Sziasztok, végre megtaláltam ezt a topicot, két hétig vártam, hogy az alkoholista topicban jelentkezzen valaki, mire beugrott, hogy talán a 'desztilláló', 'alkohol' helyett a 'pálinka' szóra kellene rákeresni....:))))
Egy magyar apa
(bár nagyon kezdő vagyok, de van almacefrém, és már készítettem almabort)
Ha penészedik, az valami szennyezés jele.
Fajélesztőt használt a beindításhoz?
Cukrot hozzáadni lehet, literenként kb 80-120 grammot.
Kérdéseim:
- Ha készítek (barkácsolok) magamnak lepárlót (pálinkafőzőt) az már büntetendő, vagy csak az, ha főzök vele pálinkát?
- A desztilláló spirális alakja csak a
helyspórolás miatt van?
Nem tudom meghajlítani a rézcsövet, így egyenes marad :(((
- A tervek szerint az üst (qkta) kb. 10-20 literes, a hűtővíz káma szivattyúval (ötnegyedes)
nyomott kútvíz (8-10 Celsius fok).
Ehhez elég, a másfél méteres rézcső (18mm-es átmérő)?
Most egyelőre ennyi kérdés, pedig még lenne rengeteg, de a jó pálinkához is idő (türelem) kell.
üdvözlettel és köszönettel etilalkohol
ui: korábban volt szó a bodzapálinkáról, a bodza virága nem, de a termése és annak leve mérgező (éksavglükozid, cserzőanyag, szerves savak, éterikus olajok, keserű anyagok). A könyv szerint (Horst Altman: Mérgező növények - Mérgező állatok) főzés után már nem (lehet a cefre még igen?).
Ígértem egy esküvőre 5 liter barack és 3 liter körte pálinkát de a forrásom cserben hagyásos lemondást követett el rajtam. Pesten kellene nekem a fenti mennyiség csakis tiszta, finom HÁZIPÁLINKA formájában. Priviben írjatok ha segíteni tudtok.
Tényleg nem irt még ide nö? Hát ezt nem hittem volna.
Nos : a barackos meg a málnás trutymát is kivettem a hütöböl, felmelegedve sokkal folyékonyabb lett. Rázogatom napjában többször. A recept szerint holnap kell beletennem cukrot, attól biztos még folyékonyabb lesz. Veszek egy uj szüröt,azt nem tudom, hogy müanyag vagy fémszürön szokás az ilyesmit szürni ?
Nem tudom, mire szánom, ha sikerül. talán magában, talán gyümölcssalátára vagy esetleg egy kis ginnel-vodkával-fehér rummal meg tonikkal. Meglátjuk.
Öszintén szólva az elmult két hét barackpucolása során felmerült bennem a pálinkafözés gondolata is, mert elég sok nyomott gyümölcsöt dobtam ki. Gyermekkoromban atyám kisérletezett pálinkafözéssel, sajnálván a telken a sok jó földre pottyant szilvát meg ringlót. A telken nem volt áram, ezért jobb ötlete nem lévén panellakásunkban állt neki a kisérletezésnek. Nagy üvegedényekben ért a cefre az erkélyen majd kuktára szerelt rézcsövön át fözte ki. Az eredmény brutális volt, a WC meszelt fala meg cefrepettyes. Ráadásul atyám azokban a nyolcvanas években párttag is volt és elveivel kicsit ütközött a zugpálnikafözés, igy anyám fenyegetéseinek hatására felhagyott vele.
Alkalomadtán végigolvasom a topicotokat, mert okos italnak tartom.
Aha! Ezt nem tisztán kívánod fogyasztani, hanem kis mennyiségben keverni szeretnéd valamihez. Akkor nem gond a túlzott töménység, mert a végső koktélban erősen alkoholos mixturád úgyis felhígul.
Tehát én ezt csinálnám: várnék egy hétig. Utána sima (!) szűrőn átszűrném (átpasszíroznám) a cuccot, kb. mint a spenótot. Jó alaposan, hogy visszamaradt szárazanyaggal minél kevesebb lé menjen kárba. Utána jönne a harisnyás, textilpelenkás szűrés.
Hát igen.. ráadásul igényesebb szakácskönyvből való( Hemző-Lajos talán.. de majd megnézem pontosan ) és eddig minden befőzési ötletük tökéletesen müködött. Elképzteltem valami tömény, gyümölcsillatú italt aminek friss gyümölcs ize és illata van és mondjuk vodka-tonikhoz keverhetem.. egyelőre sötéten látom a jövőt ( meg a trutymót )Egy hét múlva referálok.
Többször átolvasva a "receptedet", egyre inkább az az érzésem, hogy ez így nem fog működni. A felfedezés nem nagy szám részemről, hiszen éppen ezt taglalod... :)
Szóval az a 2 kg gyümölcs meg az 1 kg cukor soknak tűnik az 1 l léhez. Javaslom, hogy egyelőre várj. A hűtőből szerintem nyugodtan kiveheted, az alkohol-koncentráció elég nagy ahhoz, hogy "konzerválja" a mixet. Aztán reménykedhetsz abban, hogy a sárgabarack meg a málna is egy idő (1-2 hét) után elég rendesen elengedi a levét és ezzel sokat lazul a trutyma (főleg, ha nem hűtöd túlságosan). Talán szűrhető is lesz. A sima szűrő szerintem nem elég finom, azon sok maszat átmegy. Harisnya, textilpelenka már jobban hangzik.
A végső töménység attől függ, hogy mennyi lé lesz még a gyümölcsből. De mivel az ilyen likőrféleségeket ~25-30 %-os töménységűre csinálj
ák, egy jó adag (0,5-1 l) vizet azért hozzáöntenék szűrés előtt. Higíthatod sima vízzel is, ebbe a trutyiba felesleges a desztvíz.
De egyvalami nagyon fontos és erről semmiképpen ne feledkezz el: a tapasztalataidról mindenképpen számolj be itt :)
Nem palinkát fözök, de tanácsra van szüksegem.
Talatam egy receptet 1 liter tiszta szesz, 2 kg összetört gyümölcs, 1 hetig allni hagyni, naponta összerazni, majd 1 het mulva cukor bele, aztan atszürni, 2 honapig összeerni hagyni.
No en ezt megcsinaltam sargabarackbol meg malnabol is, most vagyunk a 3. napon es ami a problemam, hogy iszonyat sürü trutyma es olyan tomeny alkoholszaga van, hogy elajul aki beleszagol. Vajon csak amiatt sürü, mert benn van a hütöben ? Vagy a cukor majd folyekonyabba teszi? Vag higitsam fel , kollegak szerint desztillatvizzel kellene. Ugyanis ilyen sürü allapotaban lehetelennek tünik az atszüres. Es min szürjem at ? Sima szürön vagy esetleg harisnyan ?
Mi újság kollégák?
Ígéretes szezonnak nézünk elébe, nemde? Én megint próbálkozom cseresznyével (forr), hurrá! van sárgabarack, kicsit apró és nem annyira lédús, de rengeteg. Talán őszibarack meg szilva is lesz, ha rá nem szárad a fákra.
Nekem meg az orrom rossz és a szerves szigorlat is igen régen volt már, ami duplánt zsenánt :))
Szóval én nem acetaldehidet és nem ecetsavat érzek (ráadásul ezeknek magas a forráspontja), hanem acetont. Ami valószínüleg marhaság és mégiscsak acetaldehid lehet? Feladom... egyelőre...
(Úgy emlékszem, hogy kollega, vagyis vegyész vagy.)Biztos, hogy az illat megítélésében tévedtem. Bár nem tudom, hogy az ecetsavnak mennyi a forrpontja és azt sem tudom, hogy nem alkot-e alacsony forráspontú azeotróp elegyet valamivel (pl. az etanollal), a szúrós szag és a -szerintem - bázikus rézkarbonát oldó képesség ecetsav jelenlétére utal. Ugyanis az ecetsav is szúrós szagú, továbbá kétlem, hogy pl. az acetaldehid képes e bármilyen rézvagyülettel reakcióba lépni, ugyanis svavas pH-t bizotsító disszociáló hidrogén ionnal nem rendelkezik.
Frimi
Egy időben nagybátyám volt a szamosszegi főzde főnöke, így néhány alkalommal jártam ott magam is. Emlékeim szerint volt egy cső, ami az épület melletti gödörbe (ahová a kifőzött cefremaradékot rakták) vezetett, és ezen a csövön eresztették ki a "rézelejét". Úgy volt megcsinálva, hogy keveredjen a mocsokkal, ne lehessen felfogni. Persze volt a csőben egy "vízóra" (nem tudom, hivatalosan mi a neve, volumeter?), ami mérte a mennyiséget. Egyáltalán, minden csövön, tartályon volt mérés, és minden le volt plombálva. És mindent jegyzőkönyveztek. Sajnos, már nem tudom tőle pontosan megkérdezni...
Sch.
A 70oC fok alatt beinduló előpárlat nálam szinte mindig szúrós, acetonos szagú. Néhány csepp csak, de nem jó illatú. Az a fontos, hogy ez 75oC fok környékén igen jó, gyümölcsös illatba fordul át. Aztán jön az alkohol.
Ja, és azért is lehet azt mondani, hogy nem trutyi, mert amiről beszéltem, az szép tiszta, viszonylag jó illatu, fényes folyadék. S a trutyi ilyen jellemzőkkel nem rendelkezik. De trutyi keletkezik akkor a desztillátum helyett, ha a cefre "átlő" a hűtőn...
Frimi
Bármilyen "trutyi" vegyületek keveréke. Az a kérdés, hogy milyen vegyületek azok? Magam megpróbáltam egyfajta magyarázattal szolgálni a rézeleje összetételére és annak igazságát persze lehet vitatni. Ha mondjuk azonban a disznómoslékkal vetjük össze ezt a halvány kékeszöld párlatot, akkor nehéáz arra azt mondani, hogy az trutyi... Inkább a cefrére mondható el ez, ami sokban hasonlítható a moslékra... S hogy a rézeleje rossz, azzal egyetértek, de hogy az EGÉSZ párlat rossz lenne, azzal viszont messze nem!
Frimi
Úgy emlékezem (bár most nem tudok erről meggyőződni), hogy az első üstbe öntik a cefrét, s a gőzöket egy hűtőn át egy második üstbe eresztik, ahonnan továbbdesztillálják úgy, hogy a rendszer végén folyamatosan csordogál a nedű.
Persze nem vagyok tévedhetetlen, de magam semmiféle elöntést nem láttam. Pedig hivatalos szeszfőzdében szereztem - igaz főzetőként - tapasztalataimat. És sajnos nem túl gyakran... Aki ilyen helyen főzetett és mást tapasztalt és velem szemben mást állít, annak álláspontját hajlamos vagyok elfogadni... (Azért irodalomban mejd utánnanézek még.)
Frimi
Jó... Lehet - mondtam - , hogy nem vagyok tájékozott eléggé. DE a szeszfőzdékben nincs rézeleje elöntés! Pedig az egész berendezés színréz!!!
Más... A direkt termő szőlőket (az Othello kivételével) azért zárták ki a termesztésből, mert az abból készült bor ártalmas az egészségre (úgy emlékeszem - lehet, hogy rosszul), hogy valamiféle cián vegyület szabadul fel erejedéskor.
Ahhoz viszont, hogy a Noah/Nova szőlőből (a leghírhedtebb fajta) készült borivástól meghülyüljön valaki, legalább 20-30 évig kell azt innia. Persze nem egészséges és helyes is, hogy kivonták ezeket a szőlőfajtákat a termesztésből, de korántsem eszik a kását olyan forrón, mint ahogyan főzik.
MINDEZZEL EGYÜTT, azért csak öntse el mindenki otthon a rézelejét (ha tiltott módon maga főz!), mert az BIZTOS, hogy az semmiképpen nem lesz ártalmas!
Frimi
Normális esetben valóban kevés metanol képződik. Nagy pektintartalmú cefrék (alma!, körte, direkttermő szőlőfajták) erjedésekor lehet a megjelenésére számítani.
Igazad van, ez nem teljesen veszélytelen üzem és hozzászólásainkat tájékozatlan jómunkásemberek is olvashatják. Ezért nem lehet elégszer felhívni a figyelmet az olyan kockázati tényezőkre, mint pl. a metanol (lásd pl. a 45 sz. hozzászólásomat).
1./ Nem maga az (acet)aldehid a problémás (bár az sem kimondottan egészséges), hanem, hogy az erejedés igen kis hányadban ugyan, de elmegy egészen az ecetsavig. S ez pedig rézacetátot képez a desztilláló készülék rézhűtőjénak anyagával. Úgy gondolom, hogy - mint minden rézből készült dolog - a levegővel érintkezve bázikus rézkarbonátot képez s ez keletkezik huzamosabb állás után a hűtő belsejének felületén is. Ez az, amit azután az ecetsav már könnyedén alakít át rézacetáttá, ami mérgező. Ha eléggé "ügyes" az ember, akkor láthatja is, hogy a desztilláció során az első két-három csepp kifejezetten halvány kékeszöld színű! Magam úgy tapasztaltam, hogy szeszfőzdékben, ahol a készülék állandóan üzemben van, nem öntik el a rézelejét minden egyes új sarzsnál, hanem a desztillátumot azonnal átvezetik egy másik üstbe, ahol a második lefőzés történik.
2./ A metanol keletkezést illetően, erről nem vagyok teljesen meggyőződve. Ugyan a cukrokhoz nem nagyon konyítok még vegyészként sem, de ismereteim szerint sem a szőlő, sem más gyümölcscukroknak nincs olyan komponense, ami nem etilalkohollá alakulna. S erre utal az is, amit az előbb említettem, hogy ugyanis a szeszfőzdékben nem öntik el az un. rézelejét.
Frimi
"Nálam nincs rézeleje, mert üveghűtővel dolgozom. Tisztább ügy, de ára van, a hűtés így több vizet igényel"
A rézelejét két ok miatt kell kiönteni:
1. A réz levegő jelenlétében katalizálja az alkohol oxidációját igy erősen mérgező aldehidek keletkeznek. Ez üveghűtőnél nem jelentkezik.
2. Az alkoholos erjedés során mindig keletkezik valamennyi metanol (faszesz) is. Ennek alacsonyabb a forráspontja, mint az etanolnak, tehát először ez desztillál át. Ezért kell a 78 fok alatti párlatot kiönteni. (Feltéve, hogy nem akarsz megvakulni.) Az üveghűtő "az ellen nem véd" :) )
A nemtudomszilva és a fosószilva nem ugyanaz. Az előbbi kékes-fekete színű kerek szemű magas cukor- és alacsony savtartalmú fajta. Ebből főzik Fehérgyarmat környékén az igazi szivalekvárt. (Rendszerint rézüstben.)
A másik a fosószilva, mórabóra,(Myrobalan), szintén kerek szemű, nem magvaválló éretten sárga színű vagy vöröses szilvafajta. Közeli rokona a díszfaként ültetett un. "Vérszilva"
