Ez elég semmitmondó. A teológiára is mondhatod, hogy igazolható dolgokat állít, hiszen pl. amikor a teológus azt mondja, hogy a Biblia ezt és ezt írja, akkor ugye bárki megnézheti a Bibliában, hogy tényleg az van benne, tehát az állítás igazolható.
Egyszerű a magyarázat és most már leírhatom. Az indiában szentként tisztelt tejetadó, kérődző állatok, amiket hazánkban egyszerűen csak marháknak szokott hívni a köznép, miattuk raktam be a teológia definiciója mellé a teo és a loggia kifejezések definicióját is. Tudtam, hogy elcsámcsognak rajta és ezzel ráterelik a témára a figyelmet.
A magyar nyelvben a tudomány szó szűkebb értelemben és tágabb értelemben is használatos. Szűkebb értelemben az angol "science"-nek felel meg, amin nemcsak természettudományt kell érteni, hanem általában az olyan területeket és tevékenységeket, melyek tudományos módszerrel dolgoznak. Tágabb értelemben tudomány minden, ami szisztematikusan foglalkozik valamivel, nagyjából az angol "the study of ..."-nak felel meg.
Szűkebb értelemben a teológia nem tudomány, hiszen nem a tudományos módszert alkalmazza, és nem is áltudomány, hiszen nem is próbálja azt a látszatot kelteni, mintha azt alkalmazná.
Tágabb értelemben meg tudomány, mert hiszen szisztematikusan tanulmányoz valamit. Ilyen értelemben persze tudomány a filozófia is, sőt, tudományos tevékenységnek tekinthető pl. a bélyeggyűjtés, az autóvillamosságtan vagy a gombaszakértés is.
Érdekes ez a tanulmány. Idézek belőle néhány gondolatot:
"A vallástudomány szerint a teológia a vallástudományt illetéktelennek és helyenként destruktívnak tartja, hiszen arról, ami a valláson belül szent, arról a vallástudomány profán megközelítésben tárgyal."
"Különösen Magyarországon hiányzik a vallástudomány identitásának és módszertanának elméleti vitája, ..."
"A vallástudomány atyjának – legalábbis, ami a vallástörténetet illeti – Max Müllert (1823‑1900) szokták nevezni."
"Ha pedig a vallástudományt, mint az egyházi teológia vallástárgyalásának hegemóniája alóli tudományos emancipáció eredményének tartjuk, akkor a felvilágosodás korszakából eredeztethetjük. Günter Kehrer szerint a vallástudomány alapító atyái nem is annyira Helvetius vagy Kant, hanem inkább a felvilágosodást túlhaladó Schleiermacher és Schelling."
"Az első „Általános vallástörténeti és vallásfilozófiai” tanszékeket állami egyetemen [5] Hollandiában (Leiden, Utrecht, Groningen és Amsterdam) állították fel 1877-től kezdve, amely országot e tudományág szülőhazájának is szoktak nevezni."
"Az állam és az egyház törvényi szétválasztását követően Párizsban 1905‑ben megszüntették az összes teológiai kart az állami egyetemeken."
"Ezen túl szükséges néhány pontosítás. Kezdjük mindjárt azzal, hogy „a” vallás – éppen a vallástudományi vizsgálódások alapján is állítható – nem létezik. Konkrét vallásokról beszélhetünk, többes számban, ha a nyelv tűrné: csak és mindig."
"A globális világ korszakában már látjuk, hogy megbízható statisztikai adatok szintjén nem is tudni, hányféle vallás van. Talán azt sem tud(hat)juk, hogy ezek melyike valódi és melyike nem."
"A vallástudomány a vallásról ill. a vallásokról szóló tudomány, a teológia ezzel szemben az egyes vagy többes számban értendő istenről vagy istennőről szól."
"A „kereszténység“ modellje ugyan még ma is meghatározza a vallás európai felfogását, de történetileg mára ellehetetlenült. "
"a vallástudomány története Magyarországon inkább nagy tudósegyéniségekhez kötődik."
Teológia
(gör. a. m. az istenről szóló tudomány), az Istenről (istenekről) szóló tanok rendszeres összefoglalása. Kezdetei megvannak a régi kultúrvallások isteneinek a származásáról szóló regéiben és elméleteiben (teogónia), amelyek részint mondai (a görögöknél Hesiodos és Homeros), részint rendszeres jellegűek (Plato, Aristoteles felfogása, a gnosztikus emanációs teogóniák). A zsidó és a keresztény teológia történeti jellegű, amennyiben a biblia régibb és újabb elbeszélésein alapszik s az istenről szóló tanait ezekből olvassa ki és fejti ki rendszeresen. Ennek a teológiának a sarkpontja az a meggyőződés, hogy az isten választottainak kijelenti magát s hogy az emberek minden istenről való tudása ezen a kijelentésen alapszik. A zsidó-keresztény T. a mózesi kijelentést tekinti minden istenismeret alapjának, ezt a zsidó vallás keretén belük kiegészítik a próféták és a szentírások istenre vonatkozó közlései, a keresztény vallás pedig fölibe helyezi azt az istenről szóló tanítást, amivel Jézus és apostolai, meg az újszövetségi írások helyesbítették a zsidó istenfogalmat. A keresztény egyházi tanfejlődés ezt a T.-t a szentháromság-egyistenről szóló tanná építette ki. A T.-i tudomány nemcsak szorosan az istenről szóló tannal, hanem a bibliával, az egyházzal, az egyházi teendőkre vonatkozó tudnivalókkal is foglalkozik, vagyis mindazoknak a tudnivalóknak a foglalata, amelyekre az egyházaknak szükségük van, hogy világnézetüket képviselhessék és hogy munkájukat elvégezhessék. Az egyházi T. kerete sokkal szűkebb az általános vallástörténeténél. Három ága történeti (biblia-, egyház- és dogmatörténet), rendszeres (dogmatika, etika, vallásfilozófia és hitvédelem) és gyakorlati (egyházi szónoklattan, istentisztelet, ismeret, hittanítás és lelkipásztorkodástan) kérdésekkel foglalkozik s a vallástörténet iránt csak annyiból érdeklődik, amennyiben arra missziói célokra szüksége van. Az egyháztól független vallástudomány viszont valamennyi vallás anyagát igyekszik tudományos alapon feldolgozni, hogy általa a vallásos érzés lényegét és megnyilvánulási formáit áttekinthesse.
Akkor vizsgáljuk meg, hogy hol és milyen módon tanítanak hazánkban teológiát?
http://www.avkf.hu/tanszek/teologia_tsz.html
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
"Teológiai tanszék
Tanszékvezető Dr. Nemeshegyi Péter S. J.
Oktatók: Dr. Kapitány György
Dr. Hankovszky Béla
Mészáros János
Dr. Pesthy Mónika
Buza Ilona
A magyar ifjúságnak égetô szüksége van jól képzett, hitelesen keresztény hitoktatókra. Ezt a társadalmi igényt próbálja kielégíteni fôiskolánk hittanári szaka.
A dr. Nemeshegy Péter nevével fémjelzett tanszék a biztosíték a mai katolikus egyház követelményeinek megfelelô, színvonalas képzésre. A hitoktatók mellett az általános képzésben részt vevô hallgatók is betekinthetnek a hit és a Biblia kérdéseibe. A tanszék latin és francia szakrális nyelv speciális kollégiumot indít. "
Hát én itt azt olvasok ki, hogy a teológia tanszék a keresztény ideológia kiszolgálója, "kommiszárcsapatának" a kiképzését végzi.
Figyelj ide, ezt nem kilóra mérik. A szóetimológia figyelembe veszi az idők során képződött eltéréseket is. Vegyél lejjebb a lendületből. Gondok nálad vannak, aki el sem jut addig, hogy észrevegye, a loggiának az égvilágon semmi köze a -lógia utótaghoz. Nem fogok itt nyelvéskedni olyan alakkal, akinek fogalma sincs a tárgykörről.
Mellesleg a szó "istenről való beszéd, annak tudománya" jelentésűként ment át a kultúrába.
Pontosan idéztem a teológia szó definicióját és a hozzá legközelebb eső két szótis, amiből akár össze is lehetne rakni, ha nem lenne egy + "g" betű. Nálad három betüeltérés van.
Másrészt, ha a teológia aszó definiciójával gondjaid vannak, akkor javaslom fordulj az Idegen szavak és kifejezések felelős kiadójához és szerkesztőihez.
Eszembe jut az a régi vicc amikor a róka elől menekülő hátsófelet a jótündér rigóvá varázsolja... és a gyanakvó róka a faágon üldögélő rigóra sandítva azt mondja, hogy... gyanús vagy te nekem rigó, énekelj csak valamit :) Ez a Dual Power is gyanus nekem... mindjárt el is kezd énekelni és ha recsegő ropogó hangot ad, akkor tudni fogjuk, hogy ki is ő.
Egy klikk az adatokra és a hozzászólásokra sokat elárul :)
Beszéljük az intézményekrôl. A tudomány társadalmi szerepérôl és hatásmechanizmusáról.
Lehet, hogy az derül ki, hogy teológia hasznos tudomány, mint a többi? Biztos akarsz érvelni? Szerintem csúnyán beleszaladhatsz a saját késedbe. Mármint a "hasznosság" fogalmába:)))
a -lógia utótag tudományt jelent, th az istenről szóló tudományt jelenti a teológia, és a görög logosz = beszéd szóból ered, az olasz loggiához semmi köze. Biztos, hogy Te akarod itt megmutatni, hogy a teológia nem tudomány - ilyen kezdés után?
Definiáljuk csak a teológia fogalmát, majd nézzük meg, hogy beilleszkedik-e a tudomány definiciója által megadott ismérvekbe. Szerintem nem. Sőt a teológia kifejezetten és egyértelműen az áltudományok körébe sorolható. Érveket, ellenérveket várok.
