Ez a 400 km/s nem sok egy kicsit?
Az I kozmikus sebesseg 7.2 km/s a masodik 11.2kms. A fold nap koruli sebessege 29 km/s.
Hogy bir felgyorlsulni az a szonda 400 km/s relatov sebvessegre a szaturnuszhoz kepest?
az egyik csak egy nyitóernyő, amit sokhelyen használnak, ezután nyílik ki az igazi nagy ernyő, a 8 méteres. amikor a doboz a légkör sűrűbb részébe ér, ez a bazi ernyő túlzottan lelassítaná, ezért ledobják, és nyitnak helyette egy kisebbet, amivel aztán a felszínig ereszkedik
10.10 – A leszállóegység eléri a 180 kilométeres magasságot és sebessége másodpercenkénti 400 kilométerre csökken. Ekkor kinyílik legkisebb, mindössze 2,6 méter átmérőjű fékezőernyője, amely 2,5 másodperc után leválik és eltávolítja a Huygens hővédő pajzsának felső burkolatát. Ekkor kinyílik a 8,3 méter átmérőjű fő fékezőernyő.
péntek dél körül nagy dolgok lesznek történőben. az eredmények gondolom pár nap múlva csak. képek talán már szombaton, ha nem lustiznak.
műszerek:
Aerosol Collector Pyrolyzer (ACP)
a légkörben található port és folyadékcseppeket begyűjti, majd hevíteni kezdi, és az így fejlődő gázokat gázkromatográfon (GC) vezeti át, ami szétválasztja a különbőző komponenseket, majd egy tömegspektrométerrel (MS) elemzi azokat. a tömegspektrométer elvileg mindenféle bonyolult szerves komponenst is pontosan be tud azonosítani. ezt a kombinációt a Földön is sokhelyütt használják, együtt GCMS-nek szokták hívni.
Ezentúl ez a műszer csinál még dolgokat, amit nem értek.
Descent Imager and Spectral Radiometer (DISR)
Kamera és spektroszkóp. Áll vagy négy különböző felbontású kamerából, amik egy része oldalirányba néz, egy része majdnem függőlegesen lefelé. További mérések:
Mérni fog valamiféle sugárzási egyensúlyt, azaz hogy mennyi sugárzás érkezik a napból, és mennyi megy kifelé, a hold felszíne felől.
Vizsgálni fogja a nap fényudvarát, ebből majd a légkör aeroszoltartalmára lehet következtetéseket levonni.
A kamerák felvételeket készítenek a felszínről (látható és infravörös tartományban). A leszállás előtt kicsivel egy fényszóróval meg is világítják majd a környéket, mert a Szaturnusz távolságában nappal is elég sötét van.
Doppler Wind Experiment (DWE)
Ez nem műszer, hanem a Cassini fogja folyamatosan mérni a doppler eltolódást, és ebből a Huygens egészen kicsi sebességváltozásait lehet kiszámítani, azaz azt, hogy a szél hogy lökdösi, hogy rángatja. A még kisebb ingadozásokból a légkör turbulenciáját lehet majd kikövetkeztetni.
Gas Chromatograph and Mass Spectrometer (GCMS)
Ez már majdnem volt, mert az ACP is ezt használja. Itt most arról van szó, hogy nem az aeroszolok hevítésével kapott gázokat vezetik rá, hanem a légkört magát. Ebből megkapható a légkör pontos összetétele, beleértve az akár nyomokban meglevő nemesgázokat, szerves anyagokat.
A leszállás után, vagy közvetlenül előtte, ezt nem értettem meg, valami ravasz módon a felszín anyagát is képesek lesznek elpárologtatni, és azt is beküldik a GCMS-be, tehát jó esetben a hold anyagának elpárologtatható része is kitudódik (mer mondjuk ha szikla is van, akkor az nem, de víz és széndioxid az nagyonis!).
Huygens Atmospheric Structure Instrument (HASI)
Most leszek bajban, mert jön az elektromosságtan. Tehát ez a gedzsit a légkör elektromos és más fizikai tulajdonságait méri majd. Ide nem illő módon van benne három egymásra merőleges gyorsulásmérő, ami a doppleres cucc tesója, mert ez is a Huygens mozgását méri majd, csak ugye másképpen. Ha a szonda folyadékba érkezik, ugyanez a műszer jelzi majd a lágy, romantikus ringatózást a metánhullámokon. Ezentúl: folyamatosan méri a hőmérsékletet, a nyomást, és a sűrűséget. Méri a levegő vezetőképességét, és ionizációs folyamatait (vagy mi a manót), valamint elektromágneses hullámokat keres, villámokra utalókat meg főleg! Méri a dielektromos állandót, és valahogy a felszín simaságát is, amivel már a landolás előtt el fogja dönteni, hogy szilárd vagy folyadék a felszín.
Surface Science Package (SSP)
Van itten egy szonár, ami a magasságmérést fogja végezni kb 1000m-től kezdve. Ugyanez a szonár meghatározza a felület tagoltságát is. Sőt! Ha folyadék van alatta, akkor megméri a hangsebességet a folyadékban, és ha nem túl mély, akkor még a mélységét is. A becsapódás pillanatában nagyon pontos gyorsulásmérő meghatározza, hogy milyen puha volt az anyag, amibe belecsapódott. Kemény, porózus, porszerű vagy folyadék. Folyadék esetén a hullámzás paramétereit. Ha folyadékba száll le, megméretik a folyadék sűrűsége, törésmutatója, hővezetőképessége, elektromos permittivitása, hőkapacitása is.
Mindezek segítségével értelmezhetők lesznek a korábbi radarmérések eredményei, amikről eddig csak azt mondták, hogy van a sötét folt meg a világos folt, és utóbbi valószínű tagoltabb felszínt jelent. a sötét meg valami, de lehet, hogy tenger, de az biztos, hogy sötét.
Na ezek már jó linkek voltak, végre megértettem. Íme a tények:
Ahogy tegla polgártárs mondja, a doppler effektust figyelembe vették, csak azt nem, hogy az egyes bitek határai akkor már időben nem ott lesznek, ahol lenniük kellene. Így aztán elcsúszik az egész miskulancia. Pöti málőr.
A megoldás természtesen nem a távolság növelése, a távolság nem változtat a doppler effektuson, mivel az csak a sebességre érzékeny. Nem is a távolság a lényeg, hanem a pozíció. A korábbi tervben a szonda a leszállási pont felett repült volna át, és az idő jórészében többé-kevésbé felülről vette volna a jeleket, pont abból az irányból, amiben a lassulás bekövetkezik, így erős doppler eltolódások lettek volna. Az úgy pályageometria viszont olyan, hogy a Cassini mindvégig oldalról, majdnem 90 fokos szögben lesz a Huygens mozgásirányához képest, így az nem közeledik és nem távolodik, tehát a sebessége változása is lényegtelen. Ehhez a távolságnak annyi köze van, hogy eközben a Cassini is halad, elég gyorsan, és a Huygens is, kezdetben gyorsan, később lassan, egymással közel párhuzamosan. Tehát ahhoz, hogy vételi irányszög megmaradjon kb 90 fok, nem lehetnek túl közel.
A NASA-ra meg mérges vagyok, mert ezt írja:
"A more distant flyby means a slower change in geometry during the probe descent, reduced Doppler shift of the probe signal, and therefore better tracking and data collection."
Ez félrevezető, a távolabbi elrepülés nem csökkenti a doppler hatást, a relatív helyzet csökkenti azt.
Valamint amiatt is, hogy nem tették lehetővé a firmware frissítését. A BIOS upgradenél is az volt a baj, hogy a rendszer maga alatt vágta a fát, itt ez nem áll fenn, mert többszörösen redundáns rendszerben ez nem igazán lehet veszélyforrás, ha eltolják az egyiket, még mindig ott a másik.
Figyelembe vették a dopplert, tehát hogy a vivőfrekvencia eltolódik. Ki is próbálták, működött rendesen. De nem vették figyelembe, hogy a vitt jel frekvenciája (8192 bps normálisan) is el fog tolódni. Ezt viszont nem próbálták ki.
Nem hardver, hanem firmware hiba. De ezt a firmware-t nem lehetett újraprogramozni.
"Simply put, the receivers would not be able to track the probe’s signal fully as its frequency varied during the original flyby."
"A more distant flyby means a slower change in geometry during the probe descent, reduced Doppler shift of the probe signal, and therefore better tracking and data collection."