Keresés

Részletes keresés

Mollly Creative Commons License 2004.08.12 0 0 26

Ez rajtunk múlik. Ne hagyjuk.

Előzmény: szirák (25)
szirák Creative Commons License 2004.08.04 0 0 25

Ez az oldal is meghalt!

erdélyi-srác Creative Commons License 2004.07.27 0 0 24

Sziasztok!

 

Segitségre lenne szükségem.

 

A problémám a következő:Több mint 10 éve élek MO.-gon.Eddig nagyon jól elvoltam,minden hónapban mentem pecsételni a határra stb.,stb.Mikor bevezették ezt a 3 hónap itt,3 hónap otthon dolgot,kénytelen voltam megcsináltatni a m.vállalási eng..amit meg is kaptam.

De,és itt kellene a segitség,kellene egy bejelentett lakcim.Ebben kérném a segitségeteket ha lenne olyan aki bejelentene.NEM AKAROK OTT LAKNI,VAN SAJÁT BÉRELT LAKÁSOM BP-EN.Az sem baj ha anyagi ellenszolgáltatást kér cserébe,megbeszéljük.

 

S.O.S -lenne!!

 

Köszönettel:erdélyi srác.

Mollly Creative Commons License 2004.01.22 0 0 22
Szerinted mit kellene tennünk? Azon kívül, hogy támogatjuk Tőkéséket?
Előzmény: Epikurosz (18)
Vakundok Creative Commons License 2004.01.09 0 0 21
Jó tippnek tűnik. Engedelmeddel, a bringás-topikba is átveszem.
Előzmény: Aszgard (20)
Aszgard Creative Commons License 2004.01.09 0 0 20
Sziasztok!

Ha valaki bringával akar Erdélybe menni, annak figyelmébe ajnlom a http://travel.transindex.ro -t.
Jó tekerést!

Vakundok Creative Commons License 2003.08.21 0 0 19
Kedves Epikurosz,

Sok mindenben igazat adok Neked, bár nem mindenben értek egyett.

Szerintem még van erdélyi mentalitás és ez nem csak az erdélyi-magyarokra igaz. Sajnos, az elmúlt 65 év, ideértve a 90 utániakat is, sokban hibás azért, hogy ez a gondolat (a transzilvanizmus) háttérbe szoruljon.

Te a megoldást a tudományban látod és biztosan igazad is van, főleg ha annak következményeire gondolunk, hogy az erdélyi fiatal értelmiség (nem csak a magyar) kivándorol és csak nagyon kevesn térnek vissza.

Szerintem a legfontosabb kitörési pont az oktatás lenne, de hát most is ez a népbutitás legfontosabb eszköze. Igazán csak akkor reménykedhetünk pozitív változásban, ha a romániai oktatás megváltozik és a jelenlegi teljesen elferdült rendszer és normális, európai és hagyományos erdélyi értékrendre épülve alakul át. Sajnos, erre pillanatnyilag nem sok esély van.

Előzmény: Epikurosz (18)
Epikurosz Creative Commons License 2003.08.20 0 0 18
Na, hagyjuk ezt a sok émelygős dumát. Térjünk a tárgyra!

Erdély ma már csak árnyéka önmagának, így nincs már igazi tolerancia (ott sem).
(Megintcsak zárójelben jegyzem meg, hogy Magyarországon sincs, itt sem könnyű erdélyinek maradni, mert nem ritka, hogy lerománozzák az embert.)

Nekem aztán tényleg szívügyem Erdély jövője, és főleg az erdélyi magyarok sorsa, de úgy látom, hogy nem nagyon van előrelépés, és természetesen ennek fő oka a román megszállás (sic!).

Azonban, ha szeretnénk mégiscsak előre lépni, akkor ennek megállapítása nem elég a boldogsághoz, meg kell viszgálni, hogy mi az, amit az adott helyzeten belül tehetünk, mi az a maximum, amit ebből a szituból még ki lehet hozni.

Nem tudjuk máról holnapra átírni a román alkotmányt, sem megváltoztatni az anyaországiak előítéleteit.

Hát akkor mi a fészkesfenét tehetünk?

Kettőt találhattok, de megmondom én is: az egyetlen nyitvamaradt kiskapu az, hogy saját magunkat változtatjuk meg.
Ha valaki harcba akar indulni, akkor ne menjen felkészületlenül. Az indiánok kifestik magukat (az amazonasi indiánok még ma is), táncot járnak, nyílvesszőket faragnak, testük köré kemény faháncsot fonnak stb.

Mit teszünk mi? Egy nagy rakás semmit.

Elmondtam ezt máshol is, itt is csak el tudom ismételni:
Szép. szép egy csíksomlyói koncert, ahol el lehet énekelni az István, a király-t, mert ez az összetartozás érzését erősíti, de ez egy nap programja, és utána jönnek a szürke hétköznapok.

Sajnos, az erdélyi magyarok anyagi helyzete, és egyrészt emiatt is, egészségi állapota, tanultsága rossz állapotban van.
Az erdélyi közéletben ma is sokkal fontosabb szerepük van az egyházfiaknak, mint az egzakt tudósoknak.
Ha valaki tudós, kutató szeretne lenni, első gondolata a kivándorlás. Ez még nem is lenne baj, ha utána ismeretei, anyagi lehetőségei egy részét visszajuttatja szülőföldjére.
Mert én a kitörés egyetlen lehtőségét ebben látom, a tudományban. Sok-sok erdélyi magyar zseni hegyeket tudna megmozgatni.
Persze csak átvitt értelemben, mert a Hargita jobb, ha a helyén marad. Ugyanígy a székely, és az erdélyi magyar is.

Vakundok Creative Commons License 2003.07.09 0 0 17
Aláírva...
Előzmény: erdély (16)
erdély Creative Commons License 2003.07.09 0 0 16
Üdvözlöm a fórum létrejöttét.
Úgy gondolom, erdélyi lévén megengedhetem magamnak, hogy szeretettel hívjak ide mindenkit, akinek van mondandója Erdéllyel kapcsolatban, vagy akinek van véleménye az erdélyi szellemiségről, életről, kultúráról, sportról, közhangulatról stb.
pityóka Creative Commons License 2003.07.07 0 0 15
Csíksomlyó 2003. július 5.:

Ezer Székely Leány Napja:
Csíksomlyó minket összetart, bárhol éljünk a világon

ISTVÁN, A KIRÁLY:
Szent pillanat egy szent helyen

Erdély Ma - egy szebb holnapért

ErVaSa Creative Commons License 2003.07.04 0 0 14
ErVaSa Creative Commons License 2003.07.01 0 0 13
Ezt a link dolgot még gyakorolnom kell...

Ez a 22-es link

Előzmény: ErVaSa (12)
ErVaSa Creative Commons License 2003.07.01 0 0 12
Előzmény: ErVaSa (11)
ErVaSa Creative Commons License 2003.07.01 0 0 11
Megemlékezés Nagy Imre kivégzésének 45. évfordulójáról.

A bukeresti 22-es (mondjuk az ÉS-hez hasonló kulturális hetilap) Stelian Tanase és Varga Andrea írásával emlékezett meg az eseményről.

A link:

ErVaSa Creative Commons License 2003.07.01 0 0 10
Maros Megyei Népújság

Erdélyi magyar üzletemberek találkozója

Az RMDSZ-nek gazdag és tisztességes erdélyi magyar közösségre van szüksége, melynek megteremtésében jelentôs szerepük van a vállalkozóknak - hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke pénteken, a Székelyudvarhelyen megrendezett Magyar Üzletemberek Konferenciáján.

Az RMDSZ által rendezett szakmai összejövetelen több mint 110 erdélyi üzletember tanácskozott a romániai magyar vállalkozók helyzetérôl, az európai uniós csatlakozásra való felkészülésrôl, valamint az e téren nyújtandó RMDSZ-támogatásról. A tanácskozáson felszólaló Markó Béla rámutatott: az RMDSZ politikájában alapvetô változást jelent az, hogy a közösségi, kulturális, oktatási célkitűzések mellett a kormánypárttal folytatott együttműködésben az RMDSZ a magyarok lakta megyék fejlesztésére vonatkozó gazdasági célokat helyezi elôtérbe. Az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette: az RMDSZ hamarosan megnyitja saját gazdaságkutató intézetét, a kis- és középvállalkozások számára pedig az RMDSZ támogatásával vállalkozás-segítô iroda nyílik Bukarestben.

- Az erdélyi magyarság megmaradásának kulcstényezôje, hogy közösségi szolidaritással, együttműködéssel sikerül-e kialakítani egy erôs, szilárd gazdasági alapokon álló vállalkozói réteget. Az RMDSZ-re és a magyar vállalkozókra az a közös felelôsség hárul, hogy felkészítse az erdélyi magyarságot az Európai Unióhoz való csatlakozásra - szögezte le Markó Béla, majd kiemelte: az RMDSZ kitartó küzdelmének és a szolidáris munkával megszerzett politikai befolyásának köszönhetôen sikerült elérnie azt, hogy mára a román és a magyar kormány egyaránt prioritásnak tekinti az Erdélyt átszelô autópálya ügyét.

Vakundok Creative Commons License 2003.06.30 0 0 9
Hát kedves ErVaSa, ennek a topicnak nincs nagy sikere - talán jobb lett volna egy "Anyázuk egymást gyerekek" téma, ahol mindenki azt utálhat és szidhat akit akar (a jelenlegi és volt miniszterelnököket, a jobboldalt, a baloldalt, a zsidókat, a cigányokat, az egyházakat, az amcsikat, az EUt, bárkit akit akar).

Azért ne ad fel olyan könnyen.

ErVaSa Creative Commons License 2003.06.30 0 0 8
Maros megyei Népújság:

Gyűjtés az aradi Szabadság emlékmű felállítására

Az aradi Szabadság-emlékmű újbóli felállítására eddig valamivel több mint 16 millió lejt gyűjtöttek össze Romániában - közölte szombaton Tokay György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Arad megyei parlamenti képviselôje.

Az RMDSZ vezetô testülete, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa marosvásárhelyi ülésén felszólaló képviselô hangsúlyozta: a Romániában indított gyűjtés elsôrendű célja az, hogy minél többen saját magukénak érezzék az emlékmű ügyét.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete másfél hónappal ezelôtt hozta létre az Aradi Szabadság-szobor Egyesületet. A bíróságon bejegyzett egyesület 50.000, 100.000, illetve 500.000 ezer lej értékű "tégla-jegyeket" bocsátott ki annak érdekében, hogy a romániai magyarok is hozzájáruljanak az emlékmű felállításához szükséges összeg összegyűjtéséhez.

Király András, az egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az emlékművet október 6-ig mindenképpen szeretnék felállítani az aradi Tűzoltó téren. Ennek jelenleg csupán pénzügyi akadálya lehet, mivel a város vezetése a szükséges jóváhagyást megadta.

- Jelenleg politikai akadálya nincs annak, hogy Aradon ismét köztérre kerüljön a Szabadság-emlékmű. Az idô azonban szorít bennünket, mert jövôre választási év lesz Romániában, s akkor már közel sem biztos, hogy marad ez a politikai légkör - hangsúlyozta Király András.

Az egyesület elnöke kiemelte, hogy mindenképpen számítanak a magyar kormány anyagi támogatására. Tudják, a Romániában indított gyűjtéssel az emlékmű újraállításának 75 millió forintos költségéhez csak kismértékben tudnak hozzájárulni. Az eddig összegyűlt 16 millió lej valamivel több mint 100 ezer forintnak felel meg. Az aradi Szabadsá- emlékmű helyreállításának érdekében Magyarországon is gyűjtést indítottak: magyarországi magánszemélyek és önkormányzatok eddig közel 7 millió forintot adományoztak erre a célra.

A Szabadság-emlékművet 1890-ben állították fel az 1849-ben Aradon kivégzett 13 vértanú tábornok emlékére. 1925-ben, a román kormány rendeletére lebontották, darabjait a katonai laktanyaként szolgáló aradi várba szállították. A szoborcsoport alakjai 1999-ben szabadultak ki a várfogságból. A román és a magyar kormány megállapodása alapján az emlékművet ideiglenes megôrzésre átadták az aradi minorita rendnek. További majd négy év kellett ahhoz, hogy az aradi városi tanács, saját hatáskörében, döntést hozzon az emlékmű végleges elhelyezésérôl.

ErVaSa Creative Commons License 2003.06.30 0 0 7
Néhány rendszeresen megjelenő erdélyi (romániai) magyar interneten (is) megjelenő újság:
- Romániai Magyar Szó "http://www.hhrf.org/rmsz/"
- Maros Megyei Népújság "http://www.hhrf.org/nepujsag/index.htm"
- Kolozsvári Szabadság "http://www.hhrf.org/szabadsag/szamok.htm"
- Erdélyi Napló "http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/index.htm"
ErVaSa Creative Commons License 2003.06.29 0 0 6
Inkább hülyeség mint szégyelni való.
Azt még megértem, hogy valaki szégyeli, ha töri a nyelvet és szeretne jobban beszélni ezért többet gyakorol.
Az ilyen "elfelejtettem magyarul" mögött inkább arogancia és "ki az úr a szemétdombon" mentalitás van. Miért beszéljen Ő, aki "itthon van" és az "uralkodó nemzet" tagja, tehát miért beszéljen magyarul ? Beszéljenek csak a sehonnani hazátlan jövevények románul. Az, hogy udvariasság, kölcsönös tisztelet, esetleg némi empátia - na ez magas szokott lenni az ilyen vadászkastély igazgatóknak.

Természetesen van kivétel is, én is ismerek tiszteletre méltó román embereket, függetlenül attól, hogy beszélnek-e vagy sem magyarul.

Előzmény: anna34 (5)
anna34 Creative Commons License 2003.06.29 0 0 5
Van nekem is kedvenc történetem. Egészen újkeletű.
Nagyon kedves, magyarországi ismerősöm, barátom látogatott meg nem is olyan régen, Erdélyben. Csak mellékesen jegyezném meg, hogy ismerősöm valamikor azt mondta, azért nem jött eddig Erdélybe, mert konfliktuskerülő típus. Eljött. Ez csak zárójel volt.
Szóval, megmutattam neki az árkosi Szentkereszty-kastélyt, ahol Ceausescunak is volt, van lakosztálya. A kastély most román fennhatóság alatt van, értsd úgy, hogy az állam tulajdona, és román az igazgatója, aki mellesleg még 5-6 évvel ezelőtt nagyon is jól törte a magyar nyelvet. Amikor bemutattam neki az ismerősöm, az igazgató második mondata az volt, ő megérti amit beszélünk, de nem tudja magyarul kifejezni magát. Képzeld, elfelejtett magyarul...
Szerinted, szégyellnivaló az, ha valaki több nyelven beszél, vagy csak az, hogy román létére magyarul tud, magyar vidéken?
Előzmény: ErVaSa (4)
ErVaSa Creative Commons License 2003.06.29 0 0 4
Természetesen igazad van.

A hagyományos erdélyi tolerancia, transzilvanizmus nagyon nehezen lenne alkalmazható a mai viszonyokra.
Ennek a modern korral járó okai is vannak, de a tömeges bevándorlás és az elmúlt 60-70 év oktatása is hozzájárult ahhoz, hogy ez a tolerancia megszűnjön.

Van egy kedvenc történetem: Megboldogult Nagyapám az ötvenes években, kézenfogva sétáltatta kisunokáját (mármint engem) Szászrégen utcáin és találkoztunk egy bácsival, akivel Nagyapám szóba egyeledett. Nagyapám szászul míg a bácsi magyarul beszélt - mindketten törték a nyelvet. Megkérdeztem Nagyapámat, hogy miért nem beszélt ő is magyarul, mire a válasz az volt, hogy errefelé ez így szokás.
Szintén még az ötvenes-hatvanas években voltak olyan román szomszédaink, akik törekedtek arra, hogy tudjanak és beszéljenek magyarul, mert ez volt az évszázados hagyomány. Aztán jött Ceausescu és a következményeket már ismerjük - nesze neked transzivanizmus és tolerancia !

Előzmény: anna34 (3)
anna34 Creative Commons License 2003.06.29 0 0 3
A szabad véleménynyilvánításhoz „hozzászokott” erdélyieknek akkor kellene legyen itt mondanivalójuk.
Mert a toleranciához is két ember kell...
Előzmény: ErVaSa (2)
ErVaSa Creative Commons License 2003.06.29 0 0 2
Köszönöm a hozzászólásokat.

Ugyan "érdekvédelmi" feladatokat nem láthat el egy fórum, de szabad információ-hozzáférést és vélemény-nyilvánítást isgeni biztosíthat.

Előzmény: anna34 (1)
anna34 Creative Commons License 2003.06.29 0 0 1
Érintett vagyok...
Jó ötletnek tartom én is, remélem más is.
Lássuk mi lesz belőle.
Előzmény: ErVaSa (-)
Vakundok Creative Commons License 2003.06.29 0 0 0
Akár jó ötlet is lehet
Előzmény: ErVaSa (-)
ErVaSa Creative Commons License 2003.06.29 0 0 topiknyitó
Kissé nagyképűen, ezt a topicot a szerte nagyvilágban élő erdélyiek fórumának nevezném.

Azon internetezők fórumának, akiknek a Bánság, Erdély és a Párcium fontos, valamilyen formában kapcsolódnak hozzá – tekintet nélkül nemzetiségre, vallásra, politikai meggyőződésre.

Azoknak a fóruma, akik minden megpróbáltatás ellenére büszkék arra, hogy „honfitársaik” közé sorolhatják a Hunyaidiakat, Bethlen Gábort, a Bólyaiakat, költők és írók sorát Arany Jánostól Reményik Sándorig, Tamási Áronig, Bartók Bélát és sorolhatnánk tovább az ismert személyiségeket.

Azoknak a fóruma, akik büszkék az egykori erdélyi toleranciára, vallási-, kulturális- és nemzetiségi sokszínűségre – például arra az „apróságra”, hogy Erdélyben készült az első román nyelvű nyomtatvány, Erdélyben jelent meg az első román nyelvű folyóirat, hogy 1920-ban több román iskola volt Erdélyben mint a régi Romániában és még sorolhatnám.

Azoknak a fóruma, akik Erdélyben élnek, dolgoznak, tanulnak.
Azoknak a fóruma, akik erdélyiek de hosszabb-rövidebb ideje Magyarországon élnek.
Azoknak a fóruma, akik Erdélyből származnak és ma is kötődnek hozzá.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!