Hát kerub, nagyon jót röhögtem. Először arra gondoltam, hogy valami rémséges szörnyszülöttet küldtél(végülis az) , s jobb, ha meg se nézem de nagyon szellemes a ........de mi??
Ezt hogy hívják?? Videó??
Megyek egy kis condomot szerezni karácsonyra a gyerekeimnek. Elvégre már 5 édes kis unokám van, ölég!! Mert elébb utóbb jön egy ilyen hisztibiszti....
Tegnap d.u.tól éjfélig nem tudtam az internetre kapcsolódni. Ez akár üdvözlendő dolog is lehetne,ha az ember tudná, hogy ettől eddig nem lesz kapcsolat. De amikor 10 percenként rohan az ember a géphez, aztán látja, hogy még mindig nincs, aztán telefonál az ügyfékszolgálatnak, de ott mindenki igen foglalt... és ez hamarosab kezdődik előről...
Elköszönni sem tudtam.
Pedig tegnap- két nagy zeneszerző napja is volt- csak jutna eszembe a másik... És annyira meg voltam kergülve, hogy egy kis muzsikát varázsolhassak ida nektek....de nem jött össze..
Mondom magamnak: Nagyi! Itt tolong a sok ember a topik előtt (még jó, hogy nem tudtam kikukucskálni), mind hozta a meséjét, mind szeretne egy kis zenét hallgatni...
Mind arra vár, hogy itt valami eszméletlen jó ötletet találjon karácsonyra, s te itt szerencsétlenkedsz a topikajtód zárjával...
Hát drága sorbanállók!! Talán a zenét még egy nappal később is meg lehet hallgatni. Na ja, de most még más fontos dolgom is van...
Hát tudjátok, jó sokatz vártunk a repülőtéren és mint egy moziban a korlát mögül figyelhetted az embereket. A legszivfájditóbb az volt, amikor családok pici gyerekekkel érkeztek, a korlát másik ooldalán meg lelkes, ujjongó nagyszülők, már kaptak is az unoka felé...a kis kölkök meg megriadva, gyanúsan figyelték, kik is ezej az emberek...teljesen idegenek voltak a nagyszüleik...hát ezért fáj az én szívem...igaz a mieink egyenlőre úgy fogadtak minket, mintha három napja és nem három hónapja láttuk volna utoljára...Jó éjszakát, szép álmokat minden valódi és leendő nagyinak meg napinak :-) Rr
Be szerettem volna tenni ide egy képet, amit RRtől kaptam. Még igen hajnal van errefelé, és én nehezen ébredek.
RR!! Örülök az örömödnek!!!
Talán vígasztallak egy kicsit azzal, amit 3 és fél éves Messziunokám a héten mondott Messzilánynak:
"A. megint szomorodott, hogy mikor megyunk mar Magyarorszagra, mert mar nagyon szeretne meglatogatni a nagyit. Es azt kivanta ma este, hgoy barcsak a nagyi eljonne es itt lakna velunk. meg azt is mondta hgoy ott alhatnal a szobajaban. Most mondd meg, szinte konnyeket csalt a szemembe. És pont az A , aki mindig milyen kis szegyenlos es rosszcsontka. De most mondd meg, hgoy hogy szeret! Persze a Z is, de o tul okos es erett, es ha egyszer megmondtuk, hgoy most nem tudunk menni, akkor o azt elfogadta."
Ők is nagyon messze vannak, de milyen jó érzés, hogy a távolság ellenére is kialakulhatott egy bagyon meleg kapcsolat köztünk....
Halihó, megjöttek a távolbasodrodott fiam--menyem--két parányi unokám !!! Mikor elmentek a nyáron. épp hogy kezdtek az oladlukról felkapaszkodni, most meg járnak!!! Amúgy minden létező járatot lekéstek, mert olyan slendriánok a különböző légitársaságok, végezetül, miután 24 óra utazás után megjöttek, kiderült az összes csomagjuk elveszett, valahol kőröznek az óceán felett....de azért nagy az öröm, hogy megint itthon vannak :-)
Szerettem volna a mai napi zenét (az én zenémet) még idevarázsolni. Na de de.Nem figyeltél seg. kérésemre, kerub::::(((
U.i. ha leszedem egy keresővel a zenét, honnan tudom meg azt a fene URL-jét?? Tegnap még volt egy jó keresőm (AdvancedMp3 szörcs) .De lejárt az ingyenes kipróbálása mielőtt jól kiismertem volna, azóta meg nem elérhető az oldal...:::(((
De persze van másiiiiiiik!!!!Ez a 2FindMp3. Hát ennél meg egyáltalán nem lelek URL címet.
Mostan aztán itt ülök talpig szomorban.. A Grammyn egyáltalán nem leltem meg a zenéket. Vagy nem is szomor ez, hanem idiotizmus??
Jóvanna....
Szomor idiotizmus:::(((
Hát akkor énekelek nektek zene helyett:
(Mindjárt) 12-őt üt az óóóóraaaa!!!
Téééééérjetek már nyugovóóóóóóóóóraaa...
Én térek. Leveszem a szomort- ez van felül, aztán lekapcsolom az idiotizmust. Attól tartok ez nyaktól lábujjig beborít.
Jó éjt! Nyugodt álmokat!!
Nekem cefetül ég a gyomrom- na még ez is- befaltam egy rakás sűttököt. Jó vót, de sok, s most lakolok... rendesen...
Jó kerub!! Én annyira hülyének érzem magam: egyszerűen a Grammy.ru-n nem találok semmit. Hogy kő???
Valamikor kora tavasszal én magam ajánlottam ezt az oldalt egy azóta már a mennyországban zenét hallgató fórumtársunknak, s mindketten gyakori látogatók voltunk.
Mommeg mér nem találok semmit most??? Cirilisztika nem mondom, hogy a zsebemben van, de a bötűit még ösmerem, mégsenem találok::::)))))
Jaj!! Ezt én is szeretem!!!!! Bár én csak a zongoraóráimból ismertem.... Nagyon könnyű átirata lehetett, mert művészi pályafutásom nem volt hosszú, s anyukám jól elpáholt egyszer, amikor kiderült, hogy vagy 3 hónapja nem voltam zongoraórán...
Drága Bella néni!! Ő volt a szaloncukorcsináló elsős-másodikos tanítónénim... Aki behívatta anyut az iskolába, mert Evicska csúnyán olvasott. Anyu jól elnáspángolt a gyakorlás alatt is... de ez olyan makarenkói náspáng lehetett, mert hamarosan én voltam az osztályban a legjobb olvasó...
Ha valaki elfelejtette és szeretné megtanítani az unokáinak....
Menyböl az angyal lejött hozzátok, Pasztorok, pasztorok; Hogy Betlehembe sietve menvén, Lássátok, Lássátok.
Istennek fia aki született, Jászolban, jászolban. Ö leszen néktek üdvözitötök, Valóban, valóban.
Mellette vagyon az édesanyja, Mária, Mária. Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik szent fia, szent fia.
El is menének köszöntésre azonnal, azonnal, Szép ajándékot vivén szívükben magukkal, magukkal.
Gondolhatod Pirine, hogy mekkora gond nekem évente a szaloncukor küldése Messzilánynak. Ha későn adom fel, olyan tetemes mennyiséget kell fizetnem a feladásért, ha korábban akarom feladni, akkor meg futkoshatok a szaloncukor után.
Én falun laktam 4-14 éves koromig, s az elsős-másodikos tanítónénim csinélta a házi szaloncujkrot. A csopkist és a citromost szerettem anagyon. A cukor papírját pedig nem dobhattuk el, azt kisimogattuk,s eltettük a díszekkel a következő évre...
Idézzük Apánkat, jó: az enyém nagy bohém volt, eredetileg cipész volt, mint nagyapám és mint nagybátyjai. Daloskedvű volt, rengeteget nótázott, viccelt, de nehéz ember volt az biztos. Anyu még tavaly is emlegette, hogy mikor elhatározták, hogy összeházasodnak, akkor mondta neki a lelkész, hogy ne azt nézd, hogy bohóckodik, hanem, hogy 6 embert tart el a munkájával. Nem tudom milyen okból kifolyólag nagyapám elhatározta, hogy bendzsózni kell a családnak, s így Apám és 2 huga is bendzsózott, a legkisebb lány dobolt. Idén nyáron találtam meg a fényképüket, ahol nagykamaszként zenélnek. Nagyon családszerető volt, hogy a karácsonyokon mit csinált azt nem tudom, csak arra emlékszem, hogy az unokáinak micsoda varázst tudott készíteni, igazi hasból mesélőset...A felnőtt culák még most is emlegetik mondásait és állatmeséinek egy-egy mozzanatát: mindig volt róka és nyúl a mesében, mindig.
És ő tanította csúnyán beszélni az unkákat, akik harsány kacagással ismételték...áldja őt meg az Istenke, ha van, elszorult a torkom...
Én még nem sirattam őt el...18 éve ment el, 1 hét múlva lenne 85 éves....
Már évek óta nem készültem karácsonyra, féltem az ünnepektől. Boszival bíztattuk egymást, hogy majd valahogy átvészeljük És tavaly tényleg sokan felköszöntek a topicra egy- egy percre, volt tv műsor
Most meg ahogy elkezdtük idézni a régi karácsonyokat, olyan ünnepi hangulatba kerültem.
Eszembe juttattad Mézem, amikor házilag csináltuk a szaloncukrot, magunk csomagoltuk. Ez a háború után volt
Ez meg eszembe juttatja azt is, hogy az USA-ba menekült rokonainknak legnagyobb örömet jelentette, ha karácsony előtt küldtünk szaloncukrot. Lehetséges, hogy ott enélkül van karácsony?
szerintem tök jó.