elég meglepő kérdés...
hova szeretnéd elszállítani???
szerintem kérd meg a párod és vigyétek ki valahova, egy olyan helyre ami nektek fontos és szép és temessétek el, és emlékezzetek rá... mi kell ennél több?
Kb. 1 héttel ezelőtt Te is azt mondtad, hogy amióta RC-t eszik a cicád, azóta nem hányt. Először is bocsánat, hogy ilyen sokáig nem írtam, másrészt pedig szeretném megkérdezni, hogy ez a teljes neve a kajának? Vagy rövidités és csak nem esett még le a 20 fillér, hogy ez melyik márka. Az én cicám általában Whiskast eszik.
Volna egy szomorú kérdésem is. Ha meghal a cicám (szobacica), akkor kit kell felhívni, hogy elszállítsák?
Oni makka szőre erős napfénynél barna-fekete cirmos... Különben fekete.
A műtétet már lassan el is felejti, a régi tempójában rohangászik a lakásban. :)
Persze, a szeretgetés az OK, a keresztlányom ki se bírná, csak az apuka (a Tesóm), úgy egyezett bele, hogy a házba nem!
Ha nem tudjuk megpuhítani, akkor a kamrába lesz a cicalány, de szerintem a kislány is ott fog akkor aludni. Egyébként a kiscica most is garázslakó, ott van házikója a mama cicának, de a család napközben szeretgeti őket, játszanak velük, mindenük megvan.
És ha már bent van a házban érdemes sokat játszani vele, szeretgetni, máskülönben miért is jönne vissza később? Élelmet sok helyen találhat, de simogató kezet nem biztos :)
Mindenkepp emberkozelbe kell hogy keruljon, hogy kialakuljon a kotodes. Es inkabb a lakasban kell elobb tartani, mint a kamraban vagy a garazsban. Es nem ket hetig. Ez annal hosszabb folyamat.
Annyi igaz a dologbol, hogy be kell csukni 1-2 hetre. De az nem, hogy egyedul!!!!
Gondolj bele, milyen szornyu egy 2-3 honapos kiscicanak, aki jatszana, szaladgalna, egesz nap egyedul egy garazsban! Vagy megvadul, vagy nagyon felenk lesz:( De biztosan nem lesz szelid es emberszereto.
Probaljatok meg inkabb, hogy az elso 1-2 hetet a lakasban toltse, Veletek, igy unatkozni sem fog es Titeket is megszeret. Es majd ha igy rendben van a dolog, akkor mar kimehet. Es akkor nem fog elkoborolni.
Ja es persze, ehhez ivartalanitani is ajanlatos! Ha ugyanis ivarerett korba kerul, vagy sorra szuli a kiscicakat, akikkel nem tudtok majd mit kezdeni, vagy elmegy csajozni - ahonnan vagy elokerul, vagy nem:( (Nem irtad, hogy kislany-e vagy kandur...)
Remelem, minden jol sikerul majd!
Udv:
Moka
Keresztlányom szelid cicát szeretne, kerti macseknak.
Ismerősömtől kap egyet a hétvégén. A cica elválasztás utáni, fiatal. Mit kell csinálni, hogy ott maradjon az ő kertjükben?
Azt hallottam, hogy 1-2 hétre be kell zárni valahová, kamrába, garázsba, stb., utána már nem szökik el. Igaz ez?!
Porosodni??? Ezek??? :))) Olyan rohangászásokat csapnak hogy ihajj! Tegnap reggel is tiszta gyagyásak voltak és többször kishíjján ledöntöttek a lábamról! :)))
Banyóca átadom Missynek a bundájára vonatkozó dícséretedet és azt is hogy vízvezetékszerelőnek nézted! :))) Szerintem mindkettőnek örülni fog! :)
ime a cikk amely megjelent anno az egyik orszagos macskas lapban:
„MOSZAT története
Kiskoromban nagyszüleim házában mindig volt egy-két belevaló házimacsek. Őket nyúztuk testvéremmel a nap 24 órájában. Igazi strapabíró állatok voltak azok. Cipeltük őket rendületlenül, de volt, hogy dísztemetést rendeztünk nekik „Mennyből az angyal” kíséretében. Kibírták. Valójában innen ered macskamániám. Miután felköltöztem a fővárosba kevésbé volt közöm hozzájuk közvetlenül, de tudat alatt mindig nagyon vágytam egy hízelgő szőrkupacra. Sajnos úgy tűnt ez a vágyam még sokáig beteljesületlen marad.
Egészen ezév szeptember 30-ig várnom kellett rá. Szabadidőmben angolt tanítok. Tanítványaim buzgó macskarajongók és egyben tulajdonosok is. Alkalmanként büszkén mutogatták a fotókat kis kedvenceikről. Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy már egy kiscicáról alkudozunk, egy fekete kis perzsáról. Megegyeztünk, hogy következő alkalommal áthozzák „bemutatkozni”. Kezdtem beleélni magam a macskatulajdonos szerepébe és persze elújságoltam gyorsan a testvéremnek is, akinek már többéves múltja van egy állatvédő szervezettel. Elmondta, hogy - ismerve engem és a körülményeimet (hajszolt életritmus, aggodalmak az esetleges bútorrongálások miatt) - nem javasol számomra kiscicát. Tud viszont egyet, amelyik biztosan elnyeri tetszésemet. Elmondta, hogy egy félhosszú szőrű, cirmos perzsa macsekról van szó. Én ezt persze nem akartam elhinni, hisz ez a típus egyenesen álmaim netovábbja lett volna. Mindenem a cirmos cica, hisz régen a nagyiék házában is az volt a kedvenc, tehát volt összehasonlítási alap. Páromat sok érzelem nem fűzte a macskákhoz, tekintettel arra, hogy ahol felnőtt nem tekintették azokat „családtagnak”. Viszont kiderült, hogy ha már macska, akkor ő hosszú szőrűt szeretne. Úgy éreztem sok múlik azon, hogy milyen lesz az első benyomása a leendő macskánkról. Nagyon izgultam, hogy jól sikerüljön a bemutatkozás. Abban maradtunk, hogy először csak megnézzük és nem kötelező elhozni. Ilyen előzmények után vágtunk neki a nagy örökbefogadásnak. Még aznap este elmentünk a menhelyre megnézni. Ami ott fogadott minket, minden elvárásunkat fölülmúlta...
A házban rengeteg kedves macskusz várt, de a „miénket” egyelőre nem sikerült előteremteni. Beszélgettünk kicsit, közben persze agyonsimiztük a többi, gazdira váró cirmit. Mind nagyon aranyos volt és úgy éreztem, hogy sündörgésük közben egyre csak azt „mondják” a szemükkel: „Engem vigyetek haza!”. Nagyon megrázó volt, és szívem szerint bármelyiket bevállaltam volna. Aztán egyszercsak - a házigazda többszöri unszolására - előkullogott egy hatalmas nagy macs. Lomhán, kiábrándult pofival, szinte életuntan vánszorgott oda hozzánk. Megállt a lábamnál és nagyon szomorúan nézett föl rám. Hosszú szőre teljesen össze volt csomósodva és forgács darabok ragadtak bele. Így mutatkozott Ő be nekünk. Talán mondanom sem kell, hogy ott abban a pillanatban a szívembe zártam és azóta is velünk van.
A kezdeti időszak nem volt zökkenőmentes. Sok törődést igényelt. Mint azt leírtam, a bundája igen rossz állapotban volt. Ezért hamar elvittük egy kozmetikushoz, hogy hozza szépen rendbe. Sajnos elég keserves 1 órat töltöttünk ott, de nem láttam más megoldását a helyzetnek. Én nem tudtam volna kifésülni azt a rengeteg csomót. Kezdetben ráadásul elég beteges is volt. Még ki sem gyógyult az egyik bajból, már jött a másik. De idővel mindent leküzdött a segítségünkkel. Lassacskán a bundája is kezdett visszanőni. Nevét kedves kis cakkos bundájáról kapta: MOSZAT. Emellett természetesen különféle becenevekkel árasztjuk el kedvencünket.
Idővel megvettük az első játék egeret neki - csak úgy kísérleti céllal. Mit mondjak ? Hamar elkopott :-) Aztán vettünk másikat, majd sorra vettük a különféle játékokat. Kiderült ugyanis, hogy nagyon játékos cicussal van dolgunk. Ma már lehet vele focizni, egykapuzni, és ha egymásnak dobjuk az egerét, akkor ő középen vetődve elkapja.
A póráz nem tartozik a kedvencei közé. A hámot elfogadja ugyan, de hogy vezessük is, azt már kicsit zokon veszi, bár nem olyan nagy tragédia. Ha nincs éppen szállítódoboz kéznél és visszük a dokihoz, akkor marad a póráz, mert ölben elég „súlyos” problémákat vet fel (súlya játékosságával egyenes arányba nő).
Hihetetlenül kedves teremtés. Nincs egy rossz indulatú mozzanata, és ami még nagyon tetszik, hogy nagyon „beszédes”, közlékeny úgy testbeszédileg, mint hangilag. És persze mindig abszolút ura a helyzetnek. A szomszéd „Piros” nevű nőstény cicusa is körültekintőbben merészkedik ki mostanában, ugyanis ha nem figyel hamar lefegyverzi a villámkezű Moszat. Természetesen mindezt hangos nyávogások közepette. Szóval minden jel arra mutat, hogy rendbe jött.
Nyáron viszont újabb kihívás előtt áll/állunk. Hosszabb időre külföldre készülünk és szeretnénk magunkkal vinni. Új környezetet kell megszoknia ismét, illetve egy nagy utazáson - több órás repülőúton - kell helytállnia. Reméljük, hogy nem fogja nagyon megviselni kis barátunkat. Megválni tőle azonban nem akarunk. Őszintén állíthatom, hogy nálunk végre igazi otthonra lelt és hihetetlen jó természetével kis családunk teljes jogú tagjává vált."
Gyönyörűűűek!!! annak a "vizimakkának" amelyik épp a csapot szereleli (7-es kép talán), nem mindennapi mintázata van! legalább is számomra... a burmácska tán fitneszezik? csupa izom!
Nagyon jól sikerült ám a macskafátok! még teljes terjedelmében igazán csak ezen a képen látható.
Kacsintós, tényleg, még nem is figyeltem meg, pedig nem kevésszer nézegettem meg a képeiket! Ez egy új aspektus! :)
Megpóbálom azzal a címmel ami a properties-ben van....
