Én a szüleimmel, és nagyapámmal élek, immár 1,5 éve. Nagyapa rosszul lát, rosszul hall, aklig bír menni, gyenge, és makacs. De szeretettel ápoljuk. A nyugdíja töredékét sem költjük el. Értelmileg semmi baja, de gyakran beszél a régmúltról. 1922-ben született, német, majd szovjet fogság, 48-ban jött haza. Aztán az újrakezdés: 51:házasság, '54 és '59 gyerekek. Az első az édesanyám, a második a nagybátyám, aki2001-ben gégerákban halt meg.
Néha nagyon nehéz az öreggel, de szeretettel vesszük körül, még apám is, aki azért nem egy szókimondó érzelmes ember...
Rosszabb a helyzet - bizonyos, ám de cseppet sem mellékes körülmény miatt!
Fiúnak születtem, de ezt csak rövid ideig gyakoroltam, mert siettem férfi lenni.
Kilenc év után váltam, három krambóval! DE AKKOR SEM HAGYTAM EL ŐKET!!! Segített rajtam Ő! És kaptam - két év múlva egy feleséget, aki - most már 25.-éve él velem, és segített felnevelni a hármat, a közös negyediket és fiaként viselte, viseli gondját Robesznek is! ÉS Ő MIKOR KAP MÁR VALMIT az élettől, ha nekem nem lesz melóm? Ha nem előállítom a pénzt, hanem úgy kérem! Hogyan nézzek szép, ám de egyre sűrűbben könnyes szemébe? És Robi meg fél! És mindannyian félünk!
Önéletrajzot azért kértek tőlem, hogy hátha lenne valamilyen intézmény (öregek, gyerekek, betegek, árvák, vagy iskola) ahol bentlakásos munkát kaphatnék! Szorítsatok! Nem baj, ha nem leszek már nagyfőnök! Csak kihúzzam nyugdíjig! Vagy a főállású ápolói törvényig!
Csatlakozom viszont Euridykéhez, ez nem könyörgés, hanem igenis jár nektek. Robit pedig ne engedd hogy elvegyék tőled, és intézetbe tegyék.
Figyelj!
Igenis járd ki azt az utat, hogy a neked járó segélyeket Robiért megkapd!!! Ez nektek jár. 34 évig nem kértél, akkor most rajta, tedd azt. Ez nem könyöradomány, hanem azért, amiért Robi beteg, azért kell hogy adják.
Egyébként felejtsd el, hogy munkát vállalj. Hallottam olyat is, hogy mivel ezidáig dolgoztál, adóztál stb. lehetsz valamiféle olyan anya, aki otthon ápolja gyermekét. Pontosan sajnos nem tudom a nevét, de utána kell érdeklődni.
Évtizedekig dolgoztál, azért fizettél adót, hogy a szükségleteidnek megfelelően visszakapj belőle! Ez pont olyan, mint hogy megjavítják a járdát az utcátokban! Egyébként pedig azok az ügyintézők, akikkel kapcsolatba kerülsz, egész nap ilyesmikkel foglalkoznak, úgyhogy előttük meg aztán igazán nincs miért szégyenkezned.
Továbbra is köszönöm Mindkettőtök bíztatását, hozzászólását! Ige! Maradok és tájékoztatok mindenkit! Meglátogattam - életemben először a www.meosz.hu -t. Nehezen boldogultam, de fogtam a telefonszámukat, ami más mint amit kaptam innen, mert megváltozott a címük (III. San Marco u. 76. 388-5529, -2387,-2388 és 454-1174,-1136) és ott egy nagyon kedves, segítőkész hölygy végighallgatott, megdöbbent azon, hogy 34 éve soha nem kértem semmit, és meglepődött azon, hogy vagy 10 éve a Csepel (Hotel Azur) üdülőben a mozgássérültek buliján én vol-tam a diszkós! Emlékezett az alkalomra! Bíztatott, hogy merre és hová forduljak!
Csak mindenhez kell a napi megújulás, mert még mindíg úgy érzem - könyörögni megyek! Inkább dolgoznék! 22 évig voltam üdülő üzemeltető, -vezető, gondnok!
Azért dolgoztam ilyen területen, hogy Robit NE kelljen intézetbe küldeni!
Majd meglátjuk! Ma kérek egy időpontot személyes talira. Be fogok számolni!
És addig is: mindent meg kell tenni azért, hogy a fogyatékkal élők ápolása főállássá váljon - méltó (életfeltételeket biztosító) fizetés mellett!
Kiváncsian várjuk az eredményeket. És légyszives mindenről számolj be. Ha valami nem sikerül, akkor is, megpróbálok én kérdezősködni akkor afelől ami nem sikerült.
Köszönöm az előttem szólónak, hogy a véleményét megváltoztatta, és segitőkészséget nyújtott.
Az Úr legyen veled és adjon erőt és segitsen megoldani problémádat!
Kérlek irj meg mindent, nem rontod a közhandulatot.
Ha baj van aki tud segit! Várom további irásaidat, az intézkedésekkel kapcsolatban.
Azért szivem mélyén gondoltam, hogy nem akartad bántani, de ha ilyeneket irsz bárkinek, nem lelkierőt sugallsz, hanem teljesen padlóra paffolod az illetőt. Inkább segits.
Ezt is köszönöm! És meg is próbálom! Nov.16 óta "szórakozom" a neten! Mindent meg kell tanulnom! Ahová az van kiírva, hogy Jobb, az éppen bal és fordítva is épp így! Ha segíteni akartam, azt hitték ártani akarok! Nincs 1 órája, hogy egy másik topicban én segíthettem és lám!...Most itt kapom vissza! Köszönöm!
A fröcsögés - sajnos! - igaznak tűnhet de.... Én már annyit kaptam, hogy az hihetet-len! de kibírtam volna mindent! Ütöttek balról; sebaj! Erre lehetett számítani!
Ütöttek palást alól? Na erre nem lehetett számítani. De sebaj! Ezek is emberek! De, hogy a munkámat is elvegyék.....! Bocs! Bocs! Bocsika!
Megyek holnap telefonálni. Pedig még soha nem mentem könyörögni emberhez!
Ja! a beteg fiam 34 éves! És felneveltem még három gyereket! Adományok nélkül, vért izzadva, de büszkén és örömmel!
Megyek mert rontom a hangulatot! És mégegyszer köszönöm a bíztatást és a nagyon hasznosnak tünő infót!
Ne is gondolj ilyesmire, hogy párost ugrasz a fiaddal a Dunába, vagy bárhová. Próbálj bizni abban akiben hiszel, úgy ahogy én bizok benne.
Biztos sikerül valamit kihalászni, hogy jusson is és maradjon is. Sajnos én is segitenék, de nekem sincs, igy marad az imám értetek.
Ne szidj senkit, az nem segit, szeresd a fiad úgy ahogy kell. Agyj bele mindent és ha imád meghallgatásra lel -inshAllah- igy lesz, akkor biztos vagyok benne, hogy elindul minden a maga útján.
Bizz!
Próbáld meg az utánajárást még akkor is ha koldulásnak tűnik, hisz ez jár nektek.
No de nem is ezt akarom mondani, hanem hogy ha a gyereked 18 éves kora előtt betegedett meg és legalább 67%-os rokkant (ennek megállapítását az Országos Orvosszakértői Bizottságtól, vagy mi a neve, kell kérni a körzeti orvoson keresztül), akkor fogyatékos támogatásra jogosult, amit havonta kap élete végéig.
Ezenkívül menj a következő honlapra:http://www.meosz.hu/ - itt távmunka-lehetőség is van.
Még egy cím: Mozgássérültek Budapesti Egyesülete 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 43., tel.: 349-8172
És nem utolsósorban menj el az önkormányzatod szociális osztályára, ők tudják igazán, hogy mi jár neked.
Eurydike és partibéka! Köszönöm segítő szándékotokat! Jól esett! Sajnos egyelőre ez minden! Mert - mint partibéka - én is vallásos vagyok, ezért enm ugorhatunk fiammal egy párost a Dunába! Sokkal nehezebb lesz - azt hiszem - az életben maradás! De bízom abban, Akiben egyedül érdemes!
Igazándiból az volt a célom a topic nyitással, hogy a milliárdosok kormánya csak egy kis körömalattnyit gondoljon azokra, akiknek CSAK azért nem jut több a libbenő élet örömeiből, mert ápolják a ROHADÉK FOGAMZÁSGÁTLÓK és az ezeket forgalmazó, ajánlgató orvosok miatt is, megszületett szerencsétlen, de nagyon sok szeretetre, gondoskodásra vágyó gyermekeiket!
És még valami, kicsit más: jár ingyenes otthoni ápolás, heti valahány óra, nekünk mondjuk kb. 10, de lehet, hogy ez egyéni elbírálás alapján van, nem tudom, milyen a fiad állapota. Ez azt jelenti, hogy mondjuk napi 2 órában kijön egy ápolónő, és ott van, segít, amit kell. Ezt, ha jól emlékszem, a háziorvostól tudtuk meg. Persze ez az anyagi nehézségeken nem segít.
Szia. Én se tudok semmi jóról. A családom évek óta hasonló problémával küzd, bár nálunk mondjuk munkanélküliség nem volt.
Talán 3-4 éve hosszas nyomozás után megtudtuk, hogy létezik úgynevezett ápolási (vagy gondozási, már nem emlékszem) segély, vagy ilyesmi, amit az kaphat, aki nem dolgozik és nem is diák, azaz gyaklorlatilag fő tevékenységként ápol (mi ezen a ponton máris megbuktunk annak idején). Ennek összege akkor 18-20 ezer forint (vicces!) volt, ha jól emlékszem.
Hát nekem ennyi rémlik. Ez is majdnem 0.
Érdeklődtél már az önkormányzatnál? Esetleg a háziorvosnál?
Hát igen, ez egészségügyi rendszerünk újabb csodája. Nem támogatja az otthoni ápolást, mert nincs rá pénz. A tehetetlen hozzátartozó ekkor nem tehet mást, mint hogy az amúgy is túlterhelt bentlakásos gondozó intézményekhez, kórházakhoz fordul. Ahol természetesen SOKKAL többe kerül a gondozás, mint amennyi otthon lenne...
Sok erőt kívánok nektek, remélem, megoldódik majd valahogy a helyzet!!!
Én sajnos nem sokat tudok ezekről a dolgokról, csak amit hallok.
Nos előszőr is, mivel nincs munkád, munkanélküli segélyt kell kérned. Intézd el, mert az is több pénz a semminél.
A másik, menj be a tanácshoz, utána az önkormányzathoz /kerületi/ és kérj segélyt, kell hogy adjanak, mivel a gyermeked, akármennyi idős is, csak rokkant. Ápolnod kell, de miből?
Miután a gyerek már 34 éves, gondolom te sem lehetsz túl fiatal. Munkalehetőség az ablakban. Igaz én csak 39 éves vagyok, de semmilyen állást nem találtam november óta.
Próbáld meg, mert mindent megér a fáradozás, ha tudod a fiadat és magadat ellátni. Én mindenesetre /vallásos létemre/ imádkozok azért, hogy sikerüljön a segélyeket elintézned.
Ki tud valamit arról, hogy a "nagy ház"-ban esetleg törvényben is megemlékeznek azokról, akik rokkant hozzátartozóikat nem az állami fenntartású intézményekre testálják, hanem otthon, maguk ápolják! Állítólag fontolgatják, hogy főállássá minősítsék ezt a szívet, ideget és rendkívül sok pénzt és egy örök életet igénylő munkát. 34 éves a fiam! Eddig sikerült olyan helyeken dolgoznom, hogy néha-néha ránézzek. Most munkanélküli lettem! Hogyan és hová mennék dolgozni a fiammal?
Vagy tegyem ki az utcára, mert úgyis nagykorú, magyar állapolgár? Tagadjam meg?
Vegyem el tőle a gondoskodást? Mi lesz vele ha rájön az epilepsziás roham? Hogyan él meg részlegesen bénultan? Vagy menjek vele koldulni?
