http örjöng.. http szellemi magasságokból néz le a halandókra.. http megszánja a verbális koldusokat.. http egy saját világot épített magának, ahol trónolhat.. alkoholista, mentálisan kirojtozódott szenvedélybetegeknél ez gyakori tünet.. csak sajnos, hiába torzítod a belső világodat, a külső világ nem fog hozzád igazodni.. sőt, a külső világ otthagy téged a szegényes koreográfiáddal..
ahogy önmagadba záródsz, egyre kisebb lyukon tekintesz az egyre inkább eljelentéktelenedő valóságra.. szinte minden téged tükröz, tehát elhiszed, hogy te magad vagy a teljes realitás.. és ebből a labirintusból sosem fogsz kimászni.. ezért jobb megoldás híján beveszel egy nyugibogyót, ahogy szoktad.. talán a torkodon akad és akkor mindenki (akik már számodra nem is léteznek) örülni fog.. (szimplán örülni.. mert nekik tényleges érzéseik vannak, veled ellentétben nem azt számolgatják az ujjukon, hogy éppen melyik érzést vegyék elő..)
tulajdonképpen miért is vagy dühös? mert még a saját világodban sem vagyok az 'isteni' hatalmad eszköze? szar ügy..
(de amikor majd végre minden téged tükröz és téged igazol, akkor annyira halott leszel, hogy észre sem veszed, hogy meghaltál.. fogadjunk, hogy nem vetted észre!)
Nem szeretem látni egykor csillogó szellemű emberek vonaglását, nem szeretem intellektuális homelessként látni őket, amint magányosan maguktól koldulnak, kéregetnek, jobbára hasztalan. Az ilyen embereket döbbent csend veszi körül, értetlenség, zavarodottság, talán szánalom. Rémálom. Egy koldusnak pénzt dobunk és ezzel talán segítünk, szánjuk és a lelkiismeretünk is tisztább magunk előtt. Ám szellemi baksis nincs.
rémálommese
az, amit önmagadból látsz,
egy parányi, többé-kevésbé
konzisztens szigetet alkot,
amit a tudatod világít be..
a sziget nem minden,
mert időnként különös hangok
érkeznek kívülről..
elindulsz az ismeretlenbe,
de akkor eléd toppan a 'küszöb őre'..
ha nem ijedsz meg,
akkor belépést nyersz
a téged körülölelő sötét labirintusba,
ahol mindenféle szörnyek garázdálkodnak..
ezeket megszelídíted, részeddé teszed
(mert mindig is hozzád tartoztak),
ezáltal nagyobbodik a sziget,
örülsz magadnak,
hogy milyen okos vagy..
és egyszer csak rájössz, hogy baj van..
elérkeztél a személyiséged pereméhez,
ez egy jégfal, ami vészesen olvad,
ha találkozik a tudatod fényével..
a falon túl már nem te vagy..
ami a falon kívűl van,
az belőled szeretne táplálkozni
és ezeddig a sötétség védett..
eloltanád a fényt,
de már túl nagy a rés..
bejön valami,
ami erősebb nálad..
megőrültél, meghaltál..
ritka esetben túlélted,
de már nem vagy ugyanaz,
mint azelőtt..
deadcrow -- 2002.12.25; 02:04:15
(a topik kedvéért betördeltem..)
Figyu, te kontlol nélküli csordalény! Te visszatipródtál ide? Én besöpörtem az ország csaknem legnagyobb olvasottsági indexeit, mint blogger, és Te itt szürkülsz, feketéllesz a kiszáradt, már nem is büdös tollaiddal? Szagtalan geci! Hibernált fajankó! Te szájbergerontofil idióta!
szerintem nem olyan nagy gáz, hogy lila nem szokott kefélni.. több ideje jut gondolkodni.. vajon miről gondolkodhat? talán arról, hogy milyen lehet kefélni..
Én egy láthatatlanul jelenlévő olvasó vagyok (voltam. Aki egyébként nem metatényező…). Versek kellenének ide (Dementia félék), mert azokat jó olvasni, láthatatlanul. Ezeket nem.
infó sincs önmagában.. az infó, a szavak, a mentális kép, a tömörítési módszerek, a leírások(modellek) mind egymást stimulálják.. időnként vannak fázisátalakulások, de az idő jelentős részében az egész massza csak egy helyben rezeg..
és vannak olyan emberek is, akikkel reménytelen bármilyen érdembeli kicserélődés..
ha vmi túl sok újdonságot tartalmaz, akkor a keresési tér is túl nagy és valószínű, hogy rossz kulcsot(értelmezést) emelsz ki a szénakazalból.. (pl ha 10 neurális kapcsolatot kell binárisan behangolni, akkor az 1024 lehetőség, de ha 20at(ami látszólag nagyobb szabadság), akkor kb egymilkó és nem biztos, hogy van rá kapacitásod.. ebből valószínűsíthető az is, hogy az ember eléggé be van drótozva, ha nem így lenne, akkor sosem tanulna meg semmit(de persze elég szűk annak köre, amit megtanulhat)..)
aki át tudja hidalni, annak van egy olyan mintája, ami felépíthető a jelen mintákból és még senki nem építette össze.. (pl egy kalapács, ami a redukcionisták szerint csak egy nyél meg egy vastuskó(meg egy luk a tuskón), de a kettő együtt csodákra képes a buta emberi fejekkel..) (kreativitás=minták kombinálása - ha egy algoritmus felismerné, hogy mi az, hogy 'minta', akkor nyugodtan rábízhatnánk a gépekre)
"szavak nélkül nincs értelem.. a szavak attól lesznek, hogy infót kell átküldened szűk, kommunikációs csatornákon..."
tehát van az infó, mint önálló entitás, és a szavak a a te értelmezésed interpretációjának eszközeiként születnek?
nagyon tetszik az egész okfejtés, csak az a baj, hogy ha valóban így van, akkor igen nagy az esélye, hogy nem értik, amit írsz, hiszen egy éppen keletkező dolognak kevés egyezményes háttere van. lásd kortárs művészet.
másrészt az is következik, hogy csak azt vagy képes megértetni, ami éppen csak valami icipici újdonságot tartalmaz. vagyis az infó fordítottan arányos a közérthetőséggel.
aki azt át tudja hidalni, azt nevezem művésznek.
vagyis ha senki sem ért meg, akkor lehetsz rossz másoló, de lehet, hogy csak nem találod meg azt a hátteret, amit a többiek használnak.
megoldás? mindenki másoljon egy privát értelmező szótárat, ha túl akar lépni a közhelyeken?
ha tudod, hogy benned milyen olvasóautomatizmusok működnek, akkor azt is tudod, hogy hol lehet belédavatkozni..
olvasó lehet bármi, ami ki tud fejteni egy kódot.. pl a cédéidet kenyérpirítóban is le lehet játszani.. (a szürrealisták nem voltak hülyék, csak általában nem volt szerencséjük - nem bukkantak rá a sikeres kódokra)
luca rendszeresen az ablakban vetkőzött.. a szemben lakó mici néni feljelentette közszeméremsértésért.. a kivonuló rendőröket megverték, mivel kiderült, hogy luca az ugyancsak szemben lakó gáspárnak és bélának vetkőzött.. mici néninek is eltörött a lába..
mert lehet, hogy rosszul másolnak.. esetleg hibátlanul idéznek, de nem értik a lényeget..
szavak nélkül nincs értelem.. a szavak attól lesznek, hogy infót kell átküldened szűk, kommunikációs csatornákon, tömörítened kell a tartalmat, el kell döntened, hogy mi az, ami már nem cipelhető át.. a szavak és mondatok a háttérre épülnek, arra, hogy feltételezem, hogy te tudsz bizonyos dolgokat, amit én és viszont (az átadott infó is beépül a háttérbe - sokszor akkor derül ki, hogy téves a háttér, amikor az infó nem ragad bele).. csak azoknak tudod elmondani magadat, akiknek helyesen becsülöd meg a hátterét (de még ekkor se biztos, hogy tudod csomagolni, hogy vannak szavaid, amelyekkel számára kifejezheted)..
vannak, akik a beszédet másolják.. felismerik, hogy szavak egymásutánja (tehát a keretinfó eljut hozzájuk), esetleg valami ösztönös szintaxist is belecsempésznek (nyelvi ösztön), de sosem jönnek rá, hogy a beszéd tartalmat kódol.. bennrekednek a saját mentális hálójukban, felmagasztalják azt (és elhiszik, hogy csupa értetlen hülyével vannak körülvéve).. kulcsszavakkal tapogatóznak, néha valamelyik találatot jelez, de keseregve döbbennek rá, hogy nincs kiterjesztés (csak a traumák találkoznak a mélyben - kulcsszavak számos embert tudnak összeverbuválni (anti-kommunista, anti-zsidó, metás(=anti-indexes), stb), de ettől még nem lesz közük egymáshoz)..
ha senki nem ért meg, akkor csak egy rossz másoló vagy..
