"Annyi kiderül, hogy a fenti házasságból született egy lány, aki Orczy Józsefhez ment nőül. tekintev, hogy az Orczy család Gyöngyösön volt honos, ez jelenthette azt, hogy ez a Berényi ág akkoriban a környéken, tehát Jászberényben is érdekelt volt."
Nem Jászberény... az a helyzet,hogy Kőteleknél akadt el a családfakutatás...
Azért dobtam fel ezt az egész Haller Jozefa-Berényi Tamás témát, mert Kőtelek néveredetét így valószínűsítik: itt volt birtoka haller"keu"i Haller Sámuel generálisnak, és a falut ekkoriban kezdik először "keu"telek-nek nevezni (haller"kő"i, "kő"telek).
Nagy Iván "híres" műve nincs meg valamelyikőtöknek, hogy megnézné nekem e frigyből született gyermekeket??? Csak az a baj, hogy már én is észrevettem és Te is leírtad, hogy nagyon-nagyon sok az ellentmondás ezügyben, ld. csak: kihalt a nemesi Berényi család vagy nem?! már ez se biztos... akkor :-((
Jó lenne, ha valaki tiszta vizet öntene a pohárba!!! Az évszámok meg itt a neten keresgélve teljesen bizarrak... Haller Samu állítólag 1780 körül szerzett itt birtokot... Te meg azt írtad:
"Orczy József...Neje, kit 1774 augustus havában vezetett oltárhoz, gróf Berényi Borbála csillagkeresztes hölgy (meghalt 1809 decz. 30.) gróf Berényi Tamás és báró Haller Jozefa leánya volt, kitől négy fia és két leánya maradt."
Akkor most??? Nehezen lenne elképzelhető, hogy 1774-ben házasodik a lány, és a nagypapa meg ezekután szerzi a birtokot... szóval... teljes káosz!!!!!!
"Nem sok többlettel jár, de hátha tudsz vele valamit kezdeni. Beidézem a Kázmér-féle családnévszótár Berényi szócikkét. Talán valamelyik adat segítségül lesz"
Köszönöm! :-) Az utolsó sorban az van írva "BERÉNY" különböző megyéket felsorol, h itt mind-mind vannak "...berény" települések, és a vezetéknév vagyis a BERÉNYI az itteni lakót, vagy birtokon élőt jelent... Akkor?! Még sincs ellentmondás?
egyébként nem ismerem a Kázmér-féle családnévszótárt, illetve genealogia-névkuatatásban sem vagyok elmerülve eléggé... bár kezd megfertőzni ;-) úgy érzem; ezért szeretném,ha elmondanád mit jelent az általad küldött képen felsorolt nevek,évszámok,megyék.... nem tudom értelmezni.
Mondjuk amin megakadt a szemem: többször szerepelt: Mathias...Heves... - és (ha jól tudom) Kőtelek,Fokorú,...stb Külsö Szolnok-Heves megyéhez tartoztak- eszembe jutott, hogy nagyapám azt mondta egyszer nekem az első szülött fiúk a mi családunkban nagyon messzire visszamenőleg a Mátyás nevet viselték...
Akkor kik ezek a Berényiek akiknek a neve bekerült ide, dátummal??
Én nagyobban tettem fel, az Index kicsinyítette le. Nekem úgy viszont még éppen olvasható, hogy ha a képre kattintva kinagyítom (illetve nem ezt teszem, mert az Index-fórumnak ez a tulajdonsága sem kompatibilis a Mozillával, de a lényeg ugyanez).
Turul 1889/1: A Berémyi család czímeres levele 1431-ből:
[...]
A grófi diplomák közűl Imréét nem ismerjük s így keltét sem határozhatjuk meg; az ifjabb ág diplomája Bécsben, 1720. április 5-én kelt s báró Berényi György, neje báró Ujfalussy Klára és gyermekei: Tamás, András, Zsigmond, György és József, Judit, Borbála és Erzsébet részére van kiadva. Ez már heraldikai szempontból is érdekes, a mennyiben a grófi czímer leirását tartalmazza annak csinos kivitelű képével együtt.
> Egyébként ez, amikor elindultak a vezetéknév-felvételek hivatalosan, akkoriban hogy ment ez? Józsi bácsi bement a "hivatal"ba és azt mondta én ezentúl: Csiga leszek, meg Kovács, meg Magyar...meg ilyenek???
Én továbbra is nyelvész vagyok, nem genealógus. Azonban az 1700-as éves végét írtas, és én szerintem ekkor még nagyrészt bemondásra mentek a dolgok. Ilyenkorban alsóbb rétegek esetén még ragadványnévvel is anyakönyveztek személyeket. Ezen kívül nem volt "hivatal": az anyakönyveket az egyház vezette és az embernek nem kellett a születési anyakönyvét őrizgetnie, így sokkal nagyobb hibaaránynal állították ki a későbbi passzusokat. De ennek én nem vagyok szakértője, gonbdolom, a Családkutatás topikban e téren szakértőbbek laknak.
A redemptus-dologra írtam, hogy kevésbé megalapozott ötlet, de minthogy a redemptusság egyfajta olyan privilegizált státus volt, mint a nemesség, lehetséges, hogy a névválasztási gyakorlatban is hasonló motivációk játszottak szerepet: a név tükrözze a birtok megnevezésével a nemességhez való jogot. Kevés ősi nemesi család maradt úgy pl. mint a Kemények, akik nem cserélték le a nevüket a birtokuk nevére.
Ez a minta idővel hatott lejjebb is: a redemptusságnál számított a honosság, amit explicite is kifejezhettek a névben.
> Mondjuk ez még nem derült ki, hogy betelepülő volt-e vagy nem...de ez a valószínűbb...bááár :-) majd meglátjuk
Ez névtanilag nem dönthető el, és ne is kérd, hogy itt eldöntsük. Hacsak nem volt különleges motiváció -- pl. a redumptusság miatti igény okozta névválasztás -- névtanilag inkább a betelepültség a valószínű.
-----
Az eddigieket abból a megfontolásból írtam, hogy az illetők nem voltak nemesek. Ha nemesek voltak, akkor a karancsberényi Berényi család tagjának kellett lennie, lévén, hogy a nemesi nevek egyfajta márkanévként le voltak védve.
Korábban itt szó volt a Berényi -- Haller házasságról, és, hogy a gyermekek nem ismertek. Nekem megvannak a Turul 1883-1900-as számai az Arcanum által kiadott CD-n, ezekről az alábbit gyűjtöttem ki. Annyi kiderül, hogy a fenti házasságból született egy lány, aki Orczy Józsefhez ment nőül. tekintev, hogy az Orczy család Gyöngyösön volt honos, ez jelenthette azt, hogy ez a Berényi ág akkoriban a környéken, tehát Jászberényben is érdekelt volt. De ez megint csak találgatás. Íme az idézetek a Turulból, ami az akkori és az azt időben követő említések voltak:
Turul 1887/2: A báró és nemes Orczy család eredete, leszármatása és története (második közlemény)
I. [Orczy] József, született 1746 szeptember 20-án, cs. kir. kamarás, 1790 márczius 15-én Békésmegye administratora lett, 1792 julius 2-án pedig Zemplénmegye főispánjának neveztetett ki. Meghalt 1804 deczember 14-én. Neje, kit 1774 augustus havában vezetett oltárhoz, gróf Berényi Borbála csillagkeresztes hölgy (meghalt 1809 decz. 30.) gróf Berényi Tamás és báró Haller Jozefa leánya volt, kitől négy fia és két leánya maradt.
Turul 1889/1: A Berényi család czímeres levele 1431-ből:
Törzsökös régi nemesi családaink száma napról-napra csökken; az első honfoglalók unokái mindinkább kevesbednek, s az is nagy dolog, ha egy család az Árpád királyok idejéig tudja felvinni őseit.
Múlt év nyarán temették a karancsberényi gróf Berényi család utolsó férfisarját, s a magyar főúri családok aranykönyve ismét szegényebb lett egy névvel. Gróf Berényi Ferenczczel, ki 1888. május 29-én halt meg, egyik legrégibb családunk nemzedékrendje zárúl be, melynek elődeit a XIII. század elején keresi a családi hagyomány, s melynek első oklevelekből ismert ősei mint nógrádi várjobbágyok még V. István és IV. László királyok alatt szerzik meg családjuk részére a nemesi jogokat és kiváltságokat.
[...]
A Berényi család genealogiáját már századunk elején többen tették tanulmányaik tárgyává, így Lehóczky, a Stemmatographia szerzője, és Mocsáry Antal ”Nógrád vármegye ismerete„ czímű helyrajzi művében. Az ő adataikat értékesíti Nagy Iván is a család leszármazási táblájának összeállításánál[II. k. 16. 1]. Ez a családfa azonban a mohácsi vész előtti nemzedékeket illetőleg úgy genealogiai, mint életrajzi adatai tekintetében igen kevés igényt tarthat a hitelességre, a mi annál különösebb, miután Mocsárynak saját nyilatkozata szerint volt módjában a családi levéltár adatait használhatni. A levéltár középkori anyagának futólagos ismerete is elégséges annak konstatálására, mily könnyű szerrel jártak el régi genealogusaink e családfa szerkesztésénél; s báró Radvánszky Béla, a kinek már 1875-ben alkalma nyilt az akkor még Bodokon levő családi levéltárban behatóbb tanulmányokat tenni, nem késett az adatok alapján a Nagy Ivánnál közölt családfa nagyobb tévedéseit kiigazítani[Századok 1875. 702. 1.].
Turul 1889/2: Hibaigazítás
A gr. Berényi-család. A Turul legutóbbi füzetében Dr. Schönherr Gyula a Berényieknek Zsigmond királytól nyert czímerét ismertetvén, a grófi családot fiágon kihaltnak mondja. Ez állítás, mint Reviczky Bertalan csejthei plébános úrtól értesülünk, tévedésen alapszik. Az 1886-ban Fiuméban elhúnyt gr. Berényi Leonak ugyanis van egy János nevű fia, ki 1873-ban született; anyja Berghoffer Paula, gr. Berényi Leo özvegye, ki jelenleg fiával együtt Fiuméban lakik. Így tehát a grófi család, melynek két leány tagja (gr. Vécsey Ágost özvegye gr. Berényi Gizella Vágújhelyen és Reviczky Alfrédné gr. Berényi Janka Beczkón) van még életben, fiágon sem halt ki.
Nem sok többlettel jár, de hátha tudsz vele valamit kezdeni. Beidézem a Kázmér-féle családnévszótár Berényi szócikkét. Talán valamelyik adat segítségül lesz:
"Ez, ha Jászberénynél maradunk, a redempció: a név ilyen formában esetleg a redemptus státust akarta jelezni. "
És maga ez a név, miért jelzi a redemptus státuszt? Arra gondolsz, hogy esetleges betelepülőként azért vehette fel ősapám ezt a nevet, hogy ezzel is mutassa, hogy ő mennyire !berényi! :-) az az mennyire joga van a földhöz és a redemptusi kiváltságokhoz? Jól értelmezem a gondolatotad?! (Mondjuk ez még nem derült ki, hogy betelepülő volt-e vagy nem...de ez a valószínűbb...bááár :-) majd meglátjuk...)
Egyébként ez, amikor elindultak a vezetéknév-felvételek hivatalosan, akkoriban hogy ment ez? Józsi bácsi bement a "hivatal"ba és azt mondta én ezentúl: Csiga leszek, meg Kovács, meg Magyar...meg ilyenek???
Köszi az eddigi segítséget és válaszokat; és várom a továbbiakat!
Csiga: A m. csiga köznév állatnévi jelentése másodlagos: a pohatestű a kerek házásról kaphatta a jelentését. Eredete feltehetően egy őstörök čığ- 'húz' igére megy vissza, ehhez vö. oszmán-török çıkrık 'motolla, orsó, kerék alakú hajtókar; csiga (emelő)', szerb-horvát čig(r)a 'hajtócsiga, pörgettyű; stb.', román nyelvjárási cigă 'csiga; orsó, csiga, görgő; pörgettyű' (ez utóbbi kettő a magyarból).
A Csiga név eredhet a fenti közszóból, pl. foglalkozásnévi értelemben, vi. ilyeneket gyártó iparos, vagy éppen ilyen eszközt használó építőmester. Hasonló névalakulatokhoz vö. Cipó 'pék', Hajó 'révész', Kályha 'kályhás', Kötél 'kötélverő' stb. A közszóból előbb személynév lett, majd az adott nevű személy családját jelölve lett családnév (vi. képzőtlen apanév).
Ugyanakkor a Csiga név lehet a régi Csige személynév emfatikus kicsinyítő képzős származéka is. A Csige név eredete és jelentése tisztázatlan.
Berényi: Kis Ádám kifejtette azt, amit magam is elmondtam volna. De azóta feltett kérdéseidre válaszolok:
> A "beren" (berény) török törzsi név, ok... de mit jelenthetett?
Vsz. ótörök berendi 'megadta magát', vi. legyőzött, csatlakozott nép(töredékek)ből szervezett törzs.
> Meg miért neveztek egymástól teljesen különálló, egymástól messzire lévő településeket berénynek... ld. Lovasberény, Mezőberény, Karancsberény, Jászberény...stb. és még lehetne sorolni a végtelenségig!! :-)
Amiért a Megyerek, Tarjánok, Székelyek stb. is telepöttyözik az országot: ilyen törzsbeliek telepedtek meg ott. Egy tipikus pusztai nomád konvenció az ault (szálláshelyet) a törzsnévről, vagy a törzsfőről elnevezni. Ez jelenik meg a sok korai magyar képzőtlen törzs- és személynévi településnévben. Mifelénk a mái napig a tulajdonosról nevezték a tanyát és a hozzá tartozó földeket.
> azt értem, hogy ellentmondásnak tűnik számodra a közvetlenül jászberényben élőnek a berényiként való megkülönböztetése és teljesen helyesnek is tartom, sőőőt!! :-) ez még nekem eddig sosem jutott eszembe és nagyon JÓ gondolat.
Az lehet, hogy neked jó gondolatnak tűnik, de a név elsődleges szerepe a megkülönböztetés: Berényben *Berényinek lenni olyan, minthat az embernek nem lenne családneve, előbb-utóbb ragadványnevet kapnak az ilyenek, amely kiszorítja az eredeti *Berényi nevet. Berény környékén *Berényi lehet az, aki kiköltözött Berényből külterületre, vagy olyan teleprészre költözött, ahol máshonnan betelepültek éltek többségben, esetleg felvethető a negatív értelem: az illető nem volt berényi, csak az akart lenni.
Még eg ymeglátás lehet, de ehhez nem értek, mert nem történész-genealógus vagyok, hanem nyelvész. Ez, ha Jászberénynél maradunk, a redempció: a név ilyen formában esetleg a redemptus státust akarta jelezni. Ez utóbbi csak az én felvetésem, alkalmasint minden alapot nélkülöz. Így vagy úgy, Berényben *Berényinek lenni atipikus, és a miértr ecsak a genealógia ad választ, a névtan itt nem tud segíteni a családkutatásnak.
> az ezután következő okfejtésedet azonban ne haragudj, de nem értem. Nem tudom, hogy mit szerettél volna mondani.
A választ l. alább a Petrinél.
Petri: Egyszerű ügy, jelentése Péteré, vi. 'Péter fia/családja', az -i az -é birtokjel maradványa. A Petr- névalap egyéb képzőkkel előfordul a Petre, Petró, Petrőc stb. régi személynevekben. Nem zárható ki azonban egy Petri (pl. Hernádpetri, Lövőpetri, Pócspetri) helynévből való -i melléknévképzős lakosnévi eredet sem. Az -i végződés megközelítéséhez ajánlom a 1383-as hozzászólás bevezető részét.
Kis Ádám is erre célzott korábban, hogy a Berényi nemcsak 'Berényből való'-nak olvasható, hanem Berény nevű személyhez tartozó'-nak is. Én ez utóbbiban személy szerint nem nagyon hiszek, mivel a Berény személynévi használata ritka, törzsnévből pedig tudomásom szerint nem képződtek ílyen birtokjeles személy-, ill. családnevek.
Köszönöm szépen. Bár nem mondanám, hogy ki lettem "elégítve" :-)
A "beren" (berény) török törzsi név, ok... de mit jelenthetett? Meg miért neveztek egymástól teljesen különálló, egymástól messzire lévő településeket berénynek... ld. Lovasberény, Mezőberény, Karancsberény, Jászberény...stb. és még lehetne sorolni a végtelenségig!! :-)
Ad.1. : azt értem, hogy ellentmondásnak tűnik számodra a közvetlenül jászberényben élőnek a berényiként való megkülönböztetése és teljesen helyesnek is tartom, sőőőt!! :-) ez még nekem eddig sosem jutott eszembe és nagyon JÓ gondolat.
Ad.2. : az ezután következő okfejtésedet azonban ne haragudj, de nem értem. Nem tudom, hogy mit szerettél volna mondani.
"Petri" eredetére is szeretnék még rá kérdezni, ha nem lenne nagy gond... most már "beindultunk" erre a "családnév"kutatásos dologra :-))
A Kiss Lajos-féle szótár 13 -berény utótagú helységnevet sorol vel, az előtag nélküli Berény helység szócikkében. Ugyanez a szótár 1498-ból adatolja elsőként a Jazberen elnevezést. Kiss Lajos szerint a legrégebbi helységnév Szárberény (ma Vörösberény) volt, 1109-ből.
Maga a szó kabar törzsnév, melyet etimolóiailag ótörök eredetűnek tartanak.
A fentiekből következik, hogy a Berényi olyan vezetéknév lehet, amelyik már létezett a névhasználat kezdetén. Én csak ott látok ellentmondást, hogy ezt a nevet nem azokban a helységekben adták, amelyeket Berénynek hívtak, hiszen a lakóközösség úgy használhatta ezt megkülönböztetésképpen, hogy pl. a Zoltánok közül az, amelyik Berényből jött.
Azt hiszem, a név nemcsak helynévből eredhet, hanem törzsnévből is, ebben az esetben még korábbi lehet, viszont ekkor a Jászberény csak annyira szignifikáns névadási hely, mint a többi Berény.
Nem...nem vetettem el... csak egyelőre pont 1 vagy 2 generációval előtte vagyunk, és azt mondja a családfakutatóm, h október 1-től van lehetősége folytatni, mert akkor lesz újra nyitva a levéltár. Úgy hogy nem vetettem el semmiképpen sem!! :) De addig is próbálkozok... információkat gyűjtök...hátha ki tudok még deríteni addig valamit :)
Talán...a névből...valami hátha...Meg egyébként is érdekel, mert ezzel kapcsolatban nem találtam semmit az interneten.
milyennincs: külön köszönet Neked az eddigiekért...Fokorúról az infókért is, meg a karancsberényi ötletért is. Egyébként amiket interneten találtam családfákat, Berényi Tamás és neje Haller Jozefa...ennyi van írva: olyat,amiben gyermekeik is benne lennének nem találtam :(
Most minél több információt gyűjtenék, amíg tovább nem folytatjuk a munkát.
Egyelőre az 1700-as évek végén vagyunk és akkor még az edig megismert legkorábbi ősöm "Berényi" volt. Jászberény környékéről van szó, feltehetőleg innen jött a név.
De hogyan? Kik,mikor és mikor kezdték el magukat Berényinek nevezni (vezetéknévvel) a jászberényiek közül???
A "Berény" egyébként úgy tudom nagyon ősi név, Szt. István egyik vármegyéje "Beren" néven van említve. Ez igaz???
Illetve van még valami: állítólag a török uralom után volt még sok szláv betelepülő a jászságba-jászberénybe. Ezek vehettek fel "Berényi" nevet? Vagy az itt lévő-élő "Berényi"ek már a török előtt is itt voltak???
Lehet nehezet...vagy esetleg megválaszolhatatlant kérdezek; akkor előre is szíves elnézéseteket!
+még valami...ha nem vagyok :-) "pofátlan": A CSIGA vezetéknév eredetét szeretném még nagyon megtudni.
> A család viszonylag régen elmagyarosodhatott, mert bár a név viselője tudja, hogy Újvidékről származnak és úgy tudja, hogy ott nem ritka ez a családnév, a név eredetéről még a leghaloványabb legenda sem maradt fenn.
A családnevek kialakulása az alsó néposztályokban a XVI-VIII. sz.-i folyamat. Azóta sok minden történhetett...
> Az ilyen felejtés szerintem aligha megy végbe 7-8 generációnál hamarabb.
Magam úgy vélem, hogy a négy generáció is sok. Én pl. ennél tovább nem látok. Ezen időtávon belül a családban, aki magyarnak vallja magát az nem tud számot adni idegen nevének etnikai eredetéről.
> Az jutott még eszembe, hogy lehet-e örmény a név?
Amihez én értek, az a szláv, német és magyar etimológia. Ezen túlmenően bizonytalan vagyok. A jelenkori örményben az Ábrahám formája Apraham, becenévi alakja Abro: ennek alapján ez nem valószínű. (vö. http://names.armenian-home.com/index.php?a=term&d=1&q=Apraham)
Ugyanakkor a horvát országos telefonkönyvben <http://names.armenian-home.com/index.php?a=term&d=1&q=Apraham>, 91 Abram vezetéknevű tétel található: a név tehát szláv környezetben adatolhatóan gyakori. A bevezető ún. prosztetikus h-t nagyon sok folyamat odatehette, ebből kettőt említettem korábban. Megemlítendő, hogy a térségben éltek zsidók: jelenkori héberül az Ábrahám név ’Avra(ha)mnak hangzik. Ez a ’ jellel jelölt ún. gégezárhanggal kezdődik, amely magyarul felfogható h-nak. Ennek a zsidó *Havramnak a hasonlító hatása is megjelenhetett a szláv (vagy magyarosodott szláv) Abram > Habram változásban. De mintaként hathattak a nem olyan távoli olasz is (vö. Velence dalmáciai jelenléte), ahol -- a h néma lévén -- előfordultak hiperkorrekt bibliai Habramo, Hisrail stb. írásváltozatok. Felvethető az oszmán-török hatás is: ebben a nyelvben ugyan İbrahimnak hangzik az Ábrahám név, de az Éva bír egy plusz h-val: Havva, a zsinagóga ezen a nyelven havra; így az oszmán uralom alatt megtapadhatott a h a hasonlóan kezdődő Abram elé is (bár ezt kevésbé valószínűnek tartom). Akár lehozhatták a ruszinok is, akik nagy tömegben költöztek északról délre: a rokon lengyelből is adatolt a Habram névalak, a térségben pedig él a szlovák havran 'holló' szó, amely keveredhetett az Abrammal.
Szóval nagyon sok megoldás van, de a név alapja biztosan szlávnak tűnik.
---------
> van egy ismerősöm, akinek a -sits /sics/ végű horvát családnevét pár nemzedékkel korábban -sitz /sic/ formában anyakönyvezte a pap, és ma már így is ejtik
A /cs/ > /c/ változás teljesen szokványos _szó végén_ német hatásra, de a szó belsejében ez az analógia nem használható, mivel a fonetikai környezet más.
Viszont az 1891-es iparosnév-jegyzékben az alábbi ebbe a névkörben vonható neveket találtam: Neca, Neculics, Necz, Neczadof, Neczarek, Neczelberger, (Néczery), Néczin, Neczkár, Néczkó, Neczkó, Neczko, Neczli, Netz, Netzasek, Netzer, Netzka, Netzkay, Netzko, vö. http://www.radixindex.com/databases/rx001/rx001sxn.shtml.
Mivel itt is szerepel a Neca, amelyet a 1398-asban említettem, megerősíthetem, hogy szerintem a Neczin a Neca név szláv birtokos-apanévképzős származéka. A Nec(z)in név kimutatható Szerbiából -- vö. Нецинhttp://www.unilib.bg.ac.yu/bibliotekarstvo/adresar.php --, az 1891-es iparosnév-jegyzékben pedig Mo.-ról Békésből. Ha ezt összetesszük az -in képzővel, akkor a névnek kelet-szlovák--ruszin eredetűnek kell lennie.
Ilyen irányban tovább menve, bár továbbra is fenntartható a lehetőség, hogy szláv Neca < német Netz 'háló' + szláv -a kicsinyítőképző, de kevésbé valószínű. Egy orosz -- tehát keleti szláv -- névjegyzékben viszont megtaláltam a Neco nevet, mint a Nech kicsinyített formáját. A Nech maga lehet szavajárási név (vö. orosz нехай ~ szlovák nechaj 'hagyd!'), esetleg Ne- kezdetű más nevek rövidülése -ch kicsinyítő képzővel.
1. Akkor ezek szerint te sem látsz más magyarázatot az Ábrahámon kívűl. A család viszonylag régen elmagyarosodhatott, mert bár a név viselője tudja, hogy Újvidékről származnak és úgy tudja, hogy ott nem ritka ez a családnév, a név eredetéről még a leghaloványabb legenda sem maradt fenn. Az ilyen felejtés szerintem aligha megy végbe 7-8 generációnál hamarabb.
Az jutott még eszembe, hogy lehet-e örmény a név?
2. A Neczint /c/-vel ejti az illető (de hát ez ugye nem jelenti azt, hogy korábban nem ejtették /cs/-vel: van egy ismerősöm, akinek a -sits /sics/ végű horvát családnevét pár nemzedékkel korábban -sitz /sic/ formában anyakönyvezte a pap, és ma már így is ejtik).
> 1. Habram - Eredetileg Újvidékről, ahol állítólag nem ritka. Személy szerint az Ábrahám valamilyen (de milyen?) alakjára tippelek. Bosnyák?
Pontos lokációt nem tudok adni, mivel ilyen formájában nem él. Az Abram névalak a szlávban járatos, és a szókezdő h lehet a héber kezdő zárhang helyettesítője vagy valamely más szóval való keveredés eredménye. Én azonban a talált adatok alapján hajlanék arra, hogy esetünkben a h magyar ajkon került a szláv név elé (vagyis az adott család elmagyarosodása után).
A helyzetet megnehezíti, hogy ez a névalak természetes módon több nyelvben is kialakulhat, akár szláv, akár héber alapról. Találtam ilyen olasz, framcia, lengyel stb. adatot.
> 2. Neczin - földrajzi eredete ismeretlen. Szláv?
Fontos lenne tudni, hogy a cz hogyan ejtendő: /c/-nek vagy /cs/-nek. A /necsin/ szláv ragadvány név is lehet 'tétlen' jelentésben. A /c/-s olvasattal egy *Neca szláv névhez képzett birtokos apanévtől van szó. A *Neca név jöhet pl. a német Netz 'háló' szóból (mert pl. az illető halász volt).
Egyértelműen német. A magyarban Májerré vált német Maier ~ Mayer ~ Meier ~ Meyer névről legutóbb a 1327-es hozzászólásban volt szó és éppen egy előtaggal összetett változata kapcsán. Ez is egy ilyen összetett név és az on-line német telefonkönyvben <http://www.telefonbuch.de/> található Saffen családnév önállóan és -- ugyan más utótaggal -- összetételben is.
> Tisztelt Kovács úr! vagy
Tisztelt Kovács Úr!
[...]
Helyesírási kézikönyvben viszont az elsőt írja jónak, ha ez nem változott meg azóta.
Mindkettő jó: az érvényes helyesírési szabályzat (hatályos 1984-ből) 149. pontja szerint:
149. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket, kötőszókat már nem): /Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb.
Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám!
Ez tehát leginkább attól függ, hogy milyen fokú formalitást akarunk kifejezni: hivatalos az udrariasság, vagy némileg személyeseeb, magánjellegűbb.
> Zambo (ugye fekete ffi indian no leszarmazottja, de hogy jon ez europahoz?)
Nem hiszem, hogy a Zámbó családnév összefüggne a sp. zambo szóval. Ez ui. nem természetes, hanem íráskép szerinti ejtés lenne (korrektül magyarosan: szambo[/o]), valamint az a megnyúlása sem indokolható a modern korban. A zambo etimológiájára nézvést nem találtam adatot, mindenesetre 'x-lábú'-t is jelent (de nem tudom, hogy ez elsődleges, vagy másodlagos jelentés) mindenestre van zambombo 'fajankó' szó is (mely akár a zambo előzménye is lehetne). Meglehet azonban, hogy összefügg a szamba 'táncféle' szóval, melyről gyanítják a portugálon keresztüli afrikai eredetet. Ugyanakkor a spanyol szótárom szerint zambra 'cigány/mór táncmulattság', melynek ugyan lehet, hogy nincs köze a zambohoz, de ha van, akkor az arab, esetleg cigány eredet szóba jöhet.
Ugyanakkor Zsámbék település neve először 1236-ban Zambo írásmóddal került lejegyzésre. A településnevet az 1138/1329-ből adatolt Sambuch személynévből vezetik le, melynek eredetije a latin sambucus 'bodza' szó. Elképzelhetőnem tartom, hogy a régi Sambuch név keresztül ment a korban szokásos egyszótagos rövidülésen: *Szamb, majd ez kapott egy -ó kicsinyítő képzőt. A szó eleji sz ~ z válakozás pedig igen gyakori. (Filológusoknak: az 1236-os Zambo adat z-je /sz/ v. /z/ ejtésre utal és nem a mai hangalaknak megfelelő /s/-re vagy /zs/-re. Emiatt feltételezhető egy olyan helyzet, hogy a latin szókezdő /sz/ nem vált /s/-sé.)
Van Zomba helynevünk is, ez az 1237-40-ből datált Zumba személynévvel áll kapcsolatban. Ez utóbbi a szláv zo˛b? 'fog (rágószerv)' (vö. lengyel zšb /zonb/) szóból eredeztethető. Ez szintén lehet a Zámbó csn. előzménye.
Meglepő hasonlóság fedezhető fel francia vezetéknevekkel, voltak korai francia (vallon) hospesein (ált. rájuk iutalnak az Olaszi helynevek), így a velük való kapcsolat sem zárható ki:
- Zambaux, Zambau, Zambeau, Zambeaux: Lotaringiai név, amely egyrészt az Isabeau 'Izabell' becézője lehet, másrészt egy francia Isambaud név csonkolása, melynek előzménye egy germán Isan+bald 'vas+merész' kettős név. (Ez közvetlenül a németekkel is bejöhetett volna.)
- Zambon: egy olasz eredetű a franciában, ottani formái Zanbone, Zanboni és nem más, mint a velencei Zanni 'Jancsi' név és a buono (bon) 'jó' melléknév ragadványnév-szerű összetapadása. (Ez közvetlenül az olaszokkal is bejöhetett volna.)
Vannak még további opciók is. Ha jól tudom, Zámbó Jimmy görögkeleti temetést kapott, így felmerül a keleti kapcsolat is, pl. a magyar telefonkönyvből is adatolható görög Szambanisz, Zambelisz családnevekkel, de felvetődhet akár pl. örmény kapcsolat is.
Azonban kutakodásaim során találtam egy olyan dokumentumot, mely szerint "A zene visszatérésben szerepük van a muzsikus cigánycsaládoknak is, amelyek a XVI. században - a szigorú zenetilalom idején - telepedtek le a gazdagodó, világi kultúrára áhítozó civisvárosban: a Berki- a Boka-, a Dajna-Balog-, a Dobronyi- a Kacsari-,a Magyari-, az Oláh-, a Rácz- és a Zámbó-család - nemritkán országos hírű zenészei általánossá tették a kávéházi szórakoztató zenét Debrecenben."
Így végülis, bár nem adhattam egyértelmű választ, de meglehet legbiztosabban a cigány eredethez lehet kötni a nevet, és akár az sem kizárt, hogy ilyen módon mégiscak kapcsolata van a bevezetőben említett spanyol szavakkal.
----
> Kaponics illetve Kaponits-Hula
A Kaponics világosan szláv: Kap | on | ics tagokra bontható, ahol Kap az alapnév, -on egy kicsinyítő-személynévképző, az -ics pedig egy apanévképző. A Kap alapnév leginkább német eredtű lehet: Kopf 'fej', kappe 'sapka, Kappes 'káposzta' (?). Felvethető ugyanakkor az is, hogy a Kapon egy egység és a mi 'kappan' szavunk rokona áll mögötte (vö. német kapaun, szlovák kapun)
Hula: Erre nincs adatom, és olyan hangalakja van (olyna tág magyarázatra adna lehetőseéget), hogy a család etnikai eredetének vizsgálata nélkül el sem merek egyelőre egyik irányba sem indulni.
Kaponits-Hula: Ez egy kettős családnév. Nemesi családoknál előfordult az anyai ág nevének felvétele az esetben, ha az fiúágon kihalt (névmegőrzési célzattal), ha a család osztódott (új ág indult) stb. Felvethető motivációként örökbefogadás is (a mostoha és a vér szerinti család nevének együttes használata).
Sziasztok, lenne egy gyors kérdésem, ami kicsit offtopic, amiért elnézést kérek.
Ha levelet írok, mondjuk egy bizonyos Kovácsnak, akkor hogy szólítom meg:
Tisztelt Kovács úr! vagy
Tisztelt Kovács Úr!
Szerintem az első a helyes, kis ú az úr, de eddig még egy olyan levelet sem kaptam amiben kis ú-val szólítottak volna meg. Helyesírási kézikönyvben viszont az elsőt írja jónak, ha ez nem változott meg azóta.
Megnéztem, mit ír Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában a Gasztony helynévről. Ezt ő az említettem régi Goszton (ill. ő hoz Gosztun formát is) személynévből vezeti le.
Azonban megemlíti, hogy ez a név nem kapcsolható a francia Gastonhoz (gondolom itt az ávétel időzítésének stb. problémái merülhettek fel) sokkal inkább a szláv gostь 'vendég' szó -in birtokos, ill. -úň kicsinyítő-személynévképzős származékáról. (Ilyen nevek adatoltak a környező szlávságból, vö. pl. jelenkori cseh Hostouň földrajzi név).
Ez tehát megemeli annak valószínűségét, hogy a Gosztonyi név a település nevéből eredjen (mivel a földrajzi névben is elsődleges az o). Ennek ellenére én továbbra is a közvetlen személynévi eredetet látom valamivel valószínűbbnek, mert van képzőtlen személynévi eredetű Goszton családnév a Gosztonyi mellett, de nincs Gaszton a Gasztonyi mellett. Ez mintha arra utalna, hogy a személynévi eredetűek megtartották az o-jukat, míg az o > a változás az adott helynévre jellemző.
