Udvozlet,elnezest ha a Tot,Toth nev mar szerepelt, uj tag vagyok a forumon. Talan egy eve olvastam egy egyebkent kedvezo kritikat valahol a net-en Dusan Kovac szlovak tortenesz ha jol emlekszem Szlovakia Tortenelme c.konyverol. Miszerint meg "o" is beleesik abba a regi 1900 koruli magyar ellenes hiszteriaba,t.i. hogy a magyarok a Tot nevet a nemet halal-rol adtak a szlovakoknak csufolaskent, mint legyozotteknek a "nagy Morva ellenallas" utan valamikor 900-ban.Ugyanott tovabb folytatva a kritikus a Tot nevet a nemet Teuton-Teut-Theut(Deutch)nep szora vezeti vissza, az 1000 eve mar a kornyeken elo german torzsekrol es nem a szlovakokrol, akikkel meg vagy par szaz evig nem volt komoly kapcsolatunk. Sajnos keresovel mar nem talalom ezt a kritikat, tud e valaki errol a temarol mas irott munkat? De termeszetesen azert is irok mert erdekelne mi a nyelvtudomany allaspontja, es ezen t.nagyrabecsult tarsasag velemenye. Elore is koszonom figyelmuket.
Zömbik: Én Kis Ádámmal ellentétben nem az ószláv zo˛bъ szóból vezetném le. Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában a Zomba helynévnél említi, hogy volt a XIII. sz.-ban írásban Zumba személynév. Ez kiolvasható [zomba], [zömba] < [zümba]-ként is. Ugyanitt említés esik a lengyel Zięba szemlynévről is. Ez utóbbiból elképzelhető szláv kicsinyítőképzővel Ziębik, amely a magyarban *Zembik lesz. Ebből egy tipikus ajakkerekítéases változással (fel ~ föl, csend ~ csönd) lehet Zömbik.
Ez a szláv alapszó 'fázik' jelentésű *zę(b)ti ~ *zębno˛ ige, vö. lengyel ziąb 'hideg', orosz зябнуть 'fázik'. A személynévi elnevezés vagy ebből eredhet, vagy valamely átvitt jelentéséből (vö. szlovák ziabnut' 'nyomorog, tengődik', ill. orosz зябь 'őszi vetés'). [Végső soron ez az etimon és a zo˛bъ 'fog' összefügg.]
Rendkívül érdekes, oroszul a nyárs вертел, ha nem csal az érzékem, ez kapcsolatban van a вертеть igével.
Szóval akkor a döner kebap oroszul вертелный чевап ?
Jah, meglehet.. Bár azt hiszem nem az -r a képző, hanem az -er, de nem tudok ennyire törökül.
Mindenesetre nem doner kebap, hanem döner kebap, az biztos.
A Pados nagyon egyszerűnek látszik, olyan mint az asztalos. Azaz padkészítő. Vagy akinek padja van.
A Vertetics egyértelműen sláv eredetű, fiúnézvképző van benne. Kérdés, mi a Vertet. Itt csak az orosz allúziók jönnek fel, a вертеть, forgat. Azaz Forgatófi
Ez azért jó, mert, mint látom, az alább ugyanez előfordul törökül -:))
"Az inkabb doner" Nem igazán. Török szó,
rotation: dönme, dönüş;
döner kebap: (meat wrapped round a skewer and roasted).
(Langenscheidt's Universal Dictionary English-Turkish)
Magyarul: forgó kebap. (Gyros, ahogy a pestiek ismerik, de az meg görög és nem forog. Viszont Magyarországon arabok készítik, innen egyrészt mindenki azt hiszi, hogy a gyros az arab szó, másrészt, hogy a döner kebap arab étel.)
Csak egy kis szójáték: ha 'doner' lenne, akkor "fagyott kebap" lenne :) (don=frost, donmak=freeze)
sziasztok! elnézést a bepofátlankodásért , de szeretném tudni mi az elképzelésetek a pados, vertetics név eredetéről ? ha van ötletetek , nagyon köszönöm
szép álmokat
Van egy nagyon fantasztikus feltételezésem.
1. A Zömbik névben az -ik elem nyilván szláv kicsinyítőképző.
2. A Zömb onmagában nemigen szlávos, mert ö hang nincs semmilyen szláv nyelvben. Azonban nem elképzelhetetlen, hogy egy elnyelt, redukált hang helyén áll, amely eredetileg o lett volna, azaz Zomb, vagy az m+b kapcsolatban törvényszerűen végbemenő labiális hasonulás figyelembe vételével Zonb.
3. A keleti szláv nyelvek törvényszerű nyelvváltozási tendenciája az on-u hangváltozás, azaz ZombZub, ami már könnyen megfejthető, azaz a név jelentése:
Sziasztok.A családnevem után érdeklődnék, mert láttam hogy nagyol jól külditek ezeket a dolgokat.Tehát ha tudnátok segíteni, akkor nagyon hálás lennék.A családnevem a következő: Zömbik.El nem tudom képzelni, gogy ez honnan jöhet, mit jelent(ha jelent egyálatalán valami).Segítségeteket előre is köszönöm.
Köszönöm a reagálást az Izneczij névre. Azt én is gondolom, hogy valamilyen szláv eredetű név lehet. Az is elképzelhető, hogy én olvasom rosszul az anyakönyvben, és lehet hogy Tzneczij, de ez annyira kiejthetetlen. A végén lehet, hogy y, de véleményem szerint a rajta található két pont egymás mellett kizárja ezt. Üdvözlettel: Keresone
Korábban már egyszer-kétszer előfordultam a topikban. sajnos a jelszavamat nem fogadta el, újat kellett regisztrálnom.
Kérdésem:
A Nyirkó családnévről tudnátok-e valamit mondani?
Köszönettel: volt Farpa
Szoldán: valószínűleg ugyanaz, mint a Zoltán személynév, vi. a török szultán 'uralkodó' méltóságnévből képzett személynév. A német telefonkönyvben 295 Soldan bejegyzés van.
Cserepkai:Vsz. egy *Cserepka településnévből képzett lakosnév; ilyet eddig nem találtam, de több Cserép tagot tartalmazó település is volt 1913-ban, így a létezését feltehetjük, csak utólag elpusztásodott, vagy a neve megváltozott. Hangtani okokból ezt a települést szláv környezetben célszerű keresni.
Kisebb valószínűséggel apanév is lehet: egy *Cserepka nevű ember leszármazottját jelölheti (N.B. A *Cserepka lehetne egy szláv Čriepka 'kis cserép' név magyarosodott formája.)
Danita: Szláv (elsősorban szerb-horvát), a Dániel becézője.
Futató: vsz. tartom a magyar futtató 'aki futtat' köznévvel való összefüggést, talán egy lótenyésztéssel kapcsolatos szakterületre (foglalkozásra utal). (Van 3 Futtató is a magyar telefonkönyvben)
Simboch. Ehhez jó lenne tudni a kiejtést. Elviekben lehetne a védőszentről elnevezett Saint-Bach > Simbach francia-német helynevekkel azonos eredetű. Az -ach > -och változás lehet a szlovák környezet hatása (az -och személynévképző a szlovákban)
> Szeretném megkérdezni, hogy pontosan mit jelent szerb-horvát területen az apanévképző
Semmi többet, mint az Abafi, Desewffy nevek végén a -fi, -(f)fy stb.: egy adott nevű ős (=apa) leszármazottait. Ez a névtípus a magyarban ritka, mert itt általában az apa neve változatlanul lesz családnévvé. De szláv területen ez a típus igen elterjedt.
Adott esetben az -ics -- sőt az Ugronovich adatodból következően az -ovics -- toldalék azt jelzi, hogy a név szláv környezetben alakult ki vagy szilárdult meg, aalkalmasint viselői is szlávok voltak.
A közölted adatok fényében módosítom a korábban leírtakat: az -ics ~ -ovics végű nevek ruszinok, kelet-szlovákok is lehetnek. Bár itt a Vogronithth-ja /ty/ hang ejtésére utal, ez pedig továbbra is a szerb-horvát eredetet erősíti. Mindenestre vannak szerb-horvát családok, melyek Észak-Magyarországra települve elszlovákosodtak. Esetünkben ez lehet egy megoldás.
Az adataid fényében a Vogron alapnév az Ugron név változata, melynek jelentése az, amit írtál: 'magyar', és alapja szláv ugrъ 'magyar' szó. Az -on toldalék egyaránt lehet magyar vagy szláv kicsinyítőképző. Én magam nem gondolom, hogy a Vogronics család ősei a felsoroltad Ugron családok egyikéből kerültek volna ki; inkább valószínű, hogy eredetileg egy csak egy személynév volt.
Kedves LvT!
Köszi a választ. Szeretném megkérdezni, hogy pontosan mit jelent szerb-horvát területen az apanévképző. A családnevem eredete azért érdekel, mert amatőr módon belekezdtem a családfakutatásba. A következőket találtam: Vogronith->Ugronovich alias Vépy (felvidéki nemes család Trencsén megyéből); Ugron család (ősi székely primor-család, a régi okmányokban a család neve a következő formákban fordul elő: Ugron, Vgron, Wgronn és Vrkon); Ugron család (Csák nemzetségből, délvidéken voltak birtokaik mai szerb és horvát területen); Ugron=régen személynév, jelentése: magyar. Mi a véleményed?
Ad Mándics ~ Mándity: a Manda alapnév egy Man név és egy -da képzőbokor kapcsolata.
A Man tag eredete kettős lehet:
- a szláv (cseh) régi man 'hűbéres' szó, amely a német (Lehns)mann 'hűbéres' átvétele
- a szláv (szerb-horvát) Man(j)a személynév, amely a Manasije, Manislav, Manojlo, Nemanja stb. nevek rövidülése.
A -da képzőbokor egyaránt lehet szláv és magyar, mindkét helyen kicsinyítő értelmű.
A fenti alakú név a magyarban helynevek formájában is megőrződött, vö. Mány, Mánd, Mándok.
Bodzsár: A dzs miatt viszonylag fiatalnak tartom ezt a nevet. Ugyancsak ez indít a török eredet felvetésére.
A név alapját leginkább a szerb-horvát-bulgár božur (ejtsd: bozsur) 'bazsarózsa' szó törökösített bocur (e: bodzsur) hangalakjában vélem megtalálni, melynek vége idomult a magyarban nem ritka -ár névvégződéshez. Nem lehetlen, hoyg ez utóbbi esetén ugyannek a szónak a magyar bazsar átvétele (bazsarózsa = bazsar + rózsa) is befolyásolta.
Mándics: gyakoribb Mándity formában; szerb-horvát Mandić: Manda személynév + -ić apanévképző. A Manda jelenleg is anyakönyvezhető szerb-horvát név (valamint önmagában is családnév), de eredetét nem tudom (elsőre egy hosszabb név rövidülésének gondolom).
Vogronics: Szerb-horvát Vogronić: Vogron személynév + -ić apanévképző. A Vogron személynév családnévként is előfordul (francia nyelvterületről vannak adataim), de az eredetén most még nem tudom: első ránézésre görögnek imponál.
Dobos: szószerint értelmezendő, eredileg 'kisbíró' v. 'katonazenész' jelentésű foglalkozásnév.
Radics: szerb-horvát Radić: Rad(o) 'Rad' (tanács) tagot tartalmazó nevek rövidülése + -ić apanévképző, tkp. a magyar Radó szerb-horvát megfelelője. Csak annyira cigány név, amennyire a magyar Lakatos családnév az.
