kimegy kapalni egy kigyurt technikas allat, felholyagzik a keze, mert szegeny eddig sose csinalta. aztan kimegy jozsi bacsi, aki evek ota kapalgat, s lam, nem holyagosodik fel a keze. borzaszto. na most melyik a nagyobb harcmuvesz? :)
Khru:
nemtudom mennyire ismered a karatet, de szerintem elegge tudatlansagra utal, amiket irsz.
Ott van még nektek a ketrecharc vagy a pride. De egyébb képlékeny szabályrendszer is lehetséges.
Mindjárt ajánlanám az okt 31.-én rendezendő ESSO kupát. Itt lesz kispesten.
Lehet jelentkezni! Amit garantálni tudok, hogy egyenlőek az esélyek. Mármint a megbeszél szabályok az ellenfeleitekre is vonatkoznak. Te sem rúghatsz tököst de az ellenfeled sem. Így aztán rendben van.
"Disco: elrúgom a térdét, nem érdekel ha x ideig nem tud járni"
Értem az álláspontot, de... Khru is hivatkozott a csibészetikára, nemrég én is, és most megismétlem a verziómat: iskola város stb ahol sokan ismernek. Egy disco, ahova vissza-vissza jársz stb. Ha valakit "szabálytalanul" győzöl le (tökös, torok stb), nem néznek téged nemhogy hm-nek, bunyósnak, de még embernek sem. Ellenségeid és a jövendő próbálkozók száma ugrásszerűen megnövekszik. De ha -pl. ahogy vázoltam is, tetszőleges furmánnyal, csibészséggel, de - MEGGYŐZŐEN jobb voltál, azt az ellenfél is elismeri, legtöbbször harag nélkül. Nem ugranak neked a társai, nyugodtan járhatsz tovább a discóba, nem követi bosszú, inkább ki nem mondott elismerés. Persze van az újgazdag nagymenő réteg, akikkel semmit nem lehet kezdeni, úgyis megtalálnak később és többen - őket csak elkerülni lehet messziről.
Olyan helyen ahova nem térsz többet vissza, ott döntsön az egyéni ízlés. Én ott is a nemrég vázolt módszerhez nyúlnék, és csak ha súlyosbodik a helyzet, akkor jönne a térdelrúgás meg a többi. Nem szeretnék ülni...
"Miért van az, hogy a formagyakorlatokban az első kéz messze kinyújtva, míg a hátsó kéztartás vagy övnél vagy mellnél van. Amikor meg küzdenek, akkor mindíg azt kiabálják neki, hogy tedd fel a kezed! Most akkor mi van?
Miért rögzítenek, unos- untalan valamit, ami küzdelemben nem működik."
Az van, hogy a formagyakorlat és a kihon az nem küzdelem, hanem trad. gyakorlási mód. Küzdelemben fent van a kéz, és nem jön le ütésnél, kihon/katában pedig lenn van, és lejön. Ilyen egyszerű. :)
Egyébként én úgy tudom, hogy azért jön le a kéz a csípőhöz, hogy segítse a csípő rotációját, és így jobban rá lehet érezni arra, hogyan kell dolgozni a csípővel. A kihont/katát pedig azért ne keverjük a küzdelemmel, mert azok a technikák nem arra vannak, hogy azokat küzdelemben változatlanul alkalmazzuk, hanem gyakorlásra. A másik ok, ami miatt a kihon/kata technikák furcsák: egy mozdulatnak több értelmezése is lehet, főleg a katáknál. Pl. a védéseknél azért jön fel a kéz a fülhöz, mert önmagában ez a látszólag felesleges mozdulat is lehet egy védés, és ekkor már az azt követő "igazi védés" valójában már ellentámadás (tipikus példa: gedan barai - amikor feljön a kéz a fülhöz, védesz, és amikor söpörsz öv alá, akkor meg térdre/combra/herére támadsz kallapácsököllel.) Persze lehet egyszerűbben is értlemezni, hogy a söprés a védés, és akkor a fülhöz felhozatal valóban felesleges, legfeljebb kezdőknél segíti a precízebb végrehajtást.
Egyébként a kihon/katából a küzdelemben úgy lehet profitálni, hogy egyes mozdulattöredékek a gyakorlás során beépülnek az extrapiramidális idegrendszer
szintjén az ember mozgásába, és ezek gondolkodás nélkül előjöhetnek a harcban. Nem is beszélve a pontosságról, egyensúlyérzékről, az állás stabilitásáról - ezek is fejlődnek a trad. gyakorlás során.
Persze igazad van, hogy sokan ezt a fajta gyakorlási módot nem tudják elfogadni, de akkor azok nyilván nem fognak ilyen jellegű hm-et tanulni.
Persze egy magasabb fokozatú vagy mester ezt biztos korrektebben el tudná magyarázni, lehet, hogy helyenként hülyeségeket írtam, de nekem kb. ezek az ismeretek halmozódtak fel a karatézás során.
No-no! Nem én sírtam hogy ha kiveszik az tököst stb. akkor elveszik a lényeget. Nekünk meg van a többi anyagunk a klincsen és a comboson kívűl. Ezt láthatja mindenki a ringben. Titeket viszont nem lehet látni a ringben. Így azt sem, hogy mit tudtok.
Ugyan a leírásod szerint azért a tökösökön kívűl minden mást is tudtok.
Na akkor gyerünk a ringbe, mert szeretnénk látni. Hallani már hallottuk.
"Érdekes tapasztalatom volt, hogy hiába nyomtam a sok fekvőtámaszt öklön, hiába makiwaráztam éveken át, az első néhány zsákolóedzés után a tollat is alig bírtam megfogni. Pillanatok alatt össze lehetne szedni 10 oldalnyi különbséget a kesztyűs és a kesztyű nélküli kézhasználat között, akár a támadásról, akár a védekezésről beszélünk."
A fenti idézet szerint igazad van!
Én alapvetően a Muaythai-ban gondolkodom. A Muaythai-ban, kesztyűben ugyan úgy ütik az egyenest, horgot, felütést, ezek kombinációit mint pusztakézzel. Miért is kellene másként?
A Karate ütései, blokkjai sokkal levegősebbek. Miért van az, hogy a formagyakorlatokban az első kéz messze kinyújtva, míg a hátsó kéztartás vagy övnél vagy mellnél van. Amikor meg küzdenek, akkor mindíg azt kiabálják neki, hogy tedd fel a kezed! Most akkor mi van?
Miért rögzítenek, unos- untalan valamit, ami küzdelemben nem működik.
"A heretépés, tökön rúgás, szemkitolás stb. küzdelmi alkalmazása közel sem olyan egyszerű dolog, mint sokan gondolják. Méghogy meg lehet két hét alatt kocsmábna tanuni!"
Azért ugye nem akarjuk a mennyekbe emelni ezeket a "technikákat"?
Talán egyik edzésen sem kell annyit gyakorolni ezeket, mint egy forgó vagy ugró rúgást, vagy akár egy felütést.
A csajoknak szoktam ajánlani a tökösöket. De azért tisztába teszem a dolgokat.
Tehát elmondom neki: kicsi lány! Tanulhatsz Te évekig Muaythai-t vagy akármelyik halálosnak kikiáltott Hm-et.
Ha egy pasi ad egy maflást, egy hétig a kilincs mellé nyúlkálsz! Tehát ezt kerüld!!!
Csak csellel. Altasd egy kis dumával,aztán egy dögös tökös és iszkiri.
"Ami a láncütéseket illeti, sokan ezt is félreértelmezik és azt hiszik, hogy egy vingcsunos csak annyit tud, hogy megy előre mint egy barom és cséphadaró módjára üt. A láncütést igazából a kezdőknek tanítják egyből, azért, mert egy képzetlen nagypofájú embert le lehet vele szerelni, ugyanis nagyon nem számít rá senki, főleg aki még nem látott ilyet. Nem is tud ellen egy képzetlen ember védekezni. Egy tapasztalt boxoló stb nyilván egyből elhajol stb... olyankor nyilván horoggal vagy könyékkel kell folytatni, nem pedig előre láncütéssel."
Rendben, de ezt miért nem mondjátok el tanítványoknak is?A 2 tsungos/csundos/chunos akiket már említettem, váltig állították, hogy ennél hatékonnyabb nincs is. Mire mondom, hogyha ellépek úgy telibe verem pofiját, hogy arrólkodul (pedig igazán nem bunyózom régóta). Jött a válasz, hogy "de"...
Szvsz a vincsun legnagyobb baja, hogy hiú ábrándokba kerget. Én még sosem hallottam olyat a shihengemtől a shaolin gyaláz minden egyéb ágat,sőt...
Igen, ez minden hm-re, bunyóra, és sportra igaz :-). Nincsenek csodairányzatok vagy módszerek, amikkel pár hónapon belül nagy bunyóssá válhat a halandó. És még akkor is lehet pont rossz napod, kihagy az agyad, tompa a lelked, és már meg is vertek.
Idézet egy interjúból:
Riporter: - Hát, ebben a fajta bunyóban nincsenek csodák.
Kunkli Tivadar(nevet): - Hát igen, itt nincsenek. Vagy felkészül rendesen az ember, vagy inkább ne menjen.
Ezzel a fair-play témával kapcsolatban azért megjegyezném, hogy gondolom te is már láttál életedben egy pár discos/pubos verekedést. Na ott én mindig azt láttam, hogy a szerencsétlen embert még a földön is rugdosták, szóval, ha valaki nekem támad, onnatól kezdve nem igazán fog érdekelni, hogy esetleg 2 hónapig nem tud rendesen menni, mert elrúgtam a térdét. A szemkitolást mindenki kiemeli, én többször mondtam, hogy eleve nehéz megcsinálni (mivel ahhoz hátulról meg kell az ujjaiddal a fejét támasztani és a hüvelykujjaidat belenyomni a szemébe) másrészt pedig tényleg csak közvetlen életveszélyben szabad használni, ha már más szabadulás nem jön be.
"Itt kérdezném meg az ilyen technikákra építőktől: mi van akkor, ha egy ilyen szóváltás alkalmával, mikor már tudod, hogy itt elkerülhetetlen lesz a bunyó és mondjuk a meglepetés erejével, megpróbálod tökön rúgni és mellé sikeredik, a szembe nyúlás is pontatlan, ki fujt a repertoár?"
Úgy látszik, hogy nem érted meg, hogy miről van szó. Én is akkor visszakérdezhetnék, hogy mi van ha a körcombos meg a "klincselés" nem jön be, akkor kifújt a repertoár?
A vingcsunban, de említhetném a krav magát is, az embert a harc 5 fázisára készítik fel. Először ütőtávban, majd rúgótávolságban, utána jön a közelharc, dobások, végül a földharc. Ettől függetlenül ezen rendszerek legfőbb jellemzője, hogy közelharcra tanítanak, abban a leghatékonyabbak. A szembenyúlás, fojtás, földrevitel stb, mind közelharcban használatosak. Ettől függetlenül tudni kell rúgni, meg ütni is, de a pluszt a közelharc technikák széles repertoárja adja meg. És az nem csak a szemkitolásból áll, hanem egészen egyszerű mozdulatokkal létrehozható, pillanatnyi kézlebilincseléstől kezdve a nyakra fogáson át a térd és könyök támadásig, nagyon sok mindent magában foglal.
Annyit akartam csak mondani, hogy nem kizárólag ezen technikákból áll a vingcsun, illetve nem csak erre épít, ha ezket mondjuk szabályok miatt kivesszük belőle, akkor pont a lényegét a közelharcot szüntetjük meg vele, azaz azt a plusz technikai válaszkészséget, amivel legyőzhet valaki mondjuk egy olyan embert, aki csak ütni tud. Ha kivesszük ezeket, akkor csak egy ütő és rúgó távolságban lévő harc marad, amiben pl egy thai-boxos valószínűleg jobb lesz, mert folyamatosan szinte csak azt tanulja.
Ami a láncütéseket illeti, sokan ezt is félreértelmezik és azt hiszik, hogy egy vingcsunos csak annyit tud, hogy megy előre mint egy barom és cséphadaró módjára üt. A láncütést igazából a kezdőknek tanítják egyből, azért, mert egy képzetlen nagypofájú embert le lehet vele szerelni, ugyanis nagyon nem számít rá senki, főleg aki még nem látott ilyet. Nem is tud ellen egy képzetlen ember védekezni. Egy tapasztalt boxoló stb nyilván egyből elhajol stb... olyankor nyilván horoggal vagy könyékkel kell folytatni, nem pedig előre láncütéssel.
A láncütésre kizárólag haladó szinten nem lehet építeni, szükség van horogra, felütésre, könyékre stb.. illetve a jó lábmunka, elmozgások stb nélkül semmit nm ér az egész.
Sokan megnéznek egy edzést, látják, hogy ezt az ütést gyakorloja mindenki, és ebből levonják tévesen azt a következtetést, hogy a vingcsun csak ebből áll. Sokan még olyan hülyeségeket is szoktak mondani, szintén mert 1-2 edzést láttak, netán 1-2 hónapot jártak, hogy szinte alig van benne rúgás, holott haladó szinten nagyon is sok rúgást tartalmaz.
Igen, vannak benne érdekes, meg logikus dolgok, de ezt tényleg nagyon kell gyakorolni és sokat, no meg azért több támadó ellen nem sok esélye van senkinek, max a menekülés, ahogy tudsz.
Igazából ezt azért kérdeztem, mert nagyon sok olyan ember van, aki kistermetű és azért kezd el küzdősportot csinálni, mert nagyon sokan megtalálják, bele kötnek. Szerencsére, velem ez nem fordul elő túl gyakran, mivel 189 centi magas vagyok és hosszúak a kezeim-lábaim, szóval kicsi az esélye,hogy nálam nagyobbal akadjak össze. De sok lány is jár edzeni, pl Krav Maga oktatásra, ők azért nem tudnak fizikálisan egy férfi mellé felzárkózni.
Szerintem ez a cikk akkora baromság, mint a ház. Eleve, az ilyen-olyan kungfu magazinokban megjelenő cikkek nagy részét érdemes fenntartással kezelni, mert bármit leközölnek, ha valaki fizet érte.
Az egész ott válik hiteltelenné, hogy 8. danos feketöves mester. Tételezzük fel, hogy Leung Ting csalni akart. De akkor sem állít ekkora baromságot magáról, sehol, hiszen mindenki tudja, hogy egyetlen kínai rendszerben sincsenek danok meg övvizsgák!!
Ami Wong Sheung Leungot illeti, ő is egy a "sok" vingcsun nagymester illetve iskola képviselői közül. Yip Man nagyon sok embert tanított, illetve azt felejtik el sokan, hogy kb 20 évet kihagyott, így vannak olyan mesterek, akik a fiatal Yip Mantól, míg vannak akik az időstől tanultak.
William Cheung, Liung Ting, Wong Sheung Leung és még sokan mások is mind Yip Man magántaníványai voltak, esetleg egy picit máshogy, saját szájuk íze szerint, de Yip Man tudását adták tovább.
Több vingcsun szervezet van, ennyi erővel, bármelyik vezetőjéről lehetne ilyen cikket írni.
"Akkor el tudnad nekem mondani, hogy egy gyengebb fizikumu, vagy esetleg joval konnyebb ember, hogyan tudja magat megvedeni egy erosebb es esetleg meg kepzett tamadoval szemben? "
Bár nem hozzám intézted a kérdést, engedd meg, hogy leírjam véleményemet illetve egy többé-kevésbé kipróbált állóharcos megoldást. (Nem bunyóztam annyit élesben, hogy 100%ban működőnek merjem állítani a módszert) Elég komplex megoldás, de eddig nem sikerül egyszerűbbet kitalálnom... :-) Az egyes pontok szorosan összefüggenek, talán nem is kellett volna pontokba szedni (?).
1. Először is a gyengébb-könnyebb ember tegyen meg mindent (ésszerűség határain belül) hogy javuljon az a fizikum. A bekapott találatok elviselését is gyakorolni kell, annak fizikai és pszichés részét megszokni, különösen több támadó esetében úgyis becsúszik ez-az. Sőt, én oldalsó plenyóból kaptam egyszer egy nagyot - elvben távtartási hiba, de a franc gondolta, hogy olyan hosszú keze van annak a tagnak!
2. A könnyebb ember jó eséllyel gyorsabb mint a nagydarab. Ezt maximálisan ki kell használni, főleg lábmunkában. A statikus kistermetű védekező biztos vesztes (tapasztalataim szerint.) "Cikázó" mozgással egy fél nm-en is megoldható, hogy ne találjon telibe az ellenfél.
3. Rádrohanó ellenfélnél szintén elég ha nem ver telibe, ha félig kitérsz, úgyis fél-oldalra lepattansz róla, csak gyorsan nyerd vissza az egyensúlyodat. Pszichés részről: hatalmas ütközés, ellöktek, esetleg kaptál egy fél találatot stb: nem szabad megijedni, SEMMI sem történt! És ha belegondolsz, tényleg nem. Ellenben az ellenfél külső oldalán, kitűnő ütőpozícióban vagy. Ha beijedtél, ezt (és más hasonló lehetőséget) nem ismersz fel.
3a. Pszicho: Sokszor ilyenekkel le lehet szerelni az ellenfelet, mert egy-két ilyen kitérés után megunja. Semmi eredmény, viszont sok energiáját elveszi. Jön az ugatás, az meg már kit érdekel...
4. Nagy súlykülönbség esetén meglepően jól bírja az ellenfél a tiszta erőből ütött találataidat is. Még olyan helyekre is, mint gyomorszáj, állcsúcs stb. Viszont, ha trükkel előkészíted, pl. herére-alhasra ijesztesz (ne feledjük, (jóval) magasabb ellenfélről van szó, alig vízszintes alatti ütés), és állcsúcson végződik, akkor nagyot szól... Sajnos ezt (és a hasonló trükköket) technikailag így írásban nem tudom elmagyarázni, amúgy is mindenki mást tanul, és többeknek nagyon idegen lenne. Még valami, szándékosan írtam példaként herét-alhast: erősebb ellenfél testre, lábra mért ijesztésre, ütésre nemigen reagál: mint fent írtam, azt jól bírja. Ezért kell olyan helyre ijeszteni, ami meglepetés reakciót vált ki belőle.
5. A herén, torkon stb kívül vannak jól támadható részek, amit sokan kifelejtenek. Történetesen az izmok, izületek. Ki nem kapott még jó kis zsibist? Magas, hosszú végtagú ellenfélnél szinte az egyetlen megoldásnak ezt találtam, mert a testet egyszerűen nem érem el... Ütő kéz bicepszébe belevédés, ujjakra, csuklóra, nyújtott kéz könyökére ütés, horogütés felkarra,vállgödörre, rúgó lábat talppal blokkolni, lábfejbe beletaposni... sorolhatnék sok ilyen technikát. Combos, vádlis csak edzetlen ellenfélre jó, de ha térddel elefántpuszit (oldalról combba) rúgsz azt senki nem szereti . A lábsöprés mindig bejött (mindig lépés közben kell söpörni! ha rajta áll, nagy embernek nem tudod kihúzni a lábát) Ha mégis közelharcba kerülsz, magasabb ellenfélre könnyű fejelni (nem tudja eléggé lehajtani a fejét) ha meg felemeli, akkor felfelé fejelsz. Ha a kezed szabad, akkor könyökölni kell, abban lesz elég erő is.
6. Ismét pszicho: az ellenfél az ilyen zsibi találatoktól rohadt ideges lesz. Elérhetetlen vagy a számára, és folyamatosan fájdalmat okozol neki, pont az ütő-rúgó "eszközeiben". Itt nagyon kell vigyázni, ne tudjon lerohanni. Valamint egyre nagyobb erőből (de pontatlanabbul) fog dolgozni. Számunkra viszont fontos, hogy egyelőre "türelmesen" kitérve, beugrálva tönkre kell tenni, nem szabad kiütésben gondolkozni.
7. A fájdalomtól lassul, nehéz tartani a kezét, lépni stb. Már be tudsz ugrani ütésekkel, bedobhatsz lendületesebb rúgásokat. Innen már egy statikus ellenfeled van, akit csak fel kell őrölni vagy ki lehet ütni. Látványkedvelők itt sziporkázhatnak.
8. Több ember ellen ugyanez a módszer, csak többfelé kell figyelni. A "cikázás" még fontosabb. Jól lehet plenyózni, pl. látszólag egyenest ütsz a veled szemben állónak (őrá is nézel!), valójában a melletted lévőt vered fültövön egy fél parasztlengővel. Forduló ütések nagyon jók, ha az egyiket mókust eltéveszted, a másik kezednek pont kijön a mögötted álló... Élesben több ellenfél ellen csak egy esetben próbáltam ki a módszert, egy jóval magasabb és egy magam méretű taggal szemben győztem pontozással :-) Hozzáteszem volt hely, tehát jókat tudtam rúgni. Szűk helyen több ellenfél, hát izé.... mondtam, nem 100%os a dolog. De a forduló könyök biztos bejön...
Az egésznek a gyenge pontja természetesen mint mindig a pszicho: az ember valahogy ösztönösen erővel akar győzni ha már harcol, és ha hatástalanul pattan vissza egy állról a két legjobb ütése, egyszerűen leblokkol, senkinek és semminek érzi magát. Ezen csak sok (és megfelelő! ld 5.pont) gyakorlással teheti túl magát, de ezt már sokszor kitárgyaltuk.
Szóval van miből válogatni, mielőtt szemet nyom ki az ember. Tapasztalataim szerint azonban mind küzdősportolóknak, mind tradicionálisoknak eléggé idegen a fent vázolt mozgás és módszer, bár a technikákat többé-kevésbé ismerik.
Ha a "másik nagymester" alatt arra gondolsz, akire én :)) , akkor az a baj, hogy szerintem ő nem nagyon fogja zavartatni magát, ugyanúgy fog tanítani és bizniszelni továbbra is. :-/
Itt is vannak érdekes dolgok:
http://www.hkf.hu/informaciok/kozgyules/2003_01_25/jegyzokonyv.html
A tökösnek a tulajdonképpen hasonló szerepe van a küzdelemben, mint a bikszban a balegyenesnek (jab). Folyamatosan szúrkálva a a tökét bontod a figyelmét, stresszeled, a támadókedvéd veszed el. Befejezőtechnikának használni nem érdemes, mert utána - valóban - még másodpercekig harcképes az ellenfél, illetve, ha tudja védeni, egy nagyon kellemetlen szituációban találhatod magad. Valóban, kár bálványozni, de az ereje abban van, hogy nem nagyon tanultak védekezni ellene, még egész jó harcosok is félelmetesen kiszolgáltatottak tudnak lenni.
Nem igazán értjük egymást. Valszeg nem egy világban nőttünk fel.
Én gyereknek is verekedős voltam. Ki nem? Akkoriban (60-as évek) még hírből sem ismertük a keleti harcművészetet. Még is tudtuk, hogy van tökön rúgás, szembe nyúlás, gégenyomás. Sok komoly és komolytalan verekedés volt a fiú WC-ben. Aki ilyen módszert használt, azt a közösség megvetése kísérte. Már az is súlyos etikai vétség volt, ha földön megrúgtad, ütötted ellenfeled.
Érdekes módon itt mindenki csak nagydarab, kigyúrt vadbarommal találkozik az utcán. Olyan még nem fordult elő, hogy egyivású vagy nála kisebb palival akadt össze. Itt az összes harcművész mini. Aztán rögtön azon gondolkodik, hogyan toljon ki egy szemet, vagy rúgjon egy tököt stb. Ez arról árulkodik, hogy a minden konfliktus komoly félelmet vált ki belőle és kétségbeesésében rögtön életpontokat támadna stb. Nem szokta a küzdelem okozta streszt. Ezt a küzdőtéren megszokná, megtanulna uralkodni rajta.
Itt kérdezném meg az ilyen technikákra építőktől: mi van akkor, ha egy ilyen szóváltás alkalmával, mikor már tudod, hogy itt elkerülhetetlen lesz a bunyó és mondjuk a meglepetés erejével, megpróbálod tökön rúgni és mellé sikeredik, a szembe nyúlás is pontatlan, ki fujt a repertoár?
Szóval egyik keleti harcművészet sem ezekre épült. Mindössze benne van mindegyikben. Benne van a Muaythai-ban is. A ringben nem használja még is mükszik!
Ha kiveszem ezt a néhány (egyébként igen primitív) technikát akkor összeomlik az egyébként, állítólag hatalmas vár?
Alapjában egyik stílus sem a ringbe lett kitalálva.
„Nem olyan rég még az volt a kifogásod a többi stílus ellen, hogy ringben úgy küzdenek kb, mint a muay-osok. Igen, ez történik, ha egy másik stílustól elveszik az egyedi, "aljas" technikákat és szabályok közé kényszerítik - gyakorlatilag kiherélik.”
Mikor ezt írtam nem arról volt szó, hogy ki hogyan rúgja tökön a másikat.
A stílus jegyeiről volt szó. Ha megnézel egy kung-fu filmet ott a stílus jegyeinek megfelelő harcot mutatnak. Kevés tökön rúgással és szemkitolással stb. Természetesen tudjuk, hogy koreografáltan. Egy stílusnak vannak más jegyei is mint a tökös és testvérei. A tökön rúgás és testvérei mindenhol egyforma!!
Tehát: miért nem ismered fel a ringben, a daru, a kígyó, a sas, stb stílusát? Ugye nem azt akarod mondani, hogy mindegyik stílusnak a tökös stb. a jegyei!?
Egyedül a WT lehet néha felismerni. Azt is egyedül a láncütéséről. Az is elég katasztrófa.
Muaythai: A Muaythai-nak örzik a tradicionális technikáit. Minden harcos ismeri, legalább is Thaiföldön. Azok, akik ringben is harcolnak természetesen a modern Muaythai-t is tanulják.
Tehát még egyszer. Azzal, hogy egy stílusból kiveszem a tököst és társait, még nem vehettem el a stílus jegyeit. Ha még is, akkor azt nem nevezném harcművészetnek.
" Olyan is szokott lenni, hogy mindenki mindenkit tamadhat, mint egy tomegverekedesnel, csak elotte meg kell utogetni a vallat, mert azert hatulrol nem illik az edzestarsadat jol fejbevern:)) " - nálunk ez úgy néz ki ilyen gyakorlat esetén, ha látsz egy szabad hátat, sózz rá egy csattanósat - így aztán hamarabb megtanulsz nem csak előre figyelni, ami egy tömegbunyóban lényeges lehet:) - de olyan is volt, hogy csak párokban küzdögettünk, az oktatók pedig fel alá járkáltak, és ha nem figyeltél kaptál egy csattanósat a hátadra, (ha meg nem jókor figyelted a hátad, a párod vert be egyet )és még büntiből némi fekvőtámasz is járt:)
En meseltem a tokon rugos dolgot. Raadasul mi ezt igazabol kiegesztesnek, vagy egy plusz tamadas elokesztesenek szoktuk hasznalni, pl foldre vitelhez vagy estleg felutes/konyok tamadas bevitelehez. Egy jol kiosztott tokos is ugy 2-3 masodperc mulva erezteti hatasat, addig keszulni kell ra, hogy az ellenfel valamit fog csinalni, illetve akkor van gaz, ha mondjuk drogos es nem erez fajdalmat.
"És itt van WT metodika óriási hibája, hogy nincs szabad küzdelem, mert ezek is csak ott sajátíthatók el igazán. Hát igen, komoly önkontroll technikai magabiztosság, és megfelelő küzdelmi gyakorlatok kellenek ehhez, a kötött támadás-védekezés kevés."
Na ez egyaltalan nem igaz. A vingcsunban, legalabbis a mi iskolankban van szabad-harc. Igaz azonban, hogy nem kezdoszinten. Ezen lehetne vitatkozni es en sem ertek egyet ebben a tekintetben az instruktoraimmal, de ok azt mondjak, hogy nagyon sok olyan esetet lattak, hogy foleg kezdok nagyon konnyen elvesztik az onkontrolljukat es ha bekapnak egy talalatot, ugy elborul az agyuk, hogy ugy nekiesnek a masiknak, mintha egy rablogyilkos tamadt volna ra. Nagyon sok serules is volt mar kezdok kozotti szabadharcbol, ezert a vingcsun iskolakban csak a haladobb szinteken kezdik oktatni a szabadharcot.
De az egesz vingcsun lenyege a szabadharc ( Lat Sao a neve) hiszen ott tudod lemerni,hogy helyes-e amit tanultal. Vannak kulonfele vedocuccok amiben biztonsaggal gyakorolhato. Az elejen, csak ravazetes szeru harc van, pl meg van hatarozva, hogy rugni nem lehet, kezzel csak egyeneseket lehet utni. Igy csokkentheto a serules. Majd van olyan, hogy nincs rugas, de mar kezzel barmit lehet utni. Olyan is szokott lenni, hogy mindenki mindenkit tamadhat, mint egy tomegverekedesnel, csak elotte meg kell utogetni a vallat, mert azert hatulrol nem illik az edzestarsadat jol fejbevern:))
Aztan ha valaki mar tenyleg halado szinten van, akkor ott bejon a rendes szabadharc. Illetve a lelkesebbek osszeallhatnak es hetvegenkent kuzdhetnek egymassal.
Ami a paros rogzitett gyakorlatokat illeto, valoban nem egyenlo a szabadharcal, viszont arra kituno, hogy az ember kombinacios keszsege, reakciokeszsege megnovekdjen, illetve a kulonbozo tavolsagokat is megszokod.
Nekem anno véletlenül belenyúltak a szemembe wt edzésen, tök véletlenül. Szépen ki is szakadt, és vérzett jól. Hálistennek nem lett semmi komolyabb baja, de egy ideig nem nagyon láttam vele normálisan, csak ilyen zöldes zajt (hangyaefffektus a tv-ben, csak zöldben), nameg vérzett a szemgolyóm, ami nem egy szívderítő látvány így önmagamnak :)
Ha uccán kapom, ott is igencsak nyert volna az ellenfél ezzel annyi időt, hogy jól elagyabugyáljon, mire harcképessé teszem magam. Persze lehet nem, mert adrenalin, meg minden, mindenesetre nem volt valami nagy élvezet a dolog.
Lehet, hogy kivettem a mondandódat a szövegösszefüggéséből, de az önmagában nagyon szakszerűtlen volt.
Én 15 évig karatézam, mire elkezdtem kesztyűs bunyót csinálni, mondhatom, gyakorlatilag a nulláról indultam, rengeteget kellett zsákolnom, iskoláznom. Érdekes tapasztalatom volt, hogy hiába nyomtam a sok fekvőtámaszt öklön, hiába makiwaráztam éveken át, az első néhány zsákolóedzés után a tollat is alig bírtam megfogni. Pillanatok alatt össze lehetne szedni 10 oldalnyi különbséget a kesztyűs és a kesztyű nélküli kézhasználat között, akár a támadásról, akár a védekezésről beszélünk. Én erre gondoltam. Más. A heretépés, tökön rúgás, szemkitolás stb. küzdelmi alkalmazása közel sem olyan egyszerű dolog, mint sokan gondolják. Méghogy meg lehet két hét alatt kocsmábna tanuni! Nagyon jó példa volt az egyik hozzászólás, hogy valakit tutira tökön rúgott, de az csak jött előre. Bizony, nem olyan egyszerű. El kell sajátítani azt is, hogy milyen reakcióra számíthatsz a megrúgott palitól. A szemikitolás meg különösen nehéz, gyakorlatilag rögzíteni kell hozzá a másik fejét, levegőben csépelve nem igazán csinálod meg, hacsak nem valami totál lassú balfácán ellen. És itt van WT metodika óriási hibája, hogy nincs szabad küzdelem, mert ezek is csak ott sajátíthatók el igazán. Hát igen, komoly önkontroll technikai magabiztosság, és megfelelő küzdelmi gyakorlatok kellenek ehhez, a kötött támadás-védekezés kevés.
Tokeletesen azt mondod, amit en is probaltam megfogalmazni, lehet, hogy neked jobban sikerult.
Egyebkent ha jol tudom a muay thaiban regen meg feszitesek, meg fojtasok is voltak, csak kiszedtek belole. Egyebkent is tisztelem a thai boxosokat, szerintem is az egyik legkemyebb es leghatasosabb rendszerek koze tartozik, foleg egyszerusege miatt es a folyamatos kuzdelmek okan.
Egyebkent az utcai onvedelemre tokeletes pelda a Bourne-rejtely cimu film, illetve most jatszak a folyatasat, a Bourne csapdat.
A stilus, amit a filmben lathatunk a fulop-szigeteki Kali. Az sem kimondottan ringharc, megha van sportvaltozata is, es tokeletesen peldazza, hogy egy atlagos fizikumu embernek milyen modszerei vannak, hogy megvedje magat, illetve el tudjon menekulni kisebb seruleseket szerezve.
