Buzgó Mócsing: "Ez nem ugyanaz az effektus...?" - csak rokona. A filmben is két "fogaskerék" van, az egyik a kocsikerék (csak fogak helyett küllőkkel), a másik a filmszalag (fogak helyett képkockákkal). És nem együtt forognak, épp ez okozza, hogy a filmen a kerék vagy áll, vagy előre forog, vagy hátra, hol gyorsan, hol lassan.
AndreWWW:
Legures ter nem letezik. A vilagur sem tokeletesen ures, mi itt a Foldon pedig meg ezt sem tudjuk megkozeliteni. Az altalunk eloallithato "legures ter" minden literjeben sokmilliard molekula hancurozik. Az aranyfust konnyu kis porteka, nem kell tul nagy impulzus ahhoz, hogy megmoccanjon, ehhez eleg ez a gyer zapor is...
A fenynyomast kimutatni azert nem ilyen egyszeru. Azt eloszor csak Lebegyevnek sikerult 1900-ban, torzios ingaval.
Egyebkent letezeset ekesen mutatjak az ustokosok a csovajukkal.
Te
Ezt hívják vöröseltolódásnak, és színképelemzéssel így lehet megmérni egy jó távoli másik galaxis sebességét és irányát.
Azt vették észre a csillagászok, hogy ezek a galaxisok utálnak minket: mind távolodik... :)
Látod, énszerintem az ilyesmiben nagyon nagyot lehet tévedni, ha pl. kiderül, hogy valami egészen másért látunk valamit vörösnek. Lehet annak még millió más oka.
Pl. a közeg, esetleg a levegő, amin átmegy a fény, mind megmásithatja.
Szerintem nem szabadna ilyen messzemenő következtetéseket levonni, mert ezek a dolgok, ahol a tudomány félre szokott siklani, aztán pár száz év múlva rájönnek, hogy elhamarkodottan itéltek meg valamit. Addig meg tapogatózunk a sötétben, és kergetjük az illúziókat:(((
teja: Az óra az időt méri több-kevesebb pontossággal, az idő meg máshogy telik ott, mint itt. Tehát az óra a lassuló időt méri ott, a nem lassulót itt.
Itt nincs barrikád, de volt már, hogy ott ültünk a tetején, kapkodtuk a fejünket, úgy röpködött a hülyeség oda-vissza. Akkor mondtad, hogy mi ketten valószínűleg különböző oldalon állnánk.
ON
A linked szuper, csak éppen pár hét magányt feltételez. Úgy hogy...
OK, persze, így is lehet mondani. A végeredmény szempontjából mindegy, mert úgyis csak a saját pozíciómból tudom értékelni.
Eszembe jutott valami: Stella! A frigóban!
teja:
Légüres térről volt szó, egyébként pedig kétlem, hogy egy aranyfüst lemeznek egyik oldala számottevően melegebb tudna lenni a másiknál.
Légkörben azért nem működik, mert túl nagy a légellenállás.
Hogy a hold mikor jon ki, abba bele van kalkulalva az ellipszis...:)
De ehhez kepest jelentkezik a + - differencia.
Arra gondoltam, hogy ha esetleg ha átellenben vagyunk egymástól, a pályája egy ellipszis lenne, ami a másik oldalára elnyúlik, az megmagyaránzá az időeltolódást.
De ha ez be van kalkulálva, akkor oké.
Igen, ismerem a jatekot...:)
Azonban ez egy kozismert atveres.
Nem a fennyomastol forog csorikam, hanem a megvilagitott (s ezert melegebb) oldalrol atlagosan nagyobb sebesseggel visszapattano levegomolekulak az okozoi. (Lenduletmegmaradas) Legalabbis ugy emlekszem, ez a magyarazata. Ettol persze meg a fenynyomas el es virul..:)
Viszont: a tőled távolodó fényforrás fényének a frekvenciája csökken.
Ugyanúgy, mint a vonatfütty a távolodó vonatnál elmélyül (Doppler-effektus).
Ezt hívják vöröseltolódásnak, és színképelemzéssel így lehet megmérni egy jó távoli másik galaxis sebességét és irányát.
Azt vették észre a csillagászok, hogy ezek a galaxisok utálnak minket: mind távolodik... :)
Nem tudom, ki mérte meg először a fény sebességét, de tudtommal úgy lehet mérni, hogy közös tengelyen forgatnak két egyforma fogaskereket, a fogak között pedig átvilágítanak. Ahogy gyorsulnak a kerekek, lesz egy olyan állapot, amikor az egyik kerék fogai között átjutó fény a "lassúsága" miatt már éppen nem jut át a másik kerék fogai között. A forgási sebességből, a fogak számából és a kerekek közötti távolságból már megállapítható a fény sebessége.
Ez nem ugyanaz az effektus, mint mikor egy filmen a kerekek visszafelé forognak? Mert akkor az valami egészen mást jelent....
Kedves Újlaki:
Az ora nem mer semmifele lassulo idot.
Csak ketyeg, ahogyan a mechanika diktalja neki. Ezt a perdiodikus mozgats mi emberek persze az ido erzekeltetesere, meresere felhasznaljuk.
Buzgo Mocsing:
Nem arrol van szo, hogy ha te egy piszok gyors urhajoban ulsz, lelassul az ido szamodra,es alig birod kivarni, hogy kettyenjen egyet az orad. Ezt csak a kulso szemlelo latja ugy, akihez KEPEST e nagyon gyorsan mozogsz, szamodra semmi erzekelheto valtozas nem lesz ami onmagadat illeti. Mert ha mar azt a fickot nezed, aki teged lassunak lat, hat te is olyannak fogod ot latni...:) Szep uj vilag, mi? :)
A sebesseg relativ fogalom. Ez a lenyeg!
Mindig valamilyen vonatkoztatasi rendszerhez (hozzam, a foldhoz, a rendorhoz:) kepest ertendo, es merheto!
Szoval nem vizsugar, csak egyszeruen az a termeszete, hogy mindenhez kepest ugyanakkora sebesseggel terjed.
A teniszutos peldanal maradva: Bizony van visszaloko ereje a fenynek, ez a fenynyomas. Merheto, de nem tul nagy persze.... Meg szerencse. Hanyattesnenk maskent a napsutesben...:)
Buzgó Mócsing: Az a tévedésed, hogy ez a megfigyelés (a sebességek lineáris összeadódása) csak nagyon kis sebességekre igaz. De hiszen már a sebességek abszolút volta sem igaz. Nem tudom, a tanárnőd miért nem magyarázta meg akkor neked a legyes problémádat. A légy a járműhöz képest a saját sebességével repül, a földhöz képest v1 + v2, ha meg a busz egy hajón megy, v1 + v2 + v3 sebességgel.
Azonban ahogy a mozgás sebessége közelít a fényéhez, már jelentkezni kezd az idő relativitásának hatása, és a sebességek már nem úgy adódnak össze (az eredő sebesség a megfigyelő helyzetétől és sebességétől függ).
Nehéz elképzelni, de így van: a közel fénysebességgel haladó jármű fényszórójának fénye fénysebességgel távolodik a járműben ülő megfigyelőtől (az ő saját idejével mérve), de egészen más sebességgel (a fénysebességet meg nem haladó sebességgel) az "álló" megfigyelő számára. Ugyanez van, ha szembeszaladsz a fényszóróval: akármilyen gyors vagy, a fény csak fénysebességgel (vagy lassabban) jön szembe veled, és ugyanazzal a sebességgel távolodik, amikor visszaverődik. A melletted álló már máshogy látja, de hát az ő ideje másként telik.
Persze, te az idő eltérő folyását sem érted. Nem az óra megy lassabban a mozgó járművön, hanem az idő telik lassabban; az óra csak ezt a lassuló időt méri.
Ez nem csak misztifikáció, ha nehezen is, de mérhető. Ha jól tudom, hosszú évek óta repked egy repülőgép, fedélzeténe egy atomórával, míg az óra párja a földön jár. Arra várnak, hogy a két óra által mutatott idő eltérése meghaladja a mérési hibahatárt.
Nem tudom, ki mérte meg először a fény sebességét, de tudtommal úgy lehet mérni, hogy közös tengelyen forgatnak két egyforma fogaskereket, a fogak között pedig átvilágítanak. Ahogy gyorsulnak a kerekek, lesz egy olyan állapot, amikor az egyik kerék fogai között átjutó fény a "lassúsága" miatt már éppen nem jut át a másik kerék fogai között. A forgási sebességből, a fogak számából és a kerekek közötti távolságból már megállapítható a fény sebessége.
És itt kapaszkodj meg: akármilyen gyorsan mozgó lámpával világítanak át, a fény sebeségére ugyanaz az érték jön ki.
********************************************************************************************
6 June 1999 - European Telecommunications Boycott www.telecom.eu.org 1999. június 6. - Európai távközlési bojkott www.planet2001.hu/telecom.eu.org ********************************************************************************************
