szvsz valami talajmechanikai vizsgálattal kéne kezdeni, mert egyáltalán nem biztos, hogy feltöltött a talaj. A löszös domboldal pl helyből hajlamos megcsúszásra (Ercsiben egész utcák "leestek") Egy agyagos réteg, ha nedvesedik, bármi van rajta meg tud csúszi.
Aztán az is lehet, hogy csak "ülepszik" az egész. új építésű házakban akár 4-5 évig lehetnek hajszálrepedések, és a vlágon semmi jelentősége nincs. A hangja valóban elég félelmetes tud lenni (tapasztalat).
Köszi, nagyjából egyirányba gondolkodunk.
Azért jó lenne találni erre valami elérhető technológiai megoldást, mert most nemhogy 5, de még 1 sincs (meg munka se egy ideje).
Eddig 3 darab statikuson vagyok túl, mindegyikük megállapította, hogy a repedések nem repedések és nincs gond. Mindezt fejenként egy tízesért, majd angolosan távoztak.
Most kísérletezem a negyedikkel.
Előbb-utóbb majdcsak megmondja az egyikük, hogy mi a fenét kell csinálni ...
Mindenesetre nem túl megnyugtató az éjszaka közepén tompa roppanásra ébredni ...
A szép Házak magazinban rendszeresen látok hirdetést épületsüllyedés megállítására. Ha az előző tulaj nem említette a hibát, és nem régen vettétek, akkor perelhető, hiszen lényeges tulajdonságot hallgatott el a vevő elől. szvsz támogatást nem kaphattok, max a helyi önkormányzat adhat segélyt, ha elég gazdag, ti meg elég szegények vagytok.
A statikus mindenképpen ajánlott, hiszen lehet, hogy pillanatokon belül életveszélyes lesz a házatok. Ne várjátok meg, míg ez bekövetkezik, mert ha már nem lehet megmenteni az épületet, egy új felépítése nem néhány millióba kerül.
Ha megbíztok egy céget süllyedés megállításával, kérjetek számlát, mégha drágább is az ÁFA-val, hiszen ezzel tudtok garanciát érvényesíteni majd, ha mégsem sikerült a többmillás mutatványuk.
A biztosítás mindig adott káresemények ellen véd, amelyek tételesen fel vannak sorolva a kötvényben. Ha van benne olyasmi, ami szerintetek ráhúzható az adott esetre, név nélkül hívjátok fel a biztosító egy ügyintézőjét(a nevét mindig meg kell kérdezni!), és érdeklődjetek nála (pl. "a környéketeken több helyen süllyednek az épületek, ti ez ellen akarjátok biztosítani magatokat, mit javasol, milyen káresemény vonatkozik erre náluk"). Ha felsorolja azt a káreseményt is, ami a kötvényetekben található, nyert ügyetek van, a biztosítónak fizetnie kell.
Ha nem vonatkozik rá, akkor marad a per az előző tulajjal szemben, ahol jó érv lehet, hogy egy épületsüllyedés életveszélyt okozhat, tehát ha erről nem szólt, akkor szándékos veszélyeztetés címén(ami nem magánvádas, hanem hivatalból üldözendő, ha jól tudom) börtön is fenyegetheti.
szerintem ilyen problémán csak akkor tudnak segíteni, ha előbb egy statikus megnézi, megállapítja mi okozza a gondot, és ő javasol egy gyógymódot. Általános recept nincs.
Tud esetleg valaki egy nem sablon tanácsot adni a következő problémára?
Domboldalon áll a ház, egyik oldala lassan,d e biztosan süllyed (feltehetőleg az előző tulaj feltöltött talajra alapozhatott). A keresztirányú falakon egyre nagyobb, az egyik oldal süllyedésére utaló repedések találhatók.
A kérdésem: van-e valakinek olyan tapasztalata ezügyben, ami nem kerül 5-6 millióba?
Ajánlottak nekem egy Kft-t, aki valami amerikai habbal "aláerősít" az alapnak egészen az őstalajig - átlagban potom 150 ezer + ÁFÁ-ért folyóméterenként, ez azonban egy 25 m-es falszakasz esetén igen húzós tud lenni.
Van-e más megbízható technológia (esetleg valami emberibb árú "keleti" hab) a süllyedés megállítható, netán a fal (az alappal) is visszaemelhető néhény centit? Mennyibe kerüle ez?
Ha nincs más lehetőség, milyen támogatásért és kihez lehet fordulni katasztrófamegelőzés (vagy bármi más hasonló) címén? Biztotás ugyan van, de a biztosító valószínűleg "leszázalékolja" majd a problémát és rosszabb esetben lehetőség szerint egy-kétszázezer forinttal letudja majd a kötelezettségeit.
alexclassic-nak
hát utólag már elég nehéz. Ilyen esetben megoldás lehet - persze a kivitelzés elején -dupla falat csinálni, mert úgy kisebb a hangterjedés lehetősége. Ha nincs jól bebandázsolva és rögzitve a cső a falban, ha közvetlenül határos egy másik helyiséggel, akkor ott bizony testhang és léghang is keletkezik.
látatlanban itt megáll a tudományom, egy biztos, az érdekeid biztositása miatt, mielőbb ügyvédi levél, garanciális hiba bejelentése és felszólitás a javitásra.ha az első szép szóra nem mozdulnak, nincs értelme vacakolni, AZONNAL a legkeményebb fellépés, be lehet igérni nekik mindent, amitől egy kivitelőt kiráz a hideg (munkavédelem, apeh, fogyasztóvédelmi felügyelőség...). Ha erre is nevetnek, akkor elöször ez utóbbinál kell bejelentést tenni + az iparkamaránál alkalmatlanság és szakszerütlenség miatt. Még friss a dolog és addig kell ütni a vasat, amig meleg.....
Elő kell venni a szerződést, a benyújtott számlákat...stb és ügyvéd segitségével felkészülni (de azért elötte nem lenne rossz egy hozzáértő tüzetes vizsgálata, legelsősorban az épület tervezője.......)
Most jottunk ra arra, hogy mindket kisebb szoba hataros a furdoszobaval, ertsd a furdo a ket szoba kozott van. Ez nem gond, jol nez ki, de ha barmilyen vizes muvelet zajlik nagyon hallani... lehet e utolag hangszigetelni a ket furdosz
Sajnos elég link banda, fél év alatt egy ablakpárkányt sem tudtunk kiverni belőlük.
Az ablakok műanyagok, az erkélyajtó is.
Régebben ezek beáztak, akkor azért ázott a fal, azóta mi sk szereltünk fel esővédőt vagy mit, hogy ne a falra csorogjon az esővíz, hanem el az ablaktól, és sziloplaszttal minden ablakot körülnyomtunk.
Lehet, hogy túlszigeteltük!!????
Fotót csinálok azért róla, és fűtöm az udvart rendületlenül...
Tavaly télen betonoztak tavasszal vakoltak. Az átadás a belső munkálatok miatt csúsztak.
Késett a gipszkartonos (plafon) késtek a festők.
Direkt nem rakattunk fel üvegszálás tapétát, mert tudtuk, hogy száradnia kell a falaknak.
Tehát fal miatt nem lehet pára.
El sem tudom képzelni..
Kint párás a levegő, mert a Duna mellett lakunk, de belül???
ha télen betonoztak, akkor mi történt augusztus végéig ? Akkor szoktak ilyen mostoha körülmények között is dolgozni, ha még tavasszal át akarják adni a házat. Az idei nyarat ismerve, ami ezen a nyáron nem száradt ki a padlóból és a vakolatból, az talán már sohasem fog...olyan meleg volt, hogy ha más nem is, de ez az építtetőket segitette. Nekem is volt egy építtetőm, aki tavasszal kezdett és augusztusban költözött, de csak azért tudta megcsinálni, mert csontszárazra száradt minden ebben a kanikulában.
A lecsapódódó pára a nedvesség jelenlétére egyrészt arra utal, hogy ha nem is a betonozás, akkor lehet még a vakolás is a bünös, amelyik nem tudott kiszáradni és benne maradt a falakban. Vagy olyan festékkel, homlokzati rétegfelépítéssel rendelkezik az épület, amelyik alapból megakadályozza a pára természetes úton történő eltávozását. ha jól zárnak az ablakok, különösen, ha ezek mondjuk müanyagok, akkor ott biztosqn nem tud eltávozni, akkor maradnak a falak. Ennek is két oldala van, párazáró festék (vakolata) réteg a belső vagy a külső oldalon. Egy estleges festés vizbrevitele nagyságrendekkel elmarad egy vakolás során bevitt viz mennyiségétől.Látatlanban max ennyit tudok mondani.
A kivitelező, aki átadta a házat, AZ TERMÉSZETESEN FELEL EZÉRT, hiszen ez egy technológiai hiba, ami nem természetes és nem nem lehet-szabad elfogadni...mármint hogy majd kiszárad. Ez veszélyezteti a különféle fából készült szerkezeteket, bútorokat...stb.
Ez kb. olyan, mint anno a "bejáratos" autó. Amit az üzemben nem csináltak meg, azt rálöcsölték a vásárlóra, aki csak korlátozottan tudta használni jogos tulajdonát, úgyhogy sürgösen kihivni a kivitelezőt, jegyzökönyv, kárigénybejelentés arra is, ami ezután fog esetleg bekövetkezni, a nyomaték kedvéért ügyvéddel megiratni a levelet, de minnél előbb.
Ha tavaly betonoztak, akkor ez ma nem lehet az ok.
Szerintem valamilyen konstrukciós hiba lehet, amiért a pára nem tud kimenni.
Súlyosabb a gond, mint első ránézésre.
Talán KM tud segíteni.
A betonozást télen csinálták, nagyon nagy fagyban, és a lakásokban szénnel tüzeltek, úgy szárították a falakat,és augusztusban költöztünk.
Tehát akkor ez az oka.
Köszi szépen, csak elég ijesztő, mikor folyik le a víz az ablakon patakokban, és ázik a fal, meg penészedik a "függöny".
az aljzatbetonozás, a vakolás több m3-nyi vizet visz be a házba, aminek idővel el kell távoznia. ha mindezek túl közel vannak a lakás átadásához, ráadásul olyan időszakban történik, amikor már nincsen nappal tikkasztó hőség, akkor a fenti jelenség sajnos előirászerüen megjelenik. Úgyhogy túdos szavaival : szellőztetni ezerrel. Ezt tovább fokozandó ( a párologtatást felgyorsitandó) még fűteni is szoktak és sürün szellőztetni, a sürü alatt itt napi 3-6 szori szellőztetést kell érteni.
Én ezért szoktam az építtetőimnek javasolni, hogy ha az aljaztbetonozás, vakoláés már nem a nyári hónapokra esik, hanem az öszibe, akkor inkább ne költözzenek, mert a fenti jelenség volt előállni. ez tönkre teszi (vagy teheti) az összes faanyagot, beépített szekrényt, parkettát, sőt a bevitt saját bútort is.
Kérdésem lenne...
Most költöztünk új építésű lakásba.
Minden reggel olyan párásak az ablakaink, hogy folyik a víz rajtuk belül.
Először azt hittük, azért, mert még nem fűtünk. Már elindult a fűtés szezon, megy a radiátor, mégis tiszta pára az ablak.
Ennyire jól szigetelnek?
Mit lehet tenni? Az egyik ablakon függöny helyett nádroló van, már elkezdett penészedni...
Üdv, CSETUS!
Ha a hangszigetelés a cél, semmiképpen ne csináld PS habbal! Az eredeti elképzelésed sokkal jobb. Gipszkartom+ szálas (üveg,- közetgyapot) szigetelés.
Bővebben lásd a zajszigetelés topicban.
Kérek szépen javaslatot arra hogy ha van egy szoba, aminek jelenleg a padló szintje az aljzatbeton, azt hogyan tudom a szoba egyik részén megemelni kb 10 cm-vel. Többen ytongot javasolnak (én is arra gondolok), de 10-12 nm-ről lenne szó, tehát egy kicsit szaporátlan lenne. Milyen anyaggal lehetne ezt megtenni, vagy ha ytong, akkor abból lehet e kapni 20×60-asnál nagyobb darabokat?
Szvsz egyszerűbb, de mindenképpen tisztább, ha a plafonra felragasztasz általad megfelelő vastagságúnak tartott (3-5cm) polisztirol szigetelést, az egészre rájön ragasztva egy üvegszálas háló, majd glettelés, festés/tapétázás.
A anyagok ugyan azok, mint a külső hőszigetelő rendszerekhez árulnak. (dryvit, terranova)
Tigriscica, nem kellett volna felszedni a szönyegpadlót, és is arra raktam rá! hangszigetel is picit, és nem kell alá a drága habszivacs vagy mi!
meg nem kell aljzatkiegyenlités sem.
A SEGITSÉGETEKET SZERETNÉK KÉRNI. A GONDOM A KÖVETKEZŐ:
Kertes házban lakom. Van egy alsó szintem+ a ház teljes tetőtere is az enyém. Viszont a tetőtér egy része alatt egy másik család lakik (rokon)
Eléggé felhallatszik tőlük sok minden.
A gond, hogy én már utólag nem tudom szigetelteni a padlóm, viszont az ő plafonukat igen. Szerintetek ha álmennyezetszerúen uveggyapot+gipszkarton -t szerelek a plafonra, akkor hatásos lesz a dolog?
Pár kérdéssel zaklatnálak benneteket. Kicsit hosszú leszek, ezért előre is elnézést kérek.
Jövő tavasszal kezdenénk bele egy kb. 130m2 alapterületű családi ház építésébe.
A külső teherhordó fal anyagának 38-as Porotherm falazóblokkot szeretnénk, viszont
az még kérdéses, hogy nútféderes, vagy habarcstáskás legyen. Hogy miért is vacillálok ?
Az öcsém ez éven építkezik, de ő nútféderes Ytong-ból. Nos szerintem azt sokkal
könnyebb rakni, mint a téglát, mégis elég csúnyácskára sikerült. Itt-ott rések
- át lehet látni a falon -, de pl az egész darabokat sem passzították mindenütt rendesen.
Menyire érdekes ez ? Mert erre a "mesterek" azt mondták, hogy majd a vakolat eltakarja.
Na de milyen lesz így a fal hőszigetelése azon a helyen ?
Úgy gondoltam, hogy éppen ezért a habarcstáskás rendszer talán kevésbé elrontható,
bár lényegesen több habarcs kell hozzá. Mi erről a véleményetek ?
A másik ezzel szorosan összefüggő kérdés, hogy érdemes-e hőszigetelő habarccsal rakni
a falat (földszintes ház), és elég-e egy külső hőszigetelő vakolat, vagy azért illik
"erősebb" hőszigetelést tenni kívülre ?
Utolsó kérésem a födémmel kapcsolatos.
Tudnátok nekem egy átlagos - anyag és munkadíj - m2 árat mondani Porotherm (vagy hasonló)
és beton födémre ? Mert a tervező szerint a Porotherm sokkal drágább, viszont most
utánanéztem az anyagáraknak pár tüzépen és nekem úgy tűnik, hogy csak a kefnik
drágábbak valamivel.
dzsulaj,
probalkozz meg azzal, hogy a mostani hazat, ahova epitenel nem lebontod, hanem atepitesi engedelyt kersz ra.
a terven megmarad 6-8fal,igy csak oda lehet epiteni, hiszen hasznalod, beepited a meglevo szerkezetet....
elvben aztan atepited, a gzakorlati megvalositas soran meg sajnalatos modon osszedol az a falszakasz is, amit meg akartatok hagyni, magyarul uj epites lesz belole, csak az onkormanyzatnak ezt nem kell tudnia.
egy dolog: ha kedvezmenyes hitel-t veszel igenybe, nem all meg az otlet.
gbrL
