Iványi Pince Villányi CF 2001: (éjjel-nappali, 1400 Ft.) épphogy meg lehet inni. Híg, vékony, villányi- vagy Cabernet-jelleg nulla.
Megintcsak: az 500 Ft-os Hungarovin Képoportó-Kékfrankos ennél sokkal ihatób volt.
Kezd iszonyatosan telelenni a hócipőm azzal, hogy bőven 1000 Ft fölött lévő borok (sőt) is rendszeresen iszonyatosan gyengék.
Köszi a beszámolót olvasni is élmény volt, hát még ott lenni milyen lehetett... (fogadd sárga irígységem:-)
Szert tettem egy üveg 02-es Solusra, mindennap megsimogatom ami magában rejti a veszélyt, hogy egyszercsak megműtöm egy dugóhúzóval úgyhogy le kell vinnem a szomolyai elfekvőbe. Szerinted mikor érdemes már felcsapni és alaposan meginni? Egy év, két év? Vagy csak kb. öt év múlva lesz a csúcson?
Van még egy csomó kép de nem bírtam egyben felrakni (ezért hívtalak tegnap).
Az Ördögárokban régen szőlő volt csak a nagyüzemi érában lecsúsztak a hegyről a könnyebben művelhető részekre, és ott most elvadult bozótos akácos erdőféle "csúflott" de a művelési ág nem változott. A képek nem adják vissza de lenyűgöző ahogy a karók tízezrei sorakoznak, és ha ez bezöldül vmi pazar lesz.
Mi most főképp a szőlőművelésről kérdeztük Levivel, érdekes h. a G-Wen. kft. is komoly területekkel bővül -azt gondoltam, hogy mindkét borász inkább a sajátját nyomja- de "Franci" kérésére eltelepítettek néhány ha Tempranillot is, kiváncsiak rá. Az újak között van Pinot, Syrah de Oportó is és persze a bordóiak.
Pincében érdekes a fakádas erjesztő, teljesen modern de mégis porózus, ez egy kísérletféle. Sajnos kurtán fejeztük be; mi leléptünk a kóstoló előtt; így sok kérdés bennünk maradt, de majd legközelebb.
Tegnap -ennek hatására is- felbontottam utolsó 2000es Kf-om semmi fáradtságát nem éreztem; áradó illatok a gyümölcsök kicsit háttérben de helyébe az érleltség aromái bőr és hordó lépnek; ízben semmi nincs a korábban tapasztalt kezdődő sava(nyú)ságból; igen jó volt.
ráadás: Hárs Pince Zöldveltelini: ez is lágyabb érzetű mint a hordóból, szép fűszeres illat, izben enyhén borsosan csípős, kerek testes bor; 500ért igen megérte.
Hétvégén nagy élményben volt részünk Levivel, Tommal; lehetőségünk nyílott megnézni pazar villányi dűlőket, nagyon precíz új telepítéseket és egy nagyon impozáns birtokközpont feldolgozó – pincét; az idegenvezetőnk Gere Attila volt.
Szikrázó napsütésben először a Kopáron álltunk meg ahol serényen folyt a zöldmunkázás; az ikertőkés karokról éppen a felesleges, ill. létszám feletti hajtásokat távolították el. Igen szigorú a válogatás; a 60 cm-es karokon 7-9 hajtás marad; és később még fürtöt is ritkítanak. Végigautóztunk a Kisharsányi öreg családi pincék mellett, láttuk brutális tájsebeket okozó kőbányát; majd belevágtunk az ültetvénytengerbe; balról jobbról Gere által csak a „nagy cégként” emlegetett Csányi pince, távolabb a Vylyan mintaültetvényei, Jekl és több ismert termelő szőlői látszottak. Hajmeresztő off-road ralizás után értünk el a Konkoly dűlő tetejére ahol a panoráma valami lélegzetelállító volt; jobbról Tenkes hegy, balról Szársomlyó délre a szőlőtenger. Teleki Zsigmond most sajnos lepusztult nyári rezidenciája nem véletlenül áll e ponton, és az is sejthető, hogy méretes veranda gyakori borozások ideális helyszíne volt. (Gere A-nak feltett szándéka az épület helyrehozása eredeti állapotába, a tulajdonjogot nemrég szerezte meg a tradíciókat csak a névhasználatban erőltető „nagycégtől”.)
A Konkolyon egyrészt szépen beállt mintaszerű ültetvények díszlenek, másrészt hihetetlen talajmunkával, támfalépítéssel elkövetett új telepítések (tavalyi és idei) díszlenek. Itt is 120 cm-ént ikertőkék (tehát ~60 cm egy kar) a sortáv ~2,1m. Érdekesség, h itt van Árvaiéknak (ill a tőkéstársának) 2,5 h-ja…
Ezután jött a besz@rás; mert elértünk az Ördögárokhoz; amit látni kell mert vmi félelmetes; a kb 60 ha-os terület teljes átalakuláson ment át z utóbbi időben; az elvadult akácos erdőt kiirtották; makro mikroteraszokat alakítottak ki; számtalan támfalat építettek; (kőfallal, vesszőfonattal támfalat fogtak meg) és olyan mintaterület látszik kialakulni ami minden bizonnyal egyik leghíresebb földdarab lesz mo-n. A dűlőben ott vannak neves pincék mind. Javaslom, kukkantsatok rá a képekre még így is döbbenetes; élőben még inkább az volt. Döbbenetes a telepítési költség is: tájrendezés, földmunka, telepítés (szaporítóanyag) támrendszer 15 millió/ha…
Ezután lecsorogtunk a hegyről, megnéztük még a volt szakcsoporti 40 éves CF ültetvényt amit kétszer derékba vágtak, de most megfelelő művelésmódon produkálja selection alapanyagát; majd kiértünk a nemrég elkészült „gazdasági épülethez”.
Modern már már gigászi a pince; érdekes a sok koracél között a 4 nagy fakád; amiben idén erjesztettek először, szóval még nincs nagyon tapasztalat, de ebben is kontrolálható a hőmérséklet.
A hordós érlelő is komoly területű, példás a rend és tisztaság –naponta takarítják- mellette palackos érlelő, áruraktár. A kóstolóterem ízléses; kicsit parasztvakítós az üvegablak mögötti klimatizált tér a hordókkal.
És itt következett volna a kóstoló, de sajnos topiktársaim elfoglalt emberek lévén mennünk kellett, így nem csatlakoztunk a borbemutatóhoz; de a szőlőséta most bőven kárpótolt. (Azért gyorsan megnyaltam egy Pinot ami frenetikus fűszeres pörköltmogyis illatú volt, már nem volt esélye utána az amúgy szép prestige Kfnak, de a 02es Solusnak sem ami friss letöltés; nem javasolt még inni.) Hát ennyi köszönet a családnak és Borcsősznek!
képek itt: pár kép
Du. azért pukkantottunk pár bort; Elzász kiköszörülte a Pécsi talin rajta esett csorbát; a Dopff családi birtok két pazar bora: 2000es Gewürztraminer (Grand cru tom?) az illat nekem még az utcalányos határon belül, tényleg ásványos; és van íze! nem csak illata; pince szerint félszáraz kategória; nálunk ez inkább félédes lenne de elbírja; a nagyon nagyon jó kategória.
társa: 2002es Tokaj Pinot Gris – hát ez a bor! Nagytalin lenne a helye; sajnos csak egy volt tomnak belőle, vmi pazar; bussait szerintünk erősen veri; 7 eur-ért.
Voltak még jó helytálló háziborok; a taliról maradt levek; amik nem javultak.
Macmelon, HatvaniSz: mélek mentek a részletekkel az itt látható címeitekre.
Shiraz, csite, szervezők: visszaolvastam egy darabon, de még nem derült ki, hogy ezúttal is van-e 20 fős korlát a nagytalin, avagy írjam fel magam a listára nyugodtan?
Mindenki másképp csinálja... Ez a „klasszikus”, bevett sorrend, de ha Nektek nem jó, akkor csináljátok úgy, ahogy jólesik. Itt mindent szabad, a lényeg, hogy élvezzük a bor nyújtotta örömöket. :-)
Nekem igérted, hogy szólsz, köszi! Nem teljesen ideális az időpont, de leírnád a főbb paramétereket, mert jobb lenne társaságba ugye. (akár magánban, akár ide) Köszi!
Háát... Száraz, nagyon erős, testes vörösbor után nekem a néhány nappal később csodálatosnak elismert aszú is szirupos pancsnak tűnt.
Ebből gondoltam, hogy esetleg az édessel kellett volna kezdeni, vagy méginkább nem keverni az édes és száraz borokat. Persze lehet, hogy ez így volt tökéletes, csak én működtem tökéletlenül :)
Most tétrtem vissza egy sikeresnek bizonyult négyhetes vizsgaszabiról, és látom, hogy nagyfehér-talit szerveztek. Bocs, de nem volt időm visszaolvasni, hogy mi a limit (majd később), de szólok, hogy én igen nagyon szívsen részt vennék ismét, ha beférek.
Más: úgy emlékszem, megígértem valalkinek a toipikból, hogyha megyek a Gundel "bortanfolyamára", szólok neki, hátha velem tart, nos most szólok, hogy én május 26 és júni 23 között szerdánként megyek du 17 - 19.30-ig fog tartani kb.
Shiraz!
Köszi a korrekt választ.
Erről eszembe jut egy régi történet. Anno volt a Nektár sör (alkoholmentes magyar csoda). Az terjedt el róla, hogy be akartunk törni vele az arab piacra, de volt vele egy kis probléma....megkóstolták. :)
Én is várom a Rioja-i borokat. Hajrá!
Bocsánat a beleszólásért (eddig csak szorgalmasan olvastam, most írni is merek :))) aztán majd olvasok megint) szóval a házi kapszulázásnál nagy segítség a hőlégfúvó, aminek van olyan kanyarodó rátétje (olyasmi, mint egy félbevágott henger). Ez 300 üveg móri ezerjó házi palackozásánál kiválóan működött. Egyre kell vigyázni, hogy a forró fém ne érjen hozzá a kapszulához, mert kilyukad tőle.
Azaz, nagyjából rendben, hiszen az adott szekciókon belül sem árt, ha megvan a megfelelő sorrend (könnyedebbektől a komolyabbak felé – az persze időnként jó kérdés, hogy mi jöjjön mi után, illetve előtt).
Most nem, de volt már az is :)). Névjegyet csak a főnöknek adott a kóstoltató, úgyhogy nem vagyok benne teljesen biztos: eu cave, cave vagy valami hasonló. Borhűtőik is vannak.
Fehér száraz borokkal indult, majd jöttek a vörösek (spanyol magyar vegyesen) majd legvégül édes borok. Nem értek hozzá, de nem fordítva kellene?
Én valahogy szeretnék eltűnődni ezeken a lényegtelenségeken :)))
