Vannak a vonalon olyan helyek, ahol medermorfológiai adottságok miatt megfordul, vagy megáll a vízmozgás, és annak iránya. Ezek a limányos helyek. Ezeken a helyeken a mai napig bármelyik irányba lehet kezelni a pontont, ezt a hajó vezetője dönti el. A szabályzat szerint orral hegymenetben kell melléállni, de a hegymenet mindig a folyó vízfolyásával ellentétes irányt jelenti. Ilyen hely: Leányfalu, Tahi, Bogdány, Nagymaros, Zebegény (de ott szar beejteni völgymenetben, meg van is hely megfordulni, úgyhogy nem jellemző), Surány.
Fentiek nem jelentik azt, hogy nem lehet ugyanezt megcsinálni akár a Vigadó térnél is. Pl. hajófestésnél szoktuk megcsinálni, hogy ha nem megyünk öbölbe, hogy megfordulunk a hajóval, és úgy állunk a ponton mellé, hogy a másik oldal is festhető legyen kényelmesen. A tarifjáratnál mindig azon múlnak a dolgok, hogy ki mennyire bevállalós, vagy mennyire van lemaradva a menetrendhez képest. 10 perceket lehet a forgolódás kihagyásával megspórolni. A matrózok utálják általában, mert a hajó farán kell olyankor kötni, és körülményesebb nekik előre-hátra mászkálni.
A gôzhajózás korszakának vége felé állítólag álltak meg völgymenetben is. Egy barátom mesélte, hogy Nagymaroson az orra elôtt vitte el az egyik gôzhajó a pontont (házastul :-)))). Amikor együtt csorgott a vízzel, persze nem tudott kormányozni... Gondolom, Nagymaros különösen vonzó hely lehetett a völgymeneti megálláshoz, hogy aztán ne kelljen az S-kanyart megtenni Visegrádhoz!
Ez tilos volt, vagy a kapitány eldönthette, hogy áll meg?
Én nem vezettem annak idején lapátkerekes hajót, bár egyszer a Passaut volt szerencsém kipróbálni, de azt tudom, hogy mivel egy tengelyen van a két oldali lapátkerék nyilván azonos fordulattal forog=azonos erő hat mindkét oldalra jó az iránytartó képesség. A hajó testek jó formájúak voltak, keskeny, alacsony orral indultak, és felhúzott elkeskenyedő farban értek véget. A kormánylapátjuk a maiaknál a test vízbe merülő részéhez viszonyítva arányaiban nagyobb felületőek voltak, sokszor ez volt a hajó legnagyobb merülési pontja. Biztos előttetek van, hogy ezeknek a típusoknak a kormánylapát felső harmada kilátszott a vízből. Ezek mind egylapátos kormányúak voltak és a keréktől az erőt láncos áttételezéssel továbbították a kormányszektorhoz. Nagy erő nem kellett a kormány mozgatásához, viszont emiatt akár 20-as fordulókör tartomány is lehetett irányonként a keréknél. A kormányzás technikájára fokozottan igaz, hogy nagyobb erő, nagyobb fordulóképesség. Vannak hajótípusok, ahol a leghatásosabb fordítóerőt akkor lehet elérni, ha alacsony sebességgel kezdem meg a fordulást, és már kitekert keréknél adom rá először a fordulókör külső ívén lévő gép erőt, utána a belső íven lévőét. A lapátkerekes esetében ez felesleges, hiszen a kormánylapátra nem hat a csavaráramlás, így a kormánylapátot nem éri a hajtás által felgyorsított vízmozgás. A fordítóerőt a víz és a kormánylapát közötti sebességkülönbség fogja képezni. Azt mondják, hogy a kitérített lapátfelület "megvezeti a vizet". Ehhez viszont lendület-sebesség kell. Azonban ha van lendület és sebesség nagyobb a fordulási ív.
Összefoglalva: iránytartásuk jó volt, de nagy íven fordultak. A nehezebb mindig a völgymenetből hegymenetbe fordulás. Hegymenetből völgybe "borítani" mindig könnyebb manőver. Kikötésnél sokat segített a lapátkerekeseknél a víz folyása. Ugye orral hegymenetben állunk a pnton mellé. Ha a hajó hossztengelye egybe esik a víz folyási irányával nincs fordító erő, ha attól eltér, akár egy picivel is, már a vízáramlás nagyobb felületre érkezik, annak irányát a hajótest befolyásolja, így valamely rányú fordítóerő képződik. Ha a hajó bal oldalára esik, akkor balra dől, ha a jobbra akkor jobbra. Folyóvízben ezzel nagyon jól lehet játszani, és azt kihasználva lehet helyezni a hajót. Amikor nagyon meglódul egyik irányba, géperővel, és ellentétes irányba állított kormánnyal lehet korigálni. Állóvízben, vagy limányban a hajó orrát tették először a kikötni kívánt területhez, és ott megakasztva már kötélerő segítségével zártak mellé.
A személyzet: Régebben sokkal nemesebb, hierarchikusabb szakma volt a hajózás, melynek azért maradtak meg nyomai a mai napig, de akkoriban sokkal jobban ügyeltek a személyzet meglétére, és az egyes funkciók, pozíciók betöltésére, mint ma. Akkor nem volt összevont ellátás. Nem volt olyan, hogy gépkezelő-matróz. Vagy gépházi, vagy fedélzeti szolgálatos volt valaki. Nyilván a kevésbé automatizáltság miatt is több emberre volt szükség. Ma már spórolás van a munkaerőn, és csak a hajóbizonyítványban megszabott minimumlétszámmal közlekedünk.
Szia Robcsy!
Megkaptam már a mailedet, csak nem nagyon voltam én sem, mert a pontonhíd miatt minden nap vizen voltam.
Hajós szempontból azon kívül, hogy kuriózumnak számított számomra nem volt semmi különös a híddal kapcsolatban. Rengeteg embert vonzott, a budai oldalon majdnem a Lánchídig állt a sor, pesten a Margit-híd felett volt a vége.
Az lenne a kérdésem a régi hajósokhoz, hogy mennyivel volt nehezebb/könnyebb egy ilyen lapátkerekes hajónak a kormányzása, ill. mennyivel kellett mondjuk ugyanannyi utas szállításához több/kevesebb személyzet?
Egy ilyen hajótest mennyi idő alatt öregszik el átlagos dunai használatban, mikorra válik tényleg selejtezésre valónak, ill. mennyire újítható fel?
Vezettetek ilyent?
Egy régi ismerősöm mesélte, hogy a kémény mellett volt jó fenn feküdni nyári éjszakákon. Meleg volt a tető, szépek a csillagok, és romantikusan dohogott a gőzös. Irigyeltem érte. Biztos "el lehetett ott romantikázni". :-)
A radar berendezések használata a MAHART-nál és a nemzetközi dunai forgalomban mikor jelent meg?
Utoljára a 2180-as hozzászólás idején nézegettem ezt a képtárat, de látom, azóta frissült. Most még jobb! Az xx-et egyértelműen a Petőfinek tippeltem, amiben muggli is megerősített (2186), de a számomra új kép a Visegrád kikötéséről xx=Visegrádot látszik megerősíteni. gyönyörű a kép a Kőrösről is! Van otthon képem a Petőfiről a 70-es évekből, megpróbálom megkeresni. A Leányfalu a.jpg képen a háttérben kikötött hajók vajon a Tahi-osztály tagjai, egykori állapotukban?
Nagyon pangott hét elején a fórum. Én nem tudtam kimenni hétvégén a pontonhídhoz. Valakinek van valami élménye, vagy tényleg ennyire nem volt nagy durranás?
Itt találsz néhány képet. http://kep.tar.hu/gumidani/index.phtml?aid=27552949
Az xx jelű az itteni népszavazás alapján a Visegrád, az yy jelű pedig a Kossuth lehet.
A Petőfiről nincs képem.
Visegrád: épült Budapesten 1896-ban, Imre volt az első neve. 1912-ben történ átépítése után lett Visegrád. Hossza 60, szélessége 12/6, merülése 1,63 méter. Gépteljesítménye: 350 LE.
Kossuth: épült Budapesten 1913-ban, első neve Ferenc Ferdinánd főherceg volt. 1919-ben Rigó, 1930-ban Leányfalu lett a neve. 1953-ban átépítették és azóta Kossuth. Az átépítéskor került a parancsnoki híd a kémény elé. Hossza 60, szélessége 15,7/8, merülése 1,6 méter. gépteljesítménye 580 LE.
Petőfi: építése kezdődött 1918-ban Komáromban "A3" jellel. A tervezett neve Jenő főherceg volt. Az építést Újpesten fejezték be 1923-ban. Neve Szent László lett. 1950-től hívták Petőfinek. 1957-ben átépítették. A híd maradt a kémény mögött. Hossza 60, szélessége 15,6/8, merülése 1,4 méter. gépteljesítménye 580 LE.
Ezeket olvastam róluk.
Szerintem a Visegrád lényegesen különbözött az utóbbi kettőtől. Keskenyebb, kisebb teljesítményü, tizenvalahány évvel idősebb.
Többet a szakemberektől...
A SZOT Budapest nevű hajója a ruszkiknak sorozatban készültek közül egy. Ez az építéskor kicsit leégett. Ezért jó lett nekünk. Egész életében dőlt az egyik oldalára egy kicsit.
Ezeket hallottam.
A 80-as évek elején a dunaújvárosi öbölben láttam a mederfenéken ülve. Térdig érő vízben játszottak mellete a gyerekeim.
A SZOT Budapest amiről beszéltek, én vontattam le a Lágymányosiba 96-ban az akkori tulaj vas árban adta el, és ott vágták szét. Sok alkatrészét az ABKSZ egy komppal szállította el.
A Druzsba családba tartozik még a Fortuna, ez ma a szállodahajó a Szent István parknál.
A szocfor az Erzsébet-híd felett állt, a mai Petőfi tér 10-es kikötőnél (ott áll ma az OldBoy szezonban) és ami érdekes a ponton ez a két felépítményes ugyanaz maradt, mint ami akkor volt. A Budapest sokáig a Margitsziget mellett állt, utána az Óbudai-sziget kiságánál a mai yacht klubtól kicsit beljebb, majd az Újpestibe került. Onnan vittük le a Jegessel, meg a Rendezővel bontásra. (egy navigációs lámpáját megtartottam emlékbe, persze véletlenül...)
A Szoc.Forr Fortuna O.K; a testvérhajója volt a csehszlovák Druzsba. A 70-es években még mozgott egy lapátkerekes szállodahajó, nekem is a Budapest név rémlett. Tudomásom szerint akkoriban az Al-Dunára járt. A Visegrád a budai oldalon állt a Sportuszodánál, hol állt a Budapest?
Mozgó SZOT hajó a szocfor volt,ennek lett a neve később Fortuna.Az álló SZOT hajó Budapest néven a Margitszigen állt kiégéséig.Óbudán elkezdódött a test átalakitása szállodahajónak.A megrenndelő időközben becsődölt.1997 tavaszán Csepelen szétvágták.
Én úgy tudom, hogy két egyforma (Druzsba típus) SZOT üdülőhajónk volt annak idején, az egyik valami Nagy Októberi Szocialista Forradalom néven, a másik meg a Fortuna, és ezek álltak egymás mellett az Erzsébet-híd fölött...az uttóbbit, talán nemrég szedték szét a Lágymányosi-öbölben(???) nem tudom, de nekem így rémlik régi képeslapokról pl... (???)
És arról a hajóról ki tud valamit, ami régen, talán a 90-es évek elején került a Dunáról a Balatonra, az is valami (SZOT?) üdülőhajó volt, és évekig az Alsőörsi kikötőben (nem a közforgalmú Mahart kikötőben, hanem a vasútállomás melletti másikban) álldogált teljesen lepusztultan? Tulajdonosa a Sión hozta fel, 3,2 M Ft-ért vette akkor, fel akarta újítani, és álló- lakóhajót akart belőle a Balatonra. Ezt onnan tudom, hogy a vonatból gyerekként többször láttam, majd kifúrta az oldalamat a kíváncsiság, és egyszer a szüleimmel bementünk, és az egyébként nagyon készséges őr adott infot. Aztán eltűnt, más hajósok szerint helyben, vagy valahol a környéken felaprították.
M.S.
Azt hiszem, Budapest volt a neve.
Nekem az tűnt fel kiskoromban, hogy más fazonú lapátos, mint a Petőfi vagy a Kossuth.
Sokáig ácsorgott a Hajógyári-sziget öblében, lebontott felépítménnyel.
Korábban a Petőfi és a Kossuth kapcsán elhangzott a topicon, hogy a Visegrád ezeknek testvérhajójuk volt. Engem azóta nem hagy a dolog nyugodni, mert a Visegrád (SzOT üdülőhajó) határozottan kisebb hajóként él az emlékezetemben. Nincsen valakinek fényképe róla?
A 70-es években a jelenlegi Fortuna nevű hajó (talán ez a politikailag korrekt megnevezés -:) ) mellett volt a Dunán egy másik mozgó (nem álló) magyar üdülőhajó, mégpedig lapátkerekes. Nevére nem emlékszem. Ezzel mi lett? Tudna valaki fényképet mutatni róla?
MAHART keres informatikai csapatába EXCHANGE üzemeltetésre rendszergazdát. Környezet: 3db WIN2K szerver, 4 db novell netware szerver, 200 db felhasználó WIN9X, 2K, XP op rendszer alatt. + ingyenes utazás MÁV vonalakon + olcsó étkeztetés, üdülés - állami szektornak megfelelő bérszinvonal + számlaképesség javít a helyzeten + Boráros tértől 5 perc Nagyon keresik az embert. Meno lehet ez az allami szektornak megfelelo berszinvonal :(
Kar, hogy nem sendmail/postfix/exim melle keresik az emberuket.
off
Oké, a Lüftnerék nekem is elküldték az ideit, godolom az ugyan az, a Viking érdekelne...:)))
akkor gyüjtöm én is össze, az enyimeket...(feltéve ha nem baj, hogy a fele orosz és német nyelvű...) emléxel még arra a címemre, amelyikre a Kőszeget küldtem, azon megdumálhatnánk, hogy ne offolódjunk itt annyit...:)
on
Ma kaptam egy német prospektust, kinyitottam, mi virított benne: a Stadt Passau!!! Ez már a második cég, aki értékesíti az idei útjait..., lehet, hogy itt majd gondok lesznek nemsokára...
:))))) hát akkor a Moszkva tatján a lefordított mentőcsonak tetején csókolózó fiatalok már nem is nagy szám....:)))
hááát, de valljuk be, ez azért jobb, mint az amikor senki sincs a kerékállásban, és úgy megy a hajó...:)))
Na és mik vannak a Vikingbe? Nekem nem akaródzanak mostanában küldeni, pedig még a Grand Circle Travellel és a Seaclouddal is tartom a kapcsit, és ők különbet küldtek, mint a drágalátos Vikingek, akik két háromfelé hajthatós lappal szúrják ki a szemem....:)))))
télleg, és kikhez néztél be még? Én gyüjtöm ezeket a katalógusokat, van már három fióknyi, ha majd kiolvastad, nincs kedved elcserélni velem '92-es Mahart teherhajó-parkját bemutató referenciaanyagokért? :)))))
A Rákóczin egyszer egy esküvőn bement a kerékállásba egy félrészeg utas, met azt hitte WC, el akarta kezdeni a dolgát végezni, öreg Tötyi Jóska bá, a parancsnok kizavarta, erre úgy szájon vágta szegényt, hogy leesett a székről. :)
Volt olyan hogy tarifjáratban a gépházban találtunk menet közben egy párt a járó gépnek támaszkodva félreérthetetlen helyzetben. :))
Szóval vannak csodák!
Az utastól nem várható el, hogy érzékelje, veszély van, sőt szerintem addig jó, amíg nincs pánik. És mivel a hajó egy lassú mozgású üzem, ezért nincs, vagy a legritkább esetben van veszélyérzete az utasnak. A kikötésnél, akik ismerik, érzik a hajó mozgását már a ponton közeledéséből látják, ha egy manőver el lett szúrva és kicsit durvább a "landolás" (ez megesik a legjobbakkal is), az utas ezt csak abból veszi észre, hogy leborul a lábáról. :) A moszkváknak egyébként az orrésze a legnépszerűbb, onnan a legjobb a kilátás körbe, valószínű, hogy ez az ötven ember is nagy részben oda zsúfolta be magát. Onnantól meg már nem olyan könnyű menekülni hátrafelé.
Hát bizony egészen lehetetlen ez az Al-dunai út addig, amíg el nem jutok Izmailba. A múltkor már csak pár kilométer választott el az áhított várostól ... :)
A hétvégén Berlinben próbálkoztam. Ott volt minden kabinos cég, persze az UDP, az NR, meg a bolgárok kivételével. Hiszen őket azok képviselték, akik bérelik a hajóikat. De nem adom fel...
Hoztam viszont vaskos Viking magazint. :))
Más: Ma délután nagyon nyüzsögtek naszádjaink a Parlament előtt. Kettőt láttam. Nyilván készültek a zseniális pontonhíd építésére. csinált valaki fotót?
Hány naszádunk volt és van? (Ezekre a "jugó" hajókra gondolok.)
Visszatérve a Matthias Rex-haváriához: nemtudom, ki hogy van vele, de ha én ott ülnék egy Moszkva orrában a panorámaablakai alatt, és azt venném észre, hogy szemből (vagy akár féloldalasan) közeledik felém a part, egy hajlott törzsű fával az élen, én meg csak sodródnék felé egyre közelebb, akkor mikor már kb. 10 méterre vagyunk a közeledő ágakhoz, és nem érzem, hogy fordulna valamit is alattam a hajó, akkor azért, biztos ami biztos, elindulnék hátrafelé - már csak reflexszerüen is - amiben, mivel csak 49 utas volt, talán nem sok hátráltató tényező lett volna... szerintem, ez nem történhetett olyan hirtelen, hogy az elöl helyet foglaló utasok ne sejtették volna, hogy itt egy malőr van, nem pedig az 'ismerd meg közelről a Lupa-sziget növényvilágát hajózás közben' című program...félreértés ne essék, nem voltam ott, nem ismerem a körülményeket, és nem akarok védeni, vagy elítélni senkit, ez csak egy vélemény a leírtak alapján...
a másik meg, hogy jön egy utas ahhoz, hogy kioldogassa a horgonyt (egyáltalán hozzányúljon)? Legközelebb talán már az lesz, hogy benyitnak a kapitányhoz, udvariasan félretolják, és elkezdik nyomogatni meg tekergetni a gombokat?...:))
Jah, ilyenekért nem kell a keresőkön bajlódni: van nekem még jobb ajánlatom is: "Katharina von Bora" motoros, két hetes út, innem indul helyből Budapestről, végcél: Amszterdam, ahonnan gond nélkül hazarepülsz. Már 3960 €urótól!! :))))))))
Hát, úgy néz ki igen, de találok egy harmadik videot, és az már biztos, hogy jó lesz! :))))
Nincs? pedig en talaltam. Akar mar 2000 USDübol el lehet menni 1 2 hetes europai hajos csatangolasra :))
A potyautasos dolog jol hangzik, de tudom mit csinalt Fulig Jimmy szegeny Piszkos Freddel korai tronorokos koraban :)
A videok: hat semmi gond. Elobb-utobb majd csak meglesz. Megtrefalt a modern technika?
