Felteheted a kerdest a te elkepzelt vilagodra vonatkoztatva vagy a valosagra.Az altalunk ismert univerzumban ez ugy muxik ,ahogy leirtak neked paran,a te vilagodban pedig ahogy neked tetszik.
Aki a vilagot osszetakolta annak meghagytak ,hogy semmi ne menjen gyorsabban mint a feny.Es eleg preciz munkat vegzett, valszinu ehhez kellett neki kitalalnia a tomeget meg a hasonlo 'felesleges' dolgokat.Van egy olyan sejtesem ,hogy ha valamelyik felesleges dolgot kihagynank az univerzumbol,az vagy teljes osszevisszasagot eredmenyezne ,vagy minden full homogen lenne.Az utobbi ketto kozul valamelyik a te vilagod ,valassz... :)
Ha lenne egy abszolút merev rúd, amelyre nem vonatkoznak a fizika törvényei, akkor igen, akármekkora sebességet is elérhetnek a részei, ha kellően hosszú. És akkor mi van?
Nekem az az erzesem nem az igazi problemarol beszeltek, hanem mellekvaganyra terunk azzal hogy nezegetjuk a rud nyulasat gorbuleset mikor nem ez a kerdes lenyege.
Erre még sokan azt mernék mondani, hogy rögtön. Az 1000 kM még nem is olyan felfoghatatlan távolság. De kérdezzük meg tőlük azt, hogy ha van egy 1000 fényév hosszú acélrudunk (szintén az életből ellesett helyzet), akkor mi van, ha megrántom a végét? A másik vége is ugyanabban a pillanatban moccan meg?
És íme, megint egy bizonyíték lehet a fénynél nagyobb sebességre... vagy mégsem? Vagy talán van egy határtávolság, amitől a dolgok másképp működnek?
Persze ebben a példában is vonatkoztassunk el a rúd tömegétől, az űrben áramló részecskéktől, és minden zavaró tényezőtől, akár magától a tértől is.
Vannak emberek, akik nagyon nehezen szakadnak el a hétköznapi tapasztalatoktól. Ez persze egy normális dolog. Másképpen nem is tudnánk normális hétköznapi életet élni. Minden "ösztönös" reakciónk a tapasztalatainkra épül. Én csupán azt nem értem, hogyha ezek az emberek találkoznak egy olyan - számukra abnormális dologgal - amit nem tudnak összeegyeztetni a hétköznapiságba visszarántó tapasztalataikkal (pl. fénysebesség - határsebesség), akkor miért olyan ellenpéldákat hoznak elő ami éppen nélkülözi a hétköznapi környezetet?
Egy rúdnak igenis van tömege, rugalmassága, elhajolhat, eltörhet, elszakadhat, stb...
És vegyük már észre: igenis van virtuálisan(!) fénynél nagyobb sebesség. Le is tudunk írni ilyen sebességértéket: 400000 kM/s. Ugye, hogy van? Hiszen leírtam! De semmilyen anyagi dolog (hullám, részecske, energia, hatás...) nem tud ennél a határsebességnél gyorsabban a mi világunk terében haladni. Sajnos. Még térhajtóművel a szubtérben sem. Persze egy másik világegyetemben...
Gondolkodj el a következőn: van egy 1000 km hosszú acélrudad. Megrántod a végét: Mikor moccan meg a másik vége? Ugyanabban a pillanatban? Később? Miért?
Ki van próbálva. Nyúlni fog, és egy bizonyos szögsebességnél (ami a hossz, a szakítószilárdáság stb. függvénye) elszakad.
Ha persze eltekintünk a tömegtől, a tehetetlenségi nyomatéktól, a szakítószilárdságtól, meg úgy általában a fizikai valóságtól, akkor még a relativitáselméletet is sikerül megcáfolni.
Persze nem arrol szol a kerdes hogy hogyan nyujtunk, meg milyen anyagbol kell lennie a rudnak, meg hogy lehet felvinni az urbe, hiszen meg az ursiklok sem jarnak az iden:) szoval nem a muszaki megvalosithatosag a kerdes, ne menjunk erre please.
Először is, tapeworm azt írta, hogy tekintsünk el a tömegtől, meg a hasonló kellemetlenségektől, márpedig szerintem a tehetetlenségi nyomaték is ide tartozik.
Másodszor, a nyújtást nem úgy kell érteni, hogy megfogjuk a rúd két végét, és húzzuk, hogy hosszabb legyen, hanem úgy, hogy végezzük el ugyanezt egy hosszabb rúddal. Tehát akkor még egyszer, a kérdés: mi van akkor, ha egyre hosszabb rúddal játsszuk el azt, hogy jól megpörgetjük? Hogyan alakul a rúd másik végének a sebessége?
Az, hogy a relativitáselméletet nem kedvelitek, még rendben van, de azért egy átlagos fizikatudás is elég ahhoz, hogy valaki ismerje a perdület megmaradás törvényét. Forgó rúd nyújtása során növekszik a tehetetlenségi nyomaték, így a szögsebesség csökken.
Ilyenkor az van, hogy mondtál egy példát, amiből az látszik, hogy a fénysebesség nem határsebesség, tehát a relativitás-elmélet hülyeség (amit egyébként én már jó ideje állítok, csak a "tudós" urak nem akarják elhinni).
Na nekem is vagyon egy hulye kerdesem (meg nem kerdeztem meg tudos komakat pedig biztos ecceru). Kimegyek a vilagurbe vagyis olyan helyre ahol nincs kozegellenallas. Fogok egy rudat es a vegenel fogva el kezdem forgatni xford/sec el. Ekkor a rud egyes pontjainak keruleti sebessege egyre novekszik (kifele haladva). Elkezdem nyujtani a rudat, egy ido utan lesznek olyan pontjai amik fenysebesseggel sot a kiljebb levo reszei meg gyorsabbak lesznek. Tomeg meg hasonlo kellemetlensegektol tekintsunk el, ilyenkor mi van?
Ne mbaj az ,hogy te is válaszoltál, jól tetted ,köszönöm, így több ember véleményét tudom meg ugyanarról a dologról! Pont ezért tettem be a kérdéseimet több topicba, hogy több emberke válaszolhasson, köszi mégegyszer.
(1) Időben változó térerősségű mágneses mező. Ekkor zárt görbére vett görbementi integrál nem nulla, azaz a mező a görbe mentén végzett munkája nem nulla.
(2) A gravitációs gyorsulás nem egyenlő a két test esetén. PL. az egyiket a Déli sarkon, a másikat az Egyenlítőn vizsgáltad. Vagy egy másik bolygón. :)
(3) A két ember más cipőt hord. (különböző a súrlódási együtthatójuk) A padlóhoz képest különböző szögben dőlnek hátra. Az egyik rángatja a kötelet a másik nem.
(4) Centrális erőtérben mozognak. Vagyis az erők hatásvonala egy pontban (Nap) metszik egymást. A perdületi tétel szerint ekkor a perdület állandó vektor, tehát nagysága is, iránya is állandó. Ezért a mozgás síkmozgás lesz, és a tömegponthoz húzott helyvektor egyenlõ idõközök alatt egyenlõ területeket súrol.
2. Milyen következményekkel járna, ha két test tehetetlen és súlyos tömegének aránya nem volna egyenlő?
3. Két egyforma tömegű ember kötelet húz. Hogyan képes egyikük elhúzni a másikat, ha Newton 3. törvénye szerint ugyanolyan erőt fejtenek ki egymásra?
4.Melyik alapvető fizikai mennyiség állandósága az oka annak ,hogy a bolygók a Nap körül síkmozgást végeznek és területi sebességük a mozgás során állandó?
5. Hogy dönthető el egy, hogy egy erőtér konzervatív-e vagy sem?
Lenne egy problémám.
Kitaláltam hozzá egy feladatot, hogy érthetőbb legyen.
Tegyük fel hogy van egy korong alakú fényforrás (egy világító korong) átmárője 5 mm
vastagsága 0.1 mm.
Tegyük fel hogy a fényforrás minden ponjából a fotonok izotróp módon jönnek.
Legyen ezzel a korong alakú fényforrással szemben egy szintén 5 mm átméröjű korong,
miközben a síkjuk párhuzamos egymással.Köztük lévő távolság 150 mm.
Kérdésem:hogyan lehet meghatározni a korong alaku fényforrás fotonfluxusát, ha
a másik korongra eső fotonokat meg tudjuk számolni (mintha az egy "fotondetektor" lenne)
Ami nekem őrült nagy problémát okoz, az az hogy a fényforrás korong alakú, nem pont vagy
gömbforrás.
Ez lenne a kérdésem.
Úgy látom, eddig senki nem adott érdemi választ, hát rákerestem az Interneten, és fél perc alatt ezt találtam:
Az orvos válaszol
Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a péniszből jövő előváladék aktus előtt tartalmaz-e spermiumot, és lehet-e attól teherbe esni, ha nem megyek el, de véletlenül lecsuszott a gumi, és bent ragadt, de ki lett véve fél percen belül. Válaszát előre is köszönöm.
Válasz: Kedves Kérdező !
Az előváladék tartalmazhat spermiumot, de igen alacsony koncentrációban, ezért kicsi a megtermékenyülés esélye is. Ez értelmezhető a lecsúszott gumira is. Üdvözlettel.
Mon Jun 3 10:08:17 2002
Válaszolt: Molnár Tamás
Nem haboznál a kérdést eliminálni, talán, ha lett volna már küreted, amivel egy belőled sarjadó élete/ke/t /az egyetlen igaz, valós választ a halálra/ kellett volna a taccsvonalon kívülre küldened. És még állítólag nem is kényelmes.
Gumitabletta
Sziasztok! Lehet, hogy van olyan topic, ahol megfelelőbb lenne ezt a kérdést feltennem, de most ezt találtam. Szóval: Ki tudja nekem megmondani, mekkora a százalékos valószínűsége annak, hogy egy nő teherbe essen az előváladéktól? Úgy is kérdezhetném, hogy arányaiban mennyivel vanm kevesebb sperma benne, mint az ejakulátumban? Ez most egy igen-nagyon kardinális kérdés köztünk a kedvesemmel, bízom bennetek... Üdv: Shranon
...fent említett tudósok munkássága alapján elmondható, hogy ha összegyüjtenénk az összes égésterméket (füst, korom, hamu), azok tömege megegyezne a szénkupacéval.
Tudom, hogy vicceltél, de azért elmondom. A nagy számok törvénye nem azt mondja, hogy a különbségeknek el kell tűnniük. Ezek akár mekkorára is nőhetnek. Csak azt, hogy ezek a különbségek lassabban nőnek, mint a próbálkozások száma. A kettő arányának kell 0-hoz tartani, vagyis csak az aránynak és nem a különbségnek.
Nem ellentmondás, csak a jelek szerint nem értetted jól, amit Oszi írt. Annak ugyanis az volt a lényege, hogy minden számkombinációnak ugyanannyi a valószínűsége, csak azért kevésbé valószínű, hogy egy szabályos kombinációt húznak ki, mert ezekből kevesebb van, mint a szabálytalan kombinációkból. De ettől még külön-külön bármelyik szabályos kombinációnak éppen ugyanakkora az esélye, mint egy-egy szabálytalannak.
A jövő heti számokat nem tudom, de adok egy tippet: keresd ki valahonnan, hogy eddig melyik számot hányszor húzták ki, majd válaszd ki azt az öt számot, amit eddig a legkevesebbszer, és azokat játszd meg! Ugyanis a nagy számok törvénye alapján hosszú távon, statisztikailag ezeknek is ugyanannyiszor ki kell jönni, tehát igyekezniük kell, hogy behozzák a lemaradást! :-))
