Keresés

Deus jómunkás részire küldtem egy képet mivel én nem tudom belinkelni.

Háát... próbálom mer a 30000 300000 litér, a zoxigén mijatt nem megy... de ha mossemsikerül, akkó maj máshugy. dehameg sikerű akkó megjóvan.

Köszi de ez nem egy előre eltervezett dolog volt csak úgy spontán jött.
Az volt a baj,hogy a röhögéstől alig tudtam megszólalni, ezé nem tudtam többet kivenni.
Teccikérteni??

Keresni kéne a naptárban egy napot, amikor megülhetnénk először a Zenge day-t ;)
ajánlom január 27-ét...:)

kicsit off:

azért az is megadná, ha egy ilyen betelefonálásnál indításképpen azt nyekeregné valaki, hogy

"Miázhogy halótessék?"

:)))

trotyixx:
Jó volt a betelefonálás, de lehettél volna határozottabb :-)

Sok szöveget hiányoltam, pl. az életkorra mondhattad volna, hogy 300... vagy 30... vagy nemtudom :-)

Biztosssan így veszik ki, ez a puszta kezes módszer lesz, és sok ezer litér múlik a helyes fogáson...

Így veszik ki a zoxiént a vízbűl??

tetszik ez az irodalmi irányzat is. csak így tovább jómunkásemberek! ;)

:)))))

Ez biztosss azt a pillanatot ábrázolja, amikor Sándor megmutatja a többi vóterbojnak, hogy hogyan kell a zokszigén után kapni a vízben...

Bocs
Na, mégeccer.

[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]

A "bigblue" lemaradt az img src részirűl, jómunkatárs!

:)

Popeye Sándor a hős tengerész,
Sapkáját nem éri vész,
Néz ojjektumokat,
Ismer Malvinokat,
Okszigént szed ki sokat!"

:)))))

Különösen a kocsordi tengerészeti hagyományok fényében jelentős ez az info :))))

Március 18.- Sándor napja

Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat Árpád, Malvin és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Sándor napjához fűződő hiedelmet így magyaráz zaki: „Sándor, József, Benedek mind jó munkásemberek.” (Ám ha nincs víz, nincs mibűl kivenni – fűzik hozzá a Kocsordon.) Egyes kutatók szerint egy régi kocsordi hiedelem cseng vissza a szólásban. Teccikérteni a kocsordiak hite szerint Árpád, a szelek atyja ovjjektumba zárva tartotta a zoxigént. Ha kiszabadult, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.

Jóvan, semmi.
Csak a zimént valahogy a régi oldalak jöttek be...

MI TÖRTÉNIK, JÓMUNKÁSTÁRSAIM A ZOKSZIGÉNBEN?????

Sajnos miko a végén lekevertek nem volt valamiko idő már többet elmondani. De így is küszködtem a nevetéssel sajnos, ezé lett csak ennyi.
Teccikérteni???

Bús düledékeiden, Kocsordnak ovjjektuma megállék;
Csend vala, hidralikából szállt fel a zoxigén.
Szél kele most, mint víz szele kél; s az ovjjektum vaskos
Falai közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Sándor, Fogarassy Árpád jómunkásember?
Építménye atomtámadás ellen is véd?
Messze jövendővel mikó' vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

ez a ket nemjomunkasember csaj az egyeduli orszagban aki nem tudja ki az Sandor a Jokai ut 27-bol.
Egyebkent k*va jo. Ha a vegen elbucsuzaskent meg lett vona egy Kerem kapcsojja ki, akkor az mar a teccikerteni, hogy akarjam maganak kifejezni.

Egész úton Kocsord felé
azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott hidraulikám?

Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Miko, svájci sapkámra esküszöm
Az okszigént veszi ki.

S jutott eszembe 30 –300 ezer
Szebbnél-szebb litér,
Mig állni látszék az idő,
Bár Velorexem szaladt.

S az ojjekutmba toppanék...
Röpűlt Malvin, teccikerteni.
S én kapkodtam az okszigént,.
Kérem kapcsolja ki.

Sándor a király
rockopera
részlet

"Megállj Sándor!
Mondd csak, mit képzelsz magadról?!
Azt se tudod, mennyi a litér,
Erős kézzel kell az okszigént kiszedni,
Szállj magadba, Sánd, és légy szerény!

Ősi joggal engem illet az ojjektum,
Árpád vére, hej!
Ősi joggal engem választ most az ország.
Őseink sapkáját néked is tisztelned kell.

Árpi, vigyázz!
Esküt tettél a tanácsnak,
Elfogadtad akkor a helyed.
Ojjektumról lemondtál az én javamra,
Gyávaságból tettél volna így?

Engedély és az ojjektum engem illet,
Árpád népe, hej!
Ősi sapkát sárba nem tiporhat senki.
Tízezer ... harmincezer? fegyveres választ meg engem, ha kell."

Sándor a király
rockopera
részlet

"Jó atyám, álmodtam múlt éjszakán:
Fenn láttalak a négy legjobb hidralikán,
Az ég elborult és mittudom én...

Ojjektumba lép mind, ki sapkát ragad,
Légy bölcs vezér és űzd el az ős átkokat,
Okszigént keress, hisz volt már elég áldozat!

Nincs visszaút, hisz Árpi már atomra készül,
Engedélyt szerez magának, tanács részirül,
Árpinak tartanak, pedig Sándor vagyok, mint kifejtettem,
Csak az volt a cél, hogy víztartályunk megőrizzem.
Árpinak tartanak, mert nem tűröm a litér hatalmát.
Bűnt kiáltanak, hol ovjektumát védi az ország.
Árpinak tartanak, mert a nővérje velem egykora születésű,
Árpi itt mindenki, ha iskolatársam vót valamikor.

Késő most már mindezt újra átgondolni,
Elkésett a zengedély,
Késő már a múltat újra értelmezni,
Harmincezer a litér!"

Bolas:
Zseniális ez a vers :-)

A Einsteines kep jo alberlotarsam munkaja, szerintem nincs kifogasa a felhasznalas ellen.

Kocsordi bárdok, írta Bolas verse..

Árpi király Fogarassy király
Léptet fakó hidralikán:
Hadd látom, úgymond, mennyit ér
A kocsordi tanáccs. Részirül-

Van-e ott folyóvíz és okszigénje jó?
Közelben sok-e a litér?
Használt-e a megöntözés:
Megkapta-e a zengedélyt?

S a nép, a jómunkásemberek,
Oly boldog-e rajt’
Mint akarom, s mint a Sándor
Aki nyilatkozatot ad?

Árpád! valóban sapkád
Legszebb gyémántja Kocsord:
Földet, folyót, litért jót,
Mittudomén.. mikó?

Árpi király Fogarassy király
Léptet fakó hidralikán:
Körötte csend amerre ment,
Mert néma a tanáccs.

Szalacsi a vár neve,
Hol aznap este szállt;
Szalacsi Sándor, a vár ura,
Vendégli a királyt.

Vadak és Halak, s mi jómunkásemberek
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Teccikérteni?

S mind, amiket e szép Jókai út 27
Ételt-italt terem;
S mint mikó pezsegve forr,
Ahogy a vízbűl veszi ki a zokszigént.

„Ti urak, ti urak! hát hogy
Magyaráz taki?
Ti urak, ti urak!... ti kocsordi ebek!
Ne éljen Árpi?

Vadak és halak, s jómunkásemberek,
Ojjektum mi kellemes,
Azt látok én: de hidralika nincs
Belül itt minden nemesben.”

Okszigén bennszakad, víz fennakad,
Lehellet megszegik. -
Sándor mellől (ha jól látom
Árpád nővérje) Maolvin emelkedik.

„Sapka zörög, biztosss zörög,
A nap lenyugvóba már,
Okszigént kivenni vízbűl?
Te tetted ezt, király!

Levágva népünk harmincez…háromszázezer,
Halomba, mint kereszt,
Hogy sírva tallóz aki él:
Kérem kapcsojja ki!”

„Építménybe vele! igen kemény” -
Parancsol Árpád -
”Hah! lágyabb ének kell nekünk;”
S belép egy évvel fijatalabb bárd.

„Nem. Igen. Az ellen nem véd!
Adjuk vissza a zengedélyt...”
S int a király. S elérte még
Az Ojjektumba me-nőt.

De vakmerőn s hivatlanúl
Előáll harmadik;
(iskolatársam vót.. valamikó -gondolja Sándor)
Ez íge hallatik:

„Velem egykora születésű vagy -
No halld meg, Árpád:
Okszigén kihasználására -ilyesmit hallottam én,
Nem él oly kocsordi bárd.”

„Meglátom én!” – (hogyan mondjam magának?)
a Király rettenetes!
”Ojjektumba, ki ellenszegűl,
Minden jómunkásembert!”

harmincez…háromszázezer bizony, dalolva ment
Kivenni vízbűl okszigént:
De egy se merte többé mondani
Hogy: adjuk vissza a zengedélyt. -