Beüzemelős kollege mondta nekem, hogy a fő gond a hőcserélő, és ha jól emlékszem akkor azt mondta, hogy nem megoldható cserével és 3 év az életideje, és kuka.
Hát, majd legközelebb Junkerst veszek (bár eddig jó tapasztalatom volt Berettával, egy másik 7 éve zümmög töképetesen, egy 200 Ft-os membránt kellett a tavasszal cseréltetni benne valahol.)
De ha ilyen profi vagy Ciao-ban, akkor had kérdezzem meg, hogy van-e esetleg valami olyan neuralgikus pontja, amelyen lehet enyhiteni megfelelő karbantartással? Vagy végzet előre meg van írva? :-)
Hátha valaki tud segíteni: Kinéztem egy telket Sukorón, áram, telefon van rajta, de viz nincs. A viz kb. 30-40méterre, az utca végén, a keresztutcában van csak. Van némi szintkulonbbség, is de nem sok. Van arra valami elképzelésetek, h ez kb. mennyibe kerulhet a telekig elvinni, ill. h a vizmutol kell megrendelni? (mármint a kivitelezést)
Én kettőt érek mert en egy kollégámat is kepviselem ő eladta a problémat a hazaval. Azt a hirt varom hogy mikor szakad ossze a gep az uj tulajtol. Azt is szervizelték mar ezerszer
Meglepő nekem hogy ez neked mukodő kazánon meglepő. Nekem is CIAO kazanom volt de nagyon szar kazan. Igaz en 3-4 eve vettem es 2 ev után dobtam ki mert meguntam hogy minden honapban elromlott. Szerintem csak lángnagyságom max. lángnagyságot tudsz állítani rajta. Majd a lángmodulátor visszaveszi ha tul meleg viz jon vissza a kazánban. HA nem igy tesz az baj.
Na, hogy mégis folytassam a Beretta Ciao kérdést: Meglepve tapasztaltam, hogy egészen kulturált a www.beretta.hu oldal, és letöltöttem a Ciao dokumentációját. Ez azt írja az adatok között, hogy "fűtési rendszer redukált hőteljesítménye: 8,7 kW". Ez gondolom, akkor azt jelenti, hogy magától visszaveszi a fűtőteljesítményt, ha kell? Mert a szerelési utasításban sincs erre hivatott "csavaró".
Köszi mindenkinek a tippeket, megnézem van-e szakember (tényleg nem könnyű Berettást találni...), aztán a többit meglátjuk. Bár mérnökember volnék, de ha nem muszáj, azért a gázzal nem játszom vakon.
Azt szeretném kérdezni, hogy falikazánt (Beretta Ciao) szabad-e úgy vizkőteleníteni,
hogy kikapcsolom és egy nyitott csap mellett vízkőoldót nyomok át a melegvíz csövén ? Megoldható ez egyáltalán ? Okozhat bármiféle (későbbi) problémát ?
még annyit, hogy nálam ez úgy nézett ki, amikor beázott a falam egy megrepedt strang miatt, hogy levertem a már kiszáradni látszó vakolatot, újra vakoltam, lefestettem egyszer jól fedő festékkel (ez a dulux vagymi volt az), azon átütött a sárga folt (erre felhívta festő barátom a figyelmemet), akkor sima alapozó festékkel (olajfestékkel) átfestettem csak a foltot, majd megint rámentem ezzel a duluxszal, és azóta folt-nincs...
A bontást és vakolást akár holnap megcsinálhatod (gipszes, és csak mészből meg homokból álló vakolatot ne használj). A festést ha kiszáradt a vakolat (akkor a födém is száraz) Az biztos, hogy nem egy év,bár a konkrét körülményeket nem ismerem. Én 1 hónapra saccolom.
Pontosan! Rézcsöves rendszerekhez nem használható aluminium radiátor. Asszem az aluminium huzza a rövidebbet. Ionok, vagy elektronok, "vagy mitudomén" áramlanak a vizben, és viszik az elektonokat az egyik fémből a másikra (ha jó emlékszem elektolizisnek hivják a folyamatot, de ez nem biztos), persze ilyen alapon a rezet forrasztani sem lehetne, mert ott ugyanez van az onnal.
Ameddig nem tudjuk a hiba okát és azt nem orvosoltuk, addig nem érdemes a hibát sem kijavítani. Ez szerintem mindig mindenhol igaz. Mondok egy jó példát erre: a te eseted.
Nekem valami jászberényi radiátoraim vannak, asszem épp a Radar utódja. Ez nem olyan szép mint a Xénia, de elötte is Radar volt (na az egy porgyűjtő mocsadék from 1970), és lecseréltem, de nagyon nem akartak kilyukadni, csak csúnyák voltak. Azért választottam azt, mertz a kötési távolsága a régivel kompatibilis, így elég volt a radiátorcsere, szelep és szabályzócsere, nem kellet a csövekhez nyúlni.
Az tagonként szerelt. Ha az amire én gondolok, akkor elég jól néz ki.
De figyelj csak, ha a gyárban szerelik össze valószínűlegnem lesz vele gondod. Amire érdemes figyelni. és kattogást okozhat, hogy a tartókarokra célszerű valami gumirozott bizbaszt tenni, és úgy ráültettni a radiátort, mert itt is igencsak tud kattogni. Az alluminium hőtárulása nagy, amikor küldöd bele 70 fokos előremenőt elkezd kicsit tárulni, mozdul egy pár milimétert (látod itt van jelentősége) és pattan a delfüggesztésen. Apámnál bicajbelsőből vágtam ki kis lapot, azt tettem közé, és nem pattog azóta.
Nekem is alluk vannak, és nem patognak. Ahogy én hallottam azok pattognak, amik tagonként vannak összeszerelve (no az enyém nem olyan). Megvan az alluminiumnak az a tulajdonsága - ami miatt előszeretettel használom a környezetemben-, hogy a a plezur meg is sérül rajta (két fiú gyerekem van) akkor sem korrodeál, kialakul rajta az oxidréteg. Az meg hogy gyors, kifejezetten szeretem, mikor hazaérünk, és átkapcsolok komfort hőmérsékletre, a radiátorok szinte azonnal melegednek. Természetesen az sem hátrány, hogy az alluminiumnak az acélnál jobb a hővezetése (én még nem láttam acél hűtőbordát processzoron).
Gyorsan lehül, nem baj. Kell egy jó szabályzó (ami ismeri a hiszterézis görbét és öntanuló), nekem Siemens van, és közel 4 tizet pontosággal tartja a hőfokot, úgy hogy nem kapcsolgatja a kazánt össze-vissza.
Szerintem mostanában azért félnek sokan az allu radiátoroktól, mert mostanában kezdenek kilyukadni azok a radiátorok, amiket a 60-as évek végén, a 70-es évek elején szereltek fel. Az adig nyitott rendszert zártá alakították, nyomás alá rakták, és hát mikor durran ki az ártatlan jószág, januárban mikor qrv..ra kéne. Megállapítás, sz.r alluminiuzm nem bírta. Tényleg szerencsétlen beadta a kulcsot 30-35 év múlva. Kiváncsi vagyok, a mai modern vékonyfalú lemezradiátorokra, azok meddig bírják. Ja, azt nem mondják a boltban, ilyen távú tapasztalat meg még nincs velül.
