A mi falunkba is vanám egy Szaros Pesta nevű embő. Az onnan kapta a nevit, hogy hasmenési vót, oszt közbe ippeg betelt a budi, de mán annyira, hogy fojt kifele a sok szar a deszka alatt. Kihíjták a szippantóst, de a Pesta nemmert leszálni a deszkárú, mer attúl félt, hogy összefossa magát. Kétfertájóra alatt megvót ám a szippantás, de a Pesta mégis összefosta magát kéccer is közbe.
najazóta mán szörzött magának egy vészhelyzetre való budit, ijen csudálatosat, az Ikejába vagy hun vette Pöstön, így mostan mán nincs veszélybe, de azóta is Szaros Pestának híják, pedig mán vagy 10 éve vót az eset.
Itt a Pesta Ikejás budijának képe. Nagyon csalafintán ódották meg, két lik van rajta. Egy a kimenetnek, egy a bemenetnek.
A budiszippantás minálunk is mindég nagy atrakcijó! Pláne azóta hogy eccör mikó kigyött az öreg Gyetvai a fiával, akik a falu első válalkozóji vótak még az emúlt rencerben. A Tsz-bűl megvettek egy kiszuperált tartályt, ráheggesztették egy pótkocsira, az MTZ az ottan vót már nekik maszekban korábrú.
Osztan a kisgyetvai lopott egy hosszú csövet is, meg ellopta a kösségitűzótóságrú a legnagyobb szivattyút. Osztan elnéztek igencsak valamit, mer fordítva drótoszták fel az indítópultot a traktor végibe.
Oszt elsőként pont hozzánk gyöttek szippantani, meg tartozott az öreg vagy 300 forintal nekem még az előző hétrű, osztan így kívánta rendezni az adósságát.
Na osztan én nem ellenkeztem, mer a retyó már igencsak teli vót. Oszt a cső végit az öreg jó méjre ledugta a hoblecba, oszt ottan kiabált a budiból ki a fijának hogy indicsd mán te bunkóó, de az meg az én akkori legidősebb jányomnak kacsingatot éppen, oszt spontán megnyomott egy gombot a szivattyún, ammeg nem színi, hanem fújni kezdet az anyagot. Oszt először mindenki aszitte hogy az öreg azé ordít kegyetlenül hogy sikerélménye van, de asztán amikor kiugrott, hát igencsak veszedelmesen nézett ki. A fejin mint valami Kóborjános féle frizura, ott csüngött egy csomó felszeletelt újságpapír. Na oszt az öreget ez igencsak megviselte, főleg a tekintéjit, mer azóta is csak Szaros Pestának nevezi itt mindenki a környéken.
Hátha elendű sört iszik kigyelmed, nem is csodállom. Én a mútkó mögittam vagy 30 üvegge egyűtő helyimbe, osztán kijis köllött híni a budipuculó cigányokat megin, penig alig három hete tisztíttattam kija budit a kertvégibe.
Én is nísztem ámaz olimpiját, deja ruszkiná, mer odavótam benzinér a traktórba, mer idehaza nagyon drága, ebbe a korcsmába nésztem a műsót.
Ha arrafeli járnak okvetlenű mennyenek be mekkóstóni a házivotkát.
Naoszt tesókájim itt vónék ám énis,csakhát eszta büdös Olimpiját néztem má az öreg Junosztomon,osztá úgy körbebarikádosztam magam Borsodis üvegekkel hogy a zasszony meg a gyerek mostanra szabaditott ki.Mer eddig horrták a talicskáva vissza a bótba a sok sörösüveget.
A bótos megmá üzent is hogy mosmá elmehetünk a kúrva anyánkba mer ű nem fogja minden nap kihivatni a rekeszes Ifát.
Deoszt az üveget osztá hadd horgya az asszon meg a gyerek visszafelé,mer én má ugyan nem viszek vissza egyet se,merhát mit mondanak a bótba az emberek?Még aszinnék hogy én ittam mind.
Dejosztmá vége van az Olimpijának is osztmá mennék ki.
Csakhát bosszankodom ezeken az idijóta olimpijonokon.Merhát monták nékik hogy itt egy halom millijó,csak gyüjjenek osztan hugyozzanak mán.
Hátosztán ezek meg nem akartak hugyozni.
Na émmegoszt ennyi pénzér egy egész szippantósótónyi Ifával vittem vón a hugybúl,
Deolyanna! Mikó bevezettík a sógorékná a júpicis internyettet, akkó atták neki. Jazér vannak a szíp kípök! Jókis masinyajaz, émmondom, még fím se kő bele!
no hálistennek beindult itten végre az élet megin, mint a bervám szokott tavasszal!
nohát merre jártak hol?
szép képek is vannak látom, csak nem olyan diginyális izével készültek?
a kisunokámnak is van ojjan, amikór itt van mindég átküldöm csináljon már egy pár képet sutyiba a szomszéd pujájáról mikor a csecsét szappanozza, mégse olyan feltűnő, mintha én tolnám oda azt a borvirágos pofám, neme?
Diszóölés minállunk is szokik lenni, de jaz asszonokat nem engedik oda. Én is amondó vagyok különbe, hogy nem is szereti a zojan férfi a zasszonyt igazán, aki megse veri. Itt mán nállunk vót is ebbű családi vérfüdő. Nanem a mi családunkba, ott csak kisebb vérfüdő vót, nemkomoj. A Kovács Lajos, aki ott lakik a kisuccűába a templomma szembe, na annak a veje ojan nemtörődöm embő vót, sose sózott oda a zasszonnak, ammeg szegin menyecske nemtotta, mija baja a zurának. Asztán annyira elkeseredett, hogy a végin gyomirtót tött a zura levesibe. Deja végin nemvitték a börtönbe, mer a csendőrnek megesett a szive rajta, hogy ojan nagyon rosszú bánt vele a zura, oszt eltusóta a zegíszet két libáér meg egy új fejőgépir.
De szíp dolog, hogy magoná ijen nagya családi összetartás. Nállunk is így megyez disznóöléskor kiváltképp.
Ezen a a képen éppen a sógor, az öccse meg a bátyám pörzsölik a Zsuzsi disznót.
Itten mög a töpörnyűt süttyük ki éppen. Abban igen jók vagyunk, az egísz falu a csudájára jár. Van a komámnak egy titkos receptye hogy kő jó kisütnyi, de nem akója elárulni.
Hááá kivánoke!
Minálunk nemvót szüreti fesztivál, csak valami disznósajt napok vótak a múlthétvégen. Már kora reggel minden második udvarban levágtak egy disznyót, mi is kihúsztuk nagynehezen a morzsát az ólbú. A zasszony rítt keservesen hogy hát már mér pont a morzsát akarjuk mi lebasznyi, mikó ottan van a frigyes, a kandisznyó. Na oszt hogy mikó a kést fenni keszte a Zsiga sógor, hát nekem is kigyött a könny a szemembű, de én igencsak a hagymátú kámpicsorodtam el. Aszt meg vékkép elfelejtettem hogy mér ríttam nagytaknyosan a Böske tehen farára borúlva. A gyerekeket is bezavartuk a nyárikonyhára hogy jáccanak a nintendóval, oszt ne ölelgessék a morzsa disznyót. Na oszt csak nem marattak benn, oszt csakkijárkáltak, oszt beültettem az anyóst a konyhaajtóba belűrrű, a járókerettyit meg feldobtam a pallásra, oszt a vén némber megvan vagy 130 kiló, oszt őtet csak daruval lehetne onnét kivenni, émmeg kimásztam a zablakon, oszt kívelrű nekitámasztottam a kettőslétrát.
Na oszt akkó látom hogy a zsiga pofozza a zasszonyt kegyetlenül, néha még bele is rúgott a hasába. Na mondom ez mán kimeríti a családon belüli erőszak fogalmát, mer a báttya aZsiga! Na oszt illet még úgysem láttam hát leültem a válú szélire oszt figyeltem a teknikáját a ZSigának. Na oszt ekkor odagyött a morzsa, oszt ottan mormogott mellettem, meg böködte az orrávval a csízmámat. Na oszt akkor megvilágosottam vagy mi! Na mondom példát veszek a grínpíszesekrű, mer azok is járnak fókát meg ilyeneket menteni, oszt a morzsát kiengettem a kiskertbe hogy bújjék el míg elmúlik a veszedelem. Oszt ekkor már hinyzott a zasszony fejiről néhány marék vörös hajcsimbók is, éppen a macska jáccot a tornácon egy illen kis gombojaggal. A zasszony meg bemenekült közben a sufniba. Oszt a sógor a vörös lihegő fejivel elmesélte hogy miért haragudott meg a tesójára.
Az a hüje asszony tiltakozása jeliül belehajintotta a sógor japán önélezős késkészletit a kútba. A sógor meg igen kedvelte a késeit, mer az idén vette a románoktú negyedannyiér mintha a teszkóban vette vóna. Oszt ahogy ottan gebeszkedünk a kút káváján hogy hun is lehetnek a kések, hát a sógort egészen véletlenségbű mettaszajtottam, ammeg beleesett a kútba, oszt visítva belezúgott a vízbe, oszt mikó felgyütt, még ott is ordított veszettű, meg fenyegetőzőtt erősen hogy széjelvág mindenkit ebben a cudar udvarban, még az annyát is aki meg a nyárikonyhában visított, mer eközben a gyerekek a fejin áltak, úgy lestek ki a konyhaajtó ablakán. Na oszt a zasszony odabent is visított a sufniban, osz eltévesztette az irányt, oszt véletlenül az udvarra került megint, oszt visítva vette az irányt a tornác felé, de nagy menekülésében elzanyált az istálló mellett. Na osztan ebben a hangzavarban mán mindenki ordított kegyetlenül, csak éppen a disznyó nem, akinek meg muszály lett vóna, de ammeg ott alutt a rózsabokor töviben. Oszt a nagy zaj miatt aszitték a falusiak hogy mink mán levágtunk vagy nyóc disznyót, oszt a bizoccság amék a falu legfinomabb disznyósajta tisséget atta ki, nálunk kezte a látogatást. Oszt vót nagy csudálkozás, mikó betódultak az udvarra a népek, a plébános még kersztet is vetett.
Persze nemminyertük meg a fődíjjat, ami egy ajándékcsomag vót, amit a jedzző felesége csinát.
csak még aztat elfelejtettem elmondanyi, hogy minállunk oja csúnya ivászat vót a szüreti falunapon, hogy mindenki tejjesen megbolondút. Nemvót ugyi szöllő, oszt a tanácsenök valami tablettát hozatott, hogy jólesz azis a borho. Jó is vóta, a tablettásbórt kinem szereti, vanaz ojan, mint akármejik! Nade most valami hormonkezelt tablettát sikerűt szörözni, kiderűt, oszt azóta a legínyek fojton megpritykőnek mindet, ami mozog, a birkát mega csirkét is. Ín meg osztat nem akrom, hogy tehenenet pritykőjék, mer attú fílek, hogy elmögy a teje neki.
Kitettem hát egy ijen táblát a legellőre. Mi szónak hozzá?
Pályinkás jóestét, mi történt magokka? Csak nem valamiféle verekedésbe keverettek a szüreti mulaccságon?
Hátminállunk sajnos elég gyengicske vót a termés, merazok a büdösmocskos cigányok ellopták a szöllőt, de még a kapámat is a kisházbú, amit annyira nembánok, mer amúgyis kijárt mána nyele, dejaz kissé rosszú esett, hogya kisházba vót egy igen jó szokol rádijóm, amit még a kisebbik Szabó gyerökke hozattam a városbú, és asztat is elvitték, a fene egyi mög! Igen szépen szólt penig rajta jó ebédhe szólanóta! Ez a kép a szöllő előtt készűt, itt másztak át a kerítésen a tóvajok.
Arra gondótam valahogy kéne mán venni helyette mostmán egy házimozirencert, de nemtom mibű. Gondótam, hogy elkéne adni a traktórt, mer mijafrancnak, ha úgyis ellopnak mindent a cigányok, meg olyan kurvadrága bele a gázolajis, aszongyák megy föla zára az iraki háború mijatt.
Ide teszem mindenesetre a képit, hátha tunnak rája vevőt. 50 ezeré odadnám, de egy hízóér is úgy mázsa körű.
höhö, na akkó ezt a Zirént majd be kéne mutatni a Szamos Jóskának, az is akkora egy pancser mint ide a szedliszkó-dűlő. őtet meg az asszony gyepálja furtonfurt, de úgyelszokta lánni a bajátneki, hogy nincsen rajt egy ép felület. na maj ha megin lesz kirakóvásár a kultúrba akkor véletlenül bemutassuk üket.
mostépp nem lehet, mer tegnap a marhája kukoricamorzsolás közbe belelépett a vidravasba, uhogy akkora gipszbe kölletett tenni mint a kocsmárosné hátsó fele.
hát jó pihenést kendteknek, gyűjtsék a zerőt mega zegésséget
Kivánok-e!
Meeggyütt a hétvége is mán idestova!
Van pogrom bőven! Elűször is holnap mettartyuk a sábeszt, de még előtte mellátogatyuk a korhászban a zaszony unokatestvérit a Bordás Irént. Szegény kiesett a 6 huszas vonatbúú. Mer az ura kijabálni a akart rokonyoknak akik a vasút melletti jukas dűlőben szették a tököt, oszt ahogy ottan vigéckedett, hát leesett a szemüvegi a képiről. Na osztan annyira ekeseredett hogy a feleségit az Irént felpofozta, oszt még a kosarát is kiborította, a sok drága hómi meg mind kihúlt a fődre. Oszt mán mikor az álomásnál jártak, oszt még a vonat csak lassított, hát az ura taszajtott egyet rajta, hogy -Eriggy mán te tehen!, oszt az irén meg nemtutta elkapnyi a kilincset, oszt kiszállt még időelött, valahun a Makkai híd tájékán, oszt ollan cirkalmatosan esett, hogy etanálta a patakparton a táblát, ami jelzi hogy tilos a szemetlerakás. Oszt most aszongyák akik mán látták, hogy az orrátúl barra tisztán kivehető a TI szócska. ami igencsak a tilosbú származik.
Na osztan mán bejugrott!
Szóval a falugyűlésen a téma a jövőévi falunal vót. Szavazni köllött, de senki nem hallott semmit, mer mindenki ordibált a másikkal . A jezzőúr is igen kivörösödött mire everte az asztaltú a Repkény gyereket, mer mindenáron elakarta venni a tőtőtollát a jezzőúrnak. A Repkény Terike meg vétte a fiát, oszt a centrumoszacskót akarta a jegyző fejire húzni. Osztan egyre inkább légszomjas lett a jegyzőúr, meg kidüllett a szemi, oszt ha nincs ott a plébánosúr, aki a cipőjével ütögette a Terike hátsóját, hát igemcsak megfútt vóna a jegyző! Na osztan a nagy felfordulásban, mán a Cibaki bisztosúr is fölált, oszt ordított, mer neki meg a lábára dőlt a konvektor. Oszt mérgibe elővette a szolgálati gásprét oszt befútta az öreg Kövér Esztert, aki mellette alutt, oszt hortyogott erősen, de hát neki mevvan bocsátva, mer süket mint az ágyú. Véletlenségbű vót ott, aszitte a vénasszony hogy megint ittvannak a románok, oszt dzsörzé othonkát árúlnak. Na osztan mikó Eszterke mekkapta a dózist, hát arra kelt hogy asse tuggya mivan csak nyálzik erősen, oszt aszitte hogy ezis a vízhajtó hatása, amit bevesz minden hétfűn. Na oszt megindult kifele, de etorlaszolta a járokeretyivel a kijáratot, mer közbe meg aZ Ivánkóék barna kutyája húszta vissza a nyanyát. Oszt a gázspré igen fájin dolodg lehetett, mer ejkkor már senki nem látott senkit, csak prüszkültek erősen.
Képzejjék mán, tennap este falugyűlés vót. Mongyuk nemsoká tartott, mer a végén lévő félórás verekedést előrehoszták, osztan a várositévések közül a kisebbik gyeröknek elindult az orravére, pedig a Kanóc Feri nemis őtet akarta pofánverni a parfisnyellel, hanem a régi haragosát a Kovász Sanyit. Osztan a polgármester felesége meg elszonytyolodott hogy mostan a tévések bizonyost eemennek, osztan ő nemtuggya elszavalni a versit amit unalmába írkált a postán, mer félállásban ő a postafőnök. Azér csak félállásban, mer a jobblábával mindég térgyel a párnás széken, mer így kiaggya a farának az ívit a pozícijó, amire meg nagyon büszke. Esztet a hülyeséget meg onnét vette hogy amikor gyött a faluba egy revizor, valami államias számonszedőszéktű, oszt megkóstolta a hivatalsegéd kávéját, rögtön megkocordult a gyomora, oszt uccu neki fakereszt, öszzegörnyett mint a vékás mari mikó a fogorvosná a műfogsorát véletlenségbű foggal befele tették be neki. Na osztan a revizor aszonta hogy néki nem jó az udvari budi, hanem lehúzós kell, ollan meg csak a postán vót még csak akkor, azóta mongyuk mán van az orvosná is. Szóval, a revizor ement a postára, oszt a Gizike néni, meg nemakarta beengedni, hogy bisztos valami városi kolerát terjeszt az úriembör. Oszt a revizer nagy buzgalmában metanálta dicsérni a Gizike habitusát, ammeg annyira elérzékenyült hogy végülis beengette a revizort, annak fejibe hogy megvett egy sorozat bélyeget meg az összes tavalyrú megmaratt falunapi emlék bélyeget, meg még pluszba vagy 40 db harisnyanadrágot, ami nemfogyott el a búcsúkor.
Na osztan hogy hogy mit akartam mondani, azt speciel mán nemtom, de majd beugrik!
ÁÁÁ, nemakarok én illen úri hivatalba kerűni!
Bár hogy az igasság is a napfényre kerűjjön, bekell vajjam, hogy jelenkeztem még 36-ban a ludovikásokho. Mer igen szépszáll legény vótam, oszt a Smauccer ezredesúr aki már az apámot is installálta, az akarta mindenáron hogy berukkojjak a tiszturak közé. Az egyetlen baj ottan vót, hogy a lovakho nem igazán vonzódom, oszt mivel huszárnak akartak, hát ugyi a kettő nem gyött össze. Tüzérnek meg azé nem váltam be, mer az első lövésnél a 72-es tarackal röktön betaláltam a Bauchammer tábornokúr hobbikertyébe, oszt a brémai kertitörpe gyűjteményét szarrálőttem. Oszt a hozzáértők is aszonták hogy illen parádés lövést már rég nemláttak, hogy egylövésbű az összes törpe plusz a kisőzikék az itatónál kompozícijó, meg a márija a kisjézussal mejszeni porcelán szobor is széjjelpukkantak.
Meg is kaptam vóna mingyár a referenciját, csak a tábornokúr idegösszeroppanása mijatt elhalasztották a dokumentum kijálítását, A tábornokúr,meg annyira összeroppnat, hogy csakaszthajtotta hogy ha már oda cserdítettem, ménem egy kicsit odébb úgy nyóctíz méterrel célosztam, ahun a becses Ambrózija tábornokasszony meccegette a virágajit az üveghászban. Osztan nagy mázlija vót az asszonyságnak, mer csak a haja lett tele üvegszilánkal, meg beesett a majuriciuszi orgonabokorba. De a naccság csak szimplán elalélt.
Na kivánoke!
Kicsinyt régen nem vótam, mer lezártak, egy kis huncutkodáséé, osztan nem enegettek fel a világhálúra a pribékek. Az annyuk úristenit he!!
Mer tejjesen véletlenségbű mikó felakartam tőteni a maroktelifónomat, ami egy No kija? Eszt a nevet egyébként a Dudás Ferkótú lopták azok a telifóngyárosok, mer a Ferkót mikóó híjják, az mindég aszongya a telifonba hogy No kija? Oszt mán a plébános úr is monta neki hogy Idefigyejj mán te büdös paraszt, hát tán nemvót neked gyerekszobád, hogy nem aszondod halló, kivan ott?
Szóval a világhálórú akartam fetőőteni a telifont, oszt ementem a teliházba a Micuri Gizikéhe, aki nálunk a kultúrházigazgatónő. Oszt a fija éppen kiment könnyíteni magán , oszt leűtettek a gépi elé, mer éppen valami bankügyleteket csinát a gyerek, Oszt angélusul kérdesztek ottan mindenféle furcsa kérdést, émmeg csak nyomtam a yeszeket mint a süket Margó a budiajtót, osztan megattam a takarékos számlaszámomat is, hogy onnét vegyék le a kettőezer forintot. Osztan eccer csak kiírták hogy mettörtént az utalás. Eszt a Sanyi gyerek monta, aki mellettem a dzsisztu Zsuzsa képeit lesegette, mer ő érti az angélusok karattyolásást, mert ő kalajuz, osztan nekik kell tenni valami nyelvizsgát, az unijó miatt.
Szóval osztan másnap reggel csak gyön biciglivel a takarékos Pirike, oszt agyonra ki van pirulva, oszt még fékezni is efelejtett a nagy izgalmában, hát fel is lökte a két tejes kannát. Osztan mikó megnyugottam oszt má nem ordítottam vele, hát emonta hogy reggölre a számlánkon tanát 21 millijó busa dollárt, oszt aszt nemtom hogy az miféle péz, de aszonta a Pirike hogy irgalmatlanus sok forintot kóstál.
Na osztan én leűltem a zasszonnyal oszt röktön osztani-szorozni keztem, na, mondom akkor veszek újtraktor, de még kombánytot is, ammár bisztos. meg a Böbe tehen mellé veszek mégegy üszőt, meg ha kifussa még veszek új gumicsimmát, mer így ősszel mán igencsak rosszulesik szandálba ganajászni.
A zasszony mindenáron aszt akarta hogy mennyünk el Zalakarosra, meg cseréjjülk ki a varburgot, de én nemmentem bele, majmegláttyuk hogy lefessük-e pirosra, ha marad ekkis pézmag.
Na osztan nemsokáig vóttunk Róccsildok, mer a faluba eljárt a híre hogy cefetül mettollasodtunk, oszt gyöttek a kérincsélők. Oszt újbiciglitűl kezdve a hallokészüléken át az új üstházig mindenki akart valamit. Oszt kitanáltam hogy mindenki írja fel egy cetlire hogy mikéne neki, oszt dobják be a kiskertbe. Oszt mán este nyócra telivót a kiskert mindenféle cetlivel, meg elfogyott a bótbú az írólap, oszt mán a pésztárgép szalagját keszték kimérni a bótosok.
Oszt egész délután ottan sertepertélt a plébános úr is, a házunk körül, mint a Hadaskriszta mikó a szomszédfaluban vót a disznyólopás, osztan csakaszt hajtotta hogy keresztyényi kötelességünk meccsináltatni a templom keresztyit rézbű, osztan új padokat is venni, meg hoyg micsempésztessük ki az unijókomfortos budit is a sekrestye mögött. Na osztan mikó montam neki hogy nem kellett vóna a Miska fijamho vágni az úrnapi gyertyatartót, akkór talán kapna valami kisz szuvenyírt. Osztan annyira messértődött, hogy bement a városba oszatn kihítta rám a zsandárokat, oszt kiderült hogy valami kompúteres összeesküvésbe kerültem, osztan a péz nem is az enyimé, hanem valami kórházgyűtötte össze hogy műccsenek belőle. Na osztan a konszekvencija az lett, hogy engem kijengedtek, oszt egész idő alatt tagattam mindent, oszt ezér csak kéccer vertek agyon, de a Kultúrházasnő fiját meg evitték, oszt aszonták hogy valami cvekker gyerek, oszt az álneve az hogy Neon. Oszt ő lopkott az adófizetők pézét a világhálórú.
De a pappal, azóta sem békültem ki.
Há ullátom ebbe egyakarato vagyónk nem való minekőnk a város....
A tavaszo hít a kissebbik nászjelőt bennőnköt pesre oszt addig meddig hogy csakrábeszétt.A jószágot rábísztam a szomszédra,oszt elmentőnk.Aszonták valami osamba tanákozónk,ami egy bót.Avvót rájírva hogy aucham oszt akkora vót minda fotbalpája.Még jó hogy a zsigulival mentőnk mer a zujótót fétem hogy összötörik.No hát ebbe a bódba vót eccsomó kisbót megegy nagy.De úkébzejjék el mindegyik stelázsi televó árúval.Nálónk a bódba alligva valami ittme minde.Csak a cigányok nemátak a bótajtóba a fédecivel mega kannásborval,mikó a gyerekvédelmi támogatást isszák el.Nojoszt onnajt vittek el minket enni a kinajiba.Nemmondom jócsipős étel vót de elő aztakarták hogy két botval egyek.Mán előre vigyoroktak mikó kivettem a csizsmaszárbó a hattápkészletet akit mé a katonaságtó privatizátam.No maj fojtatom de nagyon ugyat a kutya oszt mennézem kitesz meg.
Így van-e komám, ahun mongya azza a külömbsíggee, hogya zsemje ippeg nem valami méretes. Legalábbes amikó nekem atták akkó elég lapos vóta. Minállunk a faluba a Szabó pék olyan magos zsemjét süt, megvana 10 centi is, egy centi híjja sincsen!
Dejeza kecsöpptű szétázott szar a megdonácba ojan, hogy az emberre rágyün a hányinger mingyá.
Émmeg különbe úgy jártam ott a mekkdonácba, hogy attak nekem inni valami mikkséket, de nemám normállisa pohárba atták, hanem le vót fedve, osztán valami csőféle ált ki belűlle. Émmeg próbátam belűlle inni, de sehunse gyütt össze, szívtam én a csövet, de csak nem gyütt a mikksékk. A suhancok meg ott röhöktek rajtam. Erre asztán jól a pofájába hajítottam azeggyiknek az egészet. Ammeg nagyon mérges lett, hogy hogymegy mosta diszkóba a mikksékes trikóba. Émmongyuk nemértem, mermár péntek vót, osztakkó mán hogy vóna egy férfiemberen tiszta az atlétatrikó különbenis.
Ecceroszt énis vótam abba a hires mekdonádszba.Még abba az időbe amikor a kárpótlási jegyeket vittem fel a városba.Először aszittem hogy vándorcirkusz,mer előtte egy nagy szílesszáju bohóc hányta a cigánkereket.
Osztan benn meg attak egy bazinagy zsömjét.De akkorát hogy még a Borcsa a pék felesíge se süt akkorát.Osztá körbe meg kilógott belőle egy nagy káposztalevél.
Nagyra nyitottam a számat oszt jó nagyot haraptam bele.Egybűl fülig mustáros lett a pofám,meg fojt kabátom alá a kecsap.A sok városi zsivány meg röhögött rajtam.Émmeg mérgembe beleváktam aszt a büdös hamburgert a pézztárgépbe.
Nemis kee nekem többé ojan szar,Többe nézem én a paprikás szalonnát.
Osztán azt halltotá-e kentek, hogy mostanába amijóta válságban a haza meg a politika ijen kepekke uszíccsák a városba a komenyisták a népet a falusiak ellen?
Mifelénk ettűl külömb dógok is szoktak történni.De a multor láttam a kulturházba a tévébe a Ragyaviti vagy rejaliti tévébe,mittudom énmán.Hogy az egyik atyafira rágyött a nagydolog,oszt beugrott egy mezőre elvégezni.De osztá a gazdának meg odament a szamara oszt nem hagyta,még meg is rugdosta.
Kép is van róla amint éppen picsánrugja a szamár.Ehun e.
Hát most lehet hogy óccsón megtudnád venni.Mer a komám megvan kissé szorúlva,oszt elaggya.
Azér van bajba mer a hétvégin szalonnát sütöttünk nálluk,oszt a komám nagyon hordta előfele az új ribizlibort.Osztá csúszott is a sűlt szalonnáva meg hagymával.
Csakhát idővel elfogyott a tüzifa a rakáson oszt szórtunk a tűzre mindenfélét ami ég.Osztán igy kerűlt a tűzbe a légyírtósflakon,persze ammeg főrobbant osztán szétbaszta a tüzet.
Igy gyúllatt ki a zsúppfedél meg az istálló teteje.Persze a tehenek kitörtek oszt avesz a fődekre a malacokkal együtt.Arrúl meg nem tehetünk hogy a szomszédoknak letarolták a termésit.
De mán a fele állatot összeszedtük.Most szóltak hogy a szamár ott van a cigányoknál.Úgyhogy az is megvan.Fogom a fejszét oszt megyünk érte.
A férfi egy autójavítóműhelyben karosszéria-lakatosként kereste kenyerét. A
baleset délutánján az olajos és kátrányos overallt az asszony gondjaira
bízta, majd átugrott egy kicsit sörözni a közeli talponállóba. Míg a ház ura
a búfelejtőben poharazott, addig a hitvese benzinnel és az ott talált
festékhígitóval próbálta eltüntetni a munkaruha makacs foltjait. A
rendhagyóan radikális tisztítás végeztével a szutykos vegyszert a wc-be
öntötte, majd vacsora-készítéshez látott.
Ekkor érkezett haza a kicsit bódult férj és régi jó szokásához híven,
félárbócra eresztett gatyával beült ujságot olvasni a budira. Engedve
szenvedélye csábításának a sporthíreknél már cigarettára is gyújtott, majd
hanyag eleganciával a parázsló csikket az "aláaknázott" kagylóba
pöccintette. Ekkor csapott fel a kénköves mennykő a házigazda csupasz lába
között. A család a kétségbeesett ordításra, majd a veszett szitkozódásra
riadt fel. A halálra rémült apuci füstölgő üleppel és megperzselt
"családfával" toporgott üvöltve a fürdőszoba közepén és oltásért
rimánkodott.
A fáma szerint az áldozat napokig nem szólt mosónőként leszerepelt
asszonykájához és sokáig csak állva tudott vacsorázni. Szerencsére a
leégetett félguriga wc-papíron és a szőrpusztuláson kívül nem érte komolyabb
károsodás a szerelőt. Anyagi kár is csupán az autójavítót érte, mert miután
kitudódott a hétpecsétes családi titok, a röhögéstől napokig alig tudtak
rendesen dolgozni a műhelybeli haverok.
