Ja igen és az éter nyomása... ha van éter, valószínűleg olyan mint más folyadék vagy gáz, így van nyomása is. Hogy mennyi, arról fogalmam sincs egyenlőre, pedig ebből lehet az effektus nagyságát megbecsülni.
Kedves Nadamhu! Ebben természetesen igazad van, ha finom részleteket is elemzünk. De az itt megint a lényeg hogy egyáltalán van egy extra erő! Ha pedig nem a Nap felé mutat, akkor ráadásul a pálya alakját is módosíthatja, és megintcsak évezredek adatait kéne áttúrni hogy azelőtt hogy állt a Föld pályája. Mondom, lehet hogy az effektus rohadt pici, így nagyon nehéz a nyomára akadni!
Kedves Mmormota! Ha fentről nézve a labda az óramutató szerint forog, és előre halad, akkor a pályagörbítő erő jobbra téríti el. Ha a másik irányba forog (és a Föld az északi sark felől nézve ezt teszi) akkor balra tér ki, azaz a Nap felé. (mármint ha olyan helyzetben nézem, amikor a Nap a Föld baloldalán van, mert ekkor halad a Föld előrefelé) De azt hiszem itt nem az a lényeg hogy merre tér ki, hanem az hogy egyáltalán kitér! Mert ez az az effektus ami túlmutat a RE-n.
Namármost, ha van éter, akkor a mozgó bolygó éterszelet érez.
A gyorsabb levegő nyomása kisebb, mint a lassabbé, innen az effektus. Ha létezne is éter (nem hiszek benne), akkor előbb meg kellene mondanod, hogy mit értesz az éter nyomása alatt, hogy hasonló effektusról egyáltalán beszélni tudjunk.
Emiatt a Földre egy extra erő hat, amely a Nap felé mutat
A föld forgási tengelye nem párhuzamos a nap körül keringésének tengelyével. Így ha létezne ilyen extra erő, az nem a nap felé mutatna.
Tegnap néztem Öveges professzor videóját, ahol nagy lelkesen magyarázta hogy ha úgy rúgom meg a labdát hogy pörög, akkor görbe pályán halad. Ennek oka a levegő áramlása a labda mellett: ahol a labda szembe forog a levegővel, ott csökken a levegő sebessége, ahol meg ugyanarra forog, ott nő a levegő sebessége. Namármost a gyorsabban mozgó levegő nyomása lecsökken, így egy pályaelgörbítő erő keletkezik.
Csinos magyarázat, de így pont ellentétesen térülne el a labda... :-)))
A fénysugárnak az altrelben van gravitációhoz hasonló hatása, de elég ravasz szerkezetű. Két szembefutú fénysugár elhajol egymás felé. Két egyirányba futó fénysugár nem. Ez nem szemléletből következik, legalábbis biztosan nem az enyémből... Valaki kidolgozta, és ez az eredmény.
A dobozba zárt fény fény esete egyszerű: a doboz úgyanúgy, mintha bármi egyéb miatt nőtt volna meg a tömege annyival, mint a bele zárt fényé.
Piszkosul benne kellene lenni az altrelben ahhoz, hogy működjön az intuíció. Ennek hiányában nincs jobb, mint az adott esetet kiszámítani, ami persze nehéz. Azok a "magyarázatok" amiket hozzáfűzöl az esetekhez, nekem teljesen értelmetlennek tűnnek. Az altrel nagyon kevés kiinduló feltételezésre épül. Mint ilyen, tulajdonképpen nagyon szemléletes logikai modellnek kellene lennie, sajnos legalábbis én nem vagyok elég okos ahhoz, hogy tisztán átlássam, és fejben megsaccoljam, mi lesz az eredmény egy-egy konkrét helyzetben. Ki se tudnám számolni, ami azt illeti. Azt hiszem, másnak se lehet túl egyszerű, ha Nobel-díjat lehet kapni egy nem is túl bonyolult eset kidolgozására... :-) (fekete lyuk altrel modellje)
Az a törekvés, hogy egy egyszerű kiinduló feltételekre épülő tisztán logikai modell következményeit más, hétköznapibb ad-hoc feltételezésekkel is próbálod saját magadnak magyarázni, ennek nem látom értelmét, sőt.
Kedves Mindenki! Látom, ráuntatok Einsteinre, most a logika van soron.
Bocs, egy kicsit más témával jövök elő. Tegnap néztem Öveges professzor videóját, ahol nagy lelkesen magyarázta hogy ha úgy rúgom meg a labdát hogy pörög, akkor görbe pályán halad. Ennek oka a levegő áramlása a labda mellett: ahol a labda szembe forog a levegővel, ott csökken a levegő sebessége, ahol meg ugyanarra forog, ott nő a levegő sebessége. Namármost a gyorsabban mozgó levegő nyomása lecsökken, így egy pályaelgörbítő erő keletkezik. Namármost, ha van éter, akkor a mozgó bolygó éterszelet érez. Ha a bolygó forog is (és a legtöbb bolygó ezt teszi) akkor ugyanilyen effektusnak kell fellépnie. Akkor pedig objektív különbség van egy éterhez képest álló (de a tengelye körül forgó) test és egy éterhez képest mozgó (és tengelye körül ugyanúgy forgó) test közt! Ez utóbbi görbe pályán fog mozogni, tehát nem inerciarendszer! Gondolom ez az effektus nagyon pici 8de nem nulla) így még nem mérték ki. A bolygók mozgását kell többszáz éven át nyomon követni, és pl. a Vénusz alig forog (valami 270 nap a forgásideje?), míg a Föld 1 nap alatt fordul meg. Emiatt a Földre egy extra erő hat, amely a Nap felé mutat, tehát képletesen szólva aFöld a Nap tömegét picivel nagyobbnak észleli mint a Vénusz. Jó lenne tudni, milyen pontos mérés kell ehhez, lehet hogy még egy üstökös okozta pályaháborgás is már elfedi.
Nem, mindenképpen így van. Amelyik mozog a másikhoz képest, azé jár lassabban a másikról nézve, csak az eltolódás időben változik.
Ez így egy túlegyszerűsítéssel terhelt megfogalmazás, ami ezt a gondolatot látszólag természetesen, valójában megengedhetetlen módon továbbfejlesztve ellentmondásra vezet.
A túlegyszerűsítés ott van, hogy sem a Mars, sem a Föld rendszere az adott szituációban nem tekinthető inerciarendszernek. Az, hogy a körpályán mozgó bolygók elhagyják az egy ponton hozzájuk rögzített inerciarendszert, ugyanolyan fontos szerepet játszik, mint az, hogy sebességük van egymáshoz képest.
Az idézett mondat azon alapul: veszünk egy rövid szakaszt,
-a Földet egy olyan inerciarendszerben írjuk le, melyben ezen a rövid szakaszon csak elhanyagolható mértékben mozog - ebben a rendszerben a Mars órája lassabb
- és fordítva, ha egy olyan inerciarendszerben írjuk le a dolgot, amelyben a Mars csak elhanyagolhatóan mozog, abban meg a Föld órája lassabb
Ez természetesen így igaz, ezzel semmi probléma.
Csak elég megtévesztő, mert ezt nem lehet kiterjeszteni hosszabb távra, mert arra már nem igaz. Nem lehet azt sem megtenni, hogy naívan összeintegráljuk (mindig felveszünk egy újabb inerciarendszert, amire fentiek megint igazak, mint egy sokszög). A naív gondolat az lenne, hogy ha mindig a Föld órája jár lassabban, akkor az igaz egy teljes körre vagy éppen 1000 teljes körre is, a Mars órája lemarad. vagy fordítva, a Mars rendszerében leírva a Föld órája lemarad. Ez nyilván nem megy, az áttéréseket újabb inerciarendszerre figyelembe kell venni a számításnál.
Bármely rendszerben a dolgot jól leírva, a gyorsabban mozgó óra körről körre egyre jobban lemarad.
En ugy tudtam, hogy ez egy logiaki allitas, aminek csak egyetlen egy tagadasa van.
Egy állításhoz végtelen sok formailag különböző, de logikailag ekvivalens formát lehet találni.
Pl.
NEM (A ÉS B)
vel logikailag ekvivalens, de formailag különböző
(NEM A) VAGY (NEM B)
(Két állítás logikailag ekvivalens, ha belátható, hogy ha az egyik teljesül, akkor a másik is, illetve ha a másik teljesül, akkor az egyik is)
Természetesen a felsorolt állításaim logikailag ekvivalensek, csak formailag különböznek, és mindegyik negáltja az eredetinek. Ugyanúgy egyébként az eredeti nem negált állításra is adhattam volna több formailag különböző, de logikailag ekvivalens változatot. Pl.:
Nincs olyan asszony, akinek az életében asszony életében nincs olyan pillanat, amikor szeretne olyat tenni, amit nem szabad.
