ez egy hozzávetőleges félsor Sallustiustól:
"...fortuna sicut cum more mutatur."
A szerencse mintegy az erkölcsökkel együtt változik.
De ezt a római nép sorsára és erkölcseire mondta. A gondolat érdekes, azt nem mondom, hogy igaz is. Egyébként bocs a sok Sallustiusért, de most azt tanulom, közmondásokat meg nem nagyon tudok.
Volt, kedves Júlia, lsd. 5. sz. hozzászólásomat, de hát repetitio est mater studiorum. (utóbbi is biztos volt már)
a convalloria maialis a gyöngyvirág latin neve?
Szabolcs, ez csak nem egy dodonai jóslat első sora???
Ha tudod, írd be az egészet, ne tudd meg ugyanis, hogy mennyi ideje vadászok egy latin nyelvű dodonai jóslatra! Egyet tanultunk középiskolában, ami hasonló lehetett, de elfelejtettem.
Én abszolút amatőr és kontár vagyok, de valamiért vonzódom a holt nyelvekhez (latin, oxfordi angol stb.). No meg keresztrejtvényes hátterem révén is ismerek pár klasszikus latin mondást, például (remélem, figyelmesen olvastam a rovat eddigi termését):
Iam proximus ardet.
In vino veritas.
Tres faciunt collegium.
Otia dant vitia.
Latet anguis in herba.
Ha esetleg ezek környezetéről (ki mondta, miért stb.) tudtok valamit mondani, megköszönöm.
Köszi, nekem is nagyon tetszett. egyébkény nem ilyen szép az egész, de ez egy jó sor. De most jön a legszebb:
Nec te celestem neque terrenum, neque mortalem neque immortalem fecimus, ut tui ipsius quasi arbitrarius honorariusque plastes et fictor, in quam malueris tute formam effingas. Poteris in inferiora quae sunt bruta degenerare; poteris in superiora quae sunt divina ex tui animi sententia regenerari.
Pico della Mirandola: Oratio de hominis dignitate (22-23)
Nem teremtettünk sem éginek, sem földinek, sem halandónak, sem halhatatlannak, hogy magad, döntésed és származásod szerint magad alakítsd ki, és mint a fazekas, abba a formába gyúrd át, mely inkább tetszik. Lelked végzéséből lesüllyedhetsz az alacsony, állati világba és újjásszülethetsz a magasabb, isteni világba.
nem én találtam, hanem Szerb Antal, de attól még jó.
Az egész szöveg itt van: http://www.fh-augsburg.de/~harsch/Pico/pic_dign.html
Az első kiadást pedig itt:http://www.brown.edu/Departments/Italian_Studies/pico/incunab/testo/ed01.html
"Sed nostra omnis vis in animo et corpore sita est: animi imperio, corporis servitio magis utimur; alterum nobis cum dis, alterum cum beluis commune est." Sall. De Catilinae coniuratione 1.
De nekünk minden erőnk lelkünkben és testünkben van: lelkünket inkább kormányzásra, testünket szolgálásra használjuk; az egyik az istenekkel, a másik a vadakkal közös.
Az sokkal furább, hogy máshoz beszél az első és a második sorban. A domine vocativus! a második sorban viszont az imperativus pluralisát használja, vagyi többb emberhez, a hívekhez beszél. Szerintem ez mégsem angolról visszafordítás, hanem eredeti szöveg. De van egy egyháztudománnyal foglakozó latinos ismerősöm, megkérdezhetem. Júlia
Fura ez az "in te". Ez a kifejezés szószerint vagy azt jelenti, hogy "benned" vagy azt, hogy "beléd". A "neked" így lenne, hogy "tibi". (A magyar "tibi" csoki nevét azért írják kisbetűvel, mert nem Tiborkáról nevezték el! Mint ha az lenne a márka neve, hogy: "for you". Persze abban nincs meg ez a szójáték.) Szerintem ez a szöveg egy feltehetően angol anyanyelvű vagy angolul tudó valaki szerzeménye, el tudom képzelni, hogy eredetileg "to you"-nak hangzott, és a "-ba, -be"-t is jelentő "to"-t fordította valaki "in"-nek.
