Szia Szicsu!
Nálam 14x14 -es belméretű kémény van a zárt tűzterű kandallónál, kb 3 éve üzemel és olyan huzattal, hogy a huzatszabályzómmal állandóan folytanom kell!!!
Amit írsz a négyszög kereszt metszetről szerintem felejtsd el a világon üzemel n x millió ilyen típusú kémény és szinte mindegyikből eltávozik az égéstermék. Erősem marketinges ízt érzek az ilyen mesterkélt magyarázatoknál ama bizonyos Sch... és társai típ. kémények javára, egy kémény vagy jó vagy sem!!!
Kéménytéglának azt a téglát nevezi a köznyelv amit a tetőn kívül szép piros színben látsz, egyébiránt a falazott kémények mindig tömör kisméretű téglából készíttetnek.
A falhosszokkal kapcsolatban: Rovid falkoznel azert lehet ugy tervezni, hogy pl. egy ajto es egy ablak kozott pont egy metert hagysz, igy be fog ferni 4 egesz tegla (persze minden masodik sornal 1/2 teglaval el kell tolnod, hogy kotesben legyen). Szoval ilyen modszerekkel lehet torekedni arra, hogy kevesebb teglat keljen szetdarabolni. Persze ha mas szempontbol nem kotott az ablak helye.
Viszont hosszu szakaszoknal ez mar nem muxik.
OFF
Valamit nem ertek. Ha nem te rakod a falat, akkor hogy fogod a sok-sok infot hasznositani? Szoval ugy ertem, az meg rendben van, hogy nem art, sot nagyon esszeru dolog, ha alaposan felkeszulsz elotte, es kepzed magad. De a komuves (gondolom) nem fogja hagyni, hogy minden apro reszletbe beleszolj. Tudom en javasoltam, hogy szigoru legyel veluk, de ez nem lesz konnyu. Nekem mondjuk egyszerubb volt a helyzetem...
ON
A PTH teglakat normalisan elvagni csak olyan jellegu geppel lehet, amit a WB honlapjan lathatsz. Persze olyat meg altalaban ilyen kis epitkezeseken sehol sem latni. Hazilagos modszerek kozul lehet probalkozni a nagyflex-gyematkorong konfiguracioval, de az se eri at rendesen, es iszonyatos port csinal.
Eszkoz hianyaban en azt tartom a legjobb es "leggyorsabb" modszernek, ha komuveskalapaccsal leutogeted a felesleges reszt. Nem biztos hogy elsore sikerulni fog... (nem marad egyben a maradek.)
Ja, remelem hoszigetelo habarcsot hasznalsz! Azzal az ilyen "toldott" reszeket nyugodtan be lehet dolgozni, mert nem rosszabb a hoszigetelese, mint maga a teglae, es igy nem keletkezik hohid.
A felteglanak biztos haszna van, de ne felejtsd el, hogy csak ott lesz ertelme, ahol feles, vagy annal nagyobb reszt kell kitolteni. Ennel kisebb helyeken ugyis faragni kell, akkor meg mar mindegy hogy egeszbol, vagy felbol.
Persze elore eleg nehez megsaccolni, hogy hany darab kell.
Ha belegondolsz olyan soroknal, ahol nincs falnyilas (pl. a felso soroknal), ott minden oldalra csak max. 1 darab-elem kell. A tobbi mar komplikaltabb.
A fodemrol:
A tetolec tuti hajlik annyit.
A belestestek szelessegerol: Irtam a multkor, hogy igen pontosak. Kozben rajottem, hogy ez a regebben gyartott (sotet narancssarga szinu) belestestekre igaz. Azokkal millimeterre lehet a 60-as sorkozt tartani. A mostanaban gyartott vilagosabb (olyan mint a tegla) kefnik inkabb szelesebbek, ha 60cm-re teszed a gerendat, igen passzosan fognak belemenni. (bele kell utogetni szinte) Ugyhogy esetedben azt mondom hagyjal inkabb 1.5 cm rest, ahogy irtad.
Szerintem is kene hoszigeteles a koszoruhoz, a kulso homlokzati hoszigetelesen kivul. Bar ez mar szamolhato dolog.
Az alatamasztas hatar eset, de en inkabb 2-ot tennek. Nagyon hajlekony am az a gerenda, es ha csak kozepen kap alatamasztast, akkor konnyen "sator" alakja lesz a fodemednek.
Meg egy apro trukk: A nyilaszarok helyet a legegyszerubben (es a legpontosabban) ugy lehet kihagyni, ha pl. colos deszkabol csinalsz egy akkora keretet (pontosan) amekkora ablakot rendelni akarsz majd. Ezt beallitod oda, es megfelelo hezaggal korbefalazod. Igy tuti, hogy konnyu lesz berakni az ablakokat, es nem lesz tul nagy res sem mellette.
Tárgy:PTH falak, födémek.
Köszönöm a sok hasznos infot. Ezek alapján most úgy gondolom, hogy elindulok a fallal saroktól, falköz - ablaknyílás - falköz - ajtónyílás -...aztán 5 méter után semleges területre futtatjuk a NEM egész téglát.
OFF
Mellesleg nem én rakom a falat, hanem a kőműves! Ha én raknám, nem lennék ideges :o)) vagy inkább :o(((.
ON
A fenti módszerrel már előre látni vélem, hogy sok feles elemre lesz szükség. Mit gondolsz? Vegyem meg, vagy a kőműves törje szét (az egyik fele általában kárbavész, mert 14 ház esetéből egyszer sem láttam vágófűrészt és széttört sok tégla!). A feles elem ára szvsz alig több, mint az egész árának a fele.
Nagyon kösz, amit a feltámasztott gerendáról mondtál. Nálam az kimaradt, hogy az ív felső pontja alatt még nagyobb a rés. Talán enged annyit hajlítani a 2.5-es tetőléc, hogy betakarja a nyílást.
Én nemcsak a WB ajánlás miatt hagytam 1.5 centi rést a gerenda és fal között (A WB 2 centit hagyott!), hanem az esetlegesen túl széles béléstestek miatt.Ha biztos lehetnék a béléstestek méretében, nem hagynék 1.5 cm tartalékot. Csak aztán nehogy a koszorú rovására menjen a dolog.(Csak 30-as a főfalam, kis házikó lesz. A koszorú külsején meg kéne tán valami hőszig pluszba!) Merthogy a falon lesz ...CELL, dehát amögött PTH 30 N+F van, nem vasbeton.
Más: WB szerint 350 cm falköz felett két alátámasztás kell. Pechem van: mindkét soron 375-ös a falköz. No majd a tervező meg a FMV eldöntik.
Üdv
szicsu
Az Ytong alapanyagai: homok, mesz, viz es cement. Ehhez meg adalekanyagok jonnek.
A pernye pedig a szen elegetesekor keletkezo anyag az eromuben. Nemely cement is tartalmaz pernyet.
Azert talan nem veletlen, hogy pont a PTH reklamok sugaroznak ilyet...
Teny, hogy az egetett agyagtegla valamivel termeszetesebb anyag, mint a porusbeton, de azert nem hiszem hogy ez lehet egy dontes alapja.
Hello,
Tudja valaki mibol keszul az YTONG? Valami olyat hallottam, hogy eromuvi pernye. Mivel ez egy kicsit radioaktiv volt, megduplaztak az egeszsegugyi hatarerteket. Igy mar nem is annyira rakkelto. Mindenesetre a PTH reklamok is mintha valami ilyesmit sugaroznak. Meg van 3-4 honapunk eldonteni ...
Feltetelezem, hogy a fodemed is PTH lesz, a szamok alapjan, ugye?
Ebben az esetben:
Keresztiranyu falkoz jo ugy, ahogy irtad, nalam is 650.
A hossziranyu szamitasnal a belestestek pontossaga megengedi, hogy a gerendakat valoban (gyakorlatban is) 60cm-re helyezd egymastol. A teglaknal ahogy irtam ott a 25cm nem igazan tarthato, inkabb tobb lesz, vagyis az elozo peldam szerint 20 tegla mondjuk 5m helyett 508, 510 cm is lehet.
Ez abbol adodik, hogy a teglak viszonylag pontosan 25 cm-esek, de egyreszt nem tudod 0mm osszeillesztessel egymas melle tenni, masreszt nemileg domboruak (hasassak) a teglak, a zsugorodas miatt.
Ezt elore nem tudod kiszamolni, az anyagszuksegletnel ugyis nagyjabol szamol az ember, nemi raadassal, a teglak darabolasa miatt is. A helyszinen kell a nem egesz teglak helyere darab teglat "vagni". (Nem km teglabol, ahogy sokan csinaljak, mert az eleg nagy hohidat eredmenyez!!!)
Visszaterve a fodem hossziranyu meretezesehez: Nalam 11.5m a hossziranyu falkoz. Ennek megfeleloen a ket szelso gerenda kb. 2 cm-t a falra ralog.
Ha te 1.5-2cm hezagot akarsz hagyni, akkor szamolj azzal is, hogy a gerenda ugye ivben van (kozepen magasabb) igy a res viszonylag nagy lesz, a beton konnyen lefolyhat, annak ellenere hogy eleg suru betonnal kell csinalni (KK).
Persze lehet lecezni, ahogy irtad, de akkor az nehogy lejojjon!
Arra vigyazz, hogy a falkozoket pontosan tarsad, illetve legrosszabb esetben inkabb szukebb legyen, hogy a gerenda megfeleloen felfekudjon.
A WB ugyanis a gerendak hosszaval nem valami nagyvonalu...
OFF
Mer idegeskedsz? Nem te falazol. Vagy igen? Egyebkent mindennek alapja a turelem. Nagyon igaz, hogy jo munkahoz ido kell. Nem kapkodni!
Es bar sokan ugy vannak vele, hogy egy ekkora falnal 1cm nem szamit, azert amennyire lehet torekedni a pontossagra mindenutt! Meghalalja nagyon!
ON
A gerendás falközt úgy választottam meg, hogy N × 25 legyen a nyers falköz (pl. 375 vagy 300 cm). A keresztrirányú méretre az N × 60 + 15 cm-es összefüggést használtam (60-as béléstest lesz!), így jött ki pl. 915 cm-es főfalköz. Így elvileg 1,5 cm-es résen csurog majd ki a beton a szélső gerenda és a fal között. De a WB pl. 8 centire lövi a szélső gerenda közepét, akkor meg már 2 centis rés lenne. Esetleg szegeljünk fel oda egy tetőlécet a koszorú öntésekor?? Nálatok hogy ment ez?
Villany! A 25 centi többszörösétől való eltolódás plusz vagy minusz vagy fenesetudja? Látszik még a házadon a tégla?
OFF
Úgy vágyik a szívem egy szépen felrakott PT látványára. Közeledik az építkezésem ideje, úrrá lesz rajtam a kapkodás, és nem érzem áradni a kapcsolódó partnerekből az engem mindenben megnyugtató biztonságérzést.Ufff!
Nem "igazi" kandallóm lesz, csak az a kandallókályhának csúfolt fekete vaslemez. Tudom, hogy ennek nem 50 év az élettartama, mint az öntöttvas kandallónak, dehát pénz beszél, és csak pótfűtés ill. látványnak lesz. Azt olvastam, hogy a kémény belső átmérőjének illik egyformának lennie a kandalló füstcsőátmérőjével, kisebb eltérés fel-le megengedett. Akkor a kéménytégla 14×14 cm-es belső nyílását talán már el is kell felejtenem? Azt írják ugyanis a tudósok, hogy a négyzetes keresztmetszet sarka nemigen vesz részt a füstgáz elvezetésében. Ti hogy tudjátok?
Apropo: ez a kéménytégla azonos a kisméretű tömör falazó téglával, vagy valami más?
Mi a megoldás? Néztem egy PKK-t a Br..ore-ban, de csak 130-as bekötőcsonkja volt. Sok bajom volt életemben az állagromlott kéményeimmel, erre most inkább áldoznék egy kis plusz pénzt.
OFF
Bocs, hogy kandalló témával belegyalogoltam a PT-Y csatába!
ON
Annyit akartam meg mondani, hogy a falmeretek tervezesekor nem szabad hinni a WB ajanlasanak, miszerint ugye 25cm egy teglahossz, es a falat ha ennek az egesszamu tobbszorosere tervezzuk, akkor csupa egeszbol ki lehet rakni.
Ez 5-6 teglahosszig igaz lehet, ennel hosszabb szakaszon a teglakat lehetetlen annyira osszeilleszteni, hogy a kis hezagokbol ne adodjon ossze valamennyi eltolodas.
Tehat 20 tegla nem biztos, hogy 5m lesz...
Ebbol kovetkezik, hogy falvegnel ugyis kell darabteglat is elhelyezni (marmint a sarok elott), akkor pedig mar lehet a sarkot ugy forditani, ahogy akarod.
A teherhordo falakat inkabb a fodemhez celszeru igazitani (hosszban es keresztben is).
Azert celszerubb, ha a feder nez kifele, mert azt konyebb leutni vakolas elott. Szvsz falnyilasoknal (ablak, ajto) is celszerubb, ha a federes oldala nez a falnyilas fele a teglaknak.
Ha persze forditva van, attol semmi baj nem lesz, csak igy konnyebb valamivel.
> Mi lehet annak az oka, hogy az épülő házak 98 %-nál a horony (NUT) néz kifelé?? Ez valami rossz szokás, vagy lemaradtam valamiről?
Az az oka, hogy a komuvesek szarnak az egeszbe.
(Az en hazamnal a feder nez kifele...)
> Más:
A PTH athidalokhoz helyszinen elkeszitett nyomott ov tartozik, aminek elsosorban a nyomoerok felvetele a szerepe. Jol mondod, hogy nagyon sok helyen ezt nem szabalyosan csinaljak, szerintem nem is 40%-ban hanem 90%-ban. Azokra ugyanazt tudom mondani, mint az elozo kerdesedre: szarnak a "szakemberek" az egeszbe bele. Nekik igy egyszerubb, gyorsabb.
Vagy folebetonozol eloiras szerint, vagy km teglabol (telifugakkal) kifalazod (mikozben ala van tamasztva, mert ezt is sok helyen elhagyjak.)
Es a km teglakat jol bevizezni falazas elott!
A harmadik kerdesed:
Igen az athidalonak egesz teglan celszeru fekudnie. Ez nem rigolya, hanem szakszeru epitkezes, ami manapsag nagyon ritka.
Es akarmennyire is tiltakozik a komuves, igenis meg lehet csinalni igy, pelda ra az en hazam is.
> Rajzoljam-e le a kőművesnek a fal legalsó sarki tégláját annak érdekében, hogy a PT áthidaló (vagy bármilyen) ne feles, hanem egész téglán feküdjön
Nezd a komuvesnek te fizetsz. Vagy szakszeruen csinalja, vagy elmehet a fenebe. Te fizetsz, te mondod meg, hogy ezert mit varsz cserebe. Nem kotelezo neked dolgoznia, elmehet mashova is.
Sajnos az epitkezesnel nem lehet csak ilyen kemenyen.
Azért itt nem csak a nyílászáró milyensége, hanem a kéménykürtő átmérője, magassága is számít. Vagy csak ezek :) Kandallónál jóóóó nagy kürtő kell, méretet nem tudok, nekünk cserépkályha lesz, annak kisebb is elég, és/vagy bazi magas kémény. Ettől lesz huzat.
Ha az elszívó visszaszívja a kéményből a füstöt az lehet attól hogy kicsi a huzat és amúgy is visszajönne. Vagy még épp nem jön vissza az elszívó nélkül, de attól már igen.
A WB azt ajánlja, hogy a külső falak sarkánál ne a NUT, hanem a FEDER nézzen kifelé, amit aztán le lehet ütögetni(?).
Mi lehet annak az oka, hogy az épülő házak 98 %-nál a horony (NUT) néz kifelé?? Ez valami rossz szokás, vagy lemaradtam valamiről?
Más: A PT kerámia áthidalók fölött gyakorta látok nem tömör anyagot a nyomott övben. A WB kisméretű tömör téglát vagy helyszinen öntött betont javasol. Helyette mindenféle lyukacsos téglát látok az esetek kb. 40 %-ában. Jól van ez így??
Kedves PT pártiak és hozzáértők! Rajzoljam-e le a kőművesnek a fal legalsó sarki tégláját annak érdekében, hogy a PT áthidaló (vagy bármilyen) ne feles, hanem egész téglán feküdjön (WB ajánlás). Vagy ez már nevetséges rigolya? (Csak halkan jegyzem meg: nem könnyű olyan házat terveznem, ahol minden falban és minden nyílászáró fölött egész téglán nyugszik az áthidaló!)
Írjátok meg a véleményeteket. Ha jövőre építkezni fogok, szálljak szembe a kivitelezővel és a fel. műsz. vezetővel a tömör nyomott öv érdekében??
Sajnos nem tudom, nekem csak díszkandallóm lesz a nappaliban. (Még csak terv)
Azért annyira nem hermetikus egy ház. Ilyen aprólékosan nézve az emeleti gipszkarton oldalfalakban és plafonon levő spot égők kerete mentén is jöhet be levegő a házba, meg a padlásfeljárónál. Nekem az alagsorban van klasszikus pincém is (homokpadlóval) ott legtöbbször nyitva van az ablak, mert különben meleg lenne, annyira tartja a föld a hőfokot. A lépcsőház ajtajai meg a gázosok előírásai miatt szellőzőrácsosak, mivel a pincében van a kazán is.
Szóval amikor elindul a fűtés és a kazán dolgozik azért nincs bent vákuum... :-)
aas: "Nekem is műanyag nyílászáróim vannak és pl. kétmotoros konyhai légelszívóm 650m3/ó teljesítménnyel (!) de ez sem okoz gondot."
Kérdés: Ha a kandallómat a konyha felől etetem (ott lenne az ajtaja, a hátsó fele a nappaliba nyúlik!), akkor a konyhai szagelszívó beindításakor vajon visszajön a füst a kandalló kéményéből???
Súgjatok!
Átböngészve a topikot, lenne egy kérdésem.
A többrétegü falszerkezetről még nem volt szó.
Tehát van belulről kifelé van a teherhordó fal,
átszellőztetett légrés és a kulső réteg,(nem vagyok, szakember, de ugy hallottam ez a legoptimálisabb télen-nyáron a komfortosság szempontjából.)Az érdekelne, hogy egy ilyen rendszer kb 100nm hasznos terület esetén mennyivel dobja meg a falazat költségét.
Sajna a valóságban még nem láttam igy megépult házat...
Üdv.:tomtom
Ha vissza olvasod előző beírásomat, az azért sejtetni engedi a megoldást.
"Szögelni egyiket sem lehet. (Habár az Yton......) De hagyjuk. "
Az Ytongot kiválóan lehet szegelni. A szög ott és olyan irányba megy be, ahogy mi szeretnénk.
Egyre vigyáznunk kell: a szegelés csak nyírásra vehető igénybe, húzásra nem. Ezt tapasztalhatjuk is, mert a bevert szög, tengely irányba könnyen kihúzható. Kisebb falon függő tárgyak rögzítésére alkalmas. (kép, fali dísztárgy, falvédő, stb). Nem túl súlyos tárgyak, kisebb polcok, nehezebb képek rögzítésére hasaználhatunk un. pozdorja csavart. Ebből a tárgy súlyának megfelelő átmérőjű és hosszú csavart válasszuk.(3x50-70 - 6x100-120) Minnél hosszabb annál biztonságosabb. Ezt sajnos csak érzésre tudjuk méretezni. Ha kézzel hajtjuk be, érezni fogjuk a kb. teherbírását. Mindenképpen méretezzünk túl. Ha csavarbehjtó gépet használunk, az utólsó centit kézzel hajtsuk be, hogy a gép ne fordítsa meg (ne szakítsa át a menetet).Komoly súlyokhoz, vagy ha max. biztonságra törekszünk, használjunk Ytong tiplit. A Fischer 3 méretben gyártja.
Nem akarlak egyikre sem rabeszelni vagy lebeszelni, mindossze az altalam ismert elonyoket es hatranyokat tudom leirni mindket fodemtipusnal.
Mivel a felmonolitos (PTH) fodemeknel a szerkezet jelentos resze keszul helyszinen, egy munkautemben, ez adja azt az elonyt a hagyomanyos, elofeszitett gerendas fodemekkel szemben, hogy a szerkezet egyuttdolgozasa lenyegesen jobb lesz. (kisebb a mozgasokbol es terhelesekbol adodo repedesre valo hajlam)
Ennek megfeleloen a gerendak alacsonyabbak, konyebbek, igy konyebb mozgatni is oket az elhelyezesnel. Az also feluletuk keramia, a hozza valo belestestek is, igy a menyezetvakolatot konnyebb elkesziteni, es tartosabb is lesz.
Ugy tudom a hoszigetelese is nemileg jobb, habar ennek nem sok jelentosege van, tekintve, hogy padlasteres epuleteknel amugy is szukseg van jelentos keresztmetszetu hoszigetelo retegre a fodemen.
Ugyanakkor ez egyben a hatranyait is adja: a felmonolitos jelleg miatt tobb helyszini beton kell hozza. Velemenyem szerint ez nem sokat szamit, mivel szvsz mindkettot pumpaval erdemes csinalni, ott pedig nem csak a mennyiseg szamit a koltsegnel.
Ami nehezkesse teszi az epiteset, az az alatamasztas (bar 6m falkoz felett az E-gerenda is alatamasztando!!!), mivel a gerendak felbeton nelkul a sajat sulyukat sem igazan birjak el. (rendkivul hajlekonyak).
Persze ez a kivitelezok megoldjak, hacsak nem hazilagos epitesrol van szo, akkor ugyanis kicsit nehezkesebb.
(Talan ezert a kivitelezok nem szeretik annyira...)
Teherbirasban nem tudok lenyeges kulonbsegrol, ez egyedileg valtozhat. (gerendakettozes, felbeton vastagsag, stb.)
Na kb. ennyi a muszaki osszehasonlitas, arban ugy tudom a PTH nemileg dragabb.
Szvsz a felmonolitos fodemek korszerubbek, de ezen lehet vitatkozni.
Remélem nem offtopic a problémám (nem találtam megfelelőbb topicot):
Házépítés előtt állunk, egyelőre a tervezés fázisában. A behatárolt adottságú telek, illetve egyedi jellemzők miatt a ház alaprajza két tengelyű, amelyek nem merőlegesek egymásra. Talán ez indokolta (?), hogy a tervező Porotherm födémrendszert javasolt. Ismerősök, rokonok véleménye szerint talán jobb lenne a terven is változtatni, és hagyományos vasbeton gerendás födémrendszert használni. Van-e jelentős érv (kivitelezés nehézsége, ár) a Porotherm födém ellen?
> Egy egyszerűbb szerkezetű házat minden további nélkül meg lehet építeni az engedélyi tervből.
Meg lehet epiteni, persze. Meg lakni is lehet benne. Csak egy haz hasznalhatosaga sokszor az apro reszleteken mulik, hogy valoban mindenre gondoltak-e a tervezeskor. A reszletek pedig az eng. terven nem latszanak, a kivitelezo pedig nem lat a beruhazo gondolataiba, szokasaiba, mert nem gondolatolvaso (meg nem is nagyon akar...).
Ha valahol nincs egy konnektor, mert ugye a villanyszerelo terv hianyaban a szokas szerint helyezi el, nem a majdani berendezes szerint, akkor majd utolagos vezetekek, hosszabbitok itt-ott, gyonyoru latvany...
A futest szinten szokas/tapasztalat alapjan epitik ki, nem hotechnikai szamitasok alapjan, akkor egyik helysegben hideg lesz, mashol tul meleg, es energiatakarekosnak egyatalan nem lesz nevezheto a rendszer.
A szaniter eszkozok az eng. terven csak nagyjából vannak berajzolva, inkabb csak azert, hogy latszodjon, hogy az a furdoszoba. Ez alapjan nem lehet minosegi csatornazasi es vizvezetekszerelesi munkakat vegezni.
Elsosorban gepeszeti peldakat ragadtam ki, de mas szerkezeti reszletekben is szukseges lehet kivitelezesi terv.
Nem allitom, hogy ezeket feltetlenul az ep.mernoknek kell elkesziteni, de a tenyleges epitesi/szerelesi munka elott mindenkeppen esszeru reszletes, atgondolt tervnek keszulnie.
> Második bekezdésedhez: azért a Pth vágása kicsit nagyobb feladat, és komolyabb gépet igényel. (a hulladék is több)
Ez igy igaz, vagy legalabbis hazilagos vagas eseten sokkal pontatlanabb eredmenyt kapunk, mint egy Ytongnal, de ez hoszigetelo habarcs eseten nem rontja a falazat minoseget.
Úgy igaz ahogy írod. Kiviteli tervet ritkán kérnek, mert pénzbe kerül. Nem is kevésbe, úgy 120-300%-a az engedélyi tervnek, vagy még több, attól függ hogy milyen bonyolult a ház és milyen szakági terveket tartalmaz, mint pl.: statika, gépészet, elektromos, útas, kert, belsőépítészet, stb.
Ellenben vitatkoznék azzal a megállapításoddal, hogy kiviteli terv nélkül csak a minőség rovására lehet építeni. Ahogy a nagyok mondták "ez, így, ebben a formában, nem igaz". Egy egyszerűbb szerkezetű házat minden további nélkül meg lehet építeni az engedélyi tervből. Erre példa sok ezer ház. Kár a "kispénzű" építkezőket belehajszolni ilyen költségekbe, mert adott esetben a nyílászáró, vagy a burkoló anyag árát költik el fölöslegesen.
Második bekezdésedhez: azért a Pth vágása kicsit nagyobb feladat, és komolyabb gépet igényel. (a hulladék is több)
A 3.-hoz: ha elázik, majd kiszárad. Akár csak a Porotherm. Nincs különbség.
Rögzítésekhez mindkettőnél a saját tiplijét kell használni: Pth-hez "üregtipli", Ytonghoz "Ytong tipli". Szögelni egyiket sem lehet. (Habár az Yton......) De hagyjuk.
A habarcs sem "spéci", csak kevesebb kell belőle, és kisebb élőmunka ráfordítással állítható elő.
"A statikus sem szereti."
Statikusa válogatja. A miénk szereti.
Azért rendesen kiderült hogy Ytong "fan" vagyok. :-)
érdemes a jobbat, a tartósabbat, a jobb hőszigetelésűt: kevesebbet kell fűteni, és a falszerkezetek a ház összköltségének max 30 %-át jelentik jellemzően. Ha a 30 %-nak az ára 6-8 %-kal megugrik, az még talán nem a vég.
"A tervező általában ritkán ad kiviteli tervet." - a tervezőtől általában ritkán KÉRNEK kiviteli tervet. Mer pénzbe kerül, és a Jancsi bá úgyis ért hozzá. Sajnos. Ez viszont csak a minőség rovására mehet.
"Gyakorlott Pth mesterek farzsebben kisméretű téglával járnak" -ezek inkább a gyakorlatlanok lehetnek. Phorothermből feles elem is van, de ha nem akad, kiválóan lehet felezni.
Az Ytonghoz tényleg nem szabad vizet engedni, és írta valaki, hoyg golyóálló vagy milyen: anniyira gyenge a tartása, hogy szinte nem marad meg benne a szög. Spéci lövegek (hehe) kellenek hozzá. És a habarcs is spéci technológia, drága. A statikus sem szereti.
Egy nem elhanyagolható előnye az YTONG-nak, hogy gépfegyverrel sem lehet átlőni, ezért nagyon jól fogy Ukrajnában (ez halál komoly).
Amúgy mindkettőből lehet jó falat építeni, csak be kell tartani a technológiát.
Az azonos vastagságú Ytong-nak egyébként kicsit gyengébb a hőtartása (nem tudom a pontos kifejezést, a tesóm építész ő mondta el), tehát a kinti hő nagyon pongyolán fogalmazva hamarabb átér a falon. Az arány kb 8 és 12 óra. A hőátbocsátás szempontjából viszont jobb az Ytong azonos vastagság esetén.
Ytong nem játszik, de hezitálunk a téglánál, hogy Wienerberger vagy Tondach. A fal egyik helyen 30 cm teherhordó + szigetelés + külsö téglaburkolat, másik részen 45 cm-es tégla lenne a tervek szerint...
A höszigetelö képességben nincs nagy eltérés, az árban nagyobb :) Viszont még senkitöl nem hallottam róluk semmit.
