Ez klassz, de honnan tudod, hogy bronzkori? Tudod, mostanában a falu szélén szórják le a sittet, nem viszik fel a hegyre! :-))
Félretéve a tréfát, ezek a cserepek tényleg szabadon gyűjthetők? Azért kérdezem, mert a füzet is emlegeti, hogy itt-ott lehet gyűjtögetni, de ezek nem védett régészeti értékek?? Úgy tudom (könnyen lehet, hogy tévedek!), hogy ez azért nem teljesen legális. Tud vki erről valamit?
Szép kaland. Voltam már olyan helyzetben, ahol nem volt térerő, és csak magamra számíthattam. Ez a túrázás egyik szépsége: kivisz a túlszabályozott, túlvédett civilizációból, és megmutatja, milyen az, amikor igazán magadra vagy utalva, és ezért a kockázatot is vállalod. Ilyenkor érezni az ember helyét a természetben. Erről írtak egy szépet pár napja a Hegyek topicban, a ttúrába be is linkeltem.
Én gondolom, hogy egy-egy földvár egy környéket védett, vagy egyszerűen csak menedékül szolgált a klubtagoknak, dehát nem vagyok történész. Vszleg nem is volt annyi ember egy csoportban, hogy egyszerre védjék az egész hegységet, és akkor még as belharcokról nem is beszéltünk. Az én házam, az én váram. :-)
Egy hete voltam Gór hegyen. Mikor a nagybörzsönyi beköt? út kettös kanyarja után bementünk a földúton, a Gór heggyel egyvonalba érve valóban azt lattuk hogy a kereszt földutat beszántották. De tovább menve egy keresztúton balra fordulva mostmár a Górhegyet a túloldalról lehetett megközelíteni és csak egy kb. 15m szakasz volt szántás a többi füves út.
Magyar-hegy: tavaly nyáron sikerült ott negyed óra alatt 3 bronzkori cserepet találnom. (tényleg volt ott vár (vagy olyasmi) :)
Per?csény: a buszforduló meletti kocsma a Börzsöny vidék egyik legjobbja.
Gondolkoztatok már azon, hogy mi a feny?nek csináltak a bronzkorban földvárakat a hegység belsejében? Van vagy 3-4
István
A „pont” felkeresése összekapcsolható a kéktúrával is, de apropó lehet a „Bakonyi Mikulás” teljesítménytúra is.
Zirc a 9/99 mozgalom érintőpontja is.
A kálvária megtalálásához kapunk útmutatást az igazoló füzetben, de jó tudni, hogy a József Attila utca az apátságtól inkább délnyugatra van, mint nyugatra. A Térképcentrum térképe sajnos, hibás. Előbb a tér, majd csak utána az utca.
Segítség lehet a kórház, azt mindenki tudja, merre van.
Szép a kápolnához vezető fasor. A kálvária „elrendezése” meglehetősen szokatlan. A stációk – részben – megkerülik a kápolnát.
A kerítéssel határolt kertbe valóban nem könnyű bejutni, de nem lehetetlen. Az utca felőli kapuk zárva vannak.
Nagyon gondolkoztam, hogy írjak-e valamit a tegnapi Dorog-Piliscsaba szakaszról, lévén még én is igencsak emésztem a tapasztalatait.
A Túra első fele - Kalastromig - tényleg gyönyörű volt. Jó tempóban haladtam, nem álltam meg sehol sem, így "jó időket futottam". Ennek köszönhetően megengedhettem, hogy mind a Kétágú hegyen, mind Kalastromon beiktassak egy-egy kis körtúrát fel s csúcsra, a sziklákhoz, a panorámában gyönyörködni. Igaz, igencsak tempósan... de mivel a kéktúra (eddig látott szakaszai) sétaútak, könnyen vettem a meredekebb emelkedőket.
Roppant élveztem az egészet.
Piliscsév előtt már kezdtem érezni hogy fáradok. Cséven már kezdődött a combomban az izomláz, a templom előtt le is kellett ülnöm a padra, levenni a zsákot és pihenni egy kicsit (máshol nem, de ott és akkor jó kis hideg szél fújt... úgyhogy hamar felszedelőzködtem). Utána is egyre gyakrabban kellet megállnom, Csév után a fenyvesben már igen nehezen mozogtam, de vigasztaltam magam, hogy már csak 5km, túl vagyok a nehezén, ez pedig szinte sík út. Csoda tudja, hogy és mikor, de lekzdett fájni a derekem, és a hátam, pedig kis, könnyű zsákkal voltam. Egyre nehezebben ment a járás, egyre jobban fájt (mostmár ez lett a domináns) a derekam-hátam, olyannyira, hogy kénytelen voltam kényszerpihenőt tartani (bár nem volt hol...), megettem a maradék kajámat, könnyítettem a termoszon, majd újra felszedelőzködtem. Túl sok változás nem volt, de kiérve az erdőből egy irtásra, ahol nagyon nem volt egyértelmű hogy merre megy a jelzés tudatosult bennem, hogy nem kéne eltévedni, mert nagy szarban leszek... menni alig van erőm, nem eltévedni... Elbotorkáltam mindkét úton úgy 100m-t - jelzés sehol. Aztán intuitive választottam - szerencsére jól...
Nem részeletezem, a következő méterek, kilométerek egyre roszabb állapotban teltek, egyre lassabban egyre többet kellet megállni, míg a hátamban már a fájdalom akkora volt, hogy a kis üres zsákom sem bírtam, és a combom úgy elmerevedett, hogy lépni alig bírtam. Akkor megláttam az út mellett egy régebbi táborhelyet, és lerogytam egy tuskóra, utána pedig majd felordítottam, - mert már nem bírtam ülni sem (a comb jobban megfeszül) - és ledőltem a fagyott földre. Végre egy olyan pozicióban, amiben nem fájt semmi... Behunytam a szemem - csodálatos nyugalom volt elnyúlni, nem éreztem már fájdalmat sem és a föld hidegét sem. A dolog egyre mélyült... mig egyzser villámcsapászszerüen vágott belém, hogy itt most nem kéne elaludni... tovább kell menni. Sietve ki is nyitottam a szemem, A fáknak az égen kirajzolódó táncoló koronáját bámultam. Aztán összeszedtem az akaraterőmet, és feltápászkodtam (nem is tudtam mire vállalkozom...). Ez volt a mélypont. A kis pihenő adott egy kis erőt, hogy tovább tudjak menni. Nemsokára döbbentem rá, hogy asszem egy kilométerre sem voltam Piliscsabától... A házak láttán megkönnyebültem... a kanyarból kibukkanó vaútállomás pedig pár könnycseppet csalt a szemebe...
Otthon pedig elgondolkozhattam a túlélőtúrává vált kirándulás tapasztalatain...
1. Télen hamar sötétedik, és a mohó túráznivágyó, hogy többet láthasson túl nagy iramot diktált, pihenők nélkül, és ez alapsan megbosszulta magát.
2. Annyi eszem volt, hogy vigyek fejlámpát, ha rámsötétedik, de úgy tűnik egy bivakzsák hasonló esetere szintén az alapcucc közé tartozik. Pusztán csak annyit jelentett volna, hogy nem hűlök ki, ha nem tudok tovább menni...
3. Súlyt cipelni mindenki utál, de egy bicska, papír, gyufa/ögyújató léte szintén eletmentő lehet. Ha van...
(És amivel nem volt gondom: kaja, tea, megfelelő ruházat, iránytű és térkép... a végső abszolút vész esetére ott volt a mobilom is. Mindezzel kihúztam volna nyáron, de a minuszokhoz kevés...)
Bizony, fogadják csak el! Ha pedig nem hiszik, Dorogon utána lehet kérdezni :)
Azért azt megnézném, amikor a "kiváló minőségű" fémbélyegzős lenyomatokat vizslatják, és kapásból mondják, hogy pl. ez és ez gyanús, mert nem fordítva van a xx betű...
Valaki OKT teljesítő esetleg írja meg, hogyan is volt nála ez az ellenőrzés?
Szeretnék én is tulajdonosa lenni egy topicos CD-nek.
Szintén sokat járok Pestre, de postai úton is rendezném a felmerülő ktg-t.
Kivel vehetném fel a kapcsolatot?
Előre is köszönöm:
A Dorogi belyegzo olyan amilyen, szerintem elfogadjak, legalabbis ajanlom nekik, mert nekem is olyan van..
A fembelyegzo maszatja szakavatott szemnek eleg, ismerik a belyegzoket rendesen.
Jól látod. :-)
Hopp, ígértem? akkor felveszem az adósságaim sorába. Idén a Kozma, Vasas M., Gerecse, Keleti-Bakony, P85 a jelentősebb adósságaim, na meg az Ecskend, de van még egynéhány mikrokazettán 2000-2001-ből, pl. egy félbehagyott Nu Pogogyí! :-)) Na, ide csatlakozik a DDK és három nagyobb erdélyi utam (2000-01-02).
Sziasztok!
Tegnap megtettem a Dorog-Pilscsaba kéket. Kastromon pedig találkoztam az első fémbélyegzővel. Mind ilyen szar pacát produkál? Olvastam én GYIK tippjeit, de hosszas kisérletezés után is csak olyan nyomatot sikerült generálni, hogy csak a legnagyobb beleérzéssel lehet a forditott szöveget felismerni. (márha tudjuk miről is szólna...)
Mennyire veszik szigorúan az olvashatóságot?
Ezenkívül Dorogon csak négyszögletes bélyegzőt adtak az állomáson, amin egy szám van (és jegyárusitás sincs - beírtam a fórumba is.) Azt elfogadják?
Üdv.
Zs4zet.
Tegnap ismét börzsönyi várazás volt a program, immár "sportszerűbb" keretek között, busszal, vonattal, és ami ezzel jár, KSH felmérésekkel. :-)
Érkezés 10 órára Perőcsénybe. Buszmegállóban mindjárt kocsma (itt is lehet kapni igazolófüzetet), a felmérés eredménye minden kategóriában megfelelő, vagy inkább kiváló. J
Útvonal a Börzsöny nyugati kalderaperemén végighaladó P jelzés, mely 3 várat is érint. Az idő gyönyörű, a jelzés kiváló, az emelkedő hosszú, de lankás, simán, folyamatosan, jó tempóban teljesíthető, a kedvünk rózsás, egyszóval ideálisak a körülmények.
Jancsi-hegyen pöttyök rendben, előtte (és utána, a Holló-korol) fantasztikus kilátás a hegység belseje, és észak felé. Salgó-várnál pöttyök szintén rendben, a füzet szerint, a szikla északi oldalánál. A vékony, jeges hóban ugyan egy kicsit nehéz volt felmászni a sziklára (meg utána le), de a kilátás kárpótolt. Magyar-hegyig - a jelzést követve - hosszú lejtő, majd ismét emelkedő, jórészt frissen legyalult, sima úton. Magyar-hegyen ugyan várromot nem nagyon láttunk (állítólag sáncárok van, azt is csak egy szekér jóindulattal lehet odaképzelni), viszont kilátást sem, lévén a hegytetőig bükkerdő van. Meglepő volt számomra, hogy itt tényleg csak a legfelső régióban van bükkös, 600 m (ez volt kb. a "hóhatár" is) alatt szinte mindenütt "csak" tölgyest láttunk.
Nagybörzsöny továbbra is egyik kedvenc helyem (függetlenül az egyébként kedvező KSH eredménytől), bár sajna a románkori Szt. István templom zárva volt.
Le gyalog, jelzetlen, de jól járható mezőgazdasági úton Ipolytölgyesre. A falu déli végén van egy csárda, ami ugyan délután 4-kor nyitva van, viszont jóformán semmit nem lehet kapni, pedig egy jó, forró babgulyás azért elég jólesett volna…
Összefoglalva: kiváló túra, viszonylag könnyen végigjárható: pöttyök mindenhol rendben, a jelentősebb helyeken (csúcsok, elágazások) új, tetszetős fából készült eligazító táblák távolság és időadatokkal. A Piros jelzés végig fel van újítva.
Odafelé bement a busz Nagybörzsönybe, így személyesen is meggyőződhettem róla, hogy a Gór-hegy megközelítése a füzetben ajánlott módon (az országút S kanyarjából É felé induló földúton) valóban erősen ellenjavalt, mivel az utat beszántották.
Ha legközelebb eljutok Alsóörsre, mindenképp megnézem. Emlékeim szerint a "Balatoni Kék" jelzés sem volt valami ragyogó állapotban anno. Bár feljutni nem volt nehéz.
Egyéb:
A múlt héten megint volt a tv-ben az a turisták által különösen "kedvelt" autós versenyforma, amikor terepjárókkal zúznak a hegyen a gyerekek. Na, most megsasiztam, hogy: "Offroad rally" néven fut a dolog. A változatosság kedvéért most a Bakonyban romboltak, és a felvételen nagyon jól látszott, hogy egy bizonyos kék kereszt turistajelzéssel ellátott úton is átrendezték a terepet.
Ha legközelebb arra jártok, feltétlenül menjetek fel a kilátóba. Nagyon igényesen újították fel. Van cikk is a neten, fényképpel. A címet nem tudom, de google segít.
Mostanában épp orvoshoz... Túrázás és egyéb outdoor kikapcsolódás nem játszik már jó ideje.
on
Más.
" Megállapítottuk, hogy Alsóörsön nem a csórók nyaralnak. "
A látszat elég gyakran csal... :)
Nagyon örülök, hogy a Szabadság-kilátót rendbe tették. Tavaly mikor Alsóörsön nyaraltunk, megnéztem a maradványokat, nagyon lehangoló volt. Akkor még semmi nem utalt arra, hogy foglalkozni akarnak vele. De ezek szerint összekapták magukat az illetékesek.
A helyeket tudjuk, de ide nem szeretjük megírni. Privátban kapod. Hmmm...lehet, hogy a hétvégén én is inkább felkeresném őket, Vulkántúra helyett? Így Ákos bácsinál összefuthatnék több mindenkivel.
CD terjesztés:
Közel lakom az Oktogonhoz, így Larzentól majd át tudok venni valamennyit. Utángyártani is tudok, csak kicsit lassú az íróm. Minden hétvégén ott vagyok valahol, korán indulok, lassan megyek, mindenki mindig utolér. :-) Aki nem ismer: szürke dzseki, fekete nadrág, fekete sapka, bajusz, sok ránc a homlokon.
Biztos pontok: Tojás, Buék, Megyeszél, Hófejérke, Téli Mátra. Kevésbé biztos: az éjszakaik. Postázást nem tudok vállalni.
Nem áll szándékomban senki kedvét elvenni, de ez a pont meglehetősen egyértelmű, nem kell sokat keresni (google).
A Térképcentrum jóvoltából a Jókai Mór utca is könnyen megtalálható.
A vasútállomástól Srom jelek vezetnek a pontig. Kicsit kopottak, de egyértelmű, hogy turistaúton haladunk. Bátran fel a lépcsőn, majd jobbra. Egy érdekes szobor is van a ligetben.
A rom meglehetősen jó állapotban van. A plébános, elvben elérhető (lehet, hogy van bélyegzője), de a gyakorlatot nem próbáltuk ki (a plébánia ajtaján ott egy cím, ahol állítólag tudják, hogy hol található a plébános).
Ha lesétálunk a 71-es főútra, akkor ott találunk egy büfét, mely mindig nyitva van. Tiszta, rendes hely. Főtt étel is van, önkiszolgáló üzemmódban. Készségesen adtak céges bélyegzőt.
Az országúton itt van a „műemlék” tábla, autós turisták innen közelíthetik meg a pontot.
Balaton-felvidéki kék, 6. szakasz
(Alsóörs – Balatonalmádi)
A múlt heti köd után kellett egy kis pozitív élmény, hisz szép időben jobb befejezni egy túrát. A távolság 6,7 kilométer, a szint 150 méter.
Felkerestünk Alsóörsön néhány nevezetességet.
Messze földön híres a restiben kapható körözöttes kifli. Olcsó és finom a forralt bor.
Megállapítottuk, hogy Alsóörsön nem a csórók nyaralnak.
Megérintettük a jelet, melynél „elhagytuk” az útvonalat.
Második nekifutásra megtaláltuk a Török-házat. Csodás a panoráma az előkertjéből. Egy zászló jelzi, hogy hol van a ház, de ezt csak utólag tudtuk meg. Érdekes a kéménye.
A csúcsra felvivő Khrsz jelet megtaláltuk, de mivel nem tudtuk, hogy van kilátó, kihagytuk. Nem kellett volna sokat mászni.
Érdekes szabadtéri színház a település határában.
Lenyűgöző panoráma Felsőörs irányába.
Vízmosásban halad az út felfelé, szerencsére fagyos volt a föld, megúsztuk a sárdagasztást.
Minden képzeletet felülmúló körpanoráma a Csere-hegy tetején. Eredendően Horthy kilátó, majd Szabadság kilátó, jelenleg nemes egyszerűséggel Csere-hegyi kilátó. Büfé is üzemel a csúcson. Jövőre talán lesz turistaszállás is.
Lefelé kicsit figyelni kell, de nem vészes. Almádiba (Káptalanfüredre) érve a Szabadság kilátó úton haladunk. Nem szegénynegyed.
Sajnos, kihagytuk az Óvári messzelátót. Kár. Pedig ott volt a jel (Khrsz). Érdemes körültekintőbben túrát tervezni! Igaz, most már van térképünk.
Le se merem írni, de olyan harcsapaprikást ettünk!
Még egy kis séta a kikötő környékén, majd irány Balatonfűzfő.
Összefoglalás.
Szép túra volt. Örülök, hogy sikerült. A két ködös nap ellenére jó, hogy nekifutottam. Természetesen ellenkező irányból is teljesíteni fogom. Nehéz jelzőket találni, annyira szép a táj, a lapos hegyek, a változatos völgyek, a sok-sok kilátó.
Ízelítőként:
Hegyestű (körpanoráma)
Kossuth-kilátó (Bakony, Dörgicse, TÓ, …)
Zádor-vár
Jókai-kilátó
Endrődi Sándor-kilátó
Csere-hegyi kilátó
Sok települést érint a túra. Van két nomádabb szakasza (Szentantalfa – Balatonfüred és Balatonalmádi – Pétfürdő), de a többi esetében nehéz kihagyni a vendéglátó helyeket, a szőlősgazdák pincéit. Aszófő és Balatonalmádi felsorakozott a kedvencek közé, szinte hihetetlen, hogy eleddig nem jártam a településeken. Kedvenc hely Csopak és azt hiszem, érdemes felfedezni Paloznakot.
Jaj, ki nem maradjon Dörgicse!
Nem olcsó vidék, de egészen különleges. Jó, hogy van jelzett turistaút.
A jelzésekről néhány szó.
Összességében kiváló, vannak hiányosságok.
Hegyestű és Szentantalfa között már-már katasztrofális.
Bosszantó, hogy kerítés állja utunkat Tótvázsonytól délnyugatra.
Lehet, hogy szebb időben megtaláltam volna a jeleket a Római villa környékén, de azt hiszem, hogy a faszegény fennsíkon elkelne néhány útjelző karó. Talán már nem szántják fel többé a hegyet a lánctalpasok és nem kell attól tartani, hogy turistának álcázott kémek bemérik Szentkirályszabadja laktanyáit.
Írtam már, hogy 4 szakaszban kényelmesen teljesíthető a táv. Érdemes azonban több időt szánni a vidékre. Kora ősszel, mikor már nincs meleg, de már érik a szőlő, azt hiszem akkor van errefelé a szezon. Szép volt késő ősszel is!
A CD-hez postai uton hozza lehet e jutni? Nem tudom ki vallalja , hogy esetleg feladna nekem egyet de ha van vallalkozo akkor emailban irnek egy posta cimet meg az is erdekelne, hogy mi a Mikulas aktualis cime /szamlaszama/ ahova fizethetek?
