Keresés

Részletes keresés

pityóka Creative Commons License 2003.07.07 0 0 15
Csíksomlyó 2003. július 5.:

Ezer Székely Leány Napja:
Csíksomlyó minket összetart, bárhol éljünk a világon

ISTVÁN, A KIRÁLY:
Szent pillanat egy szent helyen

Erdély Ma - egy szebb holnapért

ErVaSa Creative Commons License 2003.07.04 0 0 14
ErVaSa Creative Commons License 2003.07.01 0 0 13
Ezt a link dolgot még gyakorolnom kell...

Ez a 22-es link

Előzmény: ErVaSa (12)
ErVaSa Creative Commons License 2003.07.01 0 0 12
Előzmény: ErVaSa (11)
ErVaSa Creative Commons License 2003.07.01 0 0 11
Megemlékezés Nagy Imre kivégzésének 45. évfordulójáról.

A bukeresti 22-es (mondjuk az ÉS-hez hasonló kulturális hetilap) Stelian Tanase és Varga Andrea írásával emlékezett meg az eseményről.

A link:

ErVaSa Creative Commons License 2003.07.01 0 0 10
Maros Megyei Népújság

Erdélyi magyar üzletemberek találkozója

Az RMDSZ-nek gazdag és tisztességes erdélyi magyar közösségre van szüksége, melynek megteremtésében jelentôs szerepük van a vállalkozóknak - hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke pénteken, a Székelyudvarhelyen megrendezett Magyar Üzletemberek Konferenciáján.

Az RMDSZ által rendezett szakmai összejövetelen több mint 110 erdélyi üzletember tanácskozott a romániai magyar vállalkozók helyzetérôl, az európai uniós csatlakozásra való felkészülésrôl, valamint az e téren nyújtandó RMDSZ-támogatásról. A tanácskozáson felszólaló Markó Béla rámutatott: az RMDSZ politikájában alapvetô változást jelent az, hogy a közösségi, kulturális, oktatási célkitűzések mellett a kormánypárttal folytatott együttműködésben az RMDSZ a magyarok lakta megyék fejlesztésére vonatkozó gazdasági célokat helyezi elôtérbe. Az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette: az RMDSZ hamarosan megnyitja saját gazdaságkutató intézetét, a kis- és középvállalkozások számára pedig az RMDSZ támogatásával vállalkozás-segítô iroda nyílik Bukarestben.

- Az erdélyi magyarság megmaradásának kulcstényezôje, hogy közösségi szolidaritással, együttműködéssel sikerül-e kialakítani egy erôs, szilárd gazdasági alapokon álló vállalkozói réteget. Az RMDSZ-re és a magyar vállalkozókra az a közös felelôsség hárul, hogy felkészítse az erdélyi magyarságot az Európai Unióhoz való csatlakozásra - szögezte le Markó Béla, majd kiemelte: az RMDSZ kitartó küzdelmének és a szolidáris munkával megszerzett politikai befolyásának köszönhetôen sikerült elérnie azt, hogy mára a román és a magyar kormány egyaránt prioritásnak tekinti az Erdélyt átszelô autópálya ügyét.

Vakundok Creative Commons License 2003.06.30 0 0 9
Hát kedves ErVaSa, ennek a topicnak nincs nagy sikere - talán jobb lett volna egy "Anyázuk egymást gyerekek" téma, ahol mindenki azt utálhat és szidhat akit akar (a jelenlegi és volt miniszterelnököket, a jobboldalt, a baloldalt, a zsidókat, a cigányokat, az egyházakat, az amcsikat, az EUt, bárkit akit akar).

Azért ne ad fel olyan könnyen.

ErVaSa Creative Commons License 2003.06.30 0 0 8
Maros megyei Népújság:

Gyűjtés az aradi Szabadság emlékmű felállítására

Az aradi Szabadság-emlékmű újbóli felállítására eddig valamivel több mint 16 millió lejt gyűjtöttek össze Romániában - közölte szombaton Tokay György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Arad megyei parlamenti képviselôje.

Az RMDSZ vezetô testülete, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa marosvásárhelyi ülésén felszólaló képviselô hangsúlyozta: a Romániában indított gyűjtés elsôrendű célja az, hogy minél többen saját magukénak érezzék az emlékmű ügyét.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete másfél hónappal ezelôtt hozta létre az Aradi Szabadság-szobor Egyesületet. A bíróságon bejegyzett egyesület 50.000, 100.000, illetve 500.000 ezer lej értékű "tégla-jegyeket" bocsátott ki annak érdekében, hogy a romániai magyarok is hozzájáruljanak az emlékmű felállításához szükséges összeg összegyűjtéséhez.

Király András, az egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az emlékművet október 6-ig mindenképpen szeretnék felállítani az aradi Tűzoltó téren. Ennek jelenleg csupán pénzügyi akadálya lehet, mivel a város vezetése a szükséges jóváhagyást megadta.

- Jelenleg politikai akadálya nincs annak, hogy Aradon ismét köztérre kerüljön a Szabadság-emlékmű. Az idô azonban szorít bennünket, mert jövôre választási év lesz Romániában, s akkor már közel sem biztos, hogy marad ez a politikai légkör - hangsúlyozta Király András.

Az egyesület elnöke kiemelte, hogy mindenképpen számítanak a magyar kormány anyagi támogatására. Tudják, a Romániában indított gyűjtéssel az emlékmű újraállításának 75 millió forintos költségéhez csak kismértékben tudnak hozzájárulni. Az eddig összegyűlt 16 millió lej valamivel több mint 100 ezer forintnak felel meg. Az aradi Szabadsá- emlékmű helyreállításának érdekében Magyarországon is gyűjtést indítottak: magyarországi magánszemélyek és önkormányzatok eddig közel 7 millió forintot adományoztak erre a célra.

A Szabadság-emlékművet 1890-ben állították fel az 1849-ben Aradon kivégzett 13 vértanú tábornok emlékére. 1925-ben, a román kormány rendeletére lebontották, darabjait a katonai laktanyaként szolgáló aradi várba szállították. A szoborcsoport alakjai 1999-ben szabadultak ki a várfogságból. A román és a magyar kormány megállapodása alapján az emlékművet ideiglenes megôrzésre átadták az aradi minorita rendnek. További majd négy év kellett ahhoz, hogy az aradi városi tanács, saját hatáskörében, döntést hozzon az emlékmű végleges elhelyezésérôl.

ErVaSa Creative Commons License 2003.06.30 0 0 7
Néhány rendszeresen megjelenő erdélyi (romániai) magyar interneten (is) megjelenő újság:
- Romániai Magyar Szó "http://www.hhrf.org/rmsz/"
- Maros Megyei Népújság "http://www.hhrf.org/nepujsag/index.htm"
- Kolozsvári Szabadság "http://www.hhrf.org/szabadsag/szamok.htm"
- Erdélyi Napló "http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/index.htm"
ErVaSa Creative Commons License 2003.06.29 0 0 6
Inkább hülyeség mint szégyelni való.
Azt még megértem, hogy valaki szégyeli, ha töri a nyelvet és szeretne jobban beszélni ezért többet gyakorol.
Az ilyen "elfelejtettem magyarul" mögött inkább arogancia és "ki az úr a szemétdombon" mentalitás van. Miért beszéljen Ő, aki "itthon van" és az "uralkodó nemzet" tagja, tehát miért beszéljen magyarul ? Beszéljenek csak a sehonnani hazátlan jövevények románul. Az, hogy udvariasság, kölcsönös tisztelet, esetleg némi empátia - na ez magas szokott lenni az ilyen vadászkastély igazgatóknak.

Természetesen van kivétel is, én is ismerek tiszteletre méltó román embereket, függetlenül attól, hogy beszélnek-e vagy sem magyarul.

Előzmény: anna34 (5)
anna34 Creative Commons License 2003.06.29 0 0 5
Van nekem is kedvenc történetem. Egészen újkeletű.
Nagyon kedves, magyarországi ismerősöm, barátom látogatott meg nem is olyan régen, Erdélyben. Csak mellékesen jegyezném meg, hogy ismerősöm valamikor azt mondta, azért nem jött eddig Erdélybe, mert konfliktuskerülő típus. Eljött. Ez csak zárójel volt.
Szóval, megmutattam neki az árkosi Szentkereszty-kastélyt, ahol Ceausescunak is volt, van lakosztálya. A kastély most román fennhatóság alatt van, értsd úgy, hogy az állam tulajdona, és román az igazgatója, aki mellesleg még 5-6 évvel ezelőtt nagyon is jól törte a magyar nyelvet. Amikor bemutattam neki az ismerősöm, az igazgató második mondata az volt, ő megérti amit beszélünk, de nem tudja magyarul kifejezni magát. Képzeld, elfelejtett magyarul...
Szerinted, szégyellnivaló az, ha valaki több nyelven beszél, vagy csak az, hogy román létére magyarul tud, magyar vidéken?
Előzmény: ErVaSa (4)
ErVaSa Creative Commons License 2003.06.29 0 0 4
Természetesen igazad van.

A hagyományos erdélyi tolerancia, transzilvanizmus nagyon nehezen lenne alkalmazható a mai viszonyokra.
Ennek a modern korral járó okai is vannak, de a tömeges bevándorlás és az elmúlt 60-70 év oktatása is hozzájárult ahhoz, hogy ez a tolerancia megszűnjön.

Van egy kedvenc történetem: Megboldogult Nagyapám az ötvenes években, kézenfogva sétáltatta kisunokáját (mármint engem) Szászrégen utcáin és találkoztunk egy bácsival, akivel Nagyapám szóba egyeledett. Nagyapám szászul míg a bácsi magyarul beszélt - mindketten törték a nyelvet. Megkérdeztem Nagyapámat, hogy miért nem beszélt ő is magyarul, mire a válasz az volt, hogy errefelé ez így szokás.
Szintén még az ötvenes-hatvanas években voltak olyan román szomszédaink, akik törekedtek arra, hogy tudjanak és beszéljenek magyarul, mert ez volt az évszázados hagyomány. Aztán jött Ceausescu és a következményeket már ismerjük - nesze neked transzivanizmus és tolerancia !

Előzmény: anna34 (3)
anna34 Creative Commons License 2003.06.29 0 0 3
A szabad véleménynyilvánításhoz „hozzászokott” erdélyieknek akkor kellene legyen itt mondanivalójuk.
Mert a toleranciához is két ember kell...
Előzmény: ErVaSa (2)
ErVaSa Creative Commons License 2003.06.29 0 0 2
Köszönöm a hozzászólásokat.

Ugyan "érdekvédelmi" feladatokat nem láthat el egy fórum, de szabad információ-hozzáférést és vélemény-nyilvánítást isgeni biztosíthat.

Előzmény: anna34 (1)
anna34 Creative Commons License 2003.06.29 0 0 1
Érintett vagyok...
Jó ötletnek tartom én is, remélem más is.
Lássuk mi lesz belőle.
Előzmény: ErVaSa (-)
Vakundok Creative Commons License 2003.06.29 0 0 0
Akár jó ötlet is lehet
Előzmény: ErVaSa (-)
ErVaSa Creative Commons License 2003.06.29 0 0 topiknyitó
Kissé nagyképűen, ezt a topicot a szerte nagyvilágban élő erdélyiek fórumának nevezném.

Azon internetezők fórumának, akiknek a Bánság, Erdély és a Párcium fontos, valamilyen formában kapcsolódnak hozzá – tekintet nélkül nemzetiségre, vallásra, politikai meggyőződésre.

Azoknak a fóruma, akik minden megpróbáltatás ellenére büszkék arra, hogy „honfitársaik” közé sorolhatják a Hunyaidiakat, Bethlen Gábort, a Bólyaiakat, költők és írók sorát Arany Jánostól Reményik Sándorig, Tamási Áronig, Bartók Bélát és sorolhatnánk tovább az ismert személyiségeket.

Azoknak a fóruma, akik büszkék az egykori erdélyi toleranciára, vallási-, kulturális- és nemzetiségi sokszínűségre – például arra az „apróságra”, hogy Erdélyben készült az első román nyelvű nyomtatvány, Erdélyben jelent meg az első román nyelvű folyóirat, hogy 1920-ban több román iskola volt Erdélyben mint a régi Romániában és még sorolhatnám.

Azoknak a fóruma, akik Erdélyben élnek, dolgoznak, tanulnak.
Azoknak a fóruma, akik erdélyiek de hosszabb-rövidebb ideje Magyarországon élnek.
Azoknak a fóruma, akik Erdélyből származnak és ma is kötődnek hozzá.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!