utaltak a miticii(a tobieknek mondom Mitica-tobbes szama,o kepviselte nevevel a regati bejotteket..)
A kesobbi zsido es nemet elvandorlas valamint a nemeztkozive valt ocska piac es a Combinatul Chimic felepitese oda hozott egy masziv regati romansagot ugy hogy mikor 1974-ben huss,eljottem,mar kb.15-20 % magyar maradt s nagyon keves zsido es nemet.
Érdekelne, hogy abban az időben mekkora létszámú volt a magyar lakosság Aradon?
Most azt tapasztalom, hogy egyre gyakoribb a vegyesházasság (amit egyáltalán nem ítélek el, nekem is volt román barátom :-) ), és lassan a fiatalság kihal. Nem tudom mi lesz a vége?
"Őseim" történeteiből azt szűröm le, hogy nagyon összetartó volt a magyar ifjúság.
Meg érdekes volt, amikor apu mesélte, hogy külön volt lány meg fiú iskola, és később lett vegyes. Mesélsz erről valamit?