A leányfalusi kikötő felett van egy igen aktív szennyvízvezeték, az sokat ront a helyzeten. A sziget felőli oldal általában jobb. Egyik kedvencem a Szentendrével szembeni kavicsos part.
A tavasszal a Szentendrei-ágban hajózva meglepődve vettem tudomásul, hogy a hajónk a belső ágon haladt. A lupa-szigeti kikötőt a tavalyi árvíz után már nem állították helyre, addig nyilván a külső ágban mehettek a hajók. 20 évvel ezelőtti evezős emlékeim szerint a belső ág nagyon zátonyos volt (emlékezzetek pl. muggli beszámolójára is, hogyan tették tönkre a Petőfit a belső ágba való betolatással!), most mégis ott van a stabil hajózóút. A tavalyi árvíz rendezte át ennyire a medret? Mennyi lehet a vízmélység a külső ágban, és vajon át lehet-e sétálni, azaz úszás nélkül jutni a Lupa-szigetre? Élményeim szerint 1,3 m mély vízben, bár nagy erőfeszítéssel, de meg lehet még állni.
Ja, és az Óbudai hajógyári öböl bejáratánál a víz van vagy három méter széles - lehet ott a mélység talán 40 cm is!
(Észlelésemet az alsó rakpartról tettem autóvezetés közben, kb. 70-nel.)
Mekkora lehet a vízmélység most ezen a Budapesti gázlón? Itt lehetett a rómaiak hídja is valahol, nyilván nem véletlenül. Gondolom a hajókon van mélységmérő, tehát a kormányos/kapitány mindig tudja, mi van a mérője alatt. Gondolom Ti is elég gyakran megfordultok ott.
Az időjárási előrejelzések alapján idén valószínűleg ma fürödtem utoljára Dunabogdányban. A víz a múlt hetinél is tisztább: olyan vízben úszva is leláttam a fenékre, ami engem már ellepett (187 cm)! Ma délben nagyobbik csemetémmel kisétáltunk az "Ínség-sziklá"-nál lévő földnyúlványra. A bogdányi vízzel összevetve jól lehetett érzékelni az Ördög-árok szennyező hatását - nem irigylem azt a pasast, aki Pedro tegnapi képén a követ igazgatja a Rudas fürdő alatt a Dunában!
Egyébként trükkösen lehet csak eljutni hozzá, a főoldalon van egy fórum a tisza vízállásról, onnan viszont van link a szerintük főoldalon lévő cikkhez.:-)
Hálás köszönet.:-) Lementettem, mielőtt egy idegesebb moderátor kiszedi.:-) 1ébként közben megtaláltam az onlányon is, de ott más fotó van, ez jobban illik a cikkhez. Érdekességképpen előkapartam egy VITUKI-s napi vízjárási térképet, a rajta lévő adatok szerint Szegeden 1946-ban mérték az eddigi legalacsonyabb vizet, -250 cm-t. Kisköre egyébként bezárta a bazárt, a Tisza II. alatt hajózási zárlat van.
Azt nem tudod, hogy mi a rakomány? A Boszorkány-szigetnél csak ömlesztett árut lehet kirakodni, elsősorban kavics, homok, sóder jöhet számításba. Az elmúlt években szója szokott érkezni Szegedre, azt a medencés kikötő tud fogadni, Algyőn pedig gabonát lehet berakodni.
Volt már ilyen a hidak miatt, most ezexerint Szegednek jól jön az alacsony vízállás. Az on-line Délmagyaron viszont nem találom, csak a békalencsés cikket.:-( Nem tudnád esetleg beszkennelni?
Adjonisten!
Azt írja a szegedi sajtó, hogy " a flotta a Tiszára cseréli a Dunát"
Hét végére várnak a Boszorkányszigetre egy Mahart szállítmányt, 6 bárkával.Jelenleg Újvidéknél vesztegelnek, az újság szerint hét végére ideérnének..
Üdv Tom!
A duzzasztott böge kifelyezés a duzasztóműtől a duzzasztás inflexiós pontjáig terjedő vízterület kapcsán használatos.
A gyakorlatban ezen a területen a vízszint-ingadozást a duzzasztómű szabályozza az igények/körülmények szerint. Ez általában meglehetősen stabil vízszintet jelent. ( Bécsben a zsilip építésekor az előzetes tervezés során max 40-50 cm-es vízjátékkal kalkuláltak. Ez valóban tartható is.)
A böge nagysága egyébként duzzasztóművenként változó. Az inflexiós pont helyzetét némiképp befolyásolja a duzzasztott víz mindenkori szintje és a vízeresztés intenzitása.
A konkrét helyszínen a böge nem azonos nagyságú a két zsilip ( Freudenau/Greifenstein ) távolságával. Bár személyesen régen nem jártam arra, korábban a már említett tényezők függvényében a böge felső vége valahová az 1938-39 fkm közé esett. Az átmenet természetesen soha nem drasztikusan markáns, de innen a Duna fokozatosan magára veszi a szabad folyású viziút jellegzetes jegyeit.
A mindenkori vízeresztés függvényében ( ez részben az áramtermelés igényeitől, részben hajózási tényezőktől - zsilipelések, stb.. -, részben egyéb, vízügyi okoktól függ ) természetesen lehetséges, hogy igen alacsony, vagy igen magas vízállásnál is közel stabil szinten marad a böge vízszintje.
A duzzasztók egyébként - extrém áradások előtt - el szokták engedni a böge vízszintjét. Ilyenkor "helyet csinálnak " a várható áradásnak.
Remélem nem volt túlzottan kimerítő a magyarázat.
üdv
veterano
Ebben a pillanatban dőlt el, hogy én sem tudok menni a topictalira, mivel Szolnokon leszek 3 napos szolgálati úton. Viszont tudok majd infókat hozni a TVRK-s kollégáktól.
Sajnos mostanában minden napos, hogy medert érünk valahol a hajóval. Visegrádnál ilyen víznél nagyon meredeken kell a ponton mellől eljönni, mert sziklás a környéke. Ott a pontonnál eleve nincs vízfolyás, ami segítene "kiborítani" a hajót. Ezért, ha kevésbé van résen az ember könnyen kikerül a fara a kövekre.
Egyébként ilyen vízállásnál lehet a legjobban a vonalat tanulni, mert kiválóan látszik minden.
Az Árpád-híd fölött van a Budapesti gázló, kénytelen lassítani minden itt elhaladó hajó, az alacsony víz miatt láthattad a hullámtörést a sziget folytatásának vonalában. A bója, amiről írsz nem tiltó jelzés, és ott is volt mindig is. Neve: osztóbólya. Olyan hajóút kettéágazást jelent, ahol mindkét ágból-ba lehet hajóforgalomra számítni. Színei, az az oldala zöld amerre a haladást folytatni kell, arra vörös, amerre nem. Radarérzékelővel el van látva.
A víztisztasághoz: Ritkán ennyire tiszta a víz, mint most, hogy rekordokat dönt a vízszint.
Elvileg igen. Nálunk is van ilyen a Tiszán. Az igen alacsony vízállás ellenére a Tisza II. és III. által duzzasztott szakaszon Kisköre és Tokaj, a Tisza IV. felett Csongrádig jelenleg is kényelmesen hajózható a folyó, felette viszont "érezteti hatását" a meg nem épült Tisza III., itt vannak a 10 dm alatti gázlók.
vetereno! Köszi a választ. Egész pontosan mi az a böge? Ez azt jelenti, hogy Bécsben az adott szakasz a két végén lévő zsilippel állandó szinten van tartva? A hajóknak meg zsilipeniük kell, ha ilyen szakaszba mennek bele? Akkor az is lehetséges, hogy Bécsben ilyen kis vízállásnál most is ugyanolyan magas a víz azon a szakaszon?
Ismételten kontárkodom egy kicsit, elnézést.
A válasz egyszerű: Bécsben ( a Freudenau-i Zsilip fölött ) duzzasztott böge van, így tudnak a személyhajók ( kabinos hajók ) közvetlenül a part mellé állni.
A közvetlen part mellé kötés akkor járható út, ha ez a víz játékának figyelembe vételével nagy tartóssággal biztosítható ( pld. egy duzzasztott bögében... ).
Pesten erre lehetőség nincsen ( ld. a 2002 aug. és 2003 aug. közötti ca. 8m-es diferenciát). Ezért aztán marad a ponton.
A Balaton is esik, már csak 27 cm, a tavalyi legalacsonyabb szinttől (37cm) eddig tartó esése 19 napot vett igénybe.
(FUN) Nekem az a véleményem, hogy döntsük el, hogy melyik (Balaton vagy Duna) maradjon és a másikból vízzel kipótuljuk a nyertest. Nem azért mert balatoni vagyok, de az lenne a javaslatom, hogy a Balatont hagyjuk meg, a Duna helyén remek autópályát lehetne építeni. Megj.: a hajókat persze át kell hozni a Balatonra.
Hmm. Holnap megnézem és a gyerekeimnek majd elmesélem, hogy hát tudjátok az én idômben volt egy olyan év, mit év, HÉT ÉV, mikor kinn vót az ÍNSÉGSZIKLA és akkor olyan éhesek voltunk, hogy még a klaviatúrát is megettük:)
A képek a "megszokottak", vagyis super jók,
igazi emlékképek, hiszen régen volt ilyen
kicsi a Duna.Köszi!!
Ma voltam a Lupa szigetnél, a víz hihetetlenül alacsony, de tiszta és nem büdös.
