Bocs, látom értesz a genetikai összehasonlitásokhoz. Két kérdésem lenne.
1) Elmondanád, hogy az elöbbi példát (Eu4 stb.) hogyan kell értelmzni, tehát a számok mit jelentenek? Az udmurt adat mennyire hasonlit más népekhez a magyar mellett? Mik voltak a "magyar" adatok? Honnan jöttek a minták?
Elviek érdekelne, hogy az idézett genetikai adatok populációs átlagok-e, tehát az egész populációra vonatkoznak-e, vagy csak jelenlét-távollét adatok.
2) Az alábbi hosszabb szoveg szerintem igen rosszul van megirva - ezt a stilusra és a prezentáció minöségére, a mondatszerkezetekre stb. értem. Ez egy cikk? Össze tudnád foglalni, hogy szerinted melyek a fö következtetések, és hogy szerinted mennyire lehet megbizni a szerzökben?
Üdv
szalonna
OFF Az itt idézett szöveg angolsága - és a topik nyelvi orientációja - miatt megkérdezem, hogy ez a szöveg orosz szerzöktöl származik-e? :-) A "highly indices" mellett különösen a "Turkic brunch" tetszett, ez minden bizonnyal a Sunday brunch ujabb formája lehet :-))) Bár most látom, Finno-Ugrian brunch-ot is szolgálnak fel arrafelé....
More than 500 samples from 3 Turkic groups (Bashkirs, Tatars, Chuvashes) and 4 Finno-Ugric groups (Mari, Udmurts, Mordva, Komi) of Russia were investigated for sequence analysis of the hypervariable segment I (HVSI) of mitochondrial DNA control region, 7 Y-chromosomal microsatellite loci and frequency of T-C transition of RBF5 loci of Y-chromosome. The obtained results testify that the main part of mtDNA haplotypes, registered in the investigated populations of Russia, contains the combinations of nucleotide replacements revealed earlier in European, Asian and Finno-Ugrian peoples. It confirms the data of history, anthropology and ethnography about availability of European and Mongolian components of different geographic origin in a maternal gene pool of the modern Turkic and Finno-Ugric populations of Russia. The haplotype analysis of seven Y-chromosomal microsatellites in ethnical groups from Volgo-Ural's region of Russia revealed high inrapopulation variation in the male gene pool. Haplotype diversity in the investigated populations ranged to be from 0,93 for Mari to 0,99 for Tatars and South-Western Bashkirs, in total haplotype diversity is within the range for European populations. The study of genetic distinctions on microsatellite haplotype of Y-chromosome between populations of Russia testifies about existence genetic subdivision near-relative of ethnic formings on a maile line and allowed to reveal several ancestral haplotypes, taken part in ethnogenesis of the Turkic and Finno-Ugric populations of Russia. The age of ancestral haplotypes in each population was estimated at 6000 or 10000 years. The topology of phylogenetic tree mtDNA essentially differs from Y-microsatellite loci. The reasons it can be bound to the different genetic nature of the learnt markers, and also with specificity and originality of population - genetic processes concerning female and man's gene pools
The aim of this study was to investigate the distribution of allele and genotype frequencies of tandem tetranucleotide repeats (TTR) in CFTR gene in modern Volga-Ural populations. Molecular genetic analysis was carrid out in eight ethnic groups including Finno-Ugrian people (Mari, Mordvinians, Udmurts, Komi) and Turkic-speaking people (Bashkirs (four ethnogeographical groups), Tatars (two ethnogeographical groups), Chuvashes (three ethnogeographical groups)).
The sizes of PCR fragments were 106, 110 and 114 bp, containing 6,7 and 8 repeat copies, respectively. The frequencies of common allele 110 bp (7TTR) varied from 84% in South-East Bashkirs to 56% in Chuvashes. It is interesting, that in our study was found allele, containing 8TTR (114 bp). In Udmurts and Mari populations the frequencies of 8TTR allele were increased to 10%; in other populations allele 8TTR was obtained with rare frequencies varied from 5% to 1%. The comparative analysis of distribution of TTR alleles and genotypes between Volga-Ural populations has revealed significant distinctions between most of populations. The highly indices of observed heterozygosity of this locus was 56% in Udmurts population, the mean heterozygosity index was 44%. Thus, the results of analysis TTR of CFTR gene in Volra-Ural populations permitted the conclusion that this polymorphic locus may be successfully used as informative molecular marker for population–genetic researches.
Three intragenic loci of IT15 gene were studied: CAG and CCG repeats in the 1st exon, and Del2642 in the 58th exon. Expansion of CAG triplets beyond the normal range of 35 repeats is the cause of Huntington's disease (HD). In the study blood samples of 602 individuals of 8 populations of Volga-Ural region (VUR) were investigated: 4 ethnic groups of Bashkirs (north-west, south-west, south-east, and north-east), Tatars, Russians, Chuvashes, Mordvinians, Maris, Udmurts, and Komis. Bashkirs, Tatars, and Chuvashes relate to Turkic brunch of the Altaic family of languages; Mordvinians, Maris, Udmurts, and Komis relate to Finno-Ugrian brunch of the Ural family of languages. The method involved PCR amplification with subsequent PAGE and dyeing with ethidium bromide. For assessing linkage between CAG and CCG stretches without family analysis three primer pairs flanking as CAG and CCG rich regions as a hole so each of them separately were used. Statistica 5.5 (StatSoft, Inc., 1999), Fstat (Goudet J., 2001), Genepop (Rousset F., 2001), and Arlequin v. 2.000 (Excoffier L., 2000) were used for data analysis. In all populations 26 alleles of CAG (from 9 to 36) and 6 alleles of CCG (from 6 to 12) repeats were revealed. Polymorphic information content calculated for CAG, CCG repeats and Del2642 was 0.753, 0.144 and 0.161 subsequently. All populations revealed normal distribution of CAG repeats (p<0,001) showing unimodal nature peaking around repeat (CAG)17 with shifting to the longer alleles; the distribution skewness varied from 0.74 in Chuvashes to 1.98 in Bashkirs. Rather large number of intermediate alleles ((CAG)29-35 which can expand during one meiosis) was found in five of eight investigated populations: Bashkirs, Russians, Chuvashes, Mordvinians, and Udmurts with frequency 0.002, 0.060, 0.011, 0.018, 0.008 subsequently. It has been shown previously that prevalence of HD is defined of frequency of intermediate alleles in those populations. Allelic richness varied from 9.70 in south-east Bashkirs to 18.00 in Chuvashes and was 13.9 on the average. A new sporadic case of HD was revealed in a person clinically silent and without positive family history of the disease with genotype (CAG) 17/36. CCG repeats was found to be less polymorphic than CAG ones. Allelic richness for the locus varied from 3.74 in south-west to 4.58 north-west Bashkirs and was 4.15 on the average. The frequency of Del2642 varied from 0.170 in Maris to 0.073 in south-west Bashkirs and was 0.099 on the average. Mean Fst among all populations in VUR was 0.011, for Bashkirs it was 0.002, for Turkic populations - 0.004, for Finno-Ugric - 0.006. Our data shows less genetic diversity among populations than some European populations (Perez-Lezaun A. et al., 1997; Calafell F. et al., 1998). Gene diversity calculated for three loci varied from 0.463 in Bashkirs to 0.500 in Finno-Ugric populations and was 0.492 on the average. Almost all populations were in HW equilibrium. We examined the relationship between mean CAG sizes and CCG allele sizes. The two loci showed inverse relation. Piecewise linear regression model with breakpoint showed that variation of CCG alleles could explain 96,8% of CAG repeats variation. CAG alleles, containing more than 20 repeats was linked predominantly with (CCG)7 alleles (p<0.001); Del 2642 was over represented on chromosomes, containing more than 20 CAG triplets (p<0.0001). We found extreme heterogeneity of investigated populations as in comparison with each other so with others world populations based (Caucasians, Asians, and African Blacks) (Rubinsztein D.C. et al., 1994; Watkins W.S. et al., 1995). In summary, Finno-Ugric populations present alleles distributions with more alleles, more allelic richness, higher variance, and higher level of genetic diversity, than Bashkirs and Turkic populations.
A HG3 egy olyan gén, amely a szkítákra és a hunokra volt jellemzô, a HG9 az avarokra.
De ez csak egy gén. Van több ezer, szal ez a genetika nem is olyan egyszerű, mint az eddigi módszerek...
Innen vettem a képet:
http://www.geocities.com/refuting_kemp/gene_intro.html
Mikor eloszor olvastam az Indexet, aszittem valami nagy emberkek jarnak ide! Ahh, mondom! Ez igen. Aztan evek utan rajottem.
Igen, a nagy emberek jonnek ide, tanacsot adni! ;-)))
De kinek?
Arra is rajottem! :-))))
Na majd erre jon a +vitatas! :-)))))))
Az is nevetseges kisse! ;-)))))
A sok b.rom + szajjtatva olvassa, levegot se vesz! :-DDDDDDDDDDDD
Ez nem 0,1%. Ez feltűnô hasonlóság. Azazhogy, innentôl az eltérést kell bizonyítani, mert ilyen mértékú egyezés esetén már vitathatatlan kapcsolat áll fenn.
Másrészt épp a genetika az, amely rámutattot, hogy az ugor népek genetikailag nem egységesek. A magyar és az udmurt genetikailag is rokon, de a magyar és s számi (lapp) már genetikailag nem valószínű. Mint ahogy a számi és az udmurt sem.
Igazad van, a "finnugor" kifejezést csak az egyszerűség kedvéért használom, meghát nem vagyok én tudós ember csak érdeklődő... :)
"Engem az Obi-ugorokkal kapcsolatos vizsgálatok (ha vannak) sokkal inkább érdekelnének."
Hát ez az a 0.1%, ami a mai magyarság embertani képletében kimutatható.
A könyvben az áll, hogy az obi-ugorokra jellemző uráli tipus a fenti százalékarányban mutatható ki a mai magyarságban.
"Az amerikai kontinenst pontosan ilyen népcsoportok népesítették be röpke ezer év alatt és ehhez éppen elegendô volt 0.1% túlszaporodás."
Azt hiszem félreérted. Itt nem a szaporodásról, hanem egy embertipusnak egy vizsgált népességen belüli előfordulási gyakoriságáról van szó.
Akadnak hülye megnyilvánulások, hozzászólások, beszólások, amelyeknél úgy gondolom nem szükséges válaszolni, és akadnak olyanok is, amelyeknél úgy gondolom, hogy igen...
Hogy ezt tudd, és ne halj meg bután, ezért válaszolok most neked is... :))
>>A "lényeg előtt azt írod: "könnyű belátni, hogy a lakosság ilyen feltételek között nemhogy túlszaporodna, de igencsak ritka és örül, hogy él. Az emberi kapcsolatok is szinte a minimálisra csökkennek, melyek következtében a technikai fejlődés is nagyon lassú."<<
„Vagyis azt állítod, hogy a gyűjtögető halász-valász életmódból nem lehet önállóan kilépni.“
Azért lassan kezd unalmassá válni, hogy ismételten olyasmit próbálsz belemagyarázni az ember mondanivalójába, amiről szó se volt. Mondd, valami hiányérzeted van és ezzel ámítod magad? Félremagyrázol egy állítást, amit már te állítasz, majd megcáfolod. Eléggé primitív módszernek tartom, de téged úgy látszik kielégít, és – gondolom – ilyenkor még a vállad is megveregeted, hogy milyen ügyes fiú is vagy te… :))
Vagyis hát visszatérve az állításokra, nem azt állítom, amit te vélsz kiolvsani soraimból, hanem a következőt: ismét idézet, a lényeg kiemelve: „… a TECHNIKAI FEJLŐDÉS is igen LASSÚ.“ Nos, kispajti, ez mégis mit jelent - szerinted?
És mivel a gyűjtögető, halász-vadász (továbbiakban gy-h-v) fejlettségi szintet az ún. andronovói műveltség népe előbb lépte túl (az Urál térségébe érkezők fejlett földművelő- állattartó- és fémmegmunkáló ismeretekkel rendelkeztek), mint a finnugorok, logikus – legalábbis egyeseknek -, hogy ez a „történelmi“ találkozás elsősorban az akkor még gy-h-v szinten élő finnugor népességre lehetett sorsdöntő hatással, többek között a nyelvükre is.
„A magyar nyelv attól finnugor nyelv, hogy az utólag "finnugornak nevezett népek" nyelvéből differenciálódott ki…“
Ebből az állításból egyértelműen kitűnik, hogy abból a legelavultabb nyelvészeti elméletből táplálkozik (közös őshaza, túlnépesedés, szétvándorlás, blabla), amelynek annyi köze van a valósághoz, mint tehénnek a zongorázáshoz, azaz, hogy kedvenc kifejezésedet használjam, úgy ahogy van baromság.
A finnugor nyelvek úgy is kialakulhattak, hogy a már több ízben említett délről érkezett, lényegesen magasabb civilizációs szinten élő telepes népesség nyelvét, az alacsonyabb civilizációjú helyi népesség átvett. Ennek már csak azért is több lehet a valószínűsége, mert ez a tétel régészetileg igazolható történelmi tényeken nyugszik, míg a feltételezett szétvándorlási elmélet következményeként fellépő nyelvi „differenciálódásnak“ semmi bizonyítéka nincs.
„Ha addig nem volt finnugor nyelv ameddig a "délről érkező gyarmatos népcsoport" (micsoda egetverő baromság ez is) ki nem alakította, akkor nem voltak finnugornak nevezett népek sem, akiknek a nyelvét alakítani lehetett volna.“
Ismét a szokásos mellébeszéléses állítás, majd jön a „cáfolat“… mondd, nem unod? Csak azért kérdem, mert a hülyeséged mellett kezdesz fárasztó is lenni…
Nos, ha valamit elkezdünk „alakítani“, „kialakítani“, akkor a cselekvés azt is feltételezi, hogy van mit vagy miből. A semmiből ugyanis nem lehet kialakítani semmit, legföljebb teremteni, de erre is csak az Úristen képes…
Az akkori „gyarmatosok“ vagy telepesek meg nem azért mentek arra a vidékre, hogy a finnugor népeket uralmuk „alá vessék“ (milyen hülyeségeket tudsz te összehordani!), hanem elsősorban saját igényeik kielégítése végett (művelésre- legeltetésre alkalmas föld, érclelőhelyek felkutatása). Az csak a véletlen műve, hogy éppen ott és akkor, a ma finnugornak nevezett népekkel találkoztak és teremtettek velük kapcsolatot.
Azért nem lenne egy hátrány számodra, ha megpróbálnád legalább az alapvető ismereteket elsajátítani a témában, és a sok süketelés és idétlen hablatyolás, valamint száz éves megkövesedett nyelvészeti dogmák szajkózása helyett megkísérelnéd megérteni, hogy miről is van szó…
Hát igen :-)
Röhejes biztos az internetes gép előtt ülve, de az a mamu valamikor igen komoly dolog volt. Még elképesztőbben mondva, közvetett értelemben genetikai és lingvisztikai hatása volt a mamunak.
Persze, hogy van értelme a beszélgetésnek! Fôképp akkor, ha nem politikai alapon válogatunk a rokonsgából. Úgy még a végén baráti ölelésbe forrhatnak az ujgorok-penuitok-szamojédek és magyarok...:-)
Ja. Olvastam a Históriabeli cikket. Hát érdekes. Ezek szerint Derszu Uzala átkolbászolt a beringen, mammutot követve.
Az amerikai kontinensen éppen az ember megjelenésével (clovisi műveltség) egy idôben pusztultak ki a mammutok és a vadlovak. Szibériában szintén...
Aztán ki tudja, a genetika egy dolog ugye, a nyelvészet egy másik, csak a mammut biztos:-)
No éppen ezért feltételezik, hogy a finnek nem a késôbbi uráli leszármazási vonalhoz tartoznak, hanem valószínűleg a "protouráli" műveltséget a nyelvvel együtt átvett népcsoport amely igen hamar külön is vált a késôbbi uráli népektôl.
Genetikai rokonság a finnek és köztünk szinte nincs is.
Nem is a finnekrôl van szó, hanem rólunk és a mi ôsi rokoni köreinkrôl:-)
A "lényeg előtt azt írod: "könnyű belátni, hogy a lakosság ilyen feltételek között nemhogy túlszaporodna, de igencsak ritka és örül, hogy él. Az emberi kapcsolatok is szinte a minimálisra csökkennek, melyek következtében a technikai fejlődés is nagyon lassú." Vagyis azt állítod, hogy a gyűjtögető halász-valász életmódból nem lehet önállóan kilépni. Ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen egész emberiség gyűjtögető halász-vadász életmódot folytatott valamikor, ma meg nem. Az egy másik kérdés, hogy miután a gyűjtögető halász-vadász életmódnak lettek alternatívái, onnantól kezdve az életmódváltó csoportok feltehetőleg nem újból feltalálták a kereket, hanem eltanulták azoktól, akik már életmódot váltottak. Feltehetőleg ezt tették a finnugorul beszélő népcsoportok is. De ezt figyelembe véve logikailag nemcsak hogy nem egy dolog jöhet számításba, nevezetesen az, hogy "a ma finnugornak nevezett népek nyelvét egy DÉLRŐL ÉRKEZETT GYARMATOS EMBERCSOPORT, amely feltételezhetően az andronovói műveltség népéhez tartozott, FORMÁLHATTA, ALAKÍTHATTA KI", hanem ez egészen biztosan nem jön számításba, mert baromság. A magyar nyelv attól finnugor nyelv, hogy az utólag "finnugornak nevezett népek" nyelvéből differenciálódott ki, miként a finn, a mordvin stb. is. Ha addig nem volt finnugor nyelv ameddig a "délről érkező gyarmatos népcsoport" (micsoda egetverő baromság ez is) ki nem alakította, akkor nem voltak finnugornak nevezett népek sem, akiknek a nyelvét alakítani lehetett volna. Te nyilván valami olyasmit próbálsz mondani, hogy a magyar nyelv és a többi finnugor nyelv között azért vannak hasonlóságok, mert a magyarok andronovói kultúrához tartozó fejlett ősei "gyarmatosították" a primitív finnugorokat, saját nyelvük alapján kialakították nyelvüket, majd e nagy jótétemény után ismét elváltak útjaik. De hát ez egetverő baromság. A finnugor nyelveknek a legősibb rétege azonos, nem a lovas-nomád vagy földművelő műveltségi szavak. Gyűjtögető halász-vadsáz életet élő népcsoportokat nem lehet gyarmatosítani. Ha nem volt finnugor nyelv, amikor ez a dicsőséges haditett megtörtént, akkor kik voltak azok a finnugorok, akiket alávetettünk. Sőt, kik voltunk mi? Arról már nem is beszélve, hogy mi a bizonyíték ennek a hülyeségnek bármelyik elemére?
Hihetetlen butaságokat tudsz összehordani.
László Gyula, Henkey könyvének beköszöntőjében megemlíti, hogy a magyar nyelv szókészletének van egy rétege, amelyet a mongol- és török nyelvből egyaránt meg lehet magyarázni, de nyelvtudományunk a török mellett döntött, mivel úgymond’ a mongolokkal nem érintkeztünk a történelmünk folyamán (természetesen nem a tatárjárásról van szó). Ezzel a mongol „kérdés” nyelvészetileg eldöntetett...
Igen ám, de itt lépett közbe a régészet és az embertan, amely ismét nem igazolta vissza a nyelvészet megállapításait, mert kimutatta, hogy az avarok NEM szlávosodtak el, hanem nagy tömegeik élték meg Árpád magyarjainak honfoglalását. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy az avar kori temetőkben jelentős az ún. mongol réteg, sőt, a bócsai kagáni kör embertani alkata egyenesen tungid, amely a legtisztább mongol tipus. Ez a kézzelfogható régészeti és embertani tény nemcsak a mongol „kapcsolatot” bizonyítja, hanem azt is, hogy a mai magyarságban kimutatható mongolos elemek csakis a késő avarok népességétől származhatnak, mivel, ezt is a régészet és embertan bizonyította, a honfoglalók között nem mutatható ki a mongolos elem.
Ez a tény - szerintem - tovább erősíti L.Gy. „kettős honfoglalás” elméletét is, hiszen a honfoglalóknak a történelemtudomány szerint is csak két törzse volt ún. „finnugor” (nyék, megyer), a többi török. Ebből az is következne – mivel állítólag az avarok is valamilyen őstörök nyelvet beszéltek -, hogy ma valamilyen török nyelvet kellene beszélnünk. Mért beszélünk mégis magyarul?
Ennek csak az lehet az oka, hogy az itt élő késő avar kori népesség nem „őstörök”, hanem „finnugor” nyelvű lehetett és a két – szintén finnugor nyelvű – honfoglaló törzs népességével döntő többségbe kerülhetett az a finnugor nyelv, amelyet ma az uralkodó törzs nevéről magyarnak nevezünk.
"...hihetetlen baromság tőled azt állítani, hogy az logikailag lehetetlen, hogy gyűjtögető halász-vadászokból az idők során valami más lesz."
Tőled viszont szintén hihetetlen baromság - és nem csak az - olyat állítani, amiket én nem állítottam. Úgy látszik ez nálad egyfajta sporttevékenység, jóllehet inkább a szövegértelmezéssel kellene többet foglalkoznod.
Ezért tehát mégegyszer jiscsoráz, és idézném az idevágó megjegyzésem, kiemelve a lényeget:
"Mindezeket figyelembe véve, logikailag egy dolog jöhet számításba. A ma finnugornak nevezett népek nyelvét egy DÉLRŐL ÉRKEZETT GYARMATOS EMBERCSOPORT, amely feltételezhetően az andronovói műveltség népéhez tartozott, FORMÁLHATTA, ALAKÍTHATTA KI. E csoport nyelve nagy valószínűséggel a ma magyarnak nevezett nyelv őse lehetett."
Tehát éppen az állításoddal ellenkezőleg azt állítom - logikai megfontolások alapján -, hogy az akkor még (Kr.e. kb. 2000) az ősközösségi szinten élő finnugor népcsoportok nyelvét egy déli irányból érkező idegen, de tőlük fejlettebb, magasabb kulturális- és technikai szinten álló népcsport alakíthatta ki, akinek nyelve a ma magyarnak nevezett nyelv őse lehetett...
Ez a kapcsolat természetesen nemcsak ezen ősközösségi szinten élő finnugor népcsoportok nyelvi változásait befolyásolhatta, hanem az egész társadalmi életükre is kiható, gyökeres változásokat okozhatott...
Te eccerűen nem vagy hajlandó vagy képes tanulni.
Azért egy apróságot hadd jegyezzek meg.
Hatezer évvel ezelőtt, amikor feltételezzük, hogy volt egy népcsoport, amelyik ősuráli nyelven beszélt és gyűjtögető halász-vadász életmódot folytatott, a homo sapiens sapiens faj egyedeinek túlnyomó többsége szintén gyűjtögető halász-vadász volt, egy kicsit korábban pedig kivétel nélkül. Vagyis a computer képernyőjét bámulva hihetetlen baromság tőled azt állítani, hogy az logikailag lehetetlen, hogy gyűjtögető halász-vadászokból az idők során valami más lesz. Ennek többek között te vagy az élő cáfolata, noha kétségkívül gyenge lábakon állsz.
Mint már utaltam rá, az ún. finnugor őshaza nem produkálhatta sem a túlszaporodást, sem a technikai fejlődést, mivel nyelv- és történettudományunk szerint őseink gyűjtögető, halász-vadász életformát folytattak. Egy ilyen ősközösségi társadalom viszont, már csak azért sem teheti lehetővé a túlszaporodást, mert pl. egy nagycsalád létfenntartásához legkevesebb 100km2-es terület szükséges. Ez a mai Magyarország területére átszámítva - ha egy nagycsaládot átlagosan 10 főben határozunk meg - azt jelenti, hogy ezen a szinten az adott terület 9300 főt képes eltartani.
A példából könnyű belátni, hogy a lakosság ilyen feltételek között nemhogy túlszaporodna, de igencsak ritka és örül, hogy él. Az emberi kapcsolatok is szinte a minimálisra csökkennek, melyek következtében a technikai fejlődés is nagyon lassú.
Mindezeket figyelembe véve, logikailag egy dolog jöhet számításba. A ma finnugornak nevezett népek nyelvét egy délről érkezett gyarmatos embercsoport, amely feltételezhetően az andronovói műveltség népéhez tartozott, formálhatta, alakíthatta ki. E csoport nyelve nagy valószínűséggel a ma magyarnak nevezett nyelv őse lehetett.
Természetesen ezt nem tudom bizonyítani, de szerintem ez még Szalonna kartács viccelődése nélkül is így történhetett...:)
Nézd, érkezhettek máshonnan is, de ahova őseinket a nyelvtudomány helyezte, a legvalószínűbb a déli írányból való érkezés (D, DK, DNy).
A kisebb ugor csoport elméletével az a "bajom", hogy nehezen hihető. Illetve egy esetben igen, ha mindig valamilye tőle kisebb idegen csopornak adta át a nyelvet és ezt a "sok kicsi sokra megy" elve alapján többször megismételhette. Ez viszont egy ideális eset lenne, ami ugyan nem lehetetlen, de a gyakorlatban igen kicsi a valószínűsége... :)
Szerintem az ún. protouráli nyelvek kialakulásának több, mint tízezer évvel ezelőtti feltételezése, minden alapot nélkülöző íróasztal melletti okoskodás.
De, mégha így is lenne, óriási néptömegeknek kellett volna ezt a nyelvet beszélni, hogy uralkodóvá váljon. Viszont bizonyított tény, hogy a gyűjtögető, halász-vadász "társadalmakban" túlszaporodásról szó sem lehet, hiszen egy nagycsalád eltartásához legkevesebb 100km2-es terület szükséges. Ez azt jelenti, hogy a lakosság igen ritka, a népesség közötti érinkezés minimális.
Ebben nagyon igazad lehet, mert már László Gyula is ezen a véleményen volt.
Henkey könyvének előszavában, kissé viccesen, csipkelődve megjegyezte, hogy "veszélyes" tudomány az embertan, mivel nem igazolja a nyelvészet állításait (mármint közös őshaza, az itt történő elszaporodás, majd az ezt követő szétvándorlás).
OK, de ezt csinálják is. A Götziről, vagy hogy hívják, megállapították, hogy fiú volt, hány éves volt, mibe halt bele, mi volt az utolsó vacsorája, és milyenek voltak az étkezési szokásai.
De legjobb tudomásom szerint az antropológiai taxonómiát nem lehet genetikailag alátámasztani. Vagyis a tudomány mai állása szerint ezek a típusok nem fontosak. Még az is könnyen lehet, hogy mondjuk a dinári meg a balti tipus spontán jön létre bármelyik europoid populációban. Hogy mindegyikben előfordulnak, bár különböző gyakorisággal, az tény.
