Dani!
A magam 43 évével sajnos én sem tartozom már a tinik közé (A gyerekeim annál inkább, három és fél éves ikrek! Nesze neked vénember! :-))) ), de a mai eszemmel, mint az őrült fényképezném a környezetemet, ha visszamehetnék vagy 25 évet!
Nekem a nagyapám volt vasutas, apám teljesen más hivatást választott, de én voltam hajós, villamosvezető és imádok vezetni. Mindenevő vagyok, csak közlekedjen!:-)))
Üdv: muggli
Micsoda pezsges van itt ma ejjel!
Barcsak a (magyar) hajok jarnank ilyen surun a Dunan :)
A topiktalalkozon sajnos nem tudok ott lenni, de majd surun fogtok csuklani, foleg Viking Star, aki szorgalmasan masolja nekem a kazettakat. Ugye? :)
A compaund gépezet a gőzmozdonyos topicon volt téma, kb. az év elején. Többen fejtegették, hogy hajókon sokkal nagyobb sikerrel alkalmazták, mint mozdonyokon, ugyanis a hajógépek tartósan üzemelnek névleges állapotban, a gőzmozdonyokon viszont folyamatosan változik a terhelés. A probléma az, hogy az expanzió megosztásából következnek a hengerek fix méretei, azonban a részterhelés és a kisebb gőzmennyiség már egészen más arányokat indokolna. A nagyobb teljesítményű hazai gőzmozdonyokon tudtommal a 10-es évektől nem is alkalmaztak compaund gépet (301.001-020 iker, 301.501-502 a két utolsó compaund).
"....És a ZSÓFIA HERCZEGNŐ?
Nevének eredetéről - mint az ERZSÉBET KIRÁLYNÉ esetében - írott források ez ideig ugyan nem találhatók, de nagy valószínűséggel Ferenc Ferdinánd felesége, Hohenberg Zsófia hercegnő volt a névadó. A MFTR megrendelésére 1913- ban épült Drezda mellett Uebigauban és 1914. június 16-án idősebb Farkasíts Béla parancsnoksága alatt lobogódíszben már ott horgonyzott Regensburgban Unteren Wöhrdnél, várta első útjának utasait, III. Lajos bajor királyt, családját és kíséretét.
Az első utat követő két hét múlva névadója, Hohenberg Zsófia is merénylet áldozata lett. Ez a hajó a századelő hajóépítő iparának remeke volt. A hajótest elegáns külső vonalvezetését a gallion foglalta egybe és adta meg a yacht jelleget. Beltéri kialakítása, bútorzata, réz- és gyöngyház intarziák felhasználásával a XVI. század hajóbelső hangulatát idézték.
A társalgó és női szalon viszont tervezői elképzelések szerint már a XVI. Lajos francia király udvarában honos exkluzív belsővel fogadta későbbi előkelő utasait.
1914 őszén a hajó Újvidéken a szerbiai frontról tudósító újságírók sajtóközpontja, majd 1915 januártól Jenő főherceg frontparancsnok főhadiszállása. Még abban az évben August von Mackensen német tábornok főhadiszállása Semedrián.
Mackensen húsz évvel később, 1936-ban még egyszer vendége a hajónak, akkor Passauból utazott Budapestig. II. Vilmos német császár 1917. szeptember 21-én érkezett a hajóval Csernavodára és Ferdinánd bolgár cárral a tárgyalásait e hajón folytatta.
Az 1919-es forradalom idején a hajó neve KÓCSAG lett, viszont érdemi tennivalója nem volt. Ernest Troubridge angol admirális a Commandament du Danube parancsnoka 1919 őszétől végezte vele hivatalos útjait és ez idő alatt „Admiral's Yacht Zsofia" néven hajózott, mígnem 1920-tól három évtizeden át ZSÓFIA néven vált hazai és nemzetközi körökben ismertté.
Walker D. Hines és kísérete a trianoni békeszerződés aláírása után vette igénybe, s ezen útjai során tájékozódva osztotta fel a vesztesek hajóparkját a győztesek között. 1925-ben még egyszer igénybe vette a hajót, akkor a felosztás utáni helyzetről tájékoztatta a Népszövetséget.
Budapesten 1932-től végzett sétahajó járatokat, természetesen sétajáratai közepette is rendelkezésre állt a hazai és nemzetközi protokollnak.
A nevesebbeket említve ekképpen voltak vendégei a hajónak a walesi herceg (később VIII. Edward angol király), III. Viktor Emanuel olasz király, Erich Raeder német tengernagy, Isoroku Yamamoto japán admirális 1938-ban, a budapesti Eucharisztikus Világkongresszus résztvevőjeként.
Horthy Miklósnak alkalmanként a ZSÓFIA olyan volt vízen, mint a Turán-motorvonat vasúton. Hasonlóan a többi MFTR személyhajóhoz, az utasok étkezéséről a ZSÓFIÁN is a Wagon Lits szakácsai és pincérei gondoskodtak.
A Budapestet ért egyik legnagyobb légitámadás során, 1944. július 2-án megsérült, de az akkori körülményeket tekintve, már nem is volt rá szükség. A kiürítési parancs értelmében, fedélzetén polgári és katonai menekültekkel a MFTR hajóparkot követve, 1945. január 30-án hagyta el az országot és az amerikai fogságból 1946. december 15-én tért vissza Budapestre.
A neve 1950-től SZABADSÁG lett, továbbra is .sétahajó járatot végzett az 1965-ben történt selejtezéséig. ... "
Én ezt találtam róla, de a képe nem a szöveg mellett volt, így csak következtettem (orrkiképzés) Ez egébként a MAHART honlapján, ha sikerül a "Történelem" fejezetbe bejutni, akkor ott találod meg.
muggli
"De jó Neked, hogy ilyenekre emlékszel"
Hát, ez nem érdem, hanem állapot. 56 éves vagyok és a Terézvárosban nőttem fel. Édesapám egykor vasutas volt, de érdekelte őt is minden közlekedési ág. Viszonylag olcsó szórakozás volt a séta keretében nézegetni a hajókat a Dunán, vagy a Ferdinánd-hídról a Nyugati pu forgalmát. Volt villamosbérlete, így az akkor újdonságnak számító trolin is sokat utazhattam vele.
Egészen kicsi gyerek voltam (kb. 1952) amikor Visegrádon nyaraltunk. Ott láttuk egyszer egy jó kis balhét a "Visegrád" nevű hajóval. Dömös felől jött. Valami kormányzási probléma miatt csak késve tudott elfordulni és a lapátkereke belekapott a mederfenékbe. Jókora darab falemez kitört belőle. Valami buzgó-mócsing felnőtt beúszott érte és büszkén kihozta. Szerintem semmi értelme nem volt a dolognak. Emlékszem, hogy a felnőttek nagy izgalommal tárgyalták az eseményt.
Nemrég beszéltem egy Visegrádon lakó, korombeli emberrel, aki a hajósoktól hallott valami olyat, hogy ennek a hajónak nagyon gyenge gépje volt és elég rosszul lehetett vele manőverezni.
Igen, ez a Szabadság. Nagyon örülök ennek a képnek.
Érdekeset ír róla az említett könyv. (csak könyvtárban volt a kezemben és kijegyzeteltem, nincs meg a könyv nekem)
1914-ben a Dresdner Maschinenfabrik (Uebingenben, amit nem sikerült megtalálnom a térképen) készítette az alkatrészeit, amelyből Deggendorfban rakták össze a hajót. Ekkor a MFTR tulajdona lett és "Zsófia hercegnő" volt a neve.
1919-20 között "Kócsag"-nak hívták.
1920-tól "Zsófia"
1925-től sétahajóként szolgált
1944-46 években Ausztriában üdült
1949-től hívták "Szabadság"-nak
1965-ben selejtezték és szétvágták
H = 67 m Sz = 14,8 / 8 m oldalmagasság 2,2 m merülés 1,3 m fixpontmagasság 7,14 m gépteljesítmény 800 LE 3 hengeres compaund (triplex) gőzgépe volt.
A triplex nem tudom, hogy a 3 hengeren kívül jelent-e még mást is.
A compaund, azt jelenti, hogy a hengerek nem mindegyike kap friss gőzt, hanem egymás után. Megosztott expanziónak is nevezik. Gyanítom, hogy egy henger kaphatott friss gőzt és a másik kettő pedig a kissé használtat.
Ezt a rendszert mozdonyokon a XX. század elején általánosan alkalmazták. Az ilyen rendszerű mozdonyokon a friss gőzt kapó, nagynyomású henger kisebb átmérőjű és egy kiegyenlítő tartályon keresztül jut a másik, nagyobb átmérőjű, un. kisnyomású hengerbe a gőz. Ennek alapján gyanítom az előbbieket.
Dani!
De jó Neked, hogy ilyenekre emlékszel! (Igaz, én meg a debreceni villamosra emlékszem!:-))) )
Rémlik valami, hogy a "Visegrád"-dal volt valami zűr, mert '79-ben már nem voltak vendégek rajta, aztán el is vitték egy időre, majd mintha visszakerült volna, vagy az már másik hajó volt, nem tudom, de az elszállítás nagy nekikészülődés volt azt tudom, mert nem volt egyszerű a dolog. Mintha két hajó közéfogva vitték volna el talán.
Igen, szemközt a "Visegrád"-dal, kicsit lejjebb, alig valamivel a 17-es hurok fölött.
Köszi, hogy utánanéztél.
muggli
A Dunaföldvár lényegesen kisebb volt a Deák Ferencnél.
Dunaföldvár H=57.5 m, Sz= 13.3 / 7 m,
Deák Ferenc (az 1954-es átépítés után) H 77.9 m Sz= 15.4 / 7.7 m
(szélességnél a számláló a hajó teljes-, a nevező pedig a hajótest szélességét jelenti)
Most olvasom, hogy a Deák Ferencet 1967-ben selejtezték, majd 1968-74 között SZOT szállodahajó volt Esztergomban, azután pedig 1974-77 között Budapesten "Dunagyöngye" néven étterem és szállodahajó volt. A további sorsáról az 1978-ban kiadott könyv nem ír.
A Dunaföldvár selejtezését még nem említi a könyv. Egyébként én is úgy emlékszem, hogy ez a hajó nagyon sokáig üzemben volt. Valaki említette, hogy tavasszal-ősszel az hurcolászta a stégeket. Erre emlékszem én is.
A Margit-híd budai hídfője feletti szakaszon nem emlékszem állóhajóra. Szemközt állt volna a Visegráddal?
Erről jut eszembe, valami rémlik, hogy amikor a Visegrád már állóhelyben is elrohadt, akkor utána valami más állt a helyén egy ideig.
Sziasztok!
Annyit szeretnék kérdezni hogy akartok-e tekézni a talin mert le tudom foglalni a pályát. Kb délután öt és hat közötti időpontra érdemes. Sajnálom de csak 29.-én tudok menni mert két műszakban dolgozom és a másik időpontban délután kettőtől vagyok benn. De ha a május 6.-a mindekinek jó akkor megpróbálok cserélni valamelyik kollégámmal vagy szabi.
Üdv
k
Gumidani!!!
Lehet, hogy én keverem a "Deák Ferencz"-et a "Dunaföldvár"-ral? Nézd meg légyszives, nem építették-e át később, mert annak a hajónak, amiről beszélek, olyan hosszabb, laposabb formája volt, mint a "D.földvár"-é. Nézd meg légyszi a könyvecskédben!
muggli
Dani!
Nem a jóvátételben készült hajók közül volt, az tuti. Ne a pesti oldalban gondolkozz. A budai hídfő fölött állt, nagyon sokáig.
Kazán: Igen, aza nagy tér a tűztér volt. Ha megnézed a "Schönbrunn" kazánjának a képét, látsz ott piros szinű csöveket, a kazán ajtókhoz vezetnek. Ezek a pakuracsövek, de eredetileg szeneskazánok voltak. Ugyanilyen volt a "Petőfi" kazánja és gépe is. Gondolom a szenes üzem miatt lett ilyen nagy a tűztér annakidején. A "Petőfi"-nek Jarow tipusú a kazánja, de alapelvében biztos nem különbözik a mozdonyokétól, valszeg jó irányba kapizsgálsz.A téglafalazat szerepe a hőszigetelés, csakúgy mint - kicsit sánta a hasonlat - a cserépkályhánál. Itt a külső lemezburkolatot védi, hogy ne éghessen át és meg lehessen maradni mellette, illetve a hő ne a kazánházat, hanem a vizet melegítse. Valahogy így gondolom.
A képtáram a kep.tar.hu/muggli<%a> cím alatt található.
muggli képeire többször hivatkoztatok, de én ezeket nem találtam. Melyik hozzászólásban volt utalás a címre, ill. mi ezeknek a címe? Emlékeim szerint a Budapest nagyon úgy nézett ki, mint amit a hivatkozott képen bemutattál!
Igen az yy a Táncsics, van rola sok képem,az utólsó oldalon a Szent Imre láthatő a mostani Szőke Tisza Visegrádnál rásatirozva egy képre a képtáradban ami kétkéményes.
A képeim a Kép.tár/tpuppi/helyen van.
Mégvalami hogy lehet megközeliteni a topiktali pontos helyét.
Gondolom, hogy Te is fedélzeti ember voltál, de azért felteszem a kazánnal kapcsolatos kérdéseimet.
A Muggli által készített petőfis képeken alul látom a két köralakú ajtót. Gondolom, hogy azok a tűztérbe nyílnak. Az alul lévő széles egység, a téglafalazatok alatt, teljes egészében tűztér? A két oldalán levő köralakú fedél mögött egy-egy hengeralakú edény rejtőzik, amibe csatlakozik a sok-sok vízcső? A két téglafalazatnak mi a szerepe? Milyen lényeges dolog hiányzik esetleg még az üzemképes állapothoz képest?
Mocorog bennem egy eretnek gondolat. Bizonyos mértékig emlékeztet ez a szerkezet a gőzmozdonyoknál használatos Brotán-kazánra.
Muggli!
Nem ilyen volt az a gőzős, aminek egymás mellett volt a két kéménye? http://kep.tar.hu/gumidani/index.phtml?aid=27552949&pid=2199783&beginnum=36
Bárhogy eröltetem az agyam, a Margit-híd fölötti partszakaszon csak a BKV, illetve az elődcége, a Fővárosi Kishajózási Vállalat kikötői és a régi törpék jutnak az eszembe.
> 74-78 között a Kossuth volt a sétahajó, a Dunaföldvár járt Surányba
Én is így emlékszem. Bár én úgy 71-72 körül voltam a Dunaföldvárral Surányban.
Azt hiszem, a Körös akkor már nem járt. Fénykorában az volt az evezôsök réme. Akkora hullámokat csinált, mint senki más - pedig állítólag átépítették emiatt. Ha jött a Körös, a gyengébb idegzetű kajakosok kimenekültek a partra, az evezôsök pedig gyorsan keresztbe álltak a csónakkal a hullámokra. Egyszer ezt elmulasztottuk, és a hullám a csónak (kielboat) teljes hosszában benyalt!
Egyszer láttam - nem hinném el, ha nem a saját szememmel láttam volna: a Körös ment lefelé a Római elôtt olyan 250-300 méterre a parttól. A part mellett pedig olyan 50 méterre egy kajakos hullámlovagolt (!!!) lefelé a hullámján több száz méteren keresztül!
Hááát, most így hajnalban a gép előtt ülve, a képeket nézegetve, ismét felbukkant egy csomó régi emlék.
A Buda, a tanfolyam (Ki érkezett vizes szakmából? Én! Mi volt? Vízvezetékszerelő...)
A Miskolc kutyája (na, ki emlékszik a nevére?!), az aldunai vásárlások (Pliszka, Szlincsev Brjag, Marlboro bálaszám Sulinán), Bécs (a "zsidóknál" kvarcóra meg számológép).
Emlékszem rá, amikor a Réni-Tulcsa-Szulina-Usztyimusztyi négyszögben 5 hajónk volt egyszerre. Állandó boxerrel!!!
Ugyanez Regensburgban...
40-50 slepp és bárka folyamatosan utazott.
Szinte folyamatosan utaztak, a parancsnoknak-üzemesnek néha tényleg könyörögnie kellett, hogy legalább 1-2 napra bemehessen a hajó a gyárba a legszükségesebb javításokra.
Az uszályokon alig lehetett váltani, úgy pörögtek.
Előre lehetett tervezni a beosztást, a lemaradást, a szabit.
Nekem intő jel volt, és 93-ban akkor hagytam ott a Céget, amikor először kellett úgy kiszállnom, hogy 3 napja száltam be...
Szerencsém volt, az agóniából én már kimaradtam.
Nem akarom én a cuccilizmust visszasírni, de a 80-as éveket bizony nagyon visszasírom.
Vásárhelyi felépítménye "klasszikus", azaz a hátsó lakótér végig kiemelkedik a fedélzetből, a képen látható hajónál a zuhanyzó is hiányzik, és a lejárónak lényegesen más alakja volt, és nem is volt ilyen magas.
A Palkó orra függőleges volt.
A kerékállás mögött volt a csörlő.
A tetőre vezető feljáró lépcsője a jobb oldalon volt, a tiszti wc ajtaja mögött, a lépcsőfokok a hajó hossztengelyével párhuzamosak voltak.
