Hát akkor megpróbálom kicsit árnyaltabban kifejteni a sommás véleményemet:
A statisztika alapvetően egy nagyerejű és veszélyes szerszám. Avatott kezekben jól használható, másképp meg nem fogható eredményeket adhat, ezért addig semmi baj, amíg hozzáértő emberek tájékoztatására szolgál.
Akkor (és csak akkor) válik rosszabbá a statisztika a "damned lie"-nál, amikor rosszul, vagy rossz célra használják: akkor már egy közveszélyes fegyver. Az fáj nekem, hogy ez rendszeresen előfordul.
A galiba abból lesz, hogy egy hozzá nem értő (gyakorta újságíró), vagy félremagyarázni szándékozó (gyakorta politikus) ragad ki belőle tetszetős részleteket, és egyszerűsítés, lényegkiragadás címén félrevezeti a szintén hozzá nem értő olvasóközönséget. Legtöbbször csak kiragadott számoszlopokkal találkozunk, megfelelő magyarázat nélkül. Hely sincs a részletekre, és az olvasóközönség többségét is csak a felszínes leegyszerűsítések szintjéig érdekli a dolog. (Köszönet Milyennincsnek a linkért, arra nekem sem lett volna időm, hogy magam túrjak utána.)
"ahol igenis óriási dolog, hogy nagyon hátrányos helyzetből induló kölyköknek megadja az esélyt."
Igen, elismerés érte a tanároknak! Csak épp ezt az értelmezést, és elismerést nem éreztem én ki sem a NOL cikkből, sem a Miyennincs által linkelt elemzésből.
Az eredmény viszont nem az, hogy
"pl. a 200. helyről startoló bemeneti eredményt feltornásszák a 150. helyre kimeneti eredményként.",
hanem a felzárkóztatás maga! Ha egy relatív pozíció egy valamilyen listán kiragadott értékmérővé válik, azt is eredményezi, hogy az eszköz (a statisztika) céllá válik (a listán kell jól szerepelni)!
84 májusa, iskolanap a Milléren. Ha jól emlékszem.
Mellékelem az eredeti képet, melyen látható, hogy Mészáros Éva, Budai Matyi, Balogh Márta, Füleki Bea, és Páldi tanárúr is részt vett ebben a bizonyos gruppen dologban. Csendes Mami pedig éppen hogy csak megroggyant ...
A kép természetesen nem az én érdemem. Én csak megmentettem az utókornak.
"Ebből az derül ki, hogy - akármilyen hihetetlen - az egész országban a Varga felvételi (bemeneti) tanulmányi átlaga a legmagasabb. Ehhez képest nem olyan nagy dolog az első 10-ben lenni, de ha tovább csavarom, akkor a Varga csak ront a gyerekeken! :)"
Ha a "jó iskola - szar iskola" kijelentéseknél pontosabban akarunk értékelni egy iskolát, akkor igenis szükség lehet több szempontból vizsgálni az iskola eredményeit, bemeneti és kimeneti teljesítményeit. Egy vállalat értékelése is manapság túl megy a "jó vállalat - szar vállalat" megállapításokon. Miért lenne ez másként egy iskolánál? Vagy a közoktatás nem érdemli meg a komolyabb elemzést? (A ma profitja a vállalatoknál, a jövő profitja az iskolákban termelődik.)
Szóval valóban butaság - és veszélyes - bűvészkedni egy-két kiragadott szám oszloppal, de egységesen minden statisztikát és számszerű kimutatást leszarozni, ez nem túl bölcs dolog.
Persze kényelmesebb megmaradni a jó-, vagy rossz iskola komplex és tudományos megfogalmazásainál.
"Többé-kevésbé azt jelzi csak, hogy egy iskola milyen nagy arányban tud elsőgenerációs, diplomás értelmiséginek készülő kölköket generálni."
Igen például jelezheti ezt is. Ami nagyon fontos lehet, ha a vargás és általában elitista látásmód helyett megpróbáljuk magunkat beleképzelni egy Jászapátiban vagy Kunhegyesen működő gimnázium helyzetébe, ahol igenis óriási dolog, hogy nagyon hátrányos helyzetből induló kölyköknek megadja az esélyt. Az ott tanító tanárok munkájának a semmibevétele, ha nem becsüljük azt, hogy pl. a 200. helyről startoló bemeneti eredményt feltornásszák a 150. helyre kimeneti eredményként.
Félreértés ne essék én csak azért tettem be a hivatkozást mert Pokrócz nem jelölte meg, hogy a cikkhez kapcsolódóan hol keressük (nekem eltartott egy ideig - így hiányoltam. Gondoltam, hátha más is), illetőleg azért linkeltem az Ajánlott cikkekre", szemben a "Csatolt állományokra" (mert úgy-e két helyen is fellelhető), mert az előbbi az alján lévő hivatkozással átvisz az Országos Közoktatási Intézet oldalára. (Ez egyrészt módszertant ad, másrészt így nem lesz kiragadott a lista.)
A statisztikáról más a véleményem. Persze nem önmagában kell szemlélni, s nem harmadik személy részére az igazunkat alátamasztandó bizonygatásként kell kezelni. Egy sokaságból többféle ismérv alapján lehet leképezni viszonyszámokat. S mást-mást mutatnak, mert más-más kérdésre válaszolnak. Ahogy a pénzügyi beszámolók, számviteli kimutatások sem elspősorban az APEH-nek, meg a költségvetési kapcsolatok szempontjából készülnek, hanem a önmaguknak a vállalkozásoknak (ill. vállalatvezetésnek) és főleg azok tulajdonosainak - hogy tisztán lássanak. De ez itt off.
Abban egyetértek Arth_ur, hogy ennek a "hozzáadott érték" nevű mutatónak nem "a" hozzáadott érték a tartalma. Inkább kellene/lehetne összetétel hatást elemezni. Ehhez viszont nehéz számszerűsíteni az egyes összetevőket. Illetve országos felmérésben nehéz számszerűsíteni, hogy minden egyes intézménynél ugyanazt jelentse.
Teljesen igazad van, "itt sem azt "mérjük", amit tudni szeretnénk, hanem azt amit tudunk mérni helyette!"
De hát ez olyan, hogy ezért is valaki kiállít egy ÁFÁ-s számlát - hogy megint offoljak.
A kevésbé sz..ra én nem szoktam büszke lenni, ők viszont nyugodtan szégyellhetik magukat jobban! :-)
Ha jól néztem a tanárlistájukat, 3-4 kvázi korombeli, hajdani vargás van közöttük. Ki tudja, hogy állunk ezzel: hány vargás tanít a Verseghyben, és hány ott végzett a Vargában?
A "hozzáadott érték" táblázatokat nagyon érdemes átbogarászni. Ebből az derül ki, hogy - akármilyen hihetetlen - az egész országban a Varga felvételi (bemeneti) tanulmányi átlaga a legmagasabb. Ehhez képest nem olyan nagy dolog az első 10-ben lenni, de ha tovább csavarom, akkor a Varga csak ront a gyerekeken! :)
"Hozzáadott érték" területén pl. az egész megyében a Bercsényi a legjobb, a Varga a fasorban sincs.
"Erősen kapcsolódik ide a felvételi arányok kérdése: Azért írtam az előbb csak fiúkat az iskolaválasztásnál, mert - legalábbis a mi időszakunkban, de gondolom elötte is, a lányok között többen voltak, akik nem akartak továbbtanulni. Őket a szüleik eleve csak középiskoláig késztették. (A jelenről nem tudok semmit, nincs iskolás korú gyermekem - most megy még csak oviba.) Ne feledjük, hogy a 70-es évek végén vagyunk. Nincs továbbtanulási munkeerőpiaci kényszer. Sőt, munkaerőpiac sincs. Elosztási rendszer van. (Berta tanár úr milyen jókat hunyorogna, bólogatna, s tenné össze a 10 ujjbegyét - igaz Arthur?)Aki végzett, mindenki elhelyezkedett. A Varga nemcsak azért produkált, produkálhatott magas arányokat, mert erős volt a képzés (az kétség kívűl erős volt, hisz a felvételi vizsgákat sikeresen kellett venni - ez igazolás), hanem mert olyan diákokat vett fel eleve, akikről tudta, hogy később tovább kívánnak tanulni. S ehhez jött az erős (ma úgy hívnánk hatékony) képzés. Itt már volt egy szűrő az elején. Magyarul három halmaz van. Az osztálylétszám, a felvételre jelentkezők s a felvettek. Mennyit felvettek! Igen, mert sokan jelentkeztek, s jól fel is voltak készítve. "
"Az eredményességi mutatók alapján felállított rangsor élére nagy valószínűséggel azok a középiskolák kerülnek, amelyekbe a legjobb teljesítményű és a legkedvezőbb szociális hátterű diákok járnak, vagyis a helyezés nem pusztán az adott intézmény érdeme."http://www.nol.hu/cikk/349348/
A tíz legjobb gimnázium az írásbeli felvételi dolgozatok átlagai szerint:
Még amikor felvételiztem megfogadtam magamnak hogy ha bejutok csinálok az iskolának egy normális honlapot. Ha lesz egy kis időm felajánlom szolgálataimat Kovács László tanárúrnak :DDDDDDDD
Engem ugyan nem tanított, csak az osztály másik felét* (oroszra). Orosz-magyar szakos volt, meg tán butított valami vöröskönyvből is filozófiát -kényszerből.
(Azt nekem Bertanárúr tanította.)
*a szavjet nyelvet -az osztály másik felének- Márta néni próbálta több, kevesebb sikerrel belénk tukmákolni.
Ha lesz időm még utánanézek, igazából már egyszer átfutottam az összes hozzászólást, de csak ezért nem akartam újraolvasni! Nem sok időm van a varga és egyéb elfoglaltságaim mellett:PP
