szerintem ezek a dolgok lekepezhetok. hiszen jol ismerhetunk sztyeppei birodalmakat, mindennapi eletuket. ezek le vannak irva.
az ide jovo, itt elo magyarok mit talaltak? utakat, megmuvelt foldeket, varosokat, varakat. lakossagot.
cca olyasmi lehet mint a tatarok idejottek es itt maradtak volna. elobb katonaskodtak volna es probalkoztak volna a szebb lanyok utan nyugatra menni, aztan letelepedtek volna a foldon, rajottek volna hogy a szarmata lanyok cca ugyanolyanok mint a nyugaton megeroszakolhato gotikus lanyok. es szepen beolvadtak volna. illetve beolvasztottak volna.
arra gondolok hogy az osembert is jol tudjuk tanulmanyozni polineziaban. viselkedeset, magatartasasat gondolkodoasat. tehat ezek a dolgok projektalhatok.
mivel alapvetes az hogy az ember egyforma igy a fennmaradas, elorejutas stb stb szerintem tisztan pusztan veletlen muve. hiszen a tatarok erosebbek, jobbak szebbek voltak mint mi. es megis mi vagyunk itt, ok meg ott. es fejlettsegben is. ettol sem kulturalisan sem sehogy nem vagyunk kulonlegesebbek a tataroknal...
ha kulturantropologiai elmeleteid ervenyhesek lennenek akkor a magyar nepesseg benepesiteni europat. hiszen tokre ki volt pusztulva europa a pestistol. ott volt a szabad terulet.
de az osszes hodito eltunt, a legiazott nepek meg ruleznek!!!
Az is kérdés mit értünk Honfoglalás alatt.
Ha a XIX.sz.d.-ig létező felfogást tekintjük, tehát a politikai nemzet honfoglalása, akkor az jól beazonosítható időpont.
Ez a csoport minden bizonnyal kis létszámú, törökös, a vezető nemzetségek esetében akár korábbi nagy népek leszármazási vonalához tartozó.
Ha azt a réteget aki valószínűleg a nyelvet és népi kultúrát adta és a XII-XIII.- sz.d.-ra egyöntetűsödve a lakosság zömét képezte lehet már korábban.
Én arra hajlok, hogy ezek a lakosságelemek a Kárpátok túloldaláról a medencébe hatalmuk leszálló ágán beköltözött sztyeppei vezető népek főként mezőgazdasági munkát végző segédnépei vagy esetleg szolgái, akik a szkítáktól a szarmatákon keresztül az avarok és magyarok köznépi rétegének egy részét adták. Az is lehet, hogy ez csak a későavarok és magyarok esetére igaz.
Nincsenek megygőző írásos bizonyítékok, de azt lehet tudni, hoyg a sztyeppén a magyarok előbb kazár alárendeltségben, később önállóan jelentős területet birtokoltak, adót szedtek. Ezt a berendezkedést folytatták a Kárpát-medencében is közel egy évszázadig. Géza esetében már viszont jól nyomonkövethető az államszervezet kiépítésének folyamata.
alfredoo
Véleményed némileg árnyalnám!:)
Az írásbeliséggel ma is az a baj, hogy az írástudók hazudoznak szakmányban, persze ez igaz a szóbeliségre is.:DDD
A nyelvtörténészek által kutatott nyelvtani dolgok meg azért kivételesek ebből a szempontból, mert közben míg az emberek hazaduznak, akkor is az általuk beszélt nyelv törvényeit, sajátosságait alkalmazzák a beszédükben vagy írásukban!:DDD
en is ilyesmikre gondoltam amikor azzal vadoltam zselet hogy a bizonyitandoval akarja bizonyitani a bizonyitandot...
megjegyzem nekem a magyarsag osibbsege es eredeti (elvesztett) nyelvelmelete nagyon tetszik...
hiszen annyi mas nyelvbol vettunk at. a finn/ugorbol nemcsak szavakat es szintaktikat hanem kifejezeseket es morfologiat is... ezzel mi lenne a baj?
megjegyzem semmi kozom a nyelveszethez de a nemetbol meglehetosen sok germanizmust vettunk at. amiben alaktan is van. mondatszerkesztes. tehat nem csak szavakat hanem a szenvedo szerkezet mindent athato hasznalatat...
A nyelvrokonságnak nincs etnikai tartalma.
Az etnikum nem genetikai közösség, pusztán az etnikum tagjai által feltételezett genetikai közösség. Ennélfogva a genetikai kutatások szinte semmit nem mondanak róla.
Az őstörténetet nem nyomorítják oda a nyelvészet eredményeihez. A nyelvészet eredményei teszik egyáltalán lehetővé, hogy nem különösebben szilárdan megalapozott spekulációkat fogalmazzunk meg arról, hogy mit csináltak ezerötszáz évnél régebben azok, akik ránk hagyományozták a nyelvüket. A nyelvészet eredményei nélkül egyáltalán nem lenne miről beszélni.
Nyahh, amit a nyelvrokonság kialakulásának általad elképzelhető okokról írtál abból semmit se értek. (De nem is fontos, emrt aztán kiderül, hogy ez lényegtelen.)
Szal a finn-magyar nyelvrokonsággal egész más a bajod.
"Ez a népi elem és nyelvrokonságból következtetett kultúrális szinvonala természetesen meghatározza ennek a népnek tulajdonítható vívmányokat, jó részét elvéve tőle. "
Nyahh már most akkor kérlek ne hivatkozzál a finn eredet kutatókra, mert akkor valszeg hamar visszavonnák minden egyes állításukat, ha rájönnénak arra, hogy ebből vannak akik arra tudnak következtetni, hogy a magyar kultúra vivmányai ettől csorbulnának.
Mit is mondasz? Hogy a magyar és a finn kultúra közül a finn a szegényesebb, és annyival szegényesebb, hogy ha mi ötezer évvel ezelőtt együtt éltünk volna, akkor elsem képzelhető, hogy a magyar kultúra ilyen magasságokig eljuthat.
Te komolyan gondolod, hogy ezt az állítást bármely épelméjű finn eredet kutató állításaival alá lehet támasztani?
Tehát szerinted jó lenne ha finnek nyelvrokonság mellett elismernék, hogy az őkultúrájuk annyira szegényes, hagy gazdag rokon ebből nem is születhetett?
Milyen vívmányokra gondolsz? Milyen vívmányokat vesz el a magyar kultúra sajátjaiból a nyelvrokonság?
(Amúgy jellemző, hogy semmit sem tudtál válaszolni arra a kérdésemre, hogy szerinted mi az a magyar kultúrában, ami már ötezer éve is jellemző volt rá, mert uyge csak ennek ismeretében van értelme vitatkozni arról, hogy a finn kultúrában olyan soha nem volt.)
Megmondom én neked semmit nem vesz el a magyar kultúra értékeiből egy nyelvrokonság ténye.
Amúgy a zavaros kultúra értékelési összehasonlításodnak mi is a tudományos értékű forrása?
A nyelvtudósok nem őstörténészek, a nyelvtudomány sajátos eszközeit felhasználva tudják megállapítani, hogy két nyelv rokon vagy sem. Ehhez semmi köze az őstörténészekhez megállapításaihoz.
A nyelvtörténészek azért tartják rokonnak a magyart meg a finnt, mert (pl)alaktani egybeesések vannakés ez (pl)a kritériuma, hogy rokonnyelvek lehessenek.
Az alaktani egybeesések azért fontosak, mert ezeket a nyelvek (a másnyelvek összehasonlító nyelvészete szerint is) jobban őriznek, mint pl szőkészletüket, és általában az átvett szavakra is használják a kialakult alaktani hagyományokat, vagy nevezzük ezeket törvényeknek.
A magyar és a finn nyelv közti alaktani egybeesések ráadásul megtalálhatók minden a finn-permi ágból és az ugor ágból eredeztetett nyelvekben.
Vannak olyan alaktani egybesések, amelyek már csak az ugor ágra jellemzőek, és vannak melyek csak a finnre. Ebből lehet következtetni arra, hogy időben hogyan távolodtak egymástól ezek a beszélt nyelvek, és lettek önállóak teljesen.
A magyar legalább három ezer éve önálló nyelv, mit tudsz arról, hogy milyen volt a kultúránk és hol voltunk idő előtt ezerben?
Ami meg a nyelvtudományi állításaid illeti az egyszerűen ferdítés! (akkor finoman fogalmaztam)
A legtöbb szó amiről állították, hogy a finn-ugor közös nyelvből eredeztethető az ezer.
A magyar és a finn nyelvtörténészek egymás egyetemein is gyakran oktatnak, közös konferenciákat rendeznek, és egymás közt megvitatják, hogy mit is tartanak közös szókészletnek. Ebben nyilván lehetnek viták, de nem olyan mértékűek, amire Te utalni szerettél volna. Egy szó eredet kutatás sokkal kevésbé biztos, mint például egy alaktani egyezőség.
Ami közül ráadásul némelyik egészen elüt más beszélt nyelvekétől.
Szal egy közelebbről meg nem határzott kultúra tudományos állítás miatt tagadod a nyelvrokonságot, illetve nem tagadod csak nem fogadod el, illetve elfogadod, csak nem úgy képzeled, és ehhez minden érvet, amit jónak látsz bevetsz.
Hogy todsz koherrenciára hivatkozni, ha egyben azt is el akarod ismertetni az általad idézett finn tudósokkal, hogy ők kétségtelnül egy silányabb kultúra követői?
2. pontodat sem ertem teljesen. irod hogy cca 5% exogam, 95% indogam. en ugy kepzelem el hogy ha a kefelesi ingert adottnak tekintjuk akkor 200 ev mulva is 5% lesz az exogam es 95% az indogam. gondolom az 5% exogam populaciobol is lesznek indogamok???? a kesobbiek folyaman?
vagy ugy erted hogy a rossz alma, rossz geen elrontja az egesz kozosseget?
akkor meg kellene hatarozni hogy a geenek milyen araanya tesz valakit idegenne.
ha egy exogam hazassagbol szuletett gyerek 200 generacion keresztul csakis indogam kapcsolatot tart fenn az utolso utod milyen lesz?
hany geen hataroz meg egy embert? es egyaltalan meghataroz e?
hiszen egyfeele, egyfajta emberek vagyunk. nem hiszem hogy lenne magyar geen! es ha van magyar geen, akkor kell lenni eszak magyar gennek is.
a zsidok is allitolag egyfajtak genetikailag es mindig is vigyaztak erre de megis ket hatarozott vonal kulonul el kozottuk. persze minimum.
es mi van ha a magyaroknak az udmurtokkal es a BARNA MEDVEKKEL van hatarozottan kozos genetikai allomanyuk? a totemallatukkal?
1) Aki nem fogadja el a magyar nyelv finnugor eredetét, nem azért sarlatán, mert mást mond, mint az Akadémia állítólagos "hivatalos" álláspontja, hanem azért, mert nem tudja mit beszél, és mégis hablatyol. És ezt nem az Akadémia állapítja meg róla, hanem a szakma: a nyelvészszakma. A tudomány már csak így működik: akiknek kollegája szeretnél lenni, azoknak először be kell bizonyítanod, hogy elsajátítottad a szakmai ismereteket, a szakma módszereit, és ezek alapján képes vagy újat és érdekeset megalapozottan mondani. Erre való az egyetem és a doktoriskola.
2) "Ha természetesen élt egy finnugor ősnyelvet beszélő populáció, akkor mi akadályozta őket a fizikai rokonsági kapcsolatok kiépítésében, ha ugyanazt a nyelvet beszélték" Hát az, nyuszifül, hogy a baszással gyerekeket lehet gyártani és nem közös ősöket. A gyerek meg elcsatangolhat, vagy a szomszéd erdőből hoz magának ágyastársat, mert a húgát mégse dughatja. Aztán az ilyen exogám magatartásnak a következményei hatványozódnak. Emeld a 0.95-öt a kétszázadik hatványra, és megkapod hanyad része "tisztavérű" egy csoportnak kétszáz generáció múlva csak 5 %-os exogámiát feltételezve. És abból kiindulva, hogy az eredeti csoport kicsit sem volt "kevert". Ami persze hülyeség, mert nincs olyan emberi csoport, melynek tagjai egymás klónjai.
3) "Ha egy adott nyelvet egy embercsoport tart fenn, akkor az abból kiválók és esetleg nyelvváltozáson átesők között még a genetikai rokonság nem szűnik meg. Teljesen mindegy, hogy homogének voltak vagy nem." Ne legyél már teljesen ökör. Ha egy csoport tagjai eleve nem rokonok genetikai értelemben, akkor nem kell megszűnnie köztük a genetikai rokonságnak, mert eleve fenn sem állt.
Természetesen az azonos nyelvet beszélők között gyakran van genetikai kapcsolatrendszer is. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki mindenkinek rokona, csak éppen távoli, hanem azt, hogy sokan sokaknak rokonai, mások meg másoknak rokonai stb. Vagyis egy nyelvi közösség több vérvonalból áll. De akkor milyen értelemben őse egy adott nyelvi közösségnek egy olyan individuum, aki a "nyelvvonalból" ezer generációval ezelőtt kiszállt? OK, genetikai rokona az adott nyelvközösség egy részének. Meg egy másik nyelvközösség egy részének is. És mivel esetleg leszármazottai is kiszállós fajták voltak, egy harmadik, egy negyedik és egy sokadik nyelvközösség, sőt: etnikum, egy részének is. Negyvenezer évvel ezelőtt kurva régen volt. Aszem csak háromszor annyi idővel ezelőtt élt az a csajszi, aki minden ma élő embernek az ősanyja.
"Senki nem akar haplotípushoz nyelvet rendelni. Csak annyi bizonyító erővel rendelkeznek, hogy nem volt finnugor ősnép, aki az ősnyelvet beszélte volna, tehát kénytelen kelletlen, minimum át kell alakítani minden ezirányú feltételezést ami a nyelvészeti hipotézisekből az etnika síkjára kihat, ennek a keretnek megfelelően." Már miért cáfolna a haplotípusok léte azt, hogy volt egy embercsoport, amely hatezer évvel ezelőtt a finnugor alapnyelvet beszélte? Miből gondolod, hogy e csoport tagjainak rokonoknak kellett lenniük? Aztán: hallottál már etnogenézisről? Hát hatezer évvel ezelőtt nemigen voltak etnikumok.
5) "A genetika sajnálatos módon útját állja bizonyos jól hangzó és régóta tanított nyelvrokonság elmélet fennmaradásának." Aztán miért, te agyalágyult?
azt hiszem mondhatsz valamit. hiszen a torokbol is rengeteg dolog jott. lehet hogy a magyar a sajat nyelvehez, a magyar osnyelvhez, amibol vegul is semminek nem kellett hogy maradjon, atvett finn szavakat es nyelvtant.
ezt en elkepzelhetonek tartom. tehat ugyanugy atvett a finnbol dolgokat mint a torokbol es mint a szlavbol.
lehet hogy a magyar nyelv a legsikeresebb atvevo?
ugy vett aat mindent hogy kozben az EREDETI magyar nyelv eltunt?
'A hatalomgyakorlás jellege a Honfoglalástól Géza idejéig inkább a pusztai birodalmak jellegét mutatta. pl. mint az avarok'
attol eltekintve hogy szamomra a mondatod nem teljesen ertelmezheto, magyar vagy finn vagy ugor nyelven....
a., szerintem nem nagyon tudjuk a honfoglalas idopontjat. mondanak sokfelet, te mintha olyat is mondtal volna hogy ITT VOLTUNK. ugy jottunk hogy kozben itt voltunk. jottunk a sztyepperol nomadkent de kozben itt voltunk letelepedett foldmuvelokent, neemmi nomadsaggal.
b., nincsenek irasos emlekek. tehat milyen allamszervezetrol is beszelunk? hiszen nincsen irasos bizonyitek.
ilyen alapon a 9x csavarodott is bebizonyithatja amit akar.
ez olyan mint a paleontologia. akarmit be tudnak bizonyitani egy egy korom, vagy csont vagy medencemeeret alapjan...
Én egyáltalán nem vonom kétségbe a nyelvrokonság tényét. Az etnikai tartalmat viszont kizártnak tartom a genetikai vizsgálatok eredményének tükrében, tehát kizárólag az ősnép szétvándorlása általi nyelvi távolodást nem tartom elfogadható magyarázatnak a nyelvrokonságra. Valami más történhetett. Kiegyenlítődés, közvetítő második nyelv és esetleg tényleg szétválás valamelyik nyelvrokonnak valamelyik időintervallumban.
A problémát az jelenti, hogy a jelenlegi magyar finnugor nyelvrokonság elmélet kizárólag ősnyelvben gondolkodik a történelmi síkon pedig az azt beszélő népet vándoroltatja, míg végül hont foglaltat velük. Ez a népi elem és nyelvrokonságból következtetett kultúrális szinvonala természetesen meghatározza ennek a népnek tulajdonítható vívmányokat, jó részét elvéve tőle.
A nyelvtudósok és őstörténészek csak koherens rendszerben tudják képviselni álláspontjukat. Jelenleg a nyelvészet eredményeihez nyomorítják oda az őstörténetet annak ellenére, hogy szinte minden reál érv ellene szól.
Valószínű, hogy az 1500-ra tehető szóeggyezés szám közelebb van a finnugor összehasonlító nyelvtudomány finn professzora által publikált 500-hoz.
A hatalomgyakorlás jellege a Honfoglalástól Géza idejéig inkább a pusztai birodalmak jellegét mutatta. pl. mint az avarok. Géza már államot vezetett.
A populáció jó része letelepedett mezőgazdasági termelő életmódot folytatott, míg a lovasnomád berendezkedésűek fenntartották a korábbi gazdálkodási szerkezetet és zsákmányszerző/adóztató/bérharcos attitűdjüket.
Érdekes a főzőkultúránk, a környékünkön többnyire sütő népekkel szemben. Ezt az áldozati ételek korábbi készítésének módjából eredeteztetik.
zsele5
Jó lenne tisztázni azt, hogy mit is akarsz bizonyítani?
Eddig soha semmilyen érved nem volt az ellen, hogy a magyar és a finn nyelv hasonlít.
(Még gyenge elismeréseket is írtál, hogy van ilyen.)
Nos, ezt a hasonlóságot a nyelvészek egy hagyományos kutatási mód alapján nyelvrokonságnak nevezik.
Ráadásul ebben a magyar és finn nyelvtörténet kutatók egyformán gondolkoznak.
Most akkor azt kellene megcáfolnod, hogy ez miért is nem nyelvrokonság abban az értelemben, ahogy azt a nyelvészek használják.
Ezzel kapcsolatban eddig az érveid:
1.nem vagyunk genetikailag rokonok. Nos, ez nem szükségeltetik a nyelvrokonsághoz.
2. a finn eredet kutatók is ezt állítják. igen de ez sem vonatkozik a nyelvrokonságra.
3. a magyar és a finn kultura közti különbség,
ami megint csak nem nyelvrokonság kérdés, hiszen a nyelvtudósok csak annyit állítanak, hogy ötezer évvel ezelőtt az a két beszélt nyelv, amelyet most magyarok illetve-finnek beszélnek még egy alap nyelv volt. (Aztán ötezer éve tök függetlenül fejlődnek egymástól.)
Nos, most akkor nevez meg valamit a magyar kultúrából, amiről bizton tod bizonyítani, hogy ötezer éve is a magyar kultúrához tartozott.
Rágod itt a gittet genetikailag, meg más szempontból is, és jellemzően nem mondasz semmit arról, miért nem igaz a nyelvrokonság.
1.) Ismerem az érvet. Az MTA -nak nincs hivatalos álláspontja, de sarlatán mindenki aki mást mond mint finnugor ősnép, őshaza, ősnyelv elmélete.:))
Glatz még elnökként írta az előszót a milleniumra készülő történeti szintézis őstörténeti fejezetéhez Barthának, amiben mint említettem az echte finnugorokkal foglaltatnak menekülve hont.
Akkor ez mi, ha nem hivatalos álláspont??
2.)Ha természetesen élt egy finnugor ősnyelvet beszélő populáció, akkor mi akadályozta őket a fizikai rokonsági kapcsolatok kiépítésében, ha ugyanazt a nyelvet beszélték. Se egy hűtlenség, se egy leányrablás, hogy nincs még véletlen rokonság sem a markervizsgálat során?
Kezdem szégyenleni őseinket a halszagot felülmúló halvérért.
3.) Ebben az állításodben ütöd az előzőt.
Ha egy adott nyelvet egy embercsoport tart fenn, akkor az abból kiválók és esetleg nyelvváltozáson átesők között még a genetikai rokonság nem szűnik meg. Teljesen mindegy, hogy homogének voltak vagy nem.
4.) Senki nem akar haplotípushoz nyelvet rendelni. Csak annyi bizonyító erővel rendelkeznek, hogy nem volt finnugor ősnép, aki az ősnyelvet beszélte volna, tehát kénytelen kelletlen, minimum át kell alakítani minden ezirányú feltételezést ami a nyelvészeti hipotézisekből az etnika síkjára kihat, ennek a keretnek megfelelően.
5. A genetika sajnálatos módon útját állja bizonyos jól hangzó és régóta tanított nyelvrokonság elmélet fennmaradásának.
Az MTA korántsincs monopol helyzetben sem a tudományos utánpótlás képzése, sem a pénzek elosztása területén. De az már csak természetes, hogy valamivel több beleszólása van ilyen dolgokba, mint a Pajzsszövetségnek. De ez mindegy is. Az összehasonlító történeti nyelvtudomány akkor is létezne, ha MTA nem lenne, e diszciplina módszerei akkor is sikeres és elismert tudományos módszerek lennének, ha senkinek se jutott volna eszébe őket a finnugor nyelvekre alkalmazni. És amikor eszébe jutna valakinek, akkor egy idő után ugyanazon eredményekre jutna, mint amire eddig jutottak. Ha nyilvánvaló logikai hibákkal terhes és tapasztalatokkal ellentétes elmélet lenne, akkor erre már sikerült volna rámutatni. De ez nem történt meg, csak néhány félhülye kókler veri a nyálát egy olyan közönségnek, amely semmit nem tud és semmit nem képes megérteni. És főleg képtelen a logikus gondolkodásra.
Itt vagy mindjárt te.
Ha soha nem élt olyan populáció, amely a finnugor alapnyelvet beszélte, akkor ez megdöntött hipotézis lenne. Tessék megdönteni. Amíg nincs megdöntve, addig tényként kell elfogadni. Ugyanis butaság olyat mondani, hogy "csak hipotézis". A tudomány ugyanis már csak ilyen: egy csomó hipotézis.
Hatezer évvel ezelőtt a földgolyóbis legtöbb részén gyűjtögető halász-vadász életmódot folytató népségek "kóboroltak". Hogy most 20-30 fős csoportokban-é vagy kétszáz-háromszáz fős csoportokban, hogy a csoportok között milyen szoros vagy laza volt a kapcsolat, erről leginkább spekulálni lehet. De ezek a kóborló csoportok beszéltek, méghozzá valamilyen nyelvet. És egy kis népesség által beszélt nyelv csak a szumirmagor lilaködben alávalóbb mint egy nagy népesség által beszélt nyelv.
Gyorsan áttértek a földművelésre. Korábban említettem, hogy a magyarság félnomád életmódot folytatott, tehát kvázi a nép többségének nem jelentett nagy váltást a letelepült életforma.
Ami a szlávokat ileti, szláv kultúra volt a 9. században a Karantán-Köttlach-kultúra (Alpokalja), Erdélyben a szilágynagyfalusi csoport, és a Medgyes-csoport, a Mikulcice, és a Blatnica-horizont (Nyugat-Felvidék), a Felső-Tisza-vidék egyes részei (ide speciel a honfoglalók egy vezéri rétege költözik később). Pillanatnyilag ennyi. Ezek peremterületek. Tehát a földművelést nem a szlávokól tanultuk. Földművelő szavaink, ha jól tudom török (kazár, vagy volgai-bolgár) eredetűek.
"1) Ez MTA-nak semmiről sincs hivatalos álláspontja. Aki az MTA hivatalos álláspontjáról hadovál, annak lövése sincs sem a tudomány, sem a az Akadémia működéséről."
Az MTA tagjai álláspontjáról van szó, azon emberekről, akik nagyrészt felelősek a tudományos utánpótlás képzéséért, a tudományra szánt pénzek elosztásáért, akik mögött intézményes, hatalmi eszközök állnak a nyilvánvaló logikai hibákkal terhes és tapasztalatokkal ellentétes álláspontjuknak tudományos nézetként történő beállítására a laikusok előtt
"2) Természetesen valamikor valahol élt egy populáció, amely a finnugor alapnyelv dialektusait beszélte."
Természetesen ilyen populáció sohasem élt. Legjobb esetben ezt csak egy hipotézisként lehet kezelni.
"A tudomány mai állása szerint cca hatezer évvel ezelőtt az Ural tájékán."
Abban az időben azon a környéken megyényi területen 20-30 fős csoportok kóboroltak. Egységes, nagy népesség által beszélt nyelv kialakulására ilyen körülmények között csak a finnugrista akadémikusaink lázálmaiban nyílik lehetőség.
Satöbbi.
tevedes ne essek en nem allitom hogy nincs magyar kultura, magyar sajatossag.
azt allitom hogy ennek a tartalma mas volt/lehetett 5000 evvel ezelott mint ma.
mint ahogy minden egyes ember onallo, kulon kulturaval rendelkezik/rendelkezhet.
te valahogy ezen kultura folyamatossagat akarod bizonyitani. pedig lehet hogy egy ponton az eredeti magyar kultura atment peldaul torok kulturaba. honnan van nekunk paprikaskrumpli? peldaul. az etelek talan meeg jobban bizonyithatoak mint a nyelv. de mintha nem akarozna bizonyitani. pedig amit magyarnak nevezunk valahol ahhoz etelmaradvanyok is tartoznak. mint a romaiaknal az olom mint az eetel reesze. es kipusztulasuk, elgyengulesuk allitolagos oka.
szerintem a karpat medencen belul nem igazan volt mar ez a pusztai birodalom. szserintem nagyon gyorsan attertek a foldmuvelesre. vagy atvettek. vagy le sem tertek rola.
az hogy volt nomadizalas es volt kalandozas ennek nem feltetlenul mond ellent. de mintha helysegneveink szerint letelepedtek volna. mintha eleeg koran hazajuknak kezdtek volna vallani. mintha eleeg gyorsan elkezdtek volna fennhatosagukat kiterjeszteni es nekialltak evszazados haboruiknak a mocokkal.
nem hiszem hogy itt a sztyeppei eletmodot valositottak meg. ezt lehetne pusztai fejedelemsegnek nevezni. gondolom a szallaskorletek is adottak...
ezeket a dolgokat nem tudom, tehat ha mast mondotok el fogom hinni. itt semmi sem igazabol letkerdes.
hiszen szemelyesen orulnek ha valamelyik sumer naphercegno egyenes leszarmazottja lennek. vagy akaar jezus krisztus is valamelyik kozvetlen osom lehetne. tehat szemelyesen nem vagyok oda a zsirszagu finnugorokert.
szemelyesen azt is el tudnam viselni hogyha a magyarok mindig is itt eltek volna, mondjuk a neandervolgyi ember utolso bastyai lennenk, mindig is magyarul beszeltunk volna es kikuldottek utjan innen terjesztettuk volna a magyar nyelvet es a magyar geeneket a vilag nehany tajan. finnorszagban. lapporszagban es udmurtiaban. a torok szavakat meg kovetekkel kuldtek volna. ami tetszett beloluk azt behasznaltuk.
megneztem egyetlenegy szot, hogy asztal. 1293-ban fordult elo eloszor irasban. szlav szo.
hat tudod ha nep lennek akkor az asztal szavamhoz ragaszkodnek. hiszen minden nap, minden korban hasznalatos szo. mi volt erre az eredeti magyar szo? vagy mi sumerul az asztal?
"Engedd meg, hogy figyelmébe ajáljam topictársaimnak az egyértelmű kötődéshez tartozó kiállást a nem bizonyított, legendarikus elemekkel tűzdelt eredettudat mellett még akkor is, ha azt túlhaladta az idő és a tények ellene mondanak." Irgalmas isten :DDD
1) Ez MTA-nak semmiről sincs hivatalos álláspontja. Aki az MTA hivatalos álláspontjáról hadovál, annak lövése sincs sem a tudomány, sem a az Akadémia működéséről.
2) Természetesen valamikor valahol élt egy populáció, amely a finnugor alapnyelv dialektusait beszélte. A tudomány mai állása szerint cca hatezer évvel ezelőtt az Ural tájékán. De ebből nem következik, hogy az adott populáció a haplotípusok és a mitokondriális DNS szempontjából genetikailag egységes volt, vagyis hogy mindannyian vagy (túlnyomó) többségük egy emberpár leszármazottai voltak, és csak ők voltak ennek az emberpárnak a leszármazottai.
3) Nem kell azt feltételezni, hogy a nyelvi rokonság és a genetikai rokonság korrelációban áll egymással. Egy adott nyelvet természetesen egy embercsoport tart fenn és ad tovább, de a csoporthoz csatlakozni lehet és kiválni belőle, az egyik csoport nyelvileg asszimilálódhat a másikhoz, miközben a csoportok eleve sem voltak feltétlenül genetikailag homogének.
4) Mivel a genetikai markerek éppúgy nem beszélnek, mint a csontok, sose lesz senki se képes arra, hogy a haplotípusokhoz nyelveket rendeljen. Különös tekintettel arra, hogy a haplotípusok olyan messzire mennek vissza időben, hogy lövése sincs senkinek, hogy akkoriban bármelyik csoport hogyan beszélt, vagy hogy egyáltalán milyen nyelvek léteztek. Te egyszerűen képtelen vagy felfogni, hogy mit jelent az, hogy negyvenezer évvel ezelőtt.
5) A genetika természetesen nem támaszt alá nyelvtörténeti megállapításokat. Valamint szilárdtestfizikai megállapításokat se. De mi a halálért várod ezt el?
Nem látom a logikát a kérdésedben.
Komolyan nem értem, hogyan és hol kapcsolódik ez a témához?
Ellenedre volt az orosz kiállításokon hurculászott szkíta plakettek megemlítése? Vagy a szlávok régészeti leleteinek hiánya a központi területen?
Vagy annak megemlítése, hogy az általuk leletekkel régészetileg behatárolt területen kizárt volt a jelentős és technikailag korszerű földművelés és ezáltal az, hogy a honfoglalók tőlük tanulták volna?
Engedd meg, hogy figyelmébe ajáljam topictársaimnak az egyértelmű kötődéshez tartozó kiállást a nem bizonyított, legendarikus elemekkel tűzdelt eredettudat mellett még akkor is, ha azt túlhaladta az idő és a tények ellene mondanak.
Komolyan becsüllek érte, de ha lehet konkrét problémába vesd fel, ne pedig ebben a csak kötözködő stílusban.
1.) Az MTA volt elnöke elégséges személyiség ahhoz, hogy az állásfoglalását a mainstream tudományosságnak tudjuk be. Ezt, a finnugor ősnyelv-őshaza-ősnép elméletet gondolom tarthatatlannak. Mi ez, ha nem az MTA hivatalos álláspontja? Talán vérciki kóklerek, vagy politikai meggondolásból vallott eszmék?
2.) Szerinted mi mást jelent a közös őshaza és ősnép elmélete aki a finnugor nyelvet beszélte?
Ha nem ez az alapja, akkor hogyan lehet egy közös eredetből levezetni ágakra bomló módon a nyelvcsaládot, egyuttal elvándoroltatva őket egymástól? Mi volt a nyelv szállító közeg, ha nem a nép? Lehet, hogy mégsem nyelvcsalád volt, hanem más módon fejlődött(kiegyenlítődéssel) a nyelvrokonság?
3.) Lehet, hogy különböző ősök jönnek ki az Y- kromoszóma és mitokondriális DNS vizsgálata alapján, de egyik eset sem támasztja alá a "finnugor" nyelvet beszélők olyan foku rokonságát, ami az időben közel történt különböző ágakra szakadásból következne. Sőt szinte semmilyen genetikai rokonságot nem támaszt alá.
Nem gondolod, hogy szakítani kellene azzal a sumák finnugrista hozzáállással, hogy szóban az etnikai tartalomtól elvonatkoztatva mégis közös ősnépet, őshazát vízionálnak és megsértődnek, ha ennek tarthatatlanságát számonkérik rajtuk?
