Szerintem egy félig ide vágó példát a Windows alapú SCADA rendszerek adnak. De az OPC ömagában is ilyen.
Miért: pont az elterjedt, olcsó technológiák mindenáron történő nyomása miatt.
Egy PC/Windows/OPC SCADA rendszerbe annyi technológia épül egymásra olyan rossz hatásfokkal és többnyire olyan rossz megbízhatósággal és a rendelkezésre álló funkciók olyan rossz kihasználtságával, hogy az már vérlázító. Ez vonatkozik a hardverre és a szoftverre is. Manapság egy PC-ben már szinte nem is érdemes hibát (memória? CPU? táp? alaplap?) keresni mert több a ráfordított idő költsége, mint a csere HW ára.
Más oldalról persze ez bizonyos fokig hatásfok javulás, hiszen ki akar manapság saját op. rendszert fejleszteni, vagy DOS-ra SCADA rendszert írni? Ebből a szempontból a LINUX, vagy azok a Window CE / embedded Windows változatok lehetnek jók, amikbe csak azokat a komponenseket fordítjuk bele, amikre valóban szükség van.
Tele van pl. a hócióm azzal, hogy a Win2000 a két éve egy napra feltelepített hardvereket is kiverhetetlenül bevéste az agyába és minden bootnál ellenőrzi, nem raktam-e vissza véletlenül.
Ráadásul a "mission critical" alkalmazások is sokszor ezeket az elemeket tartalmazzák azzal az eltéréssel, hogy használat előtt agyon tesztelik őket.
Hát volt egy két marha értelmetlen dolog a suliban tanultakban. A legjobban az boszantott, amikor ki kellett valamit számolnunk 4 tizedesjegy pontosággal, majd a végén megsszorozni egy 1,6 -tól 3,5-ig terjedő biztonsági tényezővel.
A hangfalak átviteli tényezői ilyen kamuk sokszor, hiszen az már nem igen számít, hogy melyik hangfal mennyivel van tul az emberi fül számára hallható hangtartományon kívül.
Marha sok ilyen dologgal találkoztam, csak most nem jutnak egyből eszembe
Verébre ágyúval - pld. mikor a "biztonság kedvéért" bizonyos jellemzőket túlméretezünk a kelleténél 5,6 szorosára ... Valaki tud-e olyan sulit ahol a plc gyakorlatát jól ellehetne sajátítani nem nappali oktatásban.
kissé provokatív a topicindító kérdésem. Az ok, amiért feltettem az, hogy úgy látom, e szakmában is egyre erősebb a marketing hatása (csakúgy mint a kozmetikai iparban), és vannak vevők, akik már ipari, műszaki berendezést sem műszaki tulajdonságok (és persze ár) alapján vásárolnak.
1985-ben az IEEE elfogadta az Ethernet-et, és ezt az ANSI/IEEE 802.3 szabványban rögzítette. A műszaki tartalom viszont több ponton módosult, így az IEEE 802.3 szerinti hálózat és az Ethernet hálózat különböző dolgot kellene hogy jelentsen. Mivel az Ethernet név addigra már széles körben használttá vált, mind a mai napig Ethernet-nek hívjuk az IEEE 802.3 későbbi kibővítéseinek megfelelő - mai használatban levő - hálózatainkat. E cikksorozatban is az Ethernet nevet fogom használni, de mindig az IEEE 802.3 szerinti hálózatról lesz szó. Az "igazi" Ethernet már nem létezik!
Esetleg tudja valaki, hogy a derék villamosmérnökök miért cserélték ki az Ethernet "típus" mezőjét "hosszúságra"? (FLAME Egyáltalán, miért szólnak bele a programozók dolgába? Én se akarok forrasztgatni ;)
Köszönöm (bár az elvégzett kisérlet egyelöre még 404 kódot jelez :)
Lenne még egy kérdésem a mérések és automatizálások szaktudoraihoz:
Miért van az, hogy húsz-harminc évvel ezelött a számítógépek és a mérésautomatizálás öskorában
olyan mérésvezérlö egységeket lehetett kapni (pl CAMAC) amelyek igen tisztességes módon minden
állapotukra vonatkozó információt gondosan visszajeleztek az irányító számítógépnek (ezert aztán
elég bonyolult is volt öket programozni), manapság meg a kapható berendezések egy jelentös részénél
az ember csak drukkolhat, hogy a csatolt egység vajjon végrehajtotta-e a neki küldött parancsot
és ha igen, akkor mennyi idö alatt? (ez valószínüleg a veréb-ágyu probléma ellentéte)
OFF
A honlapotokon sok élvezetes és szórakoztató olvasmány van, csak az Ethernetröl alapfokon tanfolyamnak
hiányzik a 2. része, így az olvasók nem tudhatják meg, hogy hogyan is kódolhatnak Manchesterben.
Igen vannak!
Forrás: Finnugor világ V. évf. 4 sz. Ágyúval verébre (Fejes László) (30-33. old.)
Cikkének lényege, hogy feleslegesnek tartja a finnugor nagyágyú - Rédei professzor - bevetését a laikus (nem finnugor) verebek ellen.
Automatizálási szakembereket kérdeznék, csak okulás végettt:
Vannak-e olyan - jellemző - esetek, amikor verébre ágyúval lövünk? (Vagy éppen fordítva...)
