Mi tetoterben epitkezunk, es hasonlo problema bennem is felmerult, leven a padlas valami salakszerut izevel volt beteritve. Vagy kitermeljuk az egeszet, es rakunk a helyere valami kitoltoanyagot (lepesallo poliakarmit), vagy marad es rabetonozunk. A statikus szerint nem kellett kiszedni, de mivel en is gondolokodoba estem a sugarzas miatt, ezert felhivtam a KFKI-t, vagy valami ilyesmit, akik ilyen mereseket csinalnak. Ott elbeszelgettem egy fickoval, aki elmondta hogy egyreszt nekem kell bevinnem mintat, amit ket honapig pihentetnek, aztan 40kHUF/meres aron bemerik (vagy valami iylesmi), masreszt pedig elmondta, hogy komolyabb sugarzasu anyagot csak egy nehany helyrol rovid ideig szallitottak ekkor-es-ekkor (mar nem emlekszem pontosan, de a lenyeg hogy kicsi az eselye, hogy olyan legyen), valamint, hogy aki a tetoterben lakik, az _nagysagrenddel_ kisebb sugarzas eri mint a lentieket, mert a vasbeton eleg jol csokkenti az intenzitast, ezen kivul az igazan veszelyes, es salakokra jellemzo (asszem) radon-sugarzas az reszecskesugarzas, ami nehezebb a levegonel, ezert lefele mozog, valamint a gyakori szelloztetes (ami meg jol megepitett padlasternel is sokkal suruben szukseges, mint egy normal foldszintes lakasnal) is erosen csokkenti a koncentraciojat.
Lehet, hogy nem mindent pontosan irtam le (atomfizikus sem vagyok), de a lenyeg, hogy engem megnyugtatott, es tobbet nem foglalkoztam vele. Ettol meg nem biztos, hogy nem rossz a salakunk, de hat mas veszelyes dolgokkal is egyutt kell elnunk...
Persze, lehet hogy talalsz valakit, aki az oldalara logatott GM szamlaloval olcson megmeri, de hat kerdes, hogy az mennyit er.
Volt már ez téma néhányszor, de mint tudjuk, ismétlés a tudás ... anyja.
Gyakorlatilag minden építőanyag rendelkezHET egészségkárosító tulajdonsággal. Ami égetés vagy más hőhatás által keletkezik (és idesorolható a tégla is), annak lehet rákkeltő hatása. Az organikus építészetben oly kedvelt fa is lehet mondjuk radioaktív, különösen ha pl. Ukrajnából származik (márpedig sok származik onnan). A különböző műanyagok esetében legalább 5-6-féle egészségkárosító faktor lehet. A szálas anyagok majd mindegyike többé-kevésbé allergén.
És akkor nézzük a kohósalakot... Milyen salak, honnan származik, mikorról származik, mire van használva?
A kohósalakot (általában) nem feltöltésekhez használják, hanem a cementgyártásnál (lásd kspc=kohósalak-portlandcement). Kivéve a martinsalakot, mert azt betonadaléknak használták (salakbeton) egykor, és elég nagy baj lett belőle mostanra Ózd környékén. Viszont a cementeknél meg éppen az okozta a bajokat, ha nem kohósalakot használtak a gyártásnál (lásd bauxit-beton károsodás).
Ellenben, az a salak, amit (általában) feltöltésekhez használtak, az erőművi salak, azaz leginkább valami tökéletlenül égett szénmaradvány, azaz (a kohósalaktól eltérően) nem vett részt metallokémiai folyamatokban, nem szennyezett nehézfémekkel. Vagy igen... Mert honnan származott ugye az a szén? :o(
Szóval egy salaknak (mint bárminek) vagy van háttérsugárzása, vagy nincs. Ezt mindig egyedi méréssel lehet eldönteni (Geiger-Müller számláló, laborvizsgálat stb.). Viszont amiért a salakot feltöltésként alkalmazzák: mert könnyű, és a beszerzési értékéhez képest jó hő- és hangszigetelő.
Azt lehet tehát mondani, hogy ha valaki felszedi a padlóját, és salakfeltöltést talál alatta (pláne ha tömörödött, szennyeződött), akkor érdemes kiszedni, és új, más (szintén potenciálisan sugárzó!) anyagú feltöltéssel helyettesíteni. Például könnyűbetonnal, aminek pórusképző anyaga, a perlit ugyancsak gyanús :o))
ha már födémekről van szó lenne egy majdnem idevágó kérdésem. Nálunk a padláson kb 10-15 cm vastagságban kohósalak vagy valami hasonló van leterítve. Már nem emlékszem pontosan, de mintha erre mondták volna, hogy érdemes lenne az egészet leszedni és kicserélni valami másra, mert ez "sugároz" és rákkeltő. Jól emlékszem? Ha igen akkor mire kellene lecserélni és hogyan?
Talán arra kellene nagytudású Hacsek Mesternek válaszolnod, hogy az általad használt "I" gerenda miből van. Ugyanis az "I" gerenda megnevezést a szakma a különböző geincmagasságú ( I 100 - I 200 stb, ahol a számok a tartó milliméterben kifejezett magasságát jelentik ) ACÉLBŐL készült melegen hengerelt termékekre alkalmazza. Ennek ugye az övlemeze ( "talpa" ) néhány milliméter, max cm nagyságrendű, a szokásos vasalt vagy nem vasalt béléstestek alján a felfekvési horony viszont több centi. Ez okozza Hacsek Mester tudathasadását.
Ha Te a vasbeton ( feszített ) födémgerendára gondolsz, azt nem "I"-nek hívják, legfeljebb emlékeztet a keresztmetszete egy "I"-re. Rendszerint más betűjele van ( G,F,E stb. ). Ezekhez vannak gyártva - adott gerendához adott típusú - béléstestek. Ezeknél a felfekvés az illeszkedő kialakítás miatt megoldott.
Szóval ,a kérdés, hogy milyen "I" gerendád is van?
Továbbá észrevétel: ahol a válaszfalak gerenda irányban mennek, és a fesztávja a födémnek viszonylag nagy ( például mondjuk olyan 5,40 feletti ) ott a gerendákat egymás mellé szokták helyezni, közé acélbetéteket tesznek, majd összebetonozzák. Ezek már mindenféle normál falazott válaszfalat képesek így elviselni rendszerint, de ezt is statikusnak kell ebben az esetben is ellenőrző számítással igazolni.
Ha a válaszfalak gerenda irányra merőlegesek, akkor viszont ilyen duplázás nem szükséges, hiszen több gerendára oszlik meg a válaszfal terhelése. Legfeljebb - ha a statikai elemzés ezt mutatja - a felső aljztabetonba hálós vasalást helyeznek, így a gerendára kissé elosztva jut a válaszfal terhe.
Na, most aztán jól megmagyaráztam az elmélete, kérdés, melyik szituáció igaz a Te házadra?
Lehet.
Illetve biztos.
De csak az elkapott szavakból "építkezem".
Mi a fő különbség a kettő közt?Vagyis hogy épül fel?
Az tuti hogy I gerenga van,körbe betonozva,arra talán béléstest,arra salak.Így mit mutat?
Én sejtettem, hogy így van... (akkora marhaságnak tűnt, hogy az aljzat szilárdulási ideje miatt kellene a könnyebb válaszfal)
Asszem a hozzászólásodban írt MÉG szó tévesztett meg mindannyiunkat, lehet, hogy MEG akart lenni, és akkor egészen más a leányzó fekvése... :o))
Ettől függetlenül, arra kíváncsi lennék, miként fexenek fel a kefnik az I gerendára!!!!! (amennyiben persze ugyanazt érted I gerendán és kefnin, mint én...)
Rá nem lépnék arra a födémre, az biztos! :( (de mondjuk azt se tudom, hogy egy ilyen födémet hogy lehetne alulról bevakolni, tekintve hogy a kefnik lelógnának cca. 4-5 centit, típustól függően)
Légyszi, nyugtass meg, hogy csak rosszul használtad a terminus technicusokat! :o))
Jézusom milyen felbolydulást okoztam ezzel a betonaljzattal.
Pedig nem is mondtam hogy a betonozás utáni idő meg stb.
Ugyanis itt már kész födém van.És az eben levő I gerendák miatt nem biztos hogy bírná a fal a PT-t.Kefnis megoldású a födém.
Szal ez volt a fő gond.
Én inkább az Ytongra szavaznék,könyvespolc,faliszekrény meg egyéb felszerelendő dolgok miatt.Nem tudom hogyan bírná ezt egy gipszkarton.
A kőgyapot az kőzetgyapot, gondolom (Isolyth, kasírozva Isopanel vagy Rockwool a legismertebb márkák). Viszont amivel a csövet borítják, az nem nagyon alkalmas tetőtéri szigetelésre, mert nem elég széles a szarufák közé.
Valamint a vastagsága sem az igazi, mivel a csőhéj kb. 3-5 cm, a tetőtérbe meg kell kb. 8-10 cm.
De ha nincs jobb megoldás, akkor is konzultálj a tervezővel, hogy csináljon egy méretezést arra a szigetelőanyagra, ami lesz.
A purhab bírja az időjárást, kivéve a direkt napsütést, a csapadékot és az erős szelet. :o))
Udv,
nem vagyok szaki, csak épitkező, de azt tudom, hogy nálunk födemöntés után három nappal már szortuk fel a P38-as falakat és kibirta.
Az igaz, hogy a beton teljes kotési idő 4 hét, de három nap után már eléri a 70-75%-os szilárdságát.
szerinted a Therwoolin (bocs, lehet, h nem igy kell irni) helyett a tetoter szigetelesehez kogyapotot is lehet hasznalni? Merthogy azt tudnak szerezni nekem olcsoert, olyat, amivel a bazi nagy futes, meg egyeb csoveket boritjak. Azert gondolom, hogy kogyapot, mert azt mondta a vizszerelo ismerosom, hogy feher. Viszont kasirozva van es drothalos is gyarilag. Marcsak azert is erdekel, mert a therwoolint nem szereti az eger, de talan a kogyapotot sem..
koszonom
lemy
jaja, es szerinted a purhab mennyire idojaras-allo? vagy markatol fugg?
Hát igen... hmmm... :o)))
Én is néztem ezt a gamorrai hozzászólást, hogy mit is mondjak rá úgy, hogy ne legyen belőle sértődés...
... de ez most Bözsi pontja :o))
Hali!
Tudom, nem én vagyok a topicgazda, de sajna most élnék azon vélt jogommal, hogy a fadolgokban letettem már itt a garast...
Légyszíves ne írj olyan hülyeségeket, hogy "válaszfal helyett válasz farostlemez"
Ez teljesen hülyeség!
Ugyanis a farostlemez vastagsága 2,8-6mm-ig tarjed, és teljesen alkalmatlan erre a célra amit te ajánlasz! Amit e helyett írhattál volna, az max faforgácslap, pozdorja lap, lécbetétes bútorlap,MDF, vagy nmég szóba jöhet az OSB lap is... Én forgácslap párti vagyok a gipszkarton helyett, de nem mindenhova alkalmazható! pl vizes helységekben totál alkalmatlan a feladatra!
Azt is hozzá kell tenni, hogy a gipszkartont sokkal könnyebb szerelni mint bármely más (az itt felsorolt)burkolólapot. Ugyanis a gipszkartont vágni nem kell, csak karcolni, és letörni a felesleget, míg bármi fából készült anyagot igenis csak faipari szerszámokkal lehet megmunkálni. Az ehhez szükséges szerszámok, és szakértelem, nem áll mindenki rendelkezésére!
Szerintem a gipszkarton válaszfal helyett válasz farostlemez, vagy vmi hasonló anyagot. Ez szerintem minden szempontból jobb, bár persze ez az árra is igaz. De gondolom a PT-nél olcsóbb....
Egyébként Hacesk mester válasza teljesen logikus, ha most nem bírja el a födém a PT-t, akkor késöbb sem fogja.....
Ekkora marhaságot ritkán hallani... hogy a technológiai idő miatt kell könnyebb cuccot alkalmazni... :(
A Megoldás: két hét múlva a födémnek el KELL bírnia a tégla válaszfalat. Ha két hét múlva nem bírja, akkor két év múlva sem és 20 év múlva sem fogja...
Szóval szerintem valami más lehet a háttérben.
Akit "mérnökünk"-ként emlegetsz, az a tervező vagy az építésvezető?? :)
Az égerfa ügyhöz:
Én a tanulmányaim során (és a tapasztalataimra alapozva), nem találkoztam azzal, hogy valaki égerfát akarna épületfaként használni, így csak erre támaszkodhatok. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem is lehet így használni:)
Szakmailag az éged nem tartozik az úgynevezett "értékes fafajok" közé, ez valszeg abból ered, hogy a szine, a rajzolata nem éppen dekoratív jelenség. Az anyagszerkezete meg semmiképp nme nevezhető "erőssnek". A legnagyobb felhasználási területe (mily meglepő:)) a ceruzagyártás:)) A legtöbb Európában készített ceruza faanyaga éger. Gondolom ez összefügg azzal, hogy relative olcsó, és könnyen faragható fafajok közé tartozik. Mivel igen kicsi az asztalosipari "értéke". így én sem tudok nagyon sokat mondani róla.
De ha ezt akarod használni egy ilyen szerkezetben, akkor azt mindenképpen egy hozzáértővel méreteztesd!! (építész, statikus)
Kevés asztalosnak, és ácsnak van ehhez elég kompetenciája! Ez nem olyan játék, hogy "ha nem sikerül akkor legfeljebb újra csináljuk..."
Remélem tudtam hozzátenni ehhez a témához.
A mérnökünk szerint nem kellene még terhelni a tetőtérbeépítésünknél a födémet,ezért ne Porotherm válaszfalat tegyünk hanem gipszkartont.
Azt mondta még az Ytong is belefér de a PT már nem.
Én kicsit idegenkedem a gipszkartontól ütésállósági szempontból.
Szerintetek melyik a strapabíróbb,jobb hangszigetelő:-Ytong 7.5-ös közfalazó+vakolás
-gipszkarton valamilyen hangszigetekő anyaggal bélelve
-Heraklith préselt falapok(nem tudom pontosan a nevét mi is ez)szintén valamilyen hangszigetelő anyaggal bélelve?
Kétféle távolságról kell beszénlni.
ad 1.: Telek övezeti ( KSZT, RRT, OTÉK ,OÉSZ stb. ) besorolás függvényében mért telekhatártól számított építési vonal. Ez szabadonálló beépítési mód esetén általában oldalkert esetén minden teleknél 3,0 m. Arra nem vennék mérget, hogy a terasz nem lóghat ebbe bele, de szerintem annak megfogalamazása, hogy az oldalkertbe mi rakható, implicite kizárja.
ad 2.: "Tűztávolság", ami a homlokzatmagasság kétszeres , arra szolgál, hogy ne legyen ennél közelebb másik ház, hogy ha leomlana a fal tűz esetén, vagy más okból, a szomszédos épületben ne essen kár. Ez tehát nem egzakt szám, hanem attól függ, melyikőtök háza milyen magas. Ha mondjuk a tiéd a párkányig az oldalhatár felé 6,0 m, akkor már elvben az újonnan épülő ház nem kerülhet 12,0 méternél közelebb. Ha tehát neked 9,0 van, a szomszédnál 3,0 m még kell. Ha viszont az ő háza mondjuk 7,0 m lenne, akkor már csak 5,0 méterre teheti a magáét, ha ő építkezik később.
Felhívnám szíves figyelmedet, hoyg oldalkertben garázs nem építhető, így a 9,0-ből legfeljebb 6,0 méter szélességű lehet a garázsod.
1.megoldás: vársz néhány hetet, a beton megfelelő helyeken elreped, annak közelében rugalmas ragasztóval csempe rakás
2.megoldás: keresel egy vágógépest ( lásd: járdákon közműépítés ) és felvágatod,utána mehet a dilatáció
3.megoldás: erős hit, hogy nem reped át a csempe is. ha mégis, oda teszel dilatációt utólag
Üdv
tacsa
P.s.: esetleg vágassa fel a kőműves saját költségére
A szomszéd telken most folyik egy ház építése. Az én oldalhatárom felől egy széles lépcsőt és az egyik bejáratnál egy teraszt zsaluztak be az elmúlt hétvégén.
Az látszott hogy ez utólagos ötlet (a szélessége és a terasz).
MAjdan egy süllyesztett garázst (oldalai 1.5 magasságig húzódnának, a hátsó oldala támfalig tartana) szeretnék a következő években építeni.
Két épület közötti védőtávolság (6m) vonatkozik a teraszra is?
Jelenleg ez a dolog (szomszéd épület a telekhatártól 5 m, a most építendő terasz 2.5m, vagyis telekhatártól 2.5 marad)
nekem a telekhatártól 9m-re van a házam (a távolság a falsík és telekhatár nem párhuzamos mivolta miatt 15m múlva csak 6m). nem szeretném egybeépíteni az utólagos garázst az épülettel, mert ablak is van a ház ezen sarkán.
ezért tőle ertelmes távolságban szeretnék lejjebb majd egy garázst-tárolót-pincét.
Mennyiben korlátozhatja a szomszéd akkor már létező építmény toldaléka az én leendő garázsom szélességét?
kicsit bonya lett, lehet berakok valahova egy rajzot.
de egyenlőre lehet elég ez a kérdés is:
Két épület közötti védőtávolság (6m) vonatkozik a teraszra is?
Gyanús, nagyon gyanús... :o))
Ha egy cég nevét németnek gondoljuk (márpedig a bau erre utal!), akkor a nevüket FELÁR-nak kell ejteni... Gyanús, na, mint a buksz-index :o)))
A félsarok-kádunk (RAVAK) nem jól lett beépítve és a falnál a terhelés függvényében függőlegesen mozog 2-3-4 millimétert a vízzáró szegély alatt és ez igen csúnya. Próbáltam sziloplaszttal kinyomni a rést max. terhelésnél, de túl nagy a játék és nem bírja. Mivel lehetne ezt a problémát megoldani. Persze a kád külső oldala falazott.
Időközben elmentünk a helyszínre (eddig ugye száradt), és nincs dilatációs hézag sehol... Az egy dolog, hogy nem fogjuk megdicsérni a kőművest (meg persze a műszaki vezetőt), de ezek után mivel tudunk javítani a helyzeten (mármint az aljzatbeton feltörésén kívül)?
