Sziasztok!
Valami istenharagja lilaszínű, a zsírospajorra, illetve a tyúkhúrra emlékeztető gyom ütötte fel a fejét az udvaromban. Tavaly már volt pár tíz tő, de most lila tőle az egész udvar. Éppen most, mikor elkedtem füvesíteni.
Vásároltam (jó drágán) valami, a kétszíkű növények fű közül való kiírtásásra kitalált szert, de nem tűnik hatásosnak ellene.
Aggódom, mit tegyek?
Ezt a képet, főleg kigyoszisz-nek linkeltem be. Kicsit furdal a lelkem amiatt, hogy nem volt igazán sikeres a fű telepítése, hiszen én javasoltam Neki a presto magot.
Ezt gyapálja 2 nagytestű qtya, meg mi:)
Tehát, fel a fejjel kedves kigyoszisz.
Tartok tőle, hogy az ÉTV KFT-ből csak peres eljárással tudod kisajtolni, hogy a locsolásra használt vízre ne számoljanak csatornadíjat. A víz és csatornadíjat amúgy az önkormányzat állapítja meg, és hozhat akár olyan döntést is, hogy a csatornára rá nem kötött mellékmérőről fogyasztott vízre ne számoljanak csatornadíjat. Diósdon már többször fölmerült ennek a gondolata. Az ellenérv mindig az, hogy a szolgáltatás árát a fajlagos költség határozza meg, ha tehát Te holnaptól nem fizetsz csatornadíjat arra, amire eddig fizettél, akkor emelkedni fog a csatornadíj, és ezt azok fogják elsősorban megfizetni, akik nem locsolnak. Ez igaz is. Ám jogos igénye mindenkinek, hogy csak olyan szolgáltatásért fizessen, amit valóban igénybe vesz. Előbb utóbb meg kell oldani ezt minden vízszolgáltatónál. Amúgy a diósdi képviselőtestületnek IS tele van a hócipője az ÉTV-vel. Ez amolyan közös ló.
Szóval az utóbbi pár napban "behavazódtam" és ebből kifolyólag csak olvasgattalak benneteket.
Érdekes dolog, ahogy nálunk - és ez megint jellegeztes magyar dolog - a nagy lakossági szolgáltatók végzik a dolgaikat. Ez az almérős hercehurca már megint megmosolyogtatóan bosszantó. Mint általában minden monopol helyzetben levő szolgáltató, annak érdekében, hogy még az utolsó fillérek is becsörgedezzenek a kasszájába - ami amúgy sem veszteséges -, nem általlik tolvajnak nézni az összes fogyasztóját. Pedig csak józan ésszel kellene gondolkoznia. Ha támogatja a csatornadíj nélküli locsolást - azzal, hogy a felszerelt mellékvízmérőre nem számol csatorna díjat, amennyiben a vételi hely valóban nem rendelkezik csatorna elvezetéssel - akár még több bevételre is szert tehet, azon egyszerű okból, hogy a kerti locsolás költsége alacsonyabbá válna. Talán számolnia és gondolkodnia kellene néhány vízművesnek.
De még a régiónkénti kezelése is változó. Nálunk példáúl kijöttek, megnézték a helyszínt, feltették az általam vásárolt mérőt, leblombálták majd jónapot kívántak és elmentek. Nem csináltak ügyet belőle, mivel gondolták (?), vagy eszükbe sem jutott, hogy lennék olyan hülye, hogy majd a slaggal öblítem le a WC-t, estleg fürdök meg vele este. Az ilyen extrém ötletekkor szokot bennem megfogalmazódni, hogy esetleg mindenki magából, saját szokásaiból indul ki, azokból meríti gondolatait.
Azért sok sikert és kevesebb bosszankodást kívánok a vizesekkel küszködőknek. Szurkolok nektek, hogy végül győzzön az igazatok, és olcsóbban, ha nem is ingyen ;) tudjatok locsolni.
Zseni vagy!!! Köszi :-)))) Előbb meg kell tudnom, mi a helyzet a Főv-ban (mert a főmérnök aszonta, hogy azért nem, mert ők sem), sajnos, az ismeretségem már megszűnt a Főv. Vízműveknél. És akkor aztán.... Te is ott kezdd, a Vízműveknél, mert ugye, a csat. díj azután megy. De hogy a Főv. Vízművek és az FCSM Rt. nyereségesek, az biztos, tiszta hülyeség az egész.
Közben letöltöttem a rendeletet a minisztérium honlapjáról.
A 24.§ is érdekes:
(1) bek.:A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével állapítható meg.
de a (4) bek szerint:
Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:
(d)a külön jogszabály felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabályok szerint az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a.
Már csak a mellékmérővel igazolni kell a locsolást, és (szerintem) be is kerítettük az ellenséget!
Egyébként pesten most valahol 350Ft/m3 körül van a díj és majdnem fele-fele a megosztás a két tétel között
600 nm-es kertem van, viszont szeles helyen és elég napos. A föld pedig nem tartja meg a vizet, azaz amolyan "homokos vályog", vagy hogy is hívják. Tehát locsolni kő.
A mellékmérőnek nincs értelme, ha a szolgáltató nem járul hozzá, hogy külön bontsák a dolgokat, azaz hogy arra, a mellékmérővel szerelt részre ne fizess csat. díjat. Akkor tök fölösleges beruházás.
A csatornadíjat MINDIG és mindenütt a vízszámla alapján számolják. Főszabályként annyi a csatornadíj, mint amennyi vízhasználatot mutat a vízóra. Nálunk (Érden) így van. Ha normális a szolgáltató (pl. Szentendre), ott a mellékmérős használatra csak vízdíjas szerződést kötnek, csat. díjat nem számítanak fel. A fővárosban általában szintén a vízdíj a csatornadíj alapja, de nyáron az utóbbiból adnak kedvezményt, feltételezve a locsolást. Ott is utána kéne járni, hogy mi a helyzet, ha mellékmérőt rak fel az ember.
Ez az egész mellékmérős dolog elég új és mivel nem írja elő a jogszabály, hogy ilyenkor a számlázással mi a szolgáltató kötelezettsége, mint látod, képesek vele vissza is élni. Meg gyanusítgatni... Hát, ez fáj a legjobban.
Ez a 10 rongy nagyon durva! :-/
Mondjuk a 35 m3 sem kevés. Mekkora kerted van? :-)
Figyi, pénzügyileg hogy néz ki (sajna nem tudom) a vízdíj és a csatornázási díj aránya?!
Magyarán: mivel nagyobb kertbe költözünk hamarosan (valószínűleg), ahol többet fogok locsolni, megérné-e egy ilyen külső vízcsapra szerelt óra?
A jogszabály száma: 38/1995. (IV.5.) Korm. sz. rendelet 18.§-a, ez utóbbi nemrég (kb. másfél éve) módosult. Eszerint kötelező felszerelni a mellékmérőt, ha kéred, de nem kötelező megosztani a szolgáltatást (magyarul: nem jelenti azt, hogy arra feltétlenül nem kell csat. díjat fizetni). Csak életszerűtlen, nemde, hogy a kerti csapos mellékmérőre, ha a kerti csap nincs összekötve a csatornával, vajon miért kellene olyan szolgáltatást fizetni (a hangsúly a szolgáltatás szón van), amit nem veszel igénybe.... Emiatt több szolgáltató - pl. Szentendrén - ilyen szerződést kötött a mellékmérőre, azaz, ha a kerti csap nem volt bekötve a csatornába, akkor e mellékmérős szolgáltatásra nem számítanak fel csat. díjat. Ahogy az már normális is...
A szolgáltatók ezt nem ajánlják maguktól. Te próbálkozz a Vízműveknél!!! Kíváncsi vagyok, mi lesz.
Ugyanis a kötelezettség nem áll fenn a jogszabályban a szolgáltatás kötelező megosztására (azaz a csat.díj elhagyására), ezért ilyen gonoszak némelyek, mint Érden is. Egyébként Érden most emelték a víz- és a csat. díjat és 424 Ft lett egy köbméter!!!! Kb. 25 köbméter havi kilocsolásával számold ki, mennyit fizetek olyan szolgáltatás után, amit nem kapok meg!!!
Ráadásul ilyen piszok módon beszélnek az emberrel! Most már el vagyok szánva, hogy ha kell, akár pereskedni is fogok, állapítsa csak meg a bíróság, jogos-e olyasmit számlázni, amire nincs fogyasztás. Azt pedig, hogy csalok-e vagy sem (egyébként ez úgy ért, mint egy becsületsértés), nekik kéne bizonyítaniuk, én állok elébe!!! merthogy nem szokásom ám csalni!
Elnézést, hogy csak úgy belepofázok, de megtudhatnék egy kicsit többet erről a jogszabályról valamit? Pl. a számát?
Merthogy talán utánanéznék, nálunk XVI.-ban mi a helyzet, hasonlóan járnak-e el, mint veled.
Havonta kábé 20m3 amit "megiszunk", a többi 70 a locsolásra megy.A csatornadíjkülönbözet kábé 12ezer volna, szóval elég hamar megtérülne egy mellékmérő...
Persze értem én, hogy ez csak nekem érdekem, a csatornásoknak nem, de hátha ki lehetne verekedni itt...
Kedves Indaxli! Ne tudd meg, mi történt velem. Utánanéztem annak, amit írtál: tényleg van jogszabály arra, hogy mellékmérőt lehet (sőt, kell, ha a fogyasztó kéri) szereltetni a kerti csapra és ezáltal a szolgáltatást meg lehet osztani. Az érdi vízművek főmérnöke közölte velem: ez csalásra adna alkalmat, pl. a slagot bevezetném a házba és abból tölteném meg a fürdőkádat, sőt, azzal használnám a WC-t, ezáltal felszereli, ha akarom, a mellékmérőt a kerti csapra, mégis kellene ugyanúgy csat.díjat fizetnem, mert ismeri ő ám az ilyen csalókat!!!
Azt hittem, rosszul hallok :-(((
Ráadásul az ablak kb. 2 méter magasan van, a kerti csap kint, - elképzeltem magam, ahogy a lakáson (a nappalin keresztül) a sáros cső végigmegy, előbb kint a falon, aztán bent a parkettán, csakhogy csalhassak 5-10 köbméter csatornadíjat, s ezzel jól érezhessem magam!!!
Teljesen magam alatt vagyok!!!
De azt még mérlegelned kéne, hogy az ún. zöldbeton (vagy gyephézagos beton, azt hiszem, ez a hivatalos neve), bármennyire szép és klassz színű - szerintem szánd rá azt a kis különbséget, mert a szürke, az randa - , nem jól járható. Nyomja a lábat. Tudom, mert nálunk is volt (most útszegély lett belőle, szétvágva, arra is jó), most ippeg szintén bevonatos beton járólap lett lerakva (ritkásan, olyan ugri-bugri távolságban), mert a hézagos betonba besüpped a láb, feljön a sár, stb. A beton járólapok is kaphatóak mindenféle színben, illetve mintában, kevesebb is kell, és az áruk kb. 800 Ft/db. Ezt ajánlanám inkább Neked.
Ez alá is kell sóder, persze.
A fűbetonnak kb. 500 Ft darabja, tényleg bármerre kapható (az osztrák a legjobb minőségű állítólag). Az OBI-ban van legalább 3-4-féle mintázatban és fajtánként többféle színben is, nyilván kicsit drágábban (van pl. olyan, ami mintha murvával lenne szórva, azaz mosottkavicsos, van vöröses színű, ami a térkövek színére hasonlít, stb.). Kicsi sódert szerintem a sóder-homok-stb. kitermelő telepeken, pl. a Duna-parton lehet kapni, zsákban is, bár annak a zsáknak a megemelése nem nőnek való. Ha van zsákotok, meg is töltik. Ilyen telepek vannak szép számmal mindenütt a Duna mentén.
Majdnem minden település környékén található "betongyár". Ott még olcsóbb ez a fűbeton. De most már biztosan írhatom: írd be a Google-a: kertépítés. Elvisz egy csomó helyre, ahol ilyesmivel foglalkoznak.
Köszike! :-*
Meg fogom nézni (bár sejtelmem sincs, hogy a környékünkön hol van Tüzép, de majd megnézem a muflonkönyvben)! Egy-két ezer forintot megér a dolog, csak ugyi attól ijedtem meg, hogy sódert kis mennyiségben talán sehol sem lehet kapni. Örülök, hogy igen! :-)
Fűbetont+(kétszer szitált) sódert TÜZÉPeken lehet kapni olcsón, a barkácsáruházak kicsit drágábbak. Mlékeim szerint a lyukaskő darabja 120-200 Ft körül volt, igaz ennek pár éve már.
Csináltam még képeket, csak nem tudom felrakni a kep.tar-ra. Nagy barkácsáruházakban kapható a fűbeton, szerintem finom sóder is. És vannak kertépítő üzletek is! Fűbetont a készítőknél is vehetsz, javaslom a Google keresőjét a megtalálásukra! Tamás
Én úgy tudom, hogy IGAZ!
Másrészt az egészséges magból kikelt, rendszeresen locsolt, később rendszeresen nyírt fű fiatalon még olyan egészséges, hogy az első évben talán nincs is szüksége semmiféle műtrágyára vagy hasonlókra! :-)
(forrás: a füves könyvem... hadd ne tudjam fejből a címét, valami "Fűápolás, gyepgondozás" vagy ilyesmi.)
Jó ötlet (és persze magamtól nem tudtam volna, mert ilyenekben elég béna vagyok).
De honnan vegyek kevés és finom sódert? (mármint a fűbeton alá)
Ja, és egyébként mennyibe kerül ezeknek darabja? (Merthogy költözés után küszöbrágás lesz egy ideig... 10 millát veszünk fel bankkölcsönként!) :-O
A köv. kérdésem lenne. Igaz az, hogy az egy évesnél fiatalabb füvet nem szabad mütrágyázni (fű műtrágya), mert kiég a fű tőle?
A válaszokat előre is kösz...
